Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

n nvolrarlikoáolc klubjáig Nem iskolai - közművelődési forma A NEVELÉSBEN a szoká­sok alakítása talán a legin­300 éve született II. Rákóczi Ferenc Évfordulóra készülnek Szécsényben kább „időigényes” feladat. Hosszú folyamat eredménye­képpen sikerül meggyökerez­tetni egy-egy jó szokást, hi­szen a legvonzóbb példákkal szemben is gyakran látnak a fiatalok visszahúzó, negatív jelenségeket. így van ez a művelődési szokások esetében is: a felnőtt környezetben gyaki-an tapasztalható igény­telenség lerontja a pedagógus szavait, csökkentheti a ren­dezvények értékét a gyerekek szemében Mi a megoldás? Hogyan lehet a szokások alapját je­lentő igényeket felkelteni? Nagy szerepet kap ebben a művelődési gyakorlat, a sze­mélyes részvétel, a közműve­lődés áramkörébe való bekap­csolódás. Ezért is értékesek a tartalmas, szervezett gyerek­foglalkozások. ezért jelenthet bázist ifjúsági és felnőtt klu­boknak, művelődési közössé­geknek egy-egy nyolcadikosok klubja. Pásztón Telek Ervin, a gyermekklubok „gazdája” így vélekedik minderről: — Ha klub, akkor legyen tényleg klub. Tehát egyfaj­ta közművelődési forma, ne pedig kisdobos vagy úttörő- foglalkozás. Eleinte nem tet­szett mindenkinek az elkép­zelésünk a nyolcadikosok klubjával kapcsolatban. Még a pedagógusok között is volt idegenkedés. Minek ez? Ha már van, miért nem a nyolcadikos osztályfőnökök valamelyike vezeti? De — látva a gyerekek örömét, lel­kesedését — most már egyre inkább elfogadják. — A foglalkozások egész sora alakult ki az utóbbi idő­ben a pásztói művelődési központban. Hogyan kapcso­lódnak egymáshoz? * 10. Kínos hatást váltott ki a császárnál a házassági terv, Magdolna hercegnő I- Lipót feleségének. Eleonóra csá­szárnénak közeli rokona volt Nem egyezhettek bale, hogy a rebellis Rákóczi-sarj szoros atyafiságba kerüljön a leg­magasabb famíliával- Kollo- nich előtt újabb alkalom nyílott a cselszövésre- Tele­beszélte a császár fejét a terv képtelenségéről- Valójában továbbra is kézben akarta tartani a roppant Rákóczi- birtokofc igazgatását- I- Li­pót kerülte a nyílt elutasítást, ezért időnyerési szándékkal O'-iS'-msz^gba küldte tanulni a Vr ezet. Ebbéli előmenete­léhez Itália a legalkalmasabb, ahol a tudományok és a mű* — MINT A LÉTRA fokai — egymásra épülnek. Kezdődik az óvodásoknál a Meseládá­val, folytatódik az alsós eve- rekklubbal, a felsős pajtás- klubbal es a nyoicaauiosoK klubjával. Mindegyiket na­gyon szeretem, bár (tálán' nem is hiszik) sokat kell ké­szülni a foglalkozásokra. A gyerekek érzékenyek és igé­nyesek: nem szeretik az is­métléseket, észreveszik. ha mellébeszél, blöfföl az ember, Amellett nagyon hálásak azért, hogy naiunk beszélget­hetnek — egymással, felnőt­tekkel, elbeszélhetik problé­máikat. A szülők ál'lilában elfoglaltak, a pedagógusokat köti az órakeret, ritkán van mód arra, hogy alaposan meghallgassák a gyerekeket. Biztosan ezért is járnak be többen foglalkozásokon kívül is, beszélgetni, elújságolni az iskolai eseményeket, megnéz­ni, min dolgozunk éppen, mi lesz legközelebb. És ami nagy öröm, hogy gyakran apukák, anyukák is felkeresnek. Kérde­zik, hogyan viselkedik nálunk a gyerek, mert az iskolában rossznak mondják, ide meg nagyon szeret járni. Sokszor a magyarázat abban rejlik, hogy az iskolában nem jut szereplési lehetőséghez, gát­lásos vagy agresszív, itt meg nem csak a „menők”, hanem mindenki szót kap. Bár meg­értem a sikeres szereplés vá­gyát, mégsem tartom helyes­nek, hogy az úttörő kulturá­lis seregszemléken sokáig csak ugyanazokat az arcokat látja az ember. Egy-egy klubdél­utánon sokan bizonyították, bennük is van tehetség. — A közművelődés szem­pontjából bizonyára a nyolca­dikosok klubjában van a leg­több lehetőség. Milyen prog­ramokat nyújtanak? — A tematika leglényege­vészetek oly gazdagon virág­zanak­Az uralkodói óhajba bur­kolt parancsra csakis enge­delmesség lehetett a válasz­Európa bármely országába utazhatott volna Rákóczi, a megkülönböztetett érdeklő­dés és felfokokozott kíván­csiság elől ki nem térhetett- Fejedelmi családjának már- máir meseszerű múltja- a Zrínyiek tiszteletre méltó emléke, a Rákóczi-fe jede lmok történelmi hímeve, édesany­ja munkácsi hősiessége- Thö­köly legendás pályafutása- mind-mind növelte az ifjú iránti különleges érdeklődést- Egészen természetes,’ ha a képzeletre ható sorsok iránt egyébként is fogékony Itáliá­ban izgatottan várták a nagy sebb jellemzője, hogy az.em­beri kapcsolatok világáról be­szélgetünk. Erről kérdezik a meghívott felnőtteket, akik „tiszteletbeli klubtagokká” is válnak, aláírják alapítóle­velünket. Igen jó klubtag lett például Éles doktor, aki szívesen vállalta a szexuális felvilágosító beszélgetést — nem előadást — és meglepőd­ve nyugtázta, hogy milyen egyenesen, őszintén kérdeznek a gyerekek. Volt köztünk Ke­lemen Gábor, a Magyar Nem­zet újságírója is egy alkalom­mal. De vendég nélkül is mindig érdekesek a foglalko­zások. A becsület témájának illusztrálására egy bírósági tárgyalást játszottak el a gyerekek — szível, lélekkel benne volt mindenki, hogy minél többet kiderítsünk, el­mondjunk erről a fontos kér­désről. — Mi lesz. ha végeznek a nyolcadikosok. — Közeledik nagyon a ballagás... SZINTE azt érzem, amit egy osztályfőnök. Sajnálom, hogy kirepülnek. De nem mindenkitől kell elbúcsúzni — aki nem szakad el Pásztó- tól, a gimnáziumba jár v=>ev nem túl messzire „ingázik”, biztosan visszajár — hiszen megtanulta, hol is a ház... És ha sikerül megszervezni újra az ifjúsági klubot, ott is számítunk jópár volt klubo- sunkra. Én pedig „vigasztaló­dom” a mostani hetedikesek­kel. Ügy látom, közülük is jó gárda toborozható, akik szí­vesen jönnek, hogy kicseréljük nézeteinket, barátságról, be­csületről, közösségről, szere­lemről, pályaválasztásról és játsszunk, művelődjünk, ki­ránduljunk együtt. A novem­bertől formálódó első nyolca/- dikosok klubjával mindezt csináltuk. 1693. kora tavaszán indult el tanulmányútjára nagy kí­sérettel az ifjú herceg- Mind­járt az út elején olyasmit cselekedett, amire senlki nem számított- Zarándokként meg­állt Bécsújhelyen, hosszan időzött anyai nagyapja és nagybátyja raboskodása szín­helyén.. kegyelettel látogatta meg a két kivégzett rokon — Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc — sírhelyét- Bécsúj­hely után a Zrínyiek és a Frangiepánok ősi földjén ke­resztül vezetett útja Itália fe­lé­Talán az útközben! élmé­nyeknek, érzelmeknek és gon­dolatoknak tudható be, hogy egészen más ifjú érkezett meg Firenzébe- III- Medici Cosimo toszkán fejedelem udvarába, mint akire számítottak- Elő­zetes híreik alapján úgy tud­ták, mulatságokat kedvelő, éjszakázó, kártyáinak hódoló Szombaton ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300., évfordulóját. A szécsé- nyiek fokozott figyelemmel készülnek az évfordulóra, hi­szen Szécsény és II. Rákóczi Ferenc nevét összekapcsolta az 1705-ös országgyűlés. A tanév folyamán kiemel­ten foglalkoztunk a Rákóczi- hagyományok összegyűjtésével — mondotta Horváth László- né, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőcsa­patának vezetője. — A sza­badságharc vezetője nemcsak iskolánk, hanem úttörőcsapa­tunk névadója is. Az évfor­duló jó lehetőséget kínál a helyes történelmi szemlélet kialakításához, a hazafias ne­velés adta lehetőségek ki­használásához. Összegyűjtött újságcikkek, fényképek, albumok tanús­kodnak arról, hogy a pajtá­sok komolyan készültek az évfordulóra. — Az volt a célunk, hogy minden gyermek ismerje meg és érzelmileg kerüljön köze­lebb a fejedelem személyisé­géhez, a szabadságharc esz­méjéhez. A Rákóczi-hagyomány to­vábbélése és a Habsuurg- uralommal szembeni elüenái* lás érdekes XVIII- századi do­kumentuma került napvilág­ra Pécsett­Egy 340 lapos, szép kézírású és hatalmas iniciáléval kez­dődő kódexről van szó, amelynek első része a fejede­lem nagyhatású Recrudes- cunt-kiáltványát tartalmaz­za : „Ismét felszakadnak a hí­res magyar nemzet sebei- • •” A kézírásos könyv dr- Kiss István pécsi egyetemi tanár tulajdonában van,, s zömmel XVIII- századi hivatalos ren­deleteket, bírósági jogeseteket tartalmaz­Dr- Tóth István irodalom­történet-kutató fedezte fel a kódexben a röpirat latin nyelvű szövegét és fordította magyarra- Az eredetivel való összehasonlítás során megle­pő szövegrészre bukkant- A Recrudescunt utolsó mondatai nem egyeznek a kiáltvány szövegével- az ismeretlen kó­dexíró ugyanis beleszőtte Rá­kóczinak a hazájától való bú­csúját. s többek között ezeket a szavakat adja a fejedelem szájába: „• • • az üldözöttek vigasztalójára, az árvák aty­jára hagyom nagyon szele­telt feleségemet, gyenge gyer­mekeimet, s kérem, hogv a jogok szerint hazámat igaz­sággal szolgálva a boldogság pazarló nábob a fiatal Rá­kóczi- S most itt is azt álla­pították meg róla, mint elein­te Béesben: különös valaki ez a herceg. Bár műveltsége, délceg termete, arcvonásai, és pompás ruházata réivtén épp olyan lehetne, amilyennek híre leírta, mégis tartózko­dik az élvezeteket nyújtó mu­latságoktól- Igen nyájas fe­dett lenni az előkelő körök tagjaihoz, de rendre elhárí­totta a fényűző mulatságokra szóló meghívásokat- Etikett okokból mindössze tánclecké­ket vett- Annál fontosabbak voltak a vívóleckék- Főrangú létére azóta, hogy elkerült Munkács várából, nem része­sült katonai nevelésben- Volt mit pótolnia. Külön könyvet . írhatnánk olaszországi tartózkodásáról, olyan változatos útvonalakat barangolt be, oly élménygaz­dag hónapokat élt át. Kitüntető fogadtatásban részesítette XII- Ince pápa, megismerte a fél­sziget valamennyi kiemelkedő nevezetességét, Velencétől. Nápolyig, Livornótól, Geno­váig, Bolognától Loretóig. Rómában várta I- Lipót csá­szár levele, amelyből meg­tudta, hogy az uralkodó rövi­desen nagykorúvá nyilvánít­ja, tehát Magyar-országra utazhat átvenni birtokait- A jó hír mellett értesítették a szomorú eseményről: Magdol­A célt s került elérni. Lega­lábbis a rajzpályázatra be­érkezett munkán erről tanús­kodnak. — A pályamunkákból, az összegyűjtött dokumentációs anyagból emlékkiállítást ren­dezünk — tájékoztatott a csapatvezető. Az iskolarádió az elmúlt időszakban külön adássorozat­ban foglalkozott Kanoczival. Ismertették életét, munkássá­gát, a szabadságharc ese­ménysorozatát. Felhívták a pajtások figyelmét egy-egy irodalmi, képzőművészeti al­kotásra. — Sok segítséget kaptunk a járási könyvtártól. — Le­hetőséget adtak a gyermekek­nek a búvárkodásra. az el­mélyültebb kutatómunkára. Több közös rendezvényük is volt. Ha már a rendezvényeknél tartunk érdemes megemlíteni, hogy az úttörőrajok közösen nézték meg a Rákóczi had­nagya című filmet, arról be­szélgetést folytattak. — Egy-egy ilyen kiscsopor­tos beszélgetés arra is jó, hajdani révébe vezethesse az, aki számkivetettként is ki­tartok egészen a sírig- ’ Rákóczi búcsúja . azonban itt anakronizmus^ Értelem­szerűen nem szerepelhetett a kiáltvány eredeti szövegeben,, hiszen azt a szabadságharc kezedetén fogalmazták meg- A dunántúli kódexíró tehát a maga gondolatait költötte be­le a Recrudescuntba- A fe­jedelemmel elmondatot^ sza­vaival világosan utal arra — a nép körében sokáig élt — Tavaszi szünet: Április 5-én kezdődik és április 13-án fejeződik be a tavaszi szünet az általános és középiskolákban. A szünet első napja április 5, utolsó napja április 13. A napközi otthonok a szünet ideje alatt is működnek. Az általános iskolákban az utolsó tanítási nap június 5. A rendelkedések értelmében az előírt 198 tanítási napnak az érvényes tanévhez - meg kel! lennie. A középiskolák érettségiző diákjainak az utolsó tanítási nap május 8-a, az I—III. osz­tályosok számára június 8-án ér véget a tanév. A középiskolák I—III, asz­na hercegnő. akit jegyesül kért, váratlanul meghalt­Rákóczi azonnal elindult Becsbe- A rövidebb úton. Ti­rolon keresztül utazott, Ka­landregénybe illő viszontag­ságoknak téve ki magát a hó­viharos hágókon- Az esemé­nyek elé futott, nem pedig azért, mert Olaszországtól si­etett megválni. Hiszen amióta elszakították édesanyjától, soha nem voltak olyan gond­talan boldog napjai- mint Itáliában­Szomorú viszontlátás Túl sok jóra nem számított, amikor immár nagykorú telj es jogú főurként készült átvenni birtokait 18 eszten­dős korában. 1694. tavaszán érkezett Bécsből a zempléni, abaúji, borsodi, sárosi, ungi, beregi, szatmári tájakra, hogy közelebbről ismerked­jék meg az ősi Rákóczi-jószá- gokkal. Julianna nővérével nagylelkű egyezséget kötött, fele-fele arányban osztoztak meg a vagyonon, noha tör­vény szerint csak az örökség egynegyede illette a leány testvért A nagykorú herceg magán­emberként jött haza, de mint Sáros vármegye örökös főis­pánja, rögtön közéleti hely­zete is kialakult. (Folytatjuk.) hogy a gyermekek megnyil­vánuljanak, véleményt mond­janak, állást foglaljanak. Az úttörőcsapat vezetősége ve­télkedőt rendez az évforduló tiszteletére. Természetesen részt vesznek a járási szer­vek által meghirdetett ve­télkedőn is. A honismereti szakkör munkáját is áthatotta az év­fordulóra való készülés. — Szécsény és Rákóczi kapcsolatát kutattuk — mon­dotta Micsinai Tiborné szak­körvezető tanárnő. — A Rákóczi-emlékeket leltárba foglaltuk. Nagyon sok leve­let kaptunk az ország kü­lönböző r-szórol. amelyben a Rákóczi-em lékek után érdek, lődtek a pajtások. Természe­tesen mindegyikre válaszol­tunk. Nem egy hasonló jel­legű szakkörrel kötöttünk így barátságot. Az évforduló napján a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola és úttörőcsa­pat ünnepélyes csapatgyűlésen tiszteleg a nagy magyar ha­zafi emléke előtt. sz. f. került elő a hitre, hogy a számkivetett Rákóczi egyszer még vissza­tér hazájába és azt „a bol­dogság hajdani révébe” ve­zeti­A több mint két és fél év­századdal ezelőtt keletkezett kézírásos könyv megtalálá­sának különös időszerűséget ad II- Rákóczi Ferenc szü­letésének 300- évfordulója- A Pécsi Tanárképző Főiskola ebből az alkalomból kiállítást rendezett és ezen bemutatják a kódexet is­április 5—13-ig tályaiban a kötelezően előírt tanítási nap 192. Azoknak az általános iskolai tanulóknak, akiknek az osztályzatát az osztályozó értekezletek függőben tartot­ták, az utolsó tanítási napot követően pótló foglalkozáso­kat tartanak. Az osztályismét­lők és a javító vizsgázók szá­mának csökkentése érdeké­ben szervezett pótló foglal­kozások 11 naposak. Hason­ló pótló foglalkozások szer­vezésére a ginmáziumokban is lehetőséget adnak a ren­delkezések. A középiskolák nappali ta­gozatos tanulóinak írásbeli érettségi vizsgái május 17-én kezdődnek és annak a hét­nek a végével zárulnak. A gimnáziumokban a magyart és a matematikát, a szak­középiskolákban a magyart és a szakmai tárgyat követi a többi, előírt tárgy írásbeli érettségi vizsgája. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 24-én és 25- én zajlanak le. A középiskolák szóbeli érettségi vizsgáit az érvényes rendelkezések értelmében jú­nius 9. és 22. között tartják aa iskolákban. BERECZ ANDRÁS TÁRLATA Berecz András festőművész 1929-ben született Nyíregyhá­zán. A Képzőművészeti Fő­iskolán Bernáth Aurél és Domanovszky Endre tanítvá­nya volt. Jelenleg a nyír­egyházi tanárképző főiskola adjunktusa. Több egyéni tár­latot rendezett, a legjelentő­sebbet 1972-ben a Fényes Adolf teremben. Festői ka­raktere és szándéka az alföl­diekkel 'rokonitja: olyan pik- túrára törekszik, amely egy­szerre modem és hagyomá­nyos, s melyben a helyi jel­leg az általános emberi ki­fejezésének közege is. Egyé­ni tárlatát szülővárosa és a Képcsarnok a Benczúr Gyula teremben március 25. és áp­rilis 8. között rendezi meg. ősötk ivadékat­4 NÓGRAD - 1976. március 25., csütörtök Kiss G. Magdolna Mai tévéajánla 18.25: FALUJÁRÁS. Harmadik alkalommal jelentkezik a Falu­járás című műsor, amely ezúttal Pest me­gyét választotta helyszínéül. Az eddig meg­látogatott országrészekhez képest ez a vidék egyedülálló helyzetben van, hiszen lakossá­gának nagy része „kétlaki”, Budapestre jár dolgozni, s ugyancsak befolyásolja az itteni élet alakulását a Duna-kanyar, mint turista­centrum is. Az adás vendége: Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságá­nak első titkára. 21.30: — 2. műsor: Jelenet a Tavaly Mari- enbadban című francia filmből. I | Gerencsér Miklós: EMLfKE TISZTA 300 éve született II. Rákóczi Ferenc «MMMiiMiaHiiHiiiiiiniiiniu «■■■■■••■■Meeeeetfl Rákóczi-dokumentum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom