Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

\ „Énekek éneke” TAVALY TÖLTÖTTE be ötödik évét- A megyében a maga nemében páratlan, — azaz egyedüli- Magasabb fó­rumon szinte csodagyerek­ként kezelik, kivételeznek ve­le: a nyáron már másodszor kap pódiumot a „nagyok kö­zött” a rádióban- • • Illik elárulni „kiről” is van szó. A József Attila Megye! Művelődési Központ kamara- kórusáról- És miért mondtuk „kivételezésnek” a rádióbeli szereplést? Ugyanis a Kórus­pódium című adásban arany oklevéllel minősített kórusok szoktak szerepelni, az MMK kamarakórusa pedig még nem vett részt minősítő versenyen: 1973-ban többen lemondták, ezért elmaradt, azóta pedig csak kórustalálkozókon vet­tek részt, és olyan szemlé­ken, ahol nincs minősítés- Az idei év egyik nagy terve, hogy pótolják­Nem volt könnyű dolog a kórusvezetővel, Guthy Évá­val randevúzni! A hétfő és a kedd a salgótarjáni állami zeneiskoláé, kedd este, a ka­maraikórusé- Szerdán, csü­törtökön és pénteken a nyír­egyházi tanárképző főiskola tanára- az ének tanszéken hangképzést tanít- Amikor hétvégén újra Salgótarjánba érkezik, marad az otthoni munka, a kikapcsolódás, és a KÓTA megyei titkárságával járó'' feladatok, a még beszo­rítható vidéki utak- • • „ Mégsem látszik rajta a fá­radtság: kevés munka el­indításának örömével ért ha­za délután, az óvodai zenei neveléssel kapcsolatban be­szélte meg terveit. — Nem bánom, ha néha sokat, é6 mindig sokfélét kell csinálnom- Jó az, hogy alkal­mam nyűik kitekintésre, más megyék, városok zenei és főleg kóruséletének megfi­gyelésére; tapasztalatgyűj­tésre- A főiskolai tanítás nem könnyű; hiszen nagyon kü­lönböző hangi adottságokkal jönnek ének-zene szákra a diákok- Szeretném megtaní­tani —. hogy ők is tovább­adják — miként lehet a szép emberi beszédhez hasonlóan, belső merevség nélkül, la­zán énekelni- Nem ördöngös­ség! ­— Gondolom a kamarakó­rus esetében is fontos- • • — IGEN- 1969- ŐSZEN ez­zel kezdtük a közös mun Icát, alapoztunk fé] évig- Ilyen, kisebb létszámú énekegyüt­tesnél különösen fontos a tiszta hangképzés­Jelenleg húsz „rendes” tag­juk van- És három, „még rendesebb”, azaz a szereplé­sekre vissza-viszajáró, két egrj. főiskolás. Heten férfiak,, a többi fiatal nő — az átlag­életkor harminc alatt van- Középiskolás diátok, alkalma­zott, asszisztens, óvónő- ta­nár- könyvtáros, műszerész, biológus, zeneiskolai tanár egyaránt van köztük- És ami az alapok erősségében sokat jelent: többen, volt zeneisko­lások. gyakorlott kórustagok­— Régi nóta: jó lenne több­ször próbálni, többször talál­kozni és szerepelni- A múlt­kori Vándor Sándor szemlén is azt mondta a zsiüri: van fantázia a- kórusban, sűrítsük a próbákat, merjünk vállal­kozni- De nem csupán a gya­koribb összejövetelek hiá­nyoznak — intenzív munká­val, odaadó tanulással, ez elég lenne — hanem a fellé­pések! Nem a szemlékre, kó­rustalálkozókra gondolok, azokból összefutott néhány erre a fél évre. A sízécsényi kórustalálkozó- nemsokára Szolnokon a családi és társa­dalmi ünnepeken szereplő kórusok IV- találkozója júni­usban a rádió Kóruspódium felvétele. Tokajiban- És a fél év végén egy nagy erőpróba: a Muzsikáló kamarakórusok országos találkozója, ahol a különböző művészeti ágak, műfajok testvériségének szó­szólói lehetünk- A kiírás ér­telmében mi olyan műsort állítottunk össze — ,-Énekek éneke” címmel — amelyben irodalom és kórusmuasika együtt lesz- Visszatérve a hi­ányérzetünkre : ügy érezzük, nincs kihasználva együtte­sünk! Az eltelt negyedévben min dössze kétszer szerepel­tünk: a Madách emlékpla- kett-átadáson és a Kondor­kiállítás megnyitóján- Az a baj- hogy még mindig nem született meg számunkra a művelődési központban ©gy konkrét műsorterv, foglalkoz­tatási program- ígérték, hogy a műsorszolgáltatás kereté­ben havonta egyszer kapunk fellépési lehetőséget, de csönd van azóta is­— Mit „tud” a kórus, mi­lyen a repertoár? — Évente 12—14 teljesen új művet tanulunk- Legtöbb a klasszikus- hiszen a madri­gálok- a kamaradarabok gaz­dag birodalma a korábbi szá­zadok zenéje. De már sok mai művet is megtanultunk, egy­re többet foglalkozunk a kor­társ zenével- Az úi kórustagok kedvéért természetesen rend­szeresen ismétlőnk- Emellett nekünk is vannak „repertoár­darabjaink”­A beszélgetés második fe­lében már részt vesz a legif­jabb kórustag, Kun Zsuzsa is- A Madách Gimnázium hanmadiiko6 diákja- Ügy volt, hogy Bodon Katalin osztály­társával együtt jönnek duót tanulni- Lelkesen mesél a próbák légköréről, a közösség jó szelleméről­— BIZONY NEM egyszer alig tudnak elzavarni min­ket. •• Sok a viccelődés, de emellett az is jellemző, hogy igényesek vagyunk egymás­sal- A közös kávézások, a névnapi, születésnapi aján­dék — madrigálok és dalok tovább erősítik a közös mun­kában kialakult baráti lég­kört- Mindnyájan, várjuk a kedd estéket! Kiss- G- Magdolna Anyanyelvűnk a rádióban Uj korusmu Bárdos Lajos új kórusmű­vet komponált Ady Endre „Góg és Magóg fia vagyok én” kezdetű versére. A kó­rusmű ősbemutatója az ápri­lis 6-án 7-én megrendezendő országos pedagógus énekkari fesztiválon lesz. A celldö- mölki, a salgótarjáni, a sop­roni a szerencsi, a szolnoki, valamint a budapesti pedagó­gus Fáklya klub egyesített énekkarát maga a szerző ve­zényli. Hatodig alkalommal ren­dezi meg a pedagógusok szak- szervezete kétévenként ha­gyományos énekkari fesztivál­ját, -ezúttal a fennállása 700. évfordulóját ünneplő Sopron­ban. Csatlakozva a Tudományos Is- meretterjesztő Társulat' által meghirdetett anyanyelvi-mozga­lomhoz, tovább szélesítve a nyel" vet ismer6k. gondozók körét, a Magyar Rádió március 22. és 28. között egész sor adással kíván­ja anyanyelvűnk ügvét szolgál­ni. Március 22-én. hétfőn „Csoda­bogarak a légypapíron” címmel hangzik el Szablyár Ferenc írá­sa. Ugyancsak hallható ezen a napon Lőrincze Lajos népszerű, „Édes anyanyelvűnk»» című mű­sora is. Csütörtökön „Minden­napi nyelvünk” címmel Kálmán Béla írását közvetítik, és ugyan­csak ekkor sugározzák Rékai Gábor műsorát a diáknyelvről, az itt jelentkező játékos törekvések­ről, a fenyegető veszélyekről, és ismét hallhatjuk Lőrincze Lajos, a nyelvi vétségeknek hadat üze­nő jegyzetét is. Pénteken „Beszélni nehéz?’* címmel a rádió irodalmi laoiá- ban, a Gondolatban péchv Blan­ka és Deme László műsora a helyes kiejtés, a szép magyar beszéd egye* fonák jelenségeit tűzi mikrofonfégre. A Kossuth- adón „A nyelvtudomány szolgá­latában” címmel Lőrincze Lajos Szabó T. Attiláról készült műso­rát sugározzák, a kolozsvári pro­fesszor születésének 70. évfordu­lója alkalmából. Szombaton Hernádi Sándor „Mérlegen a magyar nyelv” cí­mű összeállítása jelentkezik. Va­sárnap délelőtt „Szólj, s ki vagy elmondom” címmel az ifjúsági rádió nyelvi vetélkedőjét közve­títik a 22-es stúdióból. Délben hangzik el Lőrincze Lajos jegy­zete délután pedig ..Ez a táj ta­nított szeretni a hazát” címmel Dorogi Zsigmond szerkesztésében, rendezésében, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond színháztermet kapcsolják. — Az esti órákban kerül a hall­gatók elé ..Életem. emlékeim” címmel Paizs Dezső akadémikus vallomása. S : Gerencsér Miklós: : I E ML EKE tiszta forrás 300 éve született II. Rákóczi Ferenc s i-.aaaaa«aa»8a«aaaaaaaaBaaaaaaBaaaaBiaaaaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaiaaaaaaaaaBaBaaaaaaaaaaaBiaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaBiaBaaaaaBa« 8. Ráadásul gyakran betegeske­dik, Gyengélkedő egeszsege miatt kénytelenek mentesíteni a jezsuiták a kolostori élet­től, az egyetem második évé­ben kvártélyt fogadnak neki. de árnyéka, a papi felügyelő itt sem tágít mellőle. A léleksorvasztás irgalmat­lan processzusa szinte a fel- ismerhetetlenségig elhalvá- ✓ nyitotta az igazi Rákóczit. Fo­kozatosan még a családja iránti érzéseket is megmér­gezték. Kollonich személyes instrukciói alapján álnok magyarázatokkal rágalmazták előtte anyját és nővérét. Töb­bé nem írt nekik. Egy alka­lommal ismeretlen jóakaró állította meg, Júlia levelét nyújtotta át neki. Föl sem bontotta, egyenesen Kollonich- nak küldte. Ridegsége onnan származott, hogy telebeszélték a fejét Júlia önzéséről: a lány férjhez ment gróf Aspremont- hoz, s a jezsuiták szerint ez a mohó gróf és nagyravágyó fe­lesége az egész Rákóczi-va- gyon megszerzésére törekszik. Még ennél is aljasabban hidegítették el anyjától. Thö­köly Imre 1690 tavaszán sere­ge élén beütött a Habsburgok kezére került Erdélybe, ra­gyogó kezdeti sikerek után nehezen tudták kiszorítani onnan Két császári generá­list is foglyul ejtett a szám­űzött fejedelem. Ezeket a magas rangú parancsnokokat kínálta fel cserébe feleségéért és nevelt fiáért. Bécsnek ér­deke volt az alku. de a serdü­lő Rákócziról semmilyen fel­tételekért sem mondott le. Zrínyi Ilona foggal-körömmel küzdött fia kiadatásáért, mindhiába. így 1691 január­jában egyedül indult el Belg- rádba. hogy öt évi tá­voliét után viszontlássa férjét, s együtt maradjon vele hol­táig száműzetésük színhelyén, a kis-ázsiai Nikodémiában. Ferenc előtt titkolták a történteket, amikor meg tudo­mására hozták, úgy beszéltek Zrínyi Ilonáról, mint aki el­árulta hitét és hazáját, sőt a gyermekeit is, mert szíve­sebbén sietett protestáns fér­jéhez a pogány birodalomba, semmint gyermekei közelé­ben maradt volna a legke­gyelmesebb .keresztény ural­I 4 NÓGRAD - 1976. március 23., kedd Színházi esték tituart Mária A fennállásának negyed- százados jubileumát ünneplő Déryné Színház ezekben a napokban egy kitűnő darab­bal, Schiller Stuart Mária cí­mű tragédiájával járja me­gyénk községeit. Az előadás a színház nemes törekvései­nek újabb meggyőző bizonyí­téka: a községekben is meg­értek a feltételek arra, hogy a világirodalom olyan nagy- formátumú művét is bemu­tassák élő színházi előadás­ban. mint a Stuart Mária. Schiller — akit az utókor színpadi lángelmeként tisz­tel — e drámája megírásakor már túl van első színházi si­kerein, az Ármány és szere­lem, a Don Carlos viharos fogadtatásán. A klasszicizmus művészeti korstílunának, Goethével egy sorba állított, halhatatlan drámaköltője teljes művészi 4 igyverzeté-i nek birtokában jelenik meg előttünk, s emelkedett, paté- tikus hangjával már egy ki­csit előre is mutat, a későb­bi. átfogó nagy stílusirányzat, a romantika felé. Schiller a XVI. századi an­gol történelem - egyik véres időszakából meríti témáját. Stuart Mária, a skótok király­nője buzgó katolicizmusától hajtva, összeütközésbe kerül népével, s rokonához, az an­gol királynőhöz menekül. Er­zsébet menedéket ad. de ha­talmát veszélyeztetve látva, koholt vádak alapján halálra ítélteti és kivégezteti. Shiller ebben a hátborzongató törté­netben látta meg az őt es korát foglalkoztató gondola­tok kifejezésének áttételes le­hetőségét, Két végzetesen el­lentétes jellem életre-halálra menő párviadalának vagyunk tanúi. Ellentmondásos egyé­niség mindkét uralkodó. Má­riában a nagyság bűnnel, Er­zsébetben hiúsággal párosul, s győz végül is a történelmi messzebbre-látás, a nép érde­keit felismerni és képviselni tudás. Mária mindvégig meg­őrzi szellemi fölényét Erzsé­bettel szemben, s megnyerő méltósággal viseli el sorsát, de a történelem ellenfelét igazolja, aki vasakarattal vi­szi véghez, az önmaga okoz­ta fájdalmon is felülemel­kedve, a nemzete által dik­tált elképzeléseit. Csongrádi Mária rendezése figyelmünket a két asszony közötti jellembeli különbö­zőségekre irányítja. Értelme­zése révén világosodik meg előttük — a bukott királynő iránt érzett rokonszenvünk ellenére — a legnagyobb igaz­ság, a történelemnek, a nép jólétének igazsága. A színház — amely ősbe­mutatóival, komolyzenei tö­rekvéseivel. az intellektuális drámák műsorra tűzésének kezdeményezéseivel önmaga előtt is egyre magasabb mér­cét állít és a művészet egyre magasabb régióit ostromolja, sikerrel — öntörvényű fejlő­désének abba a szerencsés szakaszába érkezett, amikor már kockáztatások nélkül birkózhat meg a nehezebb színpadi feladatokkal Is. A Stuart Mária ilyen próbára tevő darab. A két női fősze­repre — amelyben egyébként amióta ’ csak játsszák, mindig két kiváló képességű színész­nő, mint Jászai Mari és Már­kus Emilia, mérhette össze színészi tudását, rátermettsé­gét — olyan művészeket ta­láltak, akik hűséges tolmá- csolói az írói gondolatnak. Várnagy Katalin a szeren­csétlen sorsú skót királynő szerepében elsősorban a figu­ra védtelen, de egyben rátar­ti, erejét érző nőiességét hangsúlyozza, árnyalt színé­szi eszközökkel. Az előadás azonban mégiscsak Erzsébeté, vagyis Feleki Sárié, aki ér­zékletes, pontos természetraj­zát adja a társitalansagra ítélt királynő-asszonynak. A népes szereplőgárdából Hajdú Endrét, Mészáros Mi­hályt, Torday Gábort, Molnár Miklóst,. Tunyogi Istvánt és Szlonka Mártát illeti meg di­cséret. Piros Sándor korhű jelmezeket és illúziót keltő, a változó színpadi mé­retekhez jól alkalmazható díszleteket termett. Sulyok László Otthonok a kultúrának Rajzpályázat Rákóczi emlékére A szécsényi járás művelő­dési osztálya, a Hazafias Nép­front járási bizottsága, a járási könyvtár, valamint a II. Rákóczi Ferenc Művelődé­si Központ gyermekrajzpá- lyázatot hirdetett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év­fordulója tiszteletére. A pá­lyázat témája a fejedelem ál­tal vezetett szabadságharc eseményeinek és hatásának rajzos megjelenítése. A bíráló bizottság bármelyik rajzi és festészeti technikát elfogadja, méretbeni megkötésed nél­kül. A pályázaton részt ve­hetnek óvodások, általános és középiskolások egyéni vagy szakköri anyaggal egyaránt. A különböző kategóriákban az első három alkotót tárgyju­talomban részesítik. A leg­jobb alkotásokból március 26- án emlékkiállítást rendeznek. kodó országában, ahol előbb- utóbb keblére ölelhette volna egyetlen lányát és egyetlen fiát. A 16 esztendős ifjú közöm­bösen fogadta anyja távozá­sának hírét is, az események­hez fűzött lélekmérgező meg­jegyzéseket is. önállótlanul, akaraterő nélkül fogacüa el sorsát. Nem foglalkozat sem a múltjával, sem a jövőjével. Minden jel arról vallott, hogy Kollonich hercegérsek jól vá­lasztotta meg a rabtartás mód­ját. Néhány élesebb szemű ne­velő azonban nem volt ilyen biztos a dologban. Nyugtala­nította őket. hogy az ifjú vol­taképpen kiismerhetetlen. A KÜLÖNÖS HERCEG Az arisztokrata növendék kiváltsága volt á jezsuitáknál, hogy a nyári szünetben terv­szerűen sorra látogathatták a különböző tartományok je­zsuita rendházait. 1692. nya­rára Sziléziát választották. Ide készülődött Rákóczi, ami­kor váratlanul utasították, hogy Bécsbe kell sietnie. Nem kérdezte, miért. Engedelmes­kedett. Haladéktalanul el­indult kísérőivel. » (Folytatjuk.) Sok mindenre szükség van ahhoz, hogy a kultúra, • a mű­veltség otthonra találjon az emberben; a többi között a kultúra otthonaira is; műve­lődési házakra, színházakra, kiállítótermekre, múzeu­mokra, mozikra, könyvtárak­ra. Csak a társadalom közös erejével épülhetnek föl ezek, fejlődhetnek a meglevők. Mennyit tud költeni erre a célra az ország? — ez volt a témája annak a tájékoztató­nak, amelyet a napokban tartott a művészeti szövet­ség vezetőinek dr. Marczali László kulturális miniszter- helyettes. Tovább épül a győri szín­ház* hamarosan hozzáfognak a budapesti Operaház felújí­tásához, befejeződik a Báb­színház és az Irodalmi Szín­pad újjáépítése —'ez is ré­sze a kulturális beruházások ötéves tervének. Nem csök­ken a kulturális építkezések­re fordítható összeg, s ez a gazdasági erőfeszítések mostani szakaszában örven­detes ígéret. Ezen belül vi­szont növekszik az építkezé­sekre fordított pénzek aránya. Igv lehetséges, hogy megyei művelődési központ épüljön Debrecenben, Nyíregyházán, és Szolnokon, művelődési központ Komlón, Mohácson, Kiskunfélegyházán, Szege­den, Dunaújvárosban, Gödöl­lőn. Százhalombattán, Buda­keszin és Dom hóvá rótt. Épül­nek könyvtárak, ifjúsági há­zak, nevelési központok is sokfelé. Gyarapítani a kultúra ott­honainak számát és lehetősé­Tévéfilm. Magyar—NSZK kooprodukcióban készült ez a tévédráma, Soós György mű­véből, amely előzőleg rádió­játékként aratott sikert. Ament János szokatlan váló­pere és ugyancsak furcsa há­zasságkötésének története a tévéjáték. Az öreg gyári sep- regető, az étet egyszerű dol­gaiban sem igazodik el köny- nyen, a perrendtartás labirin­geit nyilván csak a társada­lom erőinek okos összefogá­sával lehet. Az utóbbi évek­ben egyre világosabb lett a felismerés, mekkora kár származik abból, ha a kultú­rára fordított pénzek szét- forgácsolódnak. Ha ez is, az is építeni akar valamit, s ta­lán kevés az ereje hozzá, megalkuszik, ahelyett, hogy ketten összefogva közös erő­vel építkeznének. Hiszen * kulturális otthonok kihaszná­lása gyakran egymásho/.- fonódhat különféle célok szerint; ez a társbérlet sok haszonnal járhat. A terv éppen ezért részesíti előnyben a közművelődés kö­zös otthonainak létesítését, s a meglevőknek ilyen célú bőví­tését. Csakugyan, miért is ne dolgozhatna együtt a könyv­tár az iskolával, a művelődé­si otthon a mozival, a szín­házzal, s miért maradna üre­sen' egy-egy otthon — mert zártkörű —. miközben a kul­turális élet más területei ott­hont keresnek maguknak? S ez az összefogás nemcsak anyagi hasznot hajtana. A műveltség közös otthonaiban nemcsak költségeket lehet megtakarítani, hanem job­ban, egymást segítve dolgoz­ni, művelődni is. a Kánaán- ba-érkezést Petőfi így látta: „Ha majd a szellem napvilá­ga/Ragyog minden ház ab­lakán...” Üt ehhez az is, ha a szellem napvilága együtt, erősebb fénnyel ragyog a kul­túra meglevő és új otthonai­nak megannyi ablakán. Zay László tusában pedig csaknem telje­sen elvész. Életének javaré­szét Kántor Borbála oldalán élte le,' de első élettársával kötött házassága még mind a mai napig érvényben van, S mikor Kántor Borbála meg­betegszik, akkor jut eszébe az öregnek, hogy a második házasságot megkösse. De ek­kor már tulajdonképpen ké­ső. Főszereplők: Helmut Qualtinger. Horváth Teri, Szemes Mari. Mai tévéajánlaíunk 20.05 Köznapi legenda i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom