Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Kevés kapu nyílik Eszmecsero Karancskesziben Cserzett a bőre. kemények ez arcvonásai, szívesen, • de moróausan vál aszóig at. Ke­zében fürgén jár az olló, a kalapács, forgatja, méregeti a bádogvödröt, nagy szakérte­lemmel. — No, keresztanyám, van- e még valami? — szólt át az udvar túloldalán álldogáló anyókának. — Lesz, lesz, tán a kásás lábos,.. Morgolódik csak úgy maga elé, hogy nincs becsülete a mesterségnek, kevés a mun­ka, vékony a zseb. Bezzeg a régi világban! Feltünedező emlékképek: az öreg Péter, a drótostót alakja. Ha az végigkiáltott a kolóniasoron összeszaladt a nép; kicsik-nagy ok sereglet­tek. S a lyukas fazekak- lá­bosok foltozása közben az öreg Péter ízes beszédével, kesernyés humorával szóra­koztatta a bámé<se sereget. — Kérem tisztelettel, a '„főt hátán fót” világ már megszűnt. Csepeg az edény, lyukas a bögre? Hajítsuk a szemétbe! Lesz helyette új- másik — panaszolja flazsi György miközben szorgalma­san munkálkodik az egyik dejtári ház udvarán. — Még alig kukorékol a kakas, ami­kor #n már útnak indulok otthonról- Nógrádszakalból. Ezen a rozoga kerékpáron ni, amit itt lát a kapuhoz tá­masztva. Naponta ötven-hat- van kilométert is megteszek. Végigkántólom a vidéket. Dejtár, Patak, Romhány, Vad­kert — ezek a faluk, ahol a leggyakrabban megfordulok. Ismer engem mindenki kérem tisztelettel. De egyre kevesebb kapu nyílik meg előttem. — Foltozni való? — öt-hat kisebb-inagyobb munka, ha jut egy napra. Harminc forintot hoz a zseb­be. Számolja csak ki! Még cigarettára , is kevés. Nem mondom, néha megkínálnak egy-egy tányér levessel, ha- luskávaL Nem válogatok, meg­enném még a vasszöget is. — Nem gondolt arra, hogy valami jövedelmezőbb, köny- nyebb munkát keressen ? — Ugyan mit? Szakmám nincs, tán menjek éjjeliőrnek? Úgy se bírnám én azt meg­szokni, világéletemben csa­varogva kerestem a kenyér- nekvalót. — No, keresztanyám, ez­zel is megvónánk... Az anyóka vizsgálgatja a lábost, tartja a fény felé, ren­des lett-e? — Maga is tudja, hogy alig van szükség a munkájára; nem rósz érzés? — Inkább az a rossz, hogy mindig üres a zsebem. Tudom jól, lejárt a drótosak ideje. Dehát mit csináljak? Hordo­zom az apám örökségét; eb­be nőttem fél, ezzel foglala­toskodtam egész életemben. Csak akkor hagyom abba. ha a szerszám már kiesik a ke­zemből. összerakja a cókmókot. fel­pattan a kerékpárra s máraz utcáról halljuk a hangját: — Drótoz-tassék! — vkm — Kevesebb as árdrágítás A fogyasztói érdekvédelemről A kereskedelemben folyó munkának fontos politikai je­lentősége van. A bérből és fizetésből élők jövedelmük­nek csaknem 80 százalékát a kereskedelemben költik el. Ezáltal a kereskedelemnek az általános politikai közérzetre való hatása különösen jelen­tős. Nem közömbös, hogy a lakosság milyen vásárlási kö­rülmények között tudja be­szerezni az árucikkeket, meg­kapja-e kellő minőségben, megfelelő áron, területi és időbeni elosztásban. Rendszereden ellenőrzik A népgazdaság negyedik ötéves terve 35—36 százalékos forgalomnövekedéssel szá­molt, ami megvalósult. Me­gyénk üzlethálózata azonban elaprózott. Az épülő úi ÁBC- áruházak, a nagy alapterüle­tű üzletek és az önkiszolgálás térhódítása ellenére még sok a teendő a hálózat fejleszté­sében. A balassagyarmati és a salgótarjáni példa bizonyít­ja, hogy a kereskedelmi üz­lethálózat építésében bekö­vetkezett lemaradások, illet­ve a határidők gyakori módo­sítása kedvezőtlenül hatott a kulturált körülmények ala­kítására. De számos felada­tot kell megoldani az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatban is. A belkereskedelem és a vendéglátás dolgozói a la­kossággal naponta több ezer alkalommal találkoznak. Ez egyúttal indokolja azt is, hogy miért van. nagy szerepe a rendszeres, alapos, folyama­tos és céltudatos ellenőrzés­nek. A megyei tanács kereske­delmi osztályának felügyelő­sége az elmúlt évben 13 té­mában, 256 esetben vizsgálta a megye Kereskedelmének hálózatát. Az ily módon szer­zett ismeretanyag nem ad­hat teljes és reális képet a valós helyzetről, de feltétle­nül jelzi, reprezentálja az általánosítható problémákat. 1974-hez képest 1975-ben növeltül? vizsgálatainkat az élelmiszer és ruházati szak­mában, valamint az ipar területén. Vizsgálataink 49 százaléka a szövetkezeti, 14 százaléka az állami és 7 szá­zaléka a magán kiskereske­delmet érintette. Ennek során tapasztaltuk, hogy csök­kent a szabálytalanságok, szabálysértések száma, a vizs­gálat során csak 10,3 száza­lékban volt szükség felelősség­re vonásra. A szabálytalansá­gok 55 százaléka a szövetke­zeti, 29 százaléka az állami, 13 százaléka a magánkereske­delemben, 3 százaléka pedig az iparban jelentkezett. Mu­lasztások elsősorban a ven­déglátásban és az élelmi­szerszakmákban tapasztal­hatók. Elemezve a szabálytalansá­gok megoszlását, csökkent az árdrágítások aránya. Ugyan­akkor emelkedtek a minőség­gel, a számolással és méréssel összefüggő hiányosságok. Mint szabálysértési hatóság. 53 600 forint bírságot szab­tunk ki, mely egy főre szá­mítva 1340 forintot jelent. Ez 36.6 százalékkal több mint 1974-ben. A szabálytalanságok elbírálásánál abból indultunk ki. hogy a súlyosabb eseteket szigorúbban büntetjük, a kis- sebb jelentőségű mulasztások­nál pedig figyelmeztetést al­kalmazunk. A sziráki szövetkezet ipar­cikkboltjának vezetője az amnesztiának köszönheti,, hogy a bútoroknál elkövetett sorozatos árdrágításért nem a bíróságon felelt tetteiért. Vizsgálatunkat követően ke­rült sor személycserére az Utasellátó salgótarjáni egy­ségénél. Elvonás és kártérítés Megállapítottuk, hogy fi­gyelmetlenség következtében egy-egy vállalattal jogtalan többletbevétel keletkezett. Ezeket elvontuk. Ez ' történt két állami vállalat és két ÁFÉSZ esetében. 129 ezer fo­rint értékbeli. Például a szé- csényi Omnia presszóban ál­landó zeneszolgáltatás nélkül is zenés felárat alkalmaztak! Ugyanez történt a drégelypa- lánki tsz kisvendéglőben. Té­vesen kalkulálták a bútorok árát Szirákon, Salgótarjánban a kis Karanes bisztróban olyan poharakban szolgálták fel az italt, amelybe eleve nem fért bele a kifizetett mennyiség. A vállalattól 62 ezer forintot elvontunk, minőségi kifogások miatt pedig több készletet le­áraztunk, amelynek különbsé­ge 28 ezer forintra tehető. A felsorolt vizsgálatok; meg­állapítások és intézkedések mellett ellenőrizték a bolto­kat a városi tanácsok, járá­si hivatalok illetékesei is. El­lenőrzést végeztek továbbá a vállalati és néhány esetben a szövetkezeti ellenőrök. A felsoroltak tevékenységét se­gítette a társadalmi ellenőr­zés is. A fogyasztói érdekvédelem ilyen megközelítése nem ad teljes képet az árellenőrzés tapasztalatairól, az esetleges visszaélésekről. Ugyanis a rejtett minőséghibák, a meg­változtatott fantázianévvel ellátott árucikkek változatlan minősége és magasabb ára nem a kereskedelem hatáskö­rébe tartozik, hanem az ipar problémája. Vonatkozik a növekvő hiánycikkek számára, a késői kiszolgálásra. Társadalmi összefogással A fogyasztói érdekvédelem összetett feladatot jelent, melynek megoldásához csak társadalmi összefogással le­het közelíteni. Az 1975-ös év a fogyasztói érdekvédelem szempontjából nem sorolható a legrosszabb évek közé, de a vizsgálatok jefzik, azokat a területeket, amelyekre ebben az évben nagyobb figyelmet kell fordítani. Molnár Tibor A kicsinosított művelődé­si házban került sor Karamcs- kesziben a falugyűlésre, s ezen belül a Hazafias Nép­front községi bizottságának megválasztására. Annak el­lenére, hogy nem telt meg a nagyterem, rendkívül hasz­nos eszmecsere fültanúi lehet­tünk. Nyílt és őszinte volt a népirontbizottság és a . tanács négyéves munká­járól szóló beszámoló, de ugyanilyen őszintén be­széltek a választópolgárok is a község örömeiről és gond­jairól. Eszmecsere volt a ja­vából! Fricska Gábor, a községi népfrontbizottság titkára a többi között beszámolt ar­ról, hogy együttműködési meg­állapodást kötöttek a községi tanáccsal. Figyelemmel kísérték a jelölő gyűléseken, valamint a népfrontbizottsá­gi választásokon elhangzott közérdekű bejelentések meg­valósítását. Segítséget nyúj­tottak a helyi tanácstagi be­számolók szervezéséhez, meg­tartásához. Vizsgálták a la­kosság életkörülményeinek ala­kulását. A tanács, a népfront, a művelődési ház szorosan együttműködött a művelő­déspolitikai célkitűzések meg­valósításában, a lakosság szo­cialista hazafiságra. való ne­velésében. Eredményes volt az együttműködés a nőbizott­sággal, a KISZ-szel. Több rendezvényen meg lehetett ta­lálni a népfrontot.. Ott vol­tak a békegyűlések, réteg­találkozók szervezésénél, az al­kotmány ünnepi megemlé­kezéseknél, a társadalmi mun­ka, a tisztasági hónap szer­vezésénél, az öregek napjá­nak megrendezésénél. A poli­tikai ünnepek, tömegrendez­vények sorában első helyen a nemzeti ünnepek, évfordulók megrendezését említették. Lehetne sorolni a karancs- keszi népfrontbizottság ered-, ményes tevékenységét. Szól­tak a feladatokról, mégpedig pontokba szedve. Néhány gon­dolatot érdemes kiemelni. Azt például, hogy politikai tevé­kenységükben továbbra is a munkás-paraszt szövetség ápolását, a szocialista nem­zeti egység erősítését szol­gálják. Továbbra is kiemel­kedő a szocialista demokra­tizmus szélesítése, a lakosság felkészítése az őszinte, nyílt véleménynyilvánításra. Fon­tos feladatuk lakóterületükön a nemzetközi szolidaritás, a béke és barátság eszméinek erősítése. Háromszáz vendég Baráiságvonat 300 szovjet fiatalt lát ven­dégül március 13. és 26. kö- itt az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A barátságvonat résztvevő­it gazdag hazai program vár­ja. A vendégek városnéző sé­tákon vesznek részt, folklór előadásokat tekintenek meg, ellátogatnak a Parlamentbe, a Nemzeti Galériába, a Szép­művészeti Múzeumba, koszo- rúzási ünnepséget tartanak a Gellért-hegyen és a baráti összejöveteleken, üzemláto­gatásokon találkoznak a ma­gyar fiatalokkal. A szovjet fiatalok megismerkednek több vidéki városunkkal is. A fiatalok utazási irodája nemcsak fogad, hanem küld is különvonatokat a Szovjet­unióba. Március 14-én indul az idgi első, 300 magyar fia­talt utaztató barátságvonat a Szovjetunióba. A résztve­vők gazdag programja a Moszkva—Riga—Minszk— Brjanszk—Pszkov—Szmo- lenszk útvonalon bonyolódik le. Több kábelt Évről évre emelkedik a ba­lassagyarmati kábelgyárban készülő termékek mennyisé­ge. A Magyar Kábelművek e korszerű üzemében 1975-ben 690,8 millió forint értékű kész­terméket gyártottak. Az idén már 813 millió forintos áru- mennyiség kerül ki a csarno­kokból. Az itt készülő kábe­lek és szabadvezetékek 70 százalékát határon túli pia­cokra viszik. Tőkésmegren­delőkhöz 281 millió forint, baráti országokba 205 millió forint értékben szállítják ter­mékeiket. A növekvő meny- nyiséget nem az export bő­vítésére, hanem főleg a ha­zai igények kielégítésére gyártják. így 1975-ben példá­ul az- ígért 300 km földkábel mennyiségét megduplázták, s 600 kilorhétert szállítottak a felhasználókhoz. A gyár be­kapcsolódik abba a KGST- programba is, melynek ered­ményeként a Szovjetunióból jelentős mennyiségű elektro­mos energiát kapunk; az áram szállításához szükséges vezetékeket Balassagyarma­ton készítik. A kábelgyártás­ban képzett szakemberek vesznek részt. Sokan közü­lük törzsgárdatagként dol­goznak, így Gyurovics Mi­hály is, aki az egyik sodró­gépet irányítja. — kulcsár — Eredményes esztendőkről számolhatott be Futó László, a községi tanács elnöke. A tanács az elmúlt terv­időszakban több mint 16.7 millió forinttá) gaz­dálkodott. Legtöbbet, 4,3 millió forintot kulturális célokra költöttek. A községi művelődési ház fel­újítása, bővítése lehetővé tet­te, hogy valóban otthont ad­jon a kultúrának. Űj helyisé­get kapott az MHSZ, a sport­kör, esztétikailag is megfele­lő környezetbe került a köz­ségi könyvtár Alapvető vál­tozást hozott a zeneiskola megszervezése, ahol ma már mintegy 5Ű tanuló sajátítja el az alapfokú zenei ismere­teket. Az általános iskolában jelentős társadalmi munká­val, mintegy 550 00Ö forint ér­tékben új tantermet építet­tek. Nem sikerült viszont előbbre lépni az óvodáskorú gyermekek elhelyezésében. Az úgynevezett gazdasági ágazatban mintegy 3,5 millió forintot használtak fel. Eb­ből az összegből két hidat épí­tettek, több mint 6 kilomé­ter út felújítását végezték el. Megépült a községben 2,5 kilométer hosszú ivóvízveze­ték, amivel a Petőfi úton több mint 25 éves gondot ol­dottak meg. Lehetne folytat­ni a sort a többi között az­zal, hogy öt év alatt 56, minden igényt kielégítő új lakás épült. Megháromszoro­zódott a személygépkocsik szá­ma. Kulturáltabbá vált a la­kosság életkörülménye. Min­den házban van rádió, kevés az olyan család, amelyik ne rendelkezne televízióval. Je­lentősen növekedett a háztar­tási munkát segítő kisgépek száma. \ A népfrontbizottság, a köz­ségi tanács beszámo­lója bizonyítja, hogy Karancs­kesziben sem ment el nyom­talanul az elmúlt négy, illet­ve öt esztendő. Ezt erősítet­ték meg hozzászólásaikban « választópolgárok is. Ugyan­akkor a holnapról is szóltak. Balkó László például egy új óvoda építését sürgette. A vá­lasz gzen az estén egyszerű­nek tűnt. A tanács már 1973 óta tartalékolja a pénzét, se­gít a megyei tanács is, így az 50 személyes óvoda épí­tése 1977-ben lehetővé vá­lik. Novak Lászlóné a társa­dalmi munka szervezését sür­gette. Szükség is lesz erre. Akár az óvoda építésénél, akár az ivávíztársulás meg­alakulása után. A tanács el­nöke úgy fogalmazott, hogy a jövőben is igénylik a tár­sadalmi munkát a nagyobb feladatok megoldásához. Miről volt még szó a ka- rancskeszi eszmecserén? Az orvosi ügyelet jobb megszer­vezéséről, a belvízrendezésről, a kereskedelmi ellátás jobb megszervezéséről még akkor is, ha az ABC-áruház átépí­tése enyhített, is a gondokon: Beszéltek az emberek a köz­ség közbiztonságáról, az öre­gekről való gondoskodásról. Aztán Baksa Barna summáz­ta a község lakosságának vé­leményét: igaz. követelünk, de le­gyünk is azért, hogy meg­valósuljanak elképzelé­seink! Nem kevesebb, mint tízen vettek ■ részt ebben a beszél­getésben. őszintén, felelős­ségteljesen, nyíltan a tanács és a népirontbizottság mun­kájáról szóltak. A népfrontbizottság betöl­tötte hivatását Karancske­sziben. Megválasztották a 33 tagú bizottságot, elnökének is­mét Fricska Gábort, titkárá­nak Fodor Ivánnét. Azzal a megbízatással: a jövőben is a falu, a közösség szolgálata le­gyen feladatuk, ügy, mint ed­dig! S. L.. Nem egyéni ügy Talán egyetlen betegségcso­port sem érint oly sok em­bert, mint a fogak és a száj betegségei és mégis lebecsü­lik, sokan elhanyagolják fo­gazatukat. Mivel nagy tö­meget érint, nem tekinthetők egyéni ügynek ezek a bajok, egyre inkább közegészségügyi problémává válik. Rengeteg munkanap vész el a fogbe­tegségek miatt, emellett a beteg fogak — gyakran hosz- szadalmas — kezelése, a fog pótlása, az esetleges műtétek költségesek. Ha a megelőzés megfelelő, sok idő, költség — fájdalom — takarítható meg, ami az egyénnek és a társadalomnak egyaránt előnyös. Ezért ha­tározták el még 1973-ban Salgótarjánban 'a megyei fo­gászati szakrendelő orvosai, hogy előre meghatározott terv alapján komplex szűafl- vizsgálatokat végeznek. Első­sorban a város nagyobb üze­meiben. Feladatként a fog­ós szájbetegségek felderítését, a lakosság egészségügyi kul­turáltságának megismerését tűzték ki. A tizenkét szakorvosból álló csoport a Lampart Zo­máncipari Művek salgótarjáni gyárában tartott vizsgálatot. Munkájukat úgy szervezték — és ehhez nagy segítséget kaptak az üzemi Vöröskereszt szervezettől —, hogy naponta 150 dolgozót a reggeli szü­netben vizsgáltak meg. Amint dr. Marton Tibor megyei fog- szakfőorvostól — a csoport irányítójától — megtudtuk, az eredmények jónak értékelhe­tők, vagyis kiderült, hogy a dolgozók túlnyomó része rendszeresen gondozza fogait, tisztában van a fog és a szájápolás egészségügyi je­lentőségével. Képünkön, dr. Matkulczik Miklós fogszak­orvos és dr. Horváth Gaudi Andrásné asszisztens a szű­rővizsgálatot végzi. — sturman — NÓGRÁD — 1976. március 10., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom