Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

X Klub a szállón r Ä LÉNYÉG, hogy a klub kisugárzó hatását pró­báljuk az eddiginél is jobban érvényesíteni. Hogy minden­ki, aki lötyögés és ivászat he­lyett valami más, értelmesebb programmal akarja eltölteni az estéit a szálló lakói kö­zül, lemehessen a klubba. Az idősebbek is. Király Attila, a NÁÉV szakszervezeti bizottságának titkára mondta ezt az építő­ipari szálló kulturális lehető­ségeiről folyó beszélgetésben. És aki nemrégiben a műve­lődés területének a felelőse lett a vállalatnál, Szeles György hozzáfűzi: — Ehhez nem kell sok újat, falrengetőt kitalálni. A meglevő kezdeményezéseket folytatva, minőségileg kell többet adnunk. Persze, biztos akad olyan terület, ahol még rejtett, tartalékaink vannak, eddig nem látott lehetőségek. Ezek felkutatásához a megyei művelődési központ ígért se­gítséget. Az első lépés meg­történt: elindítottak egy fel­mérést, az első eszmecsere is megvolt. Ha a támogatás folyamatos lesz, amit nagyon szeretnénk, akkor talán szak­körök indítására, egy-két új művelődési formára is gon- • dolhatunk. A 405 fős, úgynevezett al­sószállóban kétszáz fölött van azok száma, akik a klub köz­vetlen vonzáskörzetéhez tar­toznak. Vállalati fiatalok, az ott lakó számviteli főiskolá­sok, az egy-egy közös mun­kában résztvevő, idegen vál­lalatok itt elszállásolt fiatal­jai és katonák. Ezért döntöt­tek úgy három évvel ezelőtt, hogy klubot teremtenek. „Kapóra jött”, erősítette a kezdeti lelkesedést az a fel­hívás is, melyet az Építők Lapjában tettek közzé: pá­lyázatot hirdettek az az évben indult kluboknak. A verseny­ben elért negyedik helyezés nem csak az ötezer forint jutalommal járt. Nagy volt a szubjektív haszna is, hi­szen bizonyítottak a vállalat előtt, biztatást kaptak a to­vábbiakhoz. A rendezvényekben, ötle­tekben gazdag első év után vajon elhalt-e a pezsgés, ki­hunyt a parázs? — ÁTMENETI hullámzá­sokkal, lanyhulásokkal, de élő klub ez ma is. Voltak író-olvasó találkozók, vidám műsorok, ankétok azótá. Űj- ra megalakítottuk az irodal­mi színpadi csoportot. A be­rendezésünk színvonala sokat javult: 14 ezer forintot köl­töttünk felszerelésre, bútorok­ra. Egy időben helyet adtunk az eszperantistáknak — ma is érezhető a hatása ennek. Ha nem is kapcsolódtak be az eszperantó tanulásába — bár erre van példa — a külföldi diákokkal való talál­kozókon sokan részt vettek. — A KISZ mennyiben tá­mogatja a vállalati művelő­dési lehetőségek bővítését? — őszintén megmondom, hogy az alapszervezetek több­ségére nem jellemző a pezs­gő KISZ-élet. Legfeljebb pa­píron jó a munkájuk. Van persze egy-két kivétel. A munkahelyek szétszórtsága, a sok munka mellett tanuló fiatal túlterhelése részben magyarázza a helyzetet. De mindenképpen erősíteni kell a KISZ- és a szakszervezet között e téren az együttmű­ködést, a nagyobb dolgokat közösen szervezni. Mai tévéajánlatunk ' 20.05: OTHELLO. Shakespeare tragédiájának közvetítése a Madách Szín­házból. Brabantio velencei szená­tor lányát, Desdemonát nőül veszi Othello, a nemes mór hadvezér, Othello zászlósa, Jago, a mór hadnagyának, Cassiónak a helyére pályá­zik. Célja eléréséhez semmi­lyen eszköztől nem riad visz­sza. Othellót — a török által fenyegetett — Ciprus kor­mányzójává nevezik ki, s Des- demona is vele megy a szi­getre. Jago Desdemonát hír­be hVizza Cassióval. Othelló- ban fellobban a féltékenység, megöli Desdemonát, majd amikor kiderül, hogy ártat­lanul ölte meg, önmagával is végez. Utódjául Cassiót ne­vezik ki. — Mit várnak az irodalmi színpadi csoporttól? Folyama­tosan működő gárdát szeret­nének kovácsolni belőlük, vagy csak alkalmi együttes lesz? — A tíztagú csoport most rázódik össze. Mindenki új — a régebbi versmondók, elő­adók férjhez mentek, meg­nősültek, máshol dolgoznak. Kevesen vannak gyakorlot­tak, inkább csak a lányok között. Például Tóth Márta. Márta általános iskolás ko­rától (állítólag már negyedik­től) rendszeresen mond pró­zát. — Nagyon kezdők vagyunk még! Sűrűbb fellépésekre, nagyobb lélegzetű, komolyabb műsorokra nem* gondolha­tunk. Az viszont jó lenne, ha néha összejönnének azzal a céllal is, hogy „bekéredzke­dünk” más csoportok próbá­jára, tanulunk másoktól, iro­dalmi kérdésekről beszélge­tünk — akár egymás között is. Az „összerázó” farsangi vidám műsort az öblösüveg- gyáriak színjátszóinak veze­tője, Bolyósné tanította be — akkor volt ilyen közös próba. Az biztos, mindnyájan komo­lyan vesszük, nagyon akar­juk, hogy színvonalas műsor­ra képes, jó csoport legyen a miénk. A rendszeres talál­kozásoknak persze az idő­hiány, az időzavar komoly ellensége. — IGÉNY VAN erre — s ez nagyon fontos. És van fel­adatunk bőven —' sorolja Sze­les György a terveket, a na­pokban zajló műsorokkal kezdve. — A FIN tiszteleté­re összeállított műsorunkat az alsó szállón Is „leadjuk”. Kérik, csináljunk az építők napjára olyan programot, ‘melyben saját hibáinkat ál­lítjuk pellengérre. Nem lesz könnyű. És a többi társadal­mi ünnepre is színvonalas irodalmi műsort szeretnénk adni. Közben pedig min­den szempontból meg aka­runk erősödni: a szállóban érdeklődünk, nem kívánko­zik-e még pár jó szavaló, pró­zamondó közénk. Említettem már, hogy egyre többen jár­nak esti középiskolába — az irodalmi tájékozottság, a ta­nulás és a versmondás jól ki­egészítheti egymást. K. G. M. I Gerencsér Miklós: 1 1 EMLÉKE TISZTA FORRÁS i ■ 1 ' ■ 300 é I ■ 12. Képzelhető, milyen hangu­latban készült főispáni be­iktatására a fiatal főúr. 1694. június 3-ára gyűlt össze Sá­ros vármegye nemessége a Rá- kócziak nagysárosi kastélyá­ba. A serdülőkort alig maga mögött hagyó új főispán ta­lálkozott ugyan családja sok kipróbált hívével, a többi ne­mes is újongva fogadta, ami­kor káprázatos díszmagyar öltözetében a nagyterembe lépett, de a viharos üdvözlés csakhamar tartalmatlan ová­ciónak bizonyult. Trag komi­kus alaphang jellemezte a beiktatás szertartását. Szem­ben az élet tényeivel, a bir­tokjárás során tapasztalt vi­gasztalan állapotokkal, a hangadó urak váltig a Habs- burg-ház dicsőségét emleget­ték, a császár jóságát ma­gasztalták és minduntalan a hűség követelményeire em­lékeztettek. így beszélt gróf Erdődy Sándor, aki a beik­tatásig főispáni helytartó volt, így szónokolt Uz Gábor vár­megyei főjegyző is. Cseleked- ték ezt akkor, am kor épp Sá­ros megye székhelyéről, Eper­jesről irányította gróf Cor­4 NÓGRAD- 1976. született II. Rákóczi belli helyőrségparancsnok a legvadabb katonai rekvirálá- sokat. A vármegye nemessé­ge — akárcsak más megyék­ben, főképp Zemplénben — ravaszul a Rákóczi-birtokokra terelte a katonaság fosztogató éhét, hogy így szerezzen kí­méletet a maga birtokai szá­mára. Az új főispán legelső ha­tározataival épp a hatalmas­kodó katonaság túlkapásainak iparkodott gátat vetni. De fü­tyültek rendeletéire. Ha lehet, még zabolátlanabbul önké- nyeskedtek, mint korábban. Minden eszközzel igyekeztek elvenni kedvét a kezdemé­nyezésektől, a hivatalát ko­molyan vevő 18 esztendős if­júnak. Nem volt elég a ci­nikus bitorlás, ráadásul rossz­hiszemű pusmogást terjesz­tettek udvari körökből: ez a Rákóczi is rebellis lesz, mint a többi, túlságosan jól érzi magát a lázadó országban. Annyit már tudott az ifjú, hogy komoly veszély előhír­nökei lehetnek az ilyen men­demondának. Bár egyáltalán nem érezte jól magát a „lá­zadó országban”, teendői mi­att még maradnia kellett vol­na, mégis visszatért Bécsbe. A szülőföldjén tett néhány március 27., szombat jrenc hónapos időzés súlyos elha­tározást érlelt meg benne. Ta­lán túlságosan megriadt, ta­lán túlságosan elkeseredett, s reményét vesztette a tapasz­taltaktól : úgy viselkedett, mint aki soha többé nem óhajt visszatérni ősei földjé­re. Megvásárolta sógora Him- melpfrot utcai palotáját, itt akart élni magánemberként, tartózkodva minden politikai szerepléstől. Ez utóbbit he­lyeselte a jóindulatú Aspre- ment gróf, csak azt nem, hogy Bécsben éljen, közel a Rákócziakkal ellenséges udva­ri körökhöz, kitéve magát a hivatásos cselszövők bajt ke­verő agyafúrtságának. Megint nősülésre biztatták. S arra, hogy családot alapít­va térjen vissza ősei földjé­re, hozza rendbe birtokait. Békés munkálkodással bizo­nyítsa be. hogy feddhetetlen híve az Ausztriai Háznak. Hallgatott a tanácsra. Ki is tartott mellette, míg végkéop be nem látta, hogy örök szál­ka marad Bécs szemében. Az igazi nagykorúság Jog szerint I. Lipót csá­szár nyilvánította nagykorúvá Rákóczit, de igazán az élet tette azzá. Olyan véres ese­mények, amelyek szándéka ellenére végképp eltávolítot­ták Bécs érdekköréből. Új könyvek rabolt expressz. Kiss Dénesé a Hét gömb rendje. Érdek­lődésre tarthat számot Csák Gyula regénye, az Örökzöld. Szerelmesek címmel jól válo­gatott elbeszélés-antológia je­lent meg Fazekas László szerkesztésében. A Fiatalok Könyvtára első köteteként kerül az olvasók kezébe Ho­ward Fast világhírű regénye, a Spartacus, Hegedűs Géza utószavával. A Gondolat Kiadó a Világ­járók sorozatban jelentette meg Alekszandr Guszev út­leírását, amely Az Elbrusztól az Antarktiszig címmel lá­tott napvilágot. Boros János és Rapcsányi László közös munkája a Vendégségben őseinknél című útleírás. A világhírű Nóbel-díjas szovjet tudós, Lev Landau és Alek- szej Kitagorocszkij profesz- szor közös munkája, a Fizi­FEHER KLARA pit ív KJ JL ju JLj JL y a halacska A Kossuth Könyvkiadó megjelentette G. Szorvina munkáját, Polgári koncepció a szocialista gazdaságról cím­mel. A Népszerű történelem­sorozatban látott napvilágot újból Lev Bezimenszkij rend­kívül érdekes, történelmileg is hiteles könyve, a Hitler halála. Egy élet fordulatok­ban bővelkedő regényes képét tárja elénk Hugh Mulzac: Fekete kapitány című életraj­zi könyve. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai közül említjük meg Liselotte Wels­kopf—Henrich: A Nagy Med­ve fiai című ifjúsági regé­nyét, pontosabban a szerző regénytrilógiájának első ré­szét. Moyzes Ilona meséinek kötete a Szélherceg szerelme; a kis kötet a magyar—cseh*" jelent meg. A Delfin-könyvek sorozatában látott napvilágot Az ezüstkardú vitéz, Fehér Tibor ifjúsági regénye. Ma­gyar mondákat tartalmaz a török világból és a kuruc- korból egy most megjelent szép kötet, Lengyel Dénes utószavával és jegyzeteivel. Üjabb kiadásban látott nap­világot Szalay Lenke népsze­rű ifjúsági regénye, a Te már nagylány vagy, Mogyoró! Óvodások verseskönyve, a Cini-cini muzsika. Fehér Klá­ra bűbájos könyve a Gilly, a halacska. Megjelent Móra Ferenc verses-meséskönyve is. A körtemuzsika címmel. A Kozmosz szerkesztőség ad­ta ki Bertha Bulcsú A ken­guru című regényét. David Westheimer regénye Az el­ka mindenkinek. A bráhma- nizmus, a buddhizmus, a kí­nai univerzizmus, a keresz­ténység és az iszlám legfon­tosabb tanaival ismertet meg, bemutatva e vallások köl­csönhatását, s egymás elleni izgalmas küzdelmeit is. Az öt világvallás című könyv, Hel­muth von Glasenapp tudós munkája. A Közgazdasági cs Jogi Könyvkiadó érdekes tanul­mánykötete a Nyelvoktatás felsőfokon. A szabadság- vesztés büntetés végrehajtá­sáról ad érdekes történeti áttekintést Gláser István most megjelent jogi könyve. Jugoszlávia gazdaságával is­mertet meg Beck Béla mun­kája. Vezetői alkalmasság — vezetési készség a címe an­nak a könyvnek, melyet Eng­länder Tibor, Harsányi Ist­ván és Kovács Zoltán közö­sen írt. Megjelent két fontos jogszabálygyűjtemény is. Az egyik a családjogi törvény; a kis kötet az 1974. évi I. tör­vény, valamint a családjog­gal kapcsolatos egyéb jogsza­bályok szövegét közli. A má­sik kötet a Büntető Törvény- könyv; mindkettőt a Legfel­sőbb Bíróság elvi állásfogla­lásai egészítik ki. szlovák közös kiadás kereté­ben, a pozsonyi Madách Ki­adóval együttes gondozásban A közművelődési intézmények fejlesztése az V. ötéves tervidőszakban Mivel az udvar is foglal­kozott megházasításának ter­vével, elejét akarta venni a nem kívánt párválasztásnak. A még mindig csak tizenki­lenc éves herceg érdeklődését felkeltette Hesseni Sarolta Amália, egy híres család tag­ja. A vele való találkozásra jó ürügyet kínált az a kö­rülmény, hogy Ausztria Nyu­gaton hadakozott a franci­ák ellen, s Rákóczi a harc­tér meglátogatásával, katonai tapasztalatok szerzésével in­dokolhatta utazási célját. Li­pót császár megörült a terv­nek, mert azt hitte, hogy a rebellisek sarja végre oda- adóbban kezd érdeklődni a Habsburgok becsvágya iránt. Az ifjú 1695 nyarán távo­zott Bécsből, sógora, gróf Asp- remont társaságában. Csak tessék-lássék1 időztek Bádeni Lajos osztrák , főparancsnok társaságában, aztán Kölnbe siettek, megkötni a házassá­gi szerződést a menyasszony hercegi szüleivel. Mindjárt másnap az esküvőre is sor került Köln híres gótikus dómjában. Értelmét veszítvén a további titoktartás, fejedel­mi környezet kíséretében in­dult Bécsbe az ifjú pár. Frankfurtba érve levelet ka­pott Rákóczi. Ugyanaz a Magdolna hercegnő, akinek halálhíréről még Rómában értesült, most csalárdnak, hit­szegőnek nevezte az ifjú fér­jet. A sértett hölgy így lep­lezte le akaratlanul is leg­magasabb rokonát, I. Lipót feleségét. Eleonóra császár­nét: őfelsége ugyanis a Ró­mába küldött levéllel egyidő- ben Magdolna hercegkisasz- szonyt értesítette Rákóczi vá­ratlan haláláról. Ez az egy­ügyű kis álnokság egvike •■•olt a bécsi udvar megszámlálha­tatlan bajkeveréseinek. (Folytatjuk.) Társadalmi igény a magas színvonalú művelődés: ennek intézményi feltételeit kíván­ja fejleszteni a Kulturális Mi­nisztérium — együtt a helyi tanácsokkal — az V. ötéves terv időszakában. Ezért új objektumok építését, az in­tézményhálózat korszerűsí­tését és a meglevő létesít­mények többcélú hasznosítá­sát tervezik. Mint a Kulturális Minisz­tériumban elmondották: az országban jelenleg mintegy 2800 művelődési otthon, 8600 közművelődési könyvtár, il­letve kölcsönzőhely és 3600 mozi működik. A kulturális célú intézmények száma együttesen meghaladja a 16 ezret. Mennyiségileg meg­felelő az ellátottság, á műve­lődési otthonok, könyvtárak, mozik nagy része azonban sok tekintetben elmarad a mai és a holnapi követelmények­től. Korszerűsítésük sürgető feladat. Néhány patinás épület re­konstrukciója már tavaly vagy azelőtt megkezdődött. Többek között helyreállították a Budavári Palota épületei­nek zömét. A megújuló Várszínházba a 25. Színház költözik maid. Megfiatalodik a Vígadó épü­lete, bűvül a visegrádi Má­tyás király-múzeum. Elmondották azt is, hogy számos közművelődési intéz­mény elavult épületben mű­ködik. Ezeket az épületeket nagyobb részben más kultu­rális célra használják majd, néhányat pedig lebontanak. A lebontott épületek helyett ál­talában új művelődési intéz­ményt létesítenek. A foko­zatosan elnéptelenedő falvak­ban, tanyaközpontokban a megszűnő intézményt mozgó­ellátás pótolja. A terv szerint a következő öt évben mint­egy 170 vetítési helyet szün­tetnek meg. Győr megyében például 11 korszerűtlen, ke­véssé látogatott mozi helyi­ségeiben klubkönyvtárat, if­júsági klubot kívánnak be­rendezni. Veszprém megyé­ben öt mozi épületét kell le­bontani: kettő helyett új mo­zi épül, három településen a művelődési otthon biztosit vetítési helyet. Az V. ötéves terv időszakában 25 alacsony kategóriájú fiókkönyvtár is megszűnik. A közművelődés intézményi» feltételeit mindenekelőtt a fő­város peremkerületeiben, az új lakótelepeken, a munkás­lakta településeken és az al­földi mezővárosokban kell javítani, szoros összhangban a településfejlesztési tervvel. A fejlesztés és fenntartás alapvetően a tanácsok fel­adata, arra is szükség van azonban, hogy az üzemek, szö­vetkezetek és más intézmé­nyek anyagi forrásaikkal tá­mogassák a közművelődési célú beruházásokat és tevé­kenységeket. Több nagyvárosban, ipari központban új művelődési in­tézmény épül. Befejeződik többek közt a debreceni mű­velődési központ, Miskolcon a művelődési ház — a tanács és a diósgyőri vasgyár közös beruházása — a kisvárdai if­júsági és művelődési ház építése. Kecskeméten új megyei könyvtár .létesül. El­készül’ a nyíregyházi megyei művelődési központ is. Ezen­kívül több korszerű művelő­dési otthon építését kezdik meg. A tanácsok ezekben a napokban — Nógrádban pén­teken — döntöttek a közmű­velődési hálózat V. ötéves fejlesztési tervéről. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom