Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Nevelés — három szakon Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában >— összefüggésben « világnézeti neveléssel — ezt vizsgáltuk, hogy miután az intézményben a profilok kialakultak ' (egészségügyi, óvónőképző, mezőgazdasági gépész), együtt jár-e ez valamiféle nevelési differenciáltsággal is. Továbbá, az egyes szakok speciális jellege mennyiben nyújt módot arra, hogy a nevelőtevékenységben ezt hatékonyan érvényesítsék, különös tekintettel a világnézeti nevelésre. Egy iskolában itt eleve három profil van. A differenciáltság az oktatásban nyilvánvaló. Bizonyos értelemben a nevelésben is. Különösen izgalmasnak tartottuk főleg a szakmai gyakorlatok nevelési hatásának vizsgálatát. Lő- rincz Gézáné igazgatóhelyettes hangsúlyozottan említette például ezzel kapcsolatban a „munkahelyi nevelés” jelentőségét. Véleménye szerint a jövőben ezt mind fokozottabban kellene kihasználni. Valóban így van, s nemcsak arról van szó, hogy a tanuló a gyakorlaton az adott munkahelyen ne sok „rossz példát” lásson (erről is, természetesen), hanem arról, hogy a munkahelyek nevelő hatásával való számolás mind szervesebben illeszkedjen az egész nevelőtevékenységbe. * Beszélgetésünk során Tóth Lajos igazgató megjegyzi: — Természetesen, a világnézeti nevelés nem különálló feladat, hanem nevelési teendőinknek mintegy szintézisét adja. Azt hiszem, iskolánk jellegénél fogva, ez a szintetizáló szerep nálunk fokozottan fontos, S valóban, az a társadalmi miliő, amelyben dolgozunk, s gyermekeink közvetlenül is tevékenykednek a gyakorlatok során erőteljesen befolyásolja munkánkat. Hatásával számolnunk kell mind az oktatásban, mind a mozgalmi tevékenységben s közművelődési törekvéseinkben. Az oktatásban, a tananyagon keresztül a speciális tárgyak szerepe nagy. Például az egészségügyben könnyebb fiziológiailag is bizonyítani az ember fejlődését, könnyebb érvényre juttatni a dialektikus materializmust. Vagy a gépészeti szaktárgyakban az ember alkotótevékenységére kézenfekvőén történhet utalás, hiszen például a gépekben, azok fejlődésében az ember kulturális története is megfogalmazódik. Az óvónőknél a társadalmi környezet hatását lehet demostrólni. A példák hosszan sorolhatók. — Igen. s tegyük hozzá, ez már nem csak oktatás. Itt magatartást alakítunk. A szakközépiskolának a társadalom számára középfokú, hivatástudattal felvértezett embereket kell nevelnie. Az egészségügyi „szakról” a kórházak, a csecsemőotthonok, a bölcsődék, a rendelő- intézetek várják a fiatalokat. Hogyan történik gyakorlati képzésük? — Nem mentes a gondoktól — mondja az igazgató. — Igaz, kiépült egy szűkös objektum a kórházon belül, ahol az első- és másodévesek* steril körülmények között gyakorlati alapismereteket szereznek. S harmadikban, negyedikben kerülnek életszerű körülmények közé, a kórház osztályain. Korábban a nővérek, főnővérek szinte teherként kezelték gyerekeinket. Ma azonban már örvendetes, hogy mindinkább az utánpótlás forrását látják bennük. A korábbi feszültségek oldottabbá váltak, összefügg ez továbbá azzal is, hogy a Jövő évtől kezdve általános ápolónőket és asszisztensnőket képezünk. A korábbi feszültség egyik oka lehetett, hogy a gyerekeket ez az Intézményforma nem tudta felkészíteni általános ápolónői feladatok ellátására. Az átmeneti tanterv elősegíti ezt, a gyakorlati foglalkozások mennyisége azonos lesz, tartalma más. — Van-e más gond? — Igen. Szakelméleti tárgyaink oktatásához orvosra van szükségünk. Orvos főállásba hozzánk nem jön. marosak az anyagiak miatt sem. Az óraadók pedig változnak, gyorsan cserélődnek az orvostanárok. Itt szeretném hangoztatni : többletmunkát válal, többletjövedelemhez nálunk nem jut az orvostanár. De ő igenis „nagykövete” lehet a kórháznak. S ha hivatástudatban jó középkádereket nevel a kórháznak, akkor a kórháznak ezt vállalnia kell. Tegyük hozzá: e gondok összefüggenek nevelési kérdésekkel is. A hivatástudatra való nevelésben óriási szerepe lehet a szakmai, elméleti oktatónak. Hogy elmélet, gyakorlat és élet szinkronban legyen! S ez már szintén világnézeti nevelés. Valamint az is, hogy mit látnak a kórházban. S milyen magatartás- formákkal találkoznak? Milyen orvosi magatartással? A társadalomhoz való viszony ebben az életkorban erőteljesen morális indíttatású és töltésű. ★ A mezőgazdasági gépészeknél a gyakorlati oktatás részben tanórakeretben. különálló műhelyekben folyik, magatartásformáló hatása erősen érvényesíthető pedagógiai eszközökkel. Az elsőben alapozó képzés, a továbbiakban mindenekelőtt technikai képzés zajlik. Megjegyzi az igazgató: gondjaik közé tartozik, hogy ez a szak kissé gazdátlan! Főként az anyagi feltételek nem kielé- gítőek. Rendkívül rossz a felszereltségük. Korábban a Magyarnándori Állami Gazdaság segítette őket, az utóbbi időben erre már nemigen vállalkozik. Kiselejtezett eszközeik. gépeik vannak. Éppen ezért inkább több üzem- látogatást kívánnak — többi között — szervezni, termelő- szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. A nyári gyakorlatokról általában jó véleménnyel térnek meg a fiatalok. Jó kapcsolat alakul ki a műhelyfőnökök, gépcsoportvezetők és a tanulók, illetve az iskola között. Szívesen dolgoznak a gyerekek, sokukkal a gazdaságok össztöndíjat kötnek. — Itt-ott a munkafegyelem hiányosságait látják a gyerekek, s ez káros. Az „óvónők” természetes körülmények között, óvodákban vannak gyakorlaton. A IV. számú óvoda óvónői közössége nagy lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel foglalkozik a tanulókkal. Egyébként az első óvónői osztály most végez. A képesítő vizsgák március elején megkezdődtek, az eddigiekben sikeresen. Több tanulóval. Zahar Ágnessel, Oláh Magdolnával, Kiss Ilonával, Elek Margittal, Csordás Ildikóval, Fábián Péterrel, Dropcsa Gabriellával beszélgettünk. Időbeosztásukról, mozgalmi munkájukról, s főként a gyakorlatokról esett szó. Ügy tűnik, a gyakorlatokon szívesen vesznek részt. Inkább olyan esetekben kedvetlenednek el, ha e gyakorlatokon foglalkoztatásuk formális, s kevesebb feladatot kapnak, mint amit várnának. Véleményeik tükrözik, hogy rendkívül éles szeműek, a munkahelyi lazaságot, helytelen magatartást észreveszik, i vitatkoznak róla. Beszélgetéseink szerint: a gyakorlatok általában eredményesek, azonban a jövőben még fokozottabban szükséges hasznosítani tapasztalataikat a világnézeti nevelésben. S mindenekelőtt arra van szükség, hogy az iskola, Illetve a munkahelyek közötti munka- kapcsolat mind szervesebbé váljon, hogy a nevelés tudatosságát fokozottan érvényesíteni lehessen. T. E•■BBB«aBBBBia«aii»BS'aBaaBNBBBaaaBSBBBaiaBBBfliBBa' Gerencsér Miklós: ia.aaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaBaBiaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBBaaBiaaaaaaaaaaaaaaa EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 14. Thököly egykori kurucai adták hozzá a katonai tudást. Tokaji Ferenc és Szalontay György mögé sorakoztak fel a harcoló parasztok. Nem féltek a vérfürdőtől. Hiába ismerték e] Európa legjobb katonáinak a bécsi zsoldosokat, ezek a parasztok széles rendeket vágtak közéjük. Akit elérhettek, annak nem Kegyelmeztek. Keresték Rákóczit, ügyük mellé akarták állítani. De a fejedelem elfutott előlük. Épp úton volt Ra- kamazról Sárospatak íe!é, 1697 forró júliusában az útmenti erdőben vadászga- tott. amikor meglepte a felkelés híre. Azzal az egyetlen hintóval, amelyben felesége és kisfia tartózkodott, menekülésre határozta el magát. A felkelésben való részességnek még a gyanújától is iszonyodott. Tébolyultan, csontig sebekkel borítva raboskodott várbörtöniben anyai nagybátyja, Zrínyi János, csak azért, mert egykor a felkelők fogságában volt. Rákóczi attól félt, ő sem kerülheti el a lázadókkal való összejátszás vádját, ha csak egyáltalán szóba áll a felkelő jobbágyokkal. Bécstől rettegett hát, amikor parasztjai elől menekült- Következtetése nem volt alaptalan- Idegfeszítő kalandok közepette robogott a hintó a császárváros felé, végig a bérces-völgyes Felvidéken- Már Szendrő várába sem bocsátották be a németek- mondván. hogy ő lazította fel a népet- Nélkülözés, rettegés kísérte útját. Besztercebányán le akarták tartóztatni a labanc polgárok- miközben a felkelők 6em tágítottak a nyomából- Beteg gyermekkel, kimerült feleséggel érkezett meg Bécsbe. Hidegen fogadták- Éreztették vele- hogy felelősnek tartják a lázadásért. Hiszen a pórok hada az ő birtokairól hordta szét a pusztítás tüzét- Amíg igazát kereste az udvarnál, addig a császári sereg iszonyatos bosszút állt Hegyalján. Tovább ritkították az amúgy is gyérszámú népet- Utoljára Zápolya állt akkora bosszút Dózsa katonáin. mint most a németek a felső-magyarországi jobbágyokon- Vérengzéseikkel egyidőben újra- de nem utoljára végigrabolták Rákóczi jószágaitA fejedelem —. talán annak érdekében, hogy veszélyek nélkül tartozhasson családja Európa főrangú famíliáihoz- — végső és elszánt kísérletet tesz a császári bizalom el4 NÓGRAD — 1976. március 30., kedd Képornyo élőit Színházi világnap jegyében... Tartalmas és sokoldalú választékú műsorhetet tudhatunk magiunk mögött. A televízió szerkesztősége ezúttal ugyancsak íkitett magáért, s mondhatni. a hét minden műsor-napján szolgált valami vonzóval, mely a nézők széles táborát képernyő elé ültette. Mindjárt a hét első adásnapján nagy érdeklődésre tarthatott számot Sós György: Köznapi legenda című, erősen lírai töltetű tévéfibnje, amely a Magyar Televízió és a Bayerischer Rundfunk koprodukciójában három idős. egyszerű ember életét tárta elénk kitűnő művészek tolmácsolásában. Ugyancsak széles érdeklődést keltett e napon a Pfuj bíró? Fújj, bíró című játékos vitaműsor a labdarúgás szabályairól, melyeket állítólag valamennyien kitűnően ismerünk, de mint a példák mutatták, mégis a legkülönfélébb ítélkezéseket válthatják ki a lelátókon ülőkből. A rioortműsort Vttrav Tamás vezette a tőle megszokott biztonsággal és fordulatos eszközökkel. A szerdai adásnap kiemelkedő eseményét a Nyitott könyv jelentkezése jelentette. Ez alkalommal Fenékéi Judit Dokumentumok U. M.- ről regényének tévéfeldolgozását ismerhettük meg. Az írónő jellemábrázoló eieje fő érdeme ennek a regénynek. s a tévéváiltozat méltán keltette fel érdeklődésünket, hogy a művet könyvalakban is megismerjük. A játékban Dobáfc Lajos, Kiss István, Faludi László. Halász László, Dévai Kamilla, Gerbár Tibor, Pogány Judit, Szabó Kálmán, Blcskey Károly és Somogyi Géza nyújtott jellemző portrét egy képzeletbeli kisváros potentátjairól. Csütörtökön befejezéshez érkezett A flamandok litka című négyrészes francia ' tévéfilmsorozat. A romantikus történet az érdekes meseszövésen, kalandos cselekmény- soron túl bepillantást nyitott a képzőművészet korszakos fejlődésére is, s ez az ismeretterjesztő szándék Legfőbb értéke a. filmvállalkozásnak. A kriimikedvelők is meglelték programjukat a hét műsorában, mert pénteken A felügyelő című NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat Keretében A parkolóhely hiénái című történet mellett tölthettek egy teljes órát. Ennél jóval közhasznúbb volt az est 6orán a háromszáz éves évforduló jegyében készült. Rákóczi-hagyományok című kerekasztal-be- szélgetés a szabadságharc nagy alakjáról, egyéniségéről, valódi portréjáról. — ahogyan a nagy fejedelmet a ma emberének látnia kell. A műsorban olyan kiváló történelemtudósok működtek közre, mint Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes, Esze Tamás. Falvy Zoltán és Benda Kálmán, s nem szabad megfeledkeznünk a mindig - kulturált műsorvezetőről. Rap- csánvj Lászlóról sem. Különleges és elgondolkodtató filnwóllalkozásnak bizonyult pénteken a világhírű Chaplim-film indíttatására készült Hipermodern idők című zenés tévéfilm is, Sztevanovitv Dusán és Szitányi András írói vállalkozása. Kútvölgyi Erzsébettel, valamint Szomhathy Gyulával a főszerepben. A múlt héten került sor a színházi világnap évről év re ismétlődő eseményére is.' Enneik áldozott szombaton, este a televízió, amikor a Madách Színház produkciójában műsorba iktatta Shakespeare Otelló című tragédiáját. Az előadásnak Ádám Ottó rendezésében az adott különlegesen egyéni megfogalmazást, hogy Jágo eddig színészi külsőségekben is általában ellenszenvesre mintázott figurája a kitűnő Huszti Péter megfogalmazásában külsőségeiben rendkívül megnyerő, a jellem benső silányságát mindvégig elleplező, így a történések jóval kontrasztosabban érvényesülnek. s a tragédia végső pillanataira csúcsosodnak. A parádés szereposztásban a címszerepet Bessenyei Ferenc robosztus eszközökkel formálta, de a színházi világnap eseményéhez méltót nyújtott a további feladatokban Üjlakj László. Kalocsai Miklós, Tímár Béla, Dózsa László, Piros Ildikó, ” zalai Edit és Bencze Ilona is. Vasárnap este a Zenés Tv Színház jelentkezett egy háromrészes, kellemesen szórakoztató vállalkozás első epizódjával. Sárközi István: Itt járt Mátyás király... és meglátta a szelistyei asszonyokat című zenés káland- filmjéyel. A forgatókönyv alapjául Mikszáth Kálmán regénye szolgált, melynek zenés rádióváltozatát néhány évvel korábban már hallhattuk. Ezúttal a tévéátiratban Lukács Sándor. Kern András, Bánsági Ildikó, Bodnár Erika, Gór Nagy Mária. Garas Dezső és Cserhalmi Gyö-gv működött többek között közre, élvezetes kamédiázással. (b. I.) ’ Jelenet a „Halló taxi” című NDK tévéfilmből. (Március 30. — Kedd — 21.10 h. — 2. Műsor!) Előkéizítő táborok Kossuth-könvvek A Kossuth Könyvkiadó közgazdasági ismeretek sorozatában Jelent meg dr. Biró József külkereskedelmi miniszternek Magyar —szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok című könyve. A témát kitűnően ismerő szerző bemutatja a felszabadulás időszakának magyar gazdaságát, maid áttekinti a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alakulását egészen napjainkig, a könvv érdekes része foglalkozik kereskedelmünk árrendszerének alapját adó árelvvel, az árak megállapításának módszerével, a kereskedelem ár- és árarányváltozásai mellett a kötet külön fejezetben tárgyalja a gazdasági kapcsolatok elmélyülését; az integrációt, a szakosodást, a kooperációt. Műszaki fejlődés — struktúra- változás — gazdaságirányítás, ez a címe Hoós Játos könyvének, amely a modern termelés és forgalom műszaki-technikai követelményeinek, törvényszerűségeinek, s a gazdaság strukturális átalakulására, irányítására gyakorolt hatását kívánja kidomborítani. nyeréséért- Mintha veszni látná a nemzeti ügyet, mintha tudomásul venné a Habsburgok megingathatatlan nagyhatalmi fölényét. Kéri Lipót császárt, engedélyezze birtokai elcserélését Magyar- országon kívüli latifundiumokra. Nen számít, hol lesznek új birtokai, csak méltányosan bonyolítsák le a cserét. Kinsky- a császár minisztere. azonban ridegen kijelenti: ,-Bezárult a kegyelem ajtaja”- Ez nyílt fenyegetés volt. És bizonyos, nem marad következmények nélkül- ha Kollonich is hasonlóképp nyilatkozik- De mivel a bíboros és Kinsky gróf között féktelen hiúsági rivalizálás folyt, Lipót inkább a herceg- prímásra hallgatott és szelí- debb formában adta Rákóczi tudtára- hogy nem áll módjában megvalósítani a birtokcsérét. Bizalomra- pláne kegyre azonban semmi kilátás- A fejedelemnek nincs más választása, minthogy visszatérjen szülőföldjére, vállalva a Rákóczi névhez méltó sorsot. Soha többé nem tett kísérletet Bécs jóindulatának elnyeréséhez- Lezárult a té- tovaság időszaka- 21 évesen, tengernyi élmény birtokában. a hegyaljai felkelés megrázó tapasztalataival végérvényesen nagykorú lett- Tisztában volt a felismerés nyomasztó súlyával. (Folytatjuk.) A fizikai dolgozók tovább* tanulni szándékozó gyermekeinek egyetemi és főiskolai felvételi előkészítő táborokat szerveznek a tavaszi szünetben, az idén először — jelentették be az Országos Oktatási Tanács titkársága által közelmúltban összehívott tanácskozáson. A KISZ kb, az Állami Ifjúsági Bizottság, a minisztériumok, az egyetemek, főiskolák felvételit előkészítő bizottságai, és az egyetemi, főiskolai KISZ-bizottságok képviselőinek megbeszélésén értékelték az évente rendszeres előkészítő foglalkozások tapasztalatait és vázolták a további terveket. A felsőoktatási intézmények mintegy 40 ezer középiskolás diákkal állnak év közben „levelező” kapcsolatban. A felsőoktatási intézmények és a megyei tanácsok támogatásával szervezendő tavaszi táborokban a fiatalok rendszerezik és kiegészítik a levelező oktatás keretében szerzett ismereteiket. Az egyhetes foglalkozásokat felmérő dolgozattal zárják. Ugyancsak szerveznek táborokat a fizikai dolgozók gyermekeinek a nyári szünidőben is.
