Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

PB-gáz félmillió fogyasztónak j.— ___i A magyar—szovjet kooperációban épülő szegedi 2-es számú gázfeldolgozó üzem mintegy 80(1 millió forint értékű beruházás munkáinak gyorsítását tűzték ki célul, nyolc érdekelt vállalat KISZ-szervezetei. Az új létesítményt még az idén átadják rendeltetésének. El­készülte után csaknem félmillió fogyasztót lát el évente propánbutánnal és értékes nyersanyagokat ad a vegyiparnak. Képünkön: az üzem lepárlótornyai. Az SZK.P XXV. kongresszusa után Munkaprogram a gazdaságban A tervkészítés szakaszában és a valóság A X. ÖTÉVES tervvel ju­bileumi időszakba lépett a szovjet népgazdaság, amely­nek termelőerőit s a szovjet nép anyagi-kulturális jólétét immár csaknem fél évszáza­da a szocialista tervgazdál­kodás egymáshoz illeszkedő ötéves tervei formálják és gyarapítják. Ebben az össze­függésben nyilvánvaló, hogy az új ötéves terv azt a gaz­daságépítő munkát viszi to­vább, amelynek hosszú tá­vú célja a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése. Az SZKP XXV. kong­resszusa, amely megvitatta és jóváhagyta a szovjet népgaz­daság 1976—1980. évi fejlesz­tésének fő irányait, koncep­cióját, mondanivalójának - és állásfoglalásának hangsúlyát mindemellett, arra helyezte, hogy a X. ötéves terv nem­csak időrendi sorrendben új terv, hanem tartalmában, kö­vetelményeiben is az. Mind­ennek közgazdasági lényegét a kongresszus azzal jellemez­te, hogy a X. ötéves terv a minőség és a hatékonyság terve. A Szovjetuniót, a gazdaság­ban is a hatalmas méretek, teljesítmények jellemzik. Az elmúlt tíz esztendőben gazda­sági potenciálja csaknem megkétszereződött, 1975-ben, ipara és mezőgazdasága több mint 610 milliárd rubel ér­tékű terméket állított elő. Szerfelett lényeges, hogy a nemzeti jövedelem 75 száza­lékát a lakosság fogyasztot­ta el, s hogy a mostani új tervidőszakban — épp a szov­jet gazdaság fejlettsége ered­ményeképpen —i a fogyasztá­si alap részesedése a nemzeti jövedelemben még növekszik is. A terv azzal számol, hogy az öt év folyamán a Szovjet­unió nemzeti jövedelme mint­egy 100 milliárd rubellel gya­rapszik. Nos, ebből a nemzeti jövedelemtöbbletből . 71—78 milliárd a lakosság fogyasz­tási alapját, életszínvonalát gyarapítja, s csak 16—22 mil­liárd a felhalmozást, a beru­házást. Ezek a számok egyértel­műen arról tanúskodnak, hogy a termelésnek mindinkább a fogyasztó, a szovjet nép igé­nyeit. keresletét kell kielé­gítenie. S mi sem természete­sebb annál, hogy a fogyasztá­si alap, a bérek és jövedel­mek dinamikus növekedése közepette a fogyasztó, a szov­jet nép szükségletei, igényei is differenciálódnak: nemcsak többet — jobbat akar fogyasz­tani, vásárolni. A szovjet gazdaság belépett fejlettsé­gének abba a korszakába, ami­kor a legújabb technika és technológia alkalmazása a ter­melésben a szovjet emberek jó minőségű fogyasztási cik­kekkel való ellátása, kielé­gítése szempontjából is az elő­rehaladás feltétele lett. AZ IPARI ÉS mezőgazda- sági termékek jobb minősé­ge, a társadalmi termelés növekvő hatékonysága azon­ban nemcsak tervcél, hanem a terv megvalósításának alap­vető eszköze, módszere. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az új szovjet és az új ma­gyar ötéves terv egyik rokon- vonására: az eddigiek során mindkét népgazdaságban a felhalmozás növekedési üte­me nagyobb volt, mint a nem­zeti jövedelemé; most mind a Szovjetunióban, mind ná­lunk alacsonyabb felhalmo­zási ütemmel kell annál na­gyobb mértékben gyarapíta­ni a nemzeti jövedelmet. Az ebből adódó követelmények is azonosak: az újratermelé­si folyamat minden fázisában növelni kell a hatékonysá­got. Számunkra nagyon is köz­érthető mindaz, ami ezzel kap­csolatban az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott, még akkor is, amikor a fogalma­zások és meghatározások ^set- leg el is térnek egymástól. Szó esett például a termelés in- tenzifikálásáról, éspedig ab­ban az értelemben, hogy nö­velni kell az anyagi eszközök, a munkaerő- és pénzügyi források hozamát, a meglevő termelési alapokat pedig ha­tékonyabban kell felhasználni. A szovjet gazdaságban is idő­szerű probléma a munkaerő­tartalékok ésszerű felhaszná­lása, mert csak ilymódon elé­gíthető ki a nem termelő szféra munkaerőigénye, javít­ható a szolgáltatóágazatok tel­jesítménye. (Más kérdés, hogy a hatalmas méretek folytán az anyagi termelés ágazatai a munkaerő racionális fel- használásával, a munka ter­melékenységének növelésével öt év alatt 26 millió dolgozó munkáját takaríthatják meg a szovjet gazdaságnak*) Az SZKP XXV. kongres­szusa nemcsak az újraterme­lés és a gazdálkodás terüle­tén konkretizálta a minőség és a hatékonyság öt esztendő­re szóló munkaprogramját, egyúttal a tartalékot is feltár­ta, amely az ötéves terv si­keres teljesítéséhez igénybe vehető. Ez a tartalék a terve­zés és az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus to­vábbi tökéletesítése. EGYETLEN dolgot emel­nénk ki, amely híven tük­rözi a gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésének célját és lényegét: mind az irányító és központi tervező tevékeny­séget, mind az anyagi ösztön­zést a népgazdasági ered­ményre — a kibocsátott ter­mék minőségére, a beruházá­sok befejezésére — kívánják összpontosítani. Másképpen fogalmazva: az SZKP XXV. kongresszusa a gazdasági me­chanizmus tökéletesítésének sokirányú feladatait abból kiindulva határozta, meg, hogy a termelés végső célja a társadalom szükségleteinek kielégítése. A Salgótarjáni Ruhagyár igazgatónőjével. versenyfele­lősével és KISZ-titkárával beszélgetve a legjobban dol­gozó ifjúsági brigád felől érdeklődtem. A választ szinte egyszerre mondták ki: Allen- de. A tágas, jól kivilágított mű­helyben sűrűn öltögetik tű­nyelvüket a gépek. A gyors­kezű. szorgalmas lányok munkáját szállítószalagos rendszer segíti. Pillanatok alatt elkészül egy-egy csinos munkadarab. Az ifjúsági brigád alig másfél éve alakult, /tlag- életkora tizenkilenc év. A ti­zennégy fiatal közül kilen­cen szakmunkások. Igaz, a szocialista címet eddig még nem érték el, de elmúlt évi teljesítésük alapján az idén jogos várományosai. — Mindannyiunk érdeke, hogy jól dolgozzunk. A fize­tést az egyéni teljesítmények alapján kapjuk. í\z új át­szervezéssel megszűnt a holt­idő. a várakozás. A régi mun- kahelyea várni kellett, míg Célok A MEZŐGAZDASÁGI üze­meinkben nemrég fejeződött be a zárszámadás, a tavalyi terv és az eredmények . ösz- szehasonlítása. s már a kö­vetkező közgyűlés előkészüle­tei zajlanak. A termelőszö­vetkezetek idei célkitűzései­ket határozzák meg. Már a zárszámadó közgyűléseken is szóba kerültek a következő tennivalók. Tolmácson a mű­trágyatárolás, a szállítókapa­citás bővítése, Bujákon á tej­termelés növelése, Nőtincsen az állattartás technológiájá­nak korszerűsítése, Érsek- vadkerten az egyesülést kö­vető új helyzet feladatai kö­vetelnek fejtörést a termelő- szövetkezet vezetőitől, tag­jaitól. Az értékelés, a múlt minő­sítése, az 1975. gazdasági év s a IV, ötéves tervidőszak ta­pasztalatainak összegezése közvetlen előzménye a mező- gazdasági üzemek újabb te­endői meghatározásának. A tennivalók a tervekben fo­galmazódnak meg, amelyek a gazdálkodásban az iránytű szerepét töltik be. Két fő szempont köré csoportosul­nak: egyrészt, hogy a terme­lőszövetkezetek mind jobban kielégítsék a lakosság nö­vekvő élelmiszerigényét, más­részt fokozottan járuljanak hozzá a mezőgazdasági ter­mékek exportjának emelésé­hez. Mindkét feladat teljesí­tése megköveteli, hogy a terv- készítés időszakában a való­ság és az elképzelés egyeztet­ve kerüljön papírra, illetve a közgyűlés elé. . Az éves gazdasági tervek eddig is sok mindent jelez­tek. Néhol a pillanatnyi ér­dekek térnyerésére, a gyor­sabban jövedelmező megol­dások választására mutat­tak, vagy az együttműködés­től való idegenkedés meg­nyilvánulására hívták fel a figyelmet, esetleg a helyi erő­források nem kellő ismerete következtében le vagy túlbe­csülték az üzemek képessé­geiket. E hiányosságok kikü­szöbölése, a reális feladatok meghatározása — mint álta­lában a gazdasági döntések előkészítése ■— a termelőegy­ség minden területéről pon­tos információkat követel, a sajátosságoknak, s annak az iránynak a felismerését, amelyben a népgazdaság s a termelőszövetkezet érdekei egybeesnek. Egy hónap múlva lesz 12 éve, hogy Salgótarjánban át­adták rendeltetésének a Ka­rámos Szállót. A szállodai ki­használtság lassan megközelí­ti az ideális 70 százalékot- annak ellenére, hogy két év­ével ezelőtt átadták a Hotel Salgó turistaszállót is. A Karancs Szálló vezetősé­ge különösen az elmúlt évek­ben sokat tett a belső turiz­mus, Nógrád idegenforgalma kihozták, vagy elszállították az anyagot. Most egy gomb­nyomás és a szalagon előre összeállított műanyag kosa­rakban érkeznek a kiszabott ruhadarabok. Ez lényegesen meggyorsítja munkánkat — mondta a brigád fiatal veze­tője, Boző ! Melinda. Az ifjúsági brigádban va- lamenyien KISZ-tagok. Moz­galmi vállalásaik szorosan kapcsolódnak a mindennapi termelőmunkához. A kivá­ló telep címért indított inun- kaversenyben az Allende brigád kimagasló eredménye­ket ért el. A takarékossági őrjárat akció megszervezésé­vel, a hulladékanyagok fel- használása jelentős megtaka­rítást eredményezett. A városi mozgalomhoz kap­csolódva a kommunista mű" szakon előállított értéket a város gyermekeinek ajánlot­Milyen célok határozzák meg mezőgazdasági üzeme­ink ez évi tervkészítését? Nem új követelmény az átlagos termésnövekedés és a hatékonyság javulása, amely akkor éri el igazán célját, ha a főbb terménycsoportok ho­zama együttesen növekszik. (A pásztói tsz-ben az elmúlt évben a kukorica termésátla­ga kiemelkedő volt s pótolta a búzából való árbevételi ki­esést, de a két termény még­sem helyettesítheti egymást) Az elmúlt években — főleg a megyei pártbizottság 1974. áprilisában hozott határozata nyomán — sikerült a vetés- szerkezetet egyszerűsíteni, az ésszerűbb földhasználatot megvalósítani. Most az követ­kezne, hogy a terméseredmé­nyek hullámzásának gátat vessenek a tsz-ek. Állandó­sítsák a hozamokat, csökkent­sék az előállítás fajlagos költ­ségeit. A ráfordítások mér­séklését indokolja, hogy a világgazdaságban végbemenő folyamatok hatása a terme­lésben felhasznált anyagok, eszközök (műtrágya, növény­védő szerek) árában jelentke­zik, s tartósnak ígérkezik. A költségtöbblet ellensúlyozása a mezőgazdasági üzemekre vár, hogy lehetőségeik teljes kamatoztatásával javítsanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetén. A HATÉKONYSÁG növelé­sének fontos feltétele a ter­melési rendszerek szélesebb körű terjesztése, a korszerű technológiai eljárások meg­honosítása, a fokozódó gépe­sítés. (Az utóbbi hiányát kü­lönösen a takarmány-betakarí­tás során érezték az üzemek 1975-ben. A takarmány ‘több helyen kintmaradt a földe­ken és értékét vesztette). Nógrád termelőszövetkeze­teinek jó adottságai vannak az állattenyésztés fejlesztésé­re. Ennek ellenére a közel­múlt tapasztalatai azt mutat­ják, hogy az eddiginél jóval körültekintőbb tevékenység szükséges az ágazatban, hogy a szarvasmarha-tenyésztés eredményei, a tej- és húster­melés kedvezőbben alakuljon. A tervkészítés során az állat- tenyésztés hozamai visszaesé­sének már elemzett okait megszüntető intézkedéseket kell foganatosítani, gondos­kodni az előrelépés anyagi, érdekében. Bekapcsolódott a SZOT üdültetésibe, országos konferenciáiknak, nemzetkö­zi tanácskozásoknak adott otthont. Az elmúlt évben, új szolgáltatással is meglepte a várost; megnyitotta bisztró­ját a pavilon-sorban. Még az idén átadják a Kemerovo la­kótelepen az oroszos jellegű Tajga teázót. Az elmúlt év eredményei kedvezőek. Errő] számolt be ták fel. A KlSZ-akcíóprog- ramban és a brigád vállalásai­ban is szerepel egy óvoda segítése. Babaruhákat, játé­kokat készítettek. valamint műsoros délutánokat rendez­tek a kicsiknek. Gyáron belüli társadalmi munkára az átköltözés alatt bőven volt lehetőség. A fia­talok többször vállalták az új épület egy-egy részének takarítását. Szorgos munká­juk nagyban elősegítette az időbeni zavartalan átköltö­zést. A brigád dolgozói közül öten a szakmunkások közép­iskolájában gyarapítják tudá­sukat. Szakmai téren a be­tanított munkások a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzésére készülnek. tárgyi és személyi feltételei* ről. A MÉM tervinformációs fü­zetet bocsátott az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek rendelkezésére, amely tartal­mazza a mezőgazdaság V. öt­éves s az idei ágazati terv legfontosabb irányszámait. Az ehhez való igazodás, az aján­latok a gyakorlati munkához nyújtanak segítséget, ám az útbaigazítás mellett a gazda­ság saját helyzetének mér­legelése, elemzése, az abból levont tanulságok hasznosítá­sa jelentheti a tervkészítés eredményes módszerét, ki­egészülve a gazdasági sza­bályzók szerepével, várható hatásával. A középtávú és az éves terv szoros egységet alkot, az utóbbi az előbbire épül. Az eves terv akkor lesz haté­kony támasz, ha a termelési színvonal, a jövedelmezőseg növekedésének módszereit, útjait is tartalmazza, s ma­gában hordozza a változtatás lehetőségét. A nézsai termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén bírálat érte az ága­zatokat, a döcögő együttmű­ködés miatt. Az idei tervben mód nyílik — másutt is — az ilyen hiányosságok kikü­szöbölésére, hiszen az ágazati tervek alapját is a gazdaság egészére vonatkozó célki­tűzések jelentik. A terv akkor válik a ter­melés mozgatójává, ha az ösz- szeállítás során maguk a vég­rehajtók, a szövetkezet tagjai is tevékenykednek, s élnek a szövetkezeti demokratizmus lehetőségeivel. Mert a felada­tok nagyobbak, a megvalósí­tás körülményei nehezebbek, nem kétséges. Ezért is köve­telmény, hogy a tennivalók meghatározásakor a dolgozók felelősségteljes, kezdeményező szerepet .vállaljanak, ki-ki a maga területén, ahol legjob­ban ismeri a mozgósítható tartalékokat, s leghasznosab­ban segítheti a helyi cselek­vési program megvalósítását. A TERÜLETI közelség, domborzati hasonlóság ellené­re más-más tsz-eink sajátos­sága. A cél viszont azonos: jó gazdasági tervvel alapozni, se­gíteni a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőbb emel­kedését. Szabó Gyula munkaértekezleten Gecse Ist­ván, a szálloda 1 igazgatója. Elmondotta, hogy 1975-ben a szálloda és étterein elérte az évi 17,5 millió f orintos árbevé­telt. Az egy főre eső forga­lom több mint 20 százalék­kal növeteedétt. Ez azt jelen­ti, hogy először lett nyeresége« a Karancs Szálloda, s dolgo- zőínsik 21,5 napnak megfelelő nyereséget tud fizetni. A fiatalok idei terveiről érdeklődve a brigádvezető a következőket mondta: — Legfontosabb feladatunk a minél tökéletesebb beil­leszkedés az új üzembe. Mun­kánkkal elősegítjük a ter­melés növekedését. Nagyon lényeges, hogy az átszerve­zés előnyeit mind jobban hasznosítsuk. Csökkenjen a termelésből kieső idő. Ügyel­ni kell a munkadarabok mi­nőségére is. Különösen a mi szakmánkban van ennek nagy jelentősége. A belföldi kereskedelembe kerülő gyer­mek- és kismama ruháknak, valamint az export női blú­zoknak, ruháknak és szok­nyáknak a vásárlók minden igényének meg kell felelnie. Ez nagy figyelmet és pon­tosságot kíván a fiataloktól. Mindezek eléréséhez az kell. hogy a munkaidőt intenzív és hatékony munkával tölt­sék el a brigád dolgozói. b. zs. NÓGRÁD — 1976. március 10., szerda o Garamvölgyi István Fiatalok a ruhagyárban Tíínyelveket öltögető gépek Munkaértekezlet a szállodában Először nyereséges a Karancs

Next

/
Oldalképek
Tartalom