Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
Kevés kapu nyílik Eszmecsero Karancskesziben Cserzett a bőre. kemények ez arcvonásai, szívesen, • de moróausan vál aszóig at. Kezében fürgén jár az olló, a kalapács, forgatja, méregeti a bádogvödröt, nagy szakértelemmel. — No, keresztanyám, van- e még valami? — szólt át az udvar túloldalán álldogáló anyókának. — Lesz, lesz, tán a kásás lábos,.. Morgolódik csak úgy maga elé, hogy nincs becsülete a mesterségnek, kevés a munka, vékony a zseb. Bezzeg a régi világban! Feltünedező emlékképek: az öreg Péter, a drótostót alakja. Ha az végigkiáltott a kolóniasoron összeszaladt a nép; kicsik-nagy ok sereglettek. S a lyukas fazekak- lábosok foltozása közben az öreg Péter ízes beszédével, kesernyés humorával szórakoztatta a bámé<se sereget. — Kérem tisztelettel, a '„főt hátán fót” világ már megszűnt. Csepeg az edény, lyukas a bögre? Hajítsuk a szemétbe! Lesz helyette új- másik — panaszolja flazsi György miközben szorgalmasan munkálkodik az egyik dejtári ház udvarán. — Még alig kukorékol a kakas, amikor #n már útnak indulok otthonról- Nógrádszakalból. Ezen a rozoga kerékpáron ni, amit itt lát a kapuhoz támasztva. Naponta ötven-hat- van kilométert is megteszek. Végigkántólom a vidéket. Dejtár, Patak, Romhány, Vadkert — ezek a faluk, ahol a leggyakrabban megfordulok. Ismer engem mindenki kérem tisztelettel. De egyre kevesebb kapu nyílik meg előttem. — Foltozni való? — öt-hat kisebb-inagyobb munka, ha jut egy napra. Harminc forintot hoz a zsebbe. Számolja csak ki! Még cigarettára , is kevés. Nem mondom, néha megkínálnak egy-egy tányér levessel, ha- luskávaL Nem válogatok, megenném még a vasszöget is. — Nem gondolt arra, hogy valami jövedelmezőbb, köny- nyebb munkát keressen ? — Ugyan mit? Szakmám nincs, tán menjek éjjeliőrnek? Úgy se bírnám én azt megszokni, világéletemben csavarogva kerestem a kenyér- nekvalót. — No, keresztanyám, ezzel is megvónánk... Az anyóka vizsgálgatja a lábost, tartja a fény felé, rendes lett-e? — Maga is tudja, hogy alig van szükség a munkájára; nem rósz érzés? — Inkább az a rossz, hogy mindig üres a zsebem. Tudom jól, lejárt a drótosak ideje. Dehát mit csináljak? Hordozom az apám örökségét; ebbe nőttem fél, ezzel foglalatoskodtam egész életemben. Csak akkor hagyom abba. ha a szerszám már kiesik a kezemből. összerakja a cókmókot. felpattan a kerékpárra s máraz utcáról halljuk a hangját: — Drótoz-tassék! — vkm — Kevesebb as árdrágítás A fogyasztói érdekvédelemről A kereskedelemben folyó munkának fontos politikai jelentősége van. A bérből és fizetésből élők jövedelmüknek csaknem 80 százalékát a kereskedelemben költik el. Ezáltal a kereskedelemnek az általános politikai közérzetre való hatása különösen jelentős. Nem közömbös, hogy a lakosság milyen vásárlási körülmények között tudja beszerezni az árucikkeket, megkapja-e kellő minőségben, megfelelő áron, területi és időbeni elosztásban. Rendszereden ellenőrzik A népgazdaság negyedik ötéves terve 35—36 százalékos forgalomnövekedéssel számolt, ami megvalósult. Megyénk üzlethálózata azonban elaprózott. Az épülő úi ÁBC- áruházak, a nagy alapterületű üzletek és az önkiszolgálás térhódítása ellenére még sok a teendő a hálózat fejlesztésében. A balassagyarmati és a salgótarjáni példa bizonyítja, hogy a kereskedelmi üzlethálózat építésében bekövetkezett lemaradások, illetve a határidők gyakori módosítása kedvezőtlenül hatott a kulturált körülmények alakítására. De számos feladatot kell megoldani az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatban is. A belkereskedelem és a vendéglátás dolgozói a lakossággal naponta több ezer alkalommal találkoznak. Ez egyúttal indokolja azt is, hogy miért van. nagy szerepe a rendszeres, alapos, folyamatos és céltudatos ellenőrzésnek. A megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelősége az elmúlt évben 13 témában, 256 esetben vizsgálta a megye Kereskedelmének hálózatát. Az ily módon szerzett ismeretanyag nem adhat teljes és reális képet a valós helyzetről, de feltétlenül jelzi, reprezentálja az általánosítható problémákat. 1974-hez képest 1975-ben növeltül? vizsgálatainkat az élelmiszer és ruházati szakmában, valamint az ipar területén. Vizsgálataink 49 százaléka a szövetkezeti, 14 százaléka az állami és 7 százaléka a magán kiskereskedelmet érintette. Ennek során tapasztaltuk, hogy csökkent a szabálytalanságok, szabálysértések száma, a vizsgálat során csak 10,3 százalékban volt szükség felelősségre vonásra. A szabálytalanságok 55 százaléka a szövetkezeti, 29 százaléka az állami, 13 százaléka a magánkereskedelemben, 3 százaléka pedig az iparban jelentkezett. Mulasztások elsősorban a vendéglátásban és az élelmiszerszakmákban tapasztalhatók. Elemezve a szabálytalanságok megoszlását, csökkent az árdrágítások aránya. Ugyanakkor emelkedtek a minőséggel, a számolással és méréssel összefüggő hiányosságok. Mint szabálysértési hatóság. 53 600 forint bírságot szabtunk ki, mely egy főre számítva 1340 forintot jelent. Ez 36.6 százalékkal több mint 1974-ben. A szabálytalanságok elbírálásánál abból indultunk ki. hogy a súlyosabb eseteket szigorúbban büntetjük, a kis- sebb jelentőségű mulasztásoknál pedig figyelmeztetést alkalmazunk. A sziráki szövetkezet iparcikkboltjának vezetője az amnesztiának köszönheti,, hogy a bútoroknál elkövetett sorozatos árdrágításért nem a bíróságon felelt tetteiért. Vizsgálatunkat követően került sor személycserére az Utasellátó salgótarjáni egységénél. Elvonás és kártérítés Megállapítottuk, hogy figyelmetlenség következtében egy-egy vállalattal jogtalan többletbevétel keletkezett. Ezeket elvontuk. Ez ' történt két állami vállalat és két ÁFÉSZ esetében. 129 ezer forint értékbeli. Például a szé- csényi Omnia presszóban állandó zeneszolgáltatás nélkül is zenés felárat alkalmaztak! Ugyanez történt a drégelypa- lánki tsz kisvendéglőben. Tévesen kalkulálták a bútorok árát Szirákon, Salgótarjánban a kis Karanes bisztróban olyan poharakban szolgálták fel az italt, amelybe eleve nem fért bele a kifizetett mennyiség. A vállalattól 62 ezer forintot elvontunk, minőségi kifogások miatt pedig több készletet leáraztunk, amelynek különbsége 28 ezer forintra tehető. A felsorolt vizsgálatok; megállapítások és intézkedések mellett ellenőrizték a boltokat a városi tanácsok, járási hivatalok illetékesei is. Ellenőrzést végeztek továbbá a vállalati és néhány esetben a szövetkezeti ellenőrök. A felsoroltak tevékenységét segítette a társadalmi ellenőrzés is. A fogyasztói érdekvédelem ilyen megközelítése nem ad teljes képet az árellenőrzés tapasztalatairól, az esetleges visszaélésekről. Ugyanis a rejtett minőséghibák, a megváltoztatott fantázianévvel ellátott árucikkek változatlan minősége és magasabb ára nem a kereskedelem hatáskörébe tartozik, hanem az ipar problémája. Vonatkozik a növekvő hiánycikkek számára, a késői kiszolgálásra. Társadalmi összefogással A fogyasztói érdekvédelem összetett feladatot jelent, melynek megoldásához csak társadalmi összefogással lehet közelíteni. Az 1975-ös év a fogyasztói érdekvédelem szempontjából nem sorolható a legrosszabb évek közé, de a vizsgálatok jefzik, azokat a területeket, amelyekre ebben az évben nagyobb figyelmet kell fordítani. Molnár Tibor A kicsinosított művelődési házban került sor Karamcs- kesziben a falugyűlésre, s ezen belül a Hazafias Népfront községi bizottságának megválasztására. Annak ellenére, hogy nem telt meg a nagyterem, rendkívül hasznos eszmecsere fültanúi lehettünk. Nyílt és őszinte volt a népirontbizottság és a . tanács négyéves munkájáról szóló beszámoló, de ugyanilyen őszintén beszéltek a választópolgárok is a község örömeiről és gondjairól. Eszmecsere volt a javából! Fricska Gábor, a községi népfrontbizottság titkára a többi között beszámolt arról, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a községi tanáccsal. Figyelemmel kísérték a jelölő gyűléseken, valamint a népfrontbizottsági választásokon elhangzott közérdekű bejelentések megvalósítását. Segítséget nyújtottak a helyi tanácstagi beszámolók szervezéséhez, megtartásához. Vizsgálták a lakosság életkörülményeinek alakulását. A tanács, a népfront, a művelődési ház szorosan együttműködött a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósításában, a lakosság szocialista hazafiságra. való nevelésében. Eredményes volt az együttműködés a nőbizottsággal, a KISZ-szel. Több rendezvényen meg lehetett találni a népfrontot.. Ott voltak a békegyűlések, rétegtalálkozók szervezésénél, az alkotmány ünnepi megemlékezéseknél, a társadalmi munka, a tisztasági hónap szervezésénél, az öregek napjának megrendezésénél. A politikai ünnepek, tömegrendezvények sorában első helyen a nemzeti ünnepek, évfordulók megrendezését említették. Lehetne sorolni a karancs- keszi népfrontbizottság ered-, ményes tevékenységét. Szóltak a feladatokról, mégpedig pontokba szedve. Néhány gondolatot érdemes kiemelni. Azt például, hogy politikai tevékenységükben továbbra is a munkás-paraszt szövetség ápolását, a szocialista nemzeti egység erősítését szolgálják. Továbbra is kiemelkedő a szocialista demokratizmus szélesítése, a lakosság felkészítése az őszinte, nyílt véleménynyilvánításra. Fontos feladatuk lakóterületükön a nemzetközi szolidaritás, a béke és barátság eszméinek erősítése. Háromszáz vendég Baráiságvonat 300 szovjet fiatalt lát vendégül március 13. és 26. kö- itt az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A barátságvonat résztvevőit gazdag hazai program várja. A vendégek városnéző sétákon vesznek részt, folklór előadásokat tekintenek meg, ellátogatnak a Parlamentbe, a Nemzeti Galériába, a Szépművészeti Múzeumba, koszo- rúzási ünnepséget tartanak a Gellért-hegyen és a baráti összejöveteleken, üzemlátogatásokon találkoznak a magyar fiatalokkal. A szovjet fiatalok megismerkednek több vidéki városunkkal is. A fiatalok utazási irodája nemcsak fogad, hanem küld is különvonatokat a Szovjetunióba. Március 14-én indul az idgi első, 300 magyar fiatalt utaztató barátságvonat a Szovjetunióba. A résztvevők gazdag programja a Moszkva—Riga—Minszk— Brjanszk—Pszkov—Szmo- lenszk útvonalon bonyolódik le. Több kábelt Évről évre emelkedik a balassagyarmati kábelgyárban készülő termékek mennyisége. A Magyar Kábelművek e korszerű üzemében 1975-ben 690,8 millió forint értékű készterméket gyártottak. Az idén már 813 millió forintos áru- mennyiség kerül ki a csarnokokból. Az itt készülő kábelek és szabadvezetékek 70 százalékát határon túli piacokra viszik. Tőkésmegrendelőkhöz 281 millió forint, baráti országokba 205 millió forint értékben szállítják termékeiket. A növekvő meny- nyiséget nem az export bővítésére, hanem főleg a hazai igények kielégítésére gyártják. így 1975-ben például az- ígért 300 km földkábel mennyiségét megduplázták, s 600 kilorhétert szállítottak a felhasználókhoz. A gyár bekapcsolódik abba a KGST- programba is, melynek eredményeként a Szovjetunióból jelentős mennyiségű elektromos energiát kapunk; az áram szállításához szükséges vezetékeket Balassagyarmaton készítik. A kábelgyártásban képzett szakemberek vesznek részt. Sokan közülük törzsgárdatagként dolgoznak, így Gyurovics Mihály is, aki az egyik sodrógépet irányítja. — kulcsár — Eredményes esztendőkről számolhatott be Futó László, a községi tanács elnöke. A tanács az elmúlt tervidőszakban több mint 16.7 millió forinttá) gazdálkodott. Legtöbbet, 4,3 millió forintot kulturális célokra költöttek. A községi művelődési ház felújítása, bővítése lehetővé tette, hogy valóban otthont adjon a kultúrának. Űj helyiséget kapott az MHSZ, a sportkör, esztétikailag is megfelelő környezetbe került a községi könyvtár Alapvető változást hozott a zeneiskola megszervezése, ahol ma már mintegy 5Ű tanuló sajátítja el az alapfokú zenei ismereteket. Az általános iskolában jelentős társadalmi munkával, mintegy 550 00Ö forint értékben új tantermet építettek. Nem sikerült viszont előbbre lépni az óvodáskorú gyermekek elhelyezésében. Az úgynevezett gazdasági ágazatban mintegy 3,5 millió forintot használtak fel. Ebből az összegből két hidat építettek, több mint 6 kilométer út felújítását végezték el. Megépült a községben 2,5 kilométer hosszú ivóvízvezeték, amivel a Petőfi úton több mint 25 éves gondot oldottak meg. Lehetne folytatni a sort a többi között azzal, hogy öt év alatt 56, minden igényt kielégítő új lakás épült. Megháromszorozódott a személygépkocsik száma. Kulturáltabbá vált a lakosság életkörülménye. Minden házban van rádió, kevés az olyan család, amelyik ne rendelkezne televízióval. Jelentősen növekedett a háztartási munkát segítő kisgépek száma. \ A népfrontbizottság, a községi tanács beszámolója bizonyítja, hogy Karancskesziben sem ment el nyomtalanul az elmúlt négy, illetve öt esztendő. Ezt erősítették meg hozzászólásaikban « választópolgárok is. Ugyanakkor a holnapról is szóltak. Balkó László például egy új óvoda építését sürgette. A válasz gzen az estén egyszerűnek tűnt. A tanács már 1973 óta tartalékolja a pénzét, segít a megyei tanács is, így az 50 személyes óvoda építése 1977-ben lehetővé válik. Novak Lászlóné a társadalmi munka szervezését sürgette. Szükség is lesz erre. Akár az óvoda építésénél, akár az ivávíztársulás megalakulása után. A tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a jövőben is igénylik a társadalmi munkát a nagyobb feladatok megoldásához. Miről volt még szó a ka- rancskeszi eszmecserén? Az orvosi ügyelet jobb megszervezéséről, a belvízrendezésről, a kereskedelmi ellátás jobb megszervezéséről még akkor is, ha az ABC-áruház átépítése enyhített, is a gondokon: Beszéltek az emberek a község közbiztonságáról, az öregekről való gondoskodásról. Aztán Baksa Barna summázta a község lakosságának véleményét: igaz. követelünk, de legyünk is azért, hogy megvalósuljanak elképzeléseink! Nem kevesebb, mint tízen vettek ■ részt ebben a beszélgetésben. őszintén, felelősségteljesen, nyíltan a tanács és a népirontbizottság munkájáról szóltak. A népfrontbizottság betöltötte hivatását Karancskesziben. Megválasztották a 33 tagú bizottságot, elnökének ismét Fricska Gábort, titkárának Fodor Ivánnét. Azzal a megbízatással: a jövőben is a falu, a közösség szolgálata legyen feladatuk, ügy, mint eddig! S. L.. Nem egyéni ügy Talán egyetlen betegségcsoport sem érint oly sok embert, mint a fogak és a száj betegségei és mégis lebecsülik, sokan elhanyagolják fogazatukat. Mivel nagy tömeget érint, nem tekinthetők egyéni ügynek ezek a bajok, egyre inkább közegészségügyi problémává válik. Rengeteg munkanap vész el a fogbetegségek miatt, emellett a beteg fogak — gyakran hosz- szadalmas — kezelése, a fog pótlása, az esetleges műtétek költségesek. Ha a megelőzés megfelelő, sok idő, költség — fájdalom — takarítható meg, ami az egyénnek és a társadalomnak egyaránt előnyös. Ezért határozták el még 1973-ban Salgótarjánban 'a megyei fogászati szakrendelő orvosai, hogy előre meghatározott terv alapján komplex szűafl- vizsgálatokat végeznek. Elsősorban a város nagyobb üzemeiben. Feladatként a fogós szájbetegségek felderítését, a lakosság egészségügyi kulturáltságának megismerését tűzték ki. A tizenkét szakorvosból álló csoport a Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában tartott vizsgálatot. Munkájukat úgy szervezték — és ehhez nagy segítséget kaptak az üzemi Vöröskereszt szervezettől —, hogy naponta 150 dolgozót a reggeli szünetben vizsgáltak meg. Amint dr. Marton Tibor megyei fog- szakfőorvostól — a csoport irányítójától — megtudtuk, az eredmények jónak értékelhetők, vagyis kiderült, hogy a dolgozók túlnyomó része rendszeresen gondozza fogait, tisztában van a fog és a szájápolás egészségügyi jelentőségével. Képünkön, dr. Matkulczik Miklós fogszakorvos és dr. Horváth Gaudi Andrásné asszisztens a szűrővizsgálatot végzi. — sturman — NÓGRÁD — 1976. március 10., szerda 5