Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Tanácskozik az országgifulés (Folytatás a 2. oldalról) Jutnak a városrendezésnél, az erdő- és vízgazdálkodásban, a beruházások megvalósításá­nál és a legkülönbözőbb gaz­dasági természetű döntések kialakításánál. Ha komolyan vesszük, hogy a legfontosabb célki­tűzésünk a dolgozó ember védelme, egészségének, testi épségének, növekvő jólétének biztosítása, ak­kor egyszerűen nincs vá-i lasztási lehetőségünk, az egyre fokozódó környezet­szennyezés, vagy annak ra­dikális megfékezése között. A megoldás csak az lehet, hogy új üzemek és egyéb létesítmények esetében a helykijelöléstől a tervezésen át a kivitelezésig, az üze­meltetésig ragaszkodunk a környezetvédelmi előírások maradéktalan megtartásá­hoz. A már meglevő léte­sítmények esetében pedig átfogó terv alapján foko­zatosan kell gondoskodni a hiányzó környezetvédel­mi berendezések ' pótlásáról. Azt szeretnénk, ha a kör­nyezetvédelmi törvény nyo­mán sikerülne az emberi környezet védelmét közüs”- gyé tenni, amely nem csu­pán alkalomszerűen egjt- pfy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkal­mával kap megfelelő fi­gyelmet. — A környezetvédelem nem egyedül az iparvállala­tok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi állampolgáré. — Szükség van környezet- védelmi koncepció, illetve program kidolgozására, amely hosszabb távra meghatározza a konkrét célokat is. Ez a program nyújt majd reális alapot ahhoz, hogy a környe­zetvédelem a népgazdasági, a területrendezési és a kü­lönböző fejlesztési tervek szerves részévé váljon. — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. A törvény nyomán a korábbi széttagolt, egy-egy környezeti elemre koncentráló környezetvédelmi tevékenység helyett a kör­nyezetet egységes rendszer­ként kezelő központi irányí­tás és ellenőrzés kerül elő­térbe. Emellett intézményes lehetőséget kell teremteni egy-egy megye, illetőleg vá­ros vagy tájegység környezet- védelmi helyzetének átfogó elemzésére. Létre kell tehát hozni a környezetvédelem te­rületi koordináló szerveit, szabályozni kell feladat- és jogkörüket. Fontos feladat vár a hatósági jogalkalmazás­ra is. Elsősorban a területfel­használási, építési, vízjogi és egyéb hatósági engedélyezési eljárások keretében kell ugyanis érvényre juttatni a környezetvédelmi tevékeny­Nam csupán azért, mert mindannyiunk közös kör­nyezetének megóvásáról van szó, hanem azért is, mert az állampolgár nem pusztán szenvedő alanya a környezetszennyezésnek, hanem gyakran maga is kör­nyezetszennyező. Elegendő ilyen vonatkozásban a váro­si zöldterületek rongálásá­ra. 1 a hulladékokkal elcsú­fított parkerdőkre, a sze­méttel borított utcákra, vagy az indokolatlanul tú­ráztatott gépjárművek za­jára utalni. Ha 10 millióan vesszük igénybe és ront­juk a környezetet, az együt­tesen előidézett káros hatás már nem lebecsülhe­tő. Tisztelt országgyűlés! — Az emberi környezet összefüggő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvényjavaslat abban nyújt minőségileg újat, korábbi környezetvé­delmi jogszabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tárgyat óv, ha­nem az emberi környezetet a maga komplexitásában he­lyezi jogi védelem alá. A törvény és a végrehaj­tása érdekében megjelenő minisztertanácsi határozat nyomán felül kall vizsgál­ni és a törvénnyel össz­hangban — a technikai fej­lődés szintjét és várható irányát figyelembe véve — korszerűsíteni kell meglé­vő környezetvédelmi jog­szabályainkat. , ség egyik alapvető elvét, a megelőzést. — Hatékony környezetvé­delmi tevékenység, nem le­hetséges megfelelő tudomá­nyos háttér nélkül. Az 1985- ig szóló országos távlati tu­dományos kutatási terv tar­talmazza „Az emberi makroi- és mikrokörnyezet legkedve­zőbb kialakítása” című ku­tatási feladatot. Arra kell törekedni, hogy a kutatási eredményeket mi­nél előbb hasznosítani lehes­sen a környezetvédelmi fel­adatok megoldásában. — A környezetvédelmi ne­velés, az ismeretterjesztés és az állampolgárok széles. körű bevonása a környezet- védelmi feladatok ellátásába — egyik alapvető feltétele a törvény végrehajtásának és ezáltal az eredményes kör­nyezetvédelmi munkának. Nél­külözhetetlen ehhez az a se­gítség, amelyet a Hazafias Népfront, a MTESZ, a TIT, a Vöröskereszt és más társa­dalmi szervek, valamint a különböző tömegtájékoztatá­si szervek az eddigiek so­rán is nyújtottak. A környe­zetvédelmi ismereteknek megfelelő teret kell biztosíta­ni mind az iskolai oktatás­ban, mind a továbbképzés­ben. Az iskolákban a szoci­alista haza szeretetére neve­léssel együtt kell megtaní­tani a tisztaság, a rend és a környezet szeretetét is. Tisztelt országgyűlés! — Hazánkban a fejlett szo­cialista társadalom építésén dolgozunk. Megváltozott az ipar és a mezőgazdaság szer­kezete. Dinamikusan fejlő­dik a7, ipar, a mezőgazdaság magas színvonalon gazdálko­dó nagyüzemekkel rendel­kezik, A lakosság életszín-’ vonala állandóan emelkedik, szociális, egészségügyi ellá­tása állandóan javul. Naiv eredményeket értünk el a kulturális. szellemi színvo­nal emelése terén. Tizenöt év alatt több mint egvmillió la­kást építettünk, ami azt je­lenti. hogy minden harmadik család új lakásba költözött. — Ezek az intézkedések nemcsak a jelenleg élő nem­zedék számára teremtenek szebb. kulturáltabb életet, hanem szilárd alapját jelen­tik további fejlődésének is A mi feladatunk és felelős­ségünk. hogy a fejlődéssel .iáró ártalmak se a mai em- bey. se á jövő nemzedék szá­mara ne okozzanak a kör­nyezetet, az ember alkotóké­pességét és életét veszélyez­tető károkat. — Ennek a felelősségnek tudatában terjeszti a kor­mány az országgyűlés, elé el­fogadás végett a7. emberi környezet védelméről szóló törvény tervezetét — mon­dotta a miniszter, s hangsú­lyozta : — A bonyolult és szerte­ágazó környezetvédelmi te­vékenység csak akkor lehet eredményes, ha az egész tár­sadalom együttműködik an­nak végrehajtásában, a meg­határozott célok megvaló­sításában. Ehhez a tevékeny­séghez jó alapot nyújt az< előterjesztett törvényjavas-' lat. Bondor József végezetül a» Minisztertanács nevében kér-J te az országgyűlést, hogy at törvényjavaslatot vitassa megj és fogadja el. ★ Gyarmati János, az épí­tési és közlekedési, vala­mint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevé­ben elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, s a ko­rábbi vitákban megfogal­mazott módosító indítvá­nyokat. Ezzel az országgyű­lés befejezte csütörtöki ta­nácskozását, amelyben az elnöki tisztet felváltva töl­tötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Péter János. A képviselők pénteken — a napirendnek megfelelően — az emberi környezet vé­delméről előterjesztett tör­vényjavaslat vitájával foly­tatják munkájukat. (MTI) Hosszabb távú konkrét célok * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke az ülés­szak megnyitója előtt. Tagkönyvcsere a pártegység erősítésének, az aktivitás fokozásának jegyében* (I.) Irta: Diatuz József A XI. kongresszus fi“'b" zottság 1975. október 23-i ülésén elfogadott határozat^alapján már több hónappal ezelőtt megkezdődött a párttagsági könyvek cseré­jének előkészítése. A nagy jelentőségű poli­tikai esemény 1976. decemberében az új tagsági könyvek kiosztásával fejeződik be. Még pontosabban 1977. elején, amikor va­lamennyi pártszerv és -szervezet megtárgyal­ja, értékeli a tagkönyvcsere lebonyolításá­nak politikai tapasztalatait. Amióta a tagkönyvcseréről szóló döntések nyilvánosságra kerülek, gyakran halljuk a kérdést, vajon miért cserélik ki a tagsági könyveket, amikor a jelenlegiek 1980-ig érvényesek? A kérdésfelvetés önmagában nagyon pozitív, mert jelzi, hogy a párttagok jelentős részét foglalkoztatja ez az esemény. E kérdés megválaszolása elől nem szabad kitérni, annál is inkább, ' mert az jószándé­kú és a részletes felvilágosítás elősegíti az állásfoglalás jobb megértését is. A tagkönyvcsere lebonyolítását a párt XI. kongresszusa határozta el, megvalósítása szerves része a kongresszusi döntések vég­rehajtásának. „Javasoljuk a kongresszusnak — mondotta Kádár János elvtárs a Köz­ponti Bizottság beszámolójában —, hogy ha­tározzon el tagkönyvcserét, amelyet még 1975-ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes be­szélgetésre a párt politikájáról, szervezeti rendjéről, a párttag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt eszmei, poli­tikai, cselekvési egységének erősítését ered­ményezné.” Ügy gondolom, a tagkönyvcsere politikai okai között elsőrendű, hogy a párt megnöve­kedett feladatok előtt áll. Ezek a párt egy­ségének erősítését, a párttagság aktivitásá­nak növelését, a párt tömegkapcsolatának további fejlesztését igénylik. A pártnak megfelelően fel kéll készülnie a XI. kong­resszus határozataiban és a programnyilat­kozatban megfogalmazott nagy, lelkesítő fel­adatok megoldására. Ehhez a párt tagjai­nak, szervezeteinek még lelkiismeretesebb, következetesebb tevékenységére van szükség. A tagkönyvcserével el kell érjük, hogy a párt eszmei-politikai és cselekvési egysége tovább erősödjön, s felkészüljünk a meg­növekedett feladatok megvalósítására. Ez a politikai akció segítse elő a párttagok akti­vitásának növelését, közéleti felelősségének fokozását és sorainak tömörítését a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására. A tagkönyvcsere során az élet minden te­rületén erősíteni szükséges a párt vezető szerepét. A vezetőség és a tagság együttesen végzett, pártszerű önvizsgálódása alkalmas lesz ennek a követelménynek az érvénye­sítésére. Hangsúlyoznunk kell a tagkönyvcsere idő­szerűségét és célját, mert a megyében is csakúgy, mint az ország más részében, ezek­ről különböző nézetek kerültek napvilágra. A KB döntéséig más célokról és másfajta értelmezésről is szó esett. A megye párttag­sága egyetért a kongresszus határozatával, helyesli és jól értelmezi azt. Emellett azon­ban akadtak olyanok, akik a tagkönyvcse­rét még nem tartották időszerűnek. Ettől nagyobb gondot okozott, hogy egyes helye­ken a tagkönyvcserét valamiféle tagrevízió­ként, tagfeiülvizsgálatként értelmezték. Kez­detben akadtak olyan alapszervezetek, ahol már számolgatták, hány párttagot hagynak ki. Voltak, ahol már név szerint is emle­gették, kinek nem adnak új tagsági köny­vet. Néhány helyen azzal a gondolattal is foglalkoztak, hogy egyes pártkötelezettségek teljesítése alól felmentett elvtársaktól most megszabadulnak. Mindezekben a kérdésekben és nézetek­ben a Központi Bizottság határozata egyér­telmű. Elejét veszi az olyan törekvéseknek, hogy amit egyes helyeken éveken át nem tudtak politikai harc útján megoldani, azt most egyszerű adminisztratív intézkedéssel rendezzék. A Központi Bizottság határozata leszögezte, hogy a tagkönyvcsere nem tag­felülvizsgálat, nem párttisztítás. Társadal­munk egészségesen fejlődik, az esetenként felmerülő konfliktusok ellenére is. A párt vezető szerepe érvényesül, tömegkapcsolata, szilárd, a párttagok döntő többsége teljesíti kötelességét. Ezért semmiféle olyan eljárás nem jöhet számításba, amely kampánysze­rű rendcsinálást, új politikai normarendszer bevezetését, vagy látványos tisztogatási ak­ciót jelentene. A tagkönyvcsere, mint egy­szeri aktus, a pártmunka folyamatának el­választhatatlan része. Szervesen illeszkedik abba a szorgalmas, mindennapos aprómun­* A cikk megjelent a Nógrádi Szemle 1976/1­es számában. kába, amelyet a szocialista építés érdekében végzünk. A párt csak akkor alkalmazza a párttisz­títás eszközét, ha azt belső pártpolitikai okok teszik szükségessé, ilyen helyzet pél­dául, ha eszmei-politikai ingadozás van a partban es az veszélyezteli az egvséMt. Bhr hez hasonló körülmény, ha frakciózas üti fel a fejét. A párt összetételének, az összetétel minőségének alakulása, vagy együttesen mind a kettő szintén indokolhat ilyen lé­pést. Amint a XI. kongresszus megállapí­totta — es a magunk tapasztalatából is tud­juk —, pártunkban ilyen helyzet mncsen. Emellett nincs sem politikai fordulat, sem korszakváltás. A párt megőrzi a fejlődés stabilitását, egyenesvonalúságát, egyben meg­valósítja az élet által követelt, indokolt vál­tozásokat. Mindezeket figyelembe véve a párttagok sem értenék meg, s nem is fogad­nák el a párttisztítást, a tagrevíziót. A párt­élet év eleji eseményei — a beszámoló tag­gyűlések, a pártbizottsági ülések — egyér­telműen bizonyítják, hogy a tagság a KB ál­tal meghatározott célokkal és módszerekkel ért egyet a tagkönyvcserét illetően. Megyénkben a tagkönyvcsere előkészíté­sére és lebonyolítására a politikai légkör, a politikai helyzet az országoshoz hasonlóan kedvező. A kongresszus előtt és után is a párt belső élete tovább fejlődött. Fokozódik a megye párttagságának aktivitása a ter­melőmunkában, az ideológiai, a kultúrál s életben, a társadalmi tevékenységben egy­aránt. A pártirányítás és -ellenőrzés szín­vonala is növekszik. A megyei pártbizottság a határozatok végrehajtására és ellenőrzésé­re irányelveket fogadott el, amelyek realizá­lása folyamatban van. Érről a megyei párt- bizottságot beszámoltatta a Politikai Bizott­ság is, határozatban összegezve a tapaszta­latokat. Az alapszervezetek irányításának fejlesz­tésére több határozat született, amelyek fo­lyamatos végrehajtása egyre eredményeseb­bé teszi a munkát. A párttagság összetéte­le a megyében politikai céljainknak megfe­lelően alakult. Az 1975-ben pártba felvettek 71,8 százaléka munkás, 31,9 százaléka nő, 66.2 százaléka fiatal. Különös gonddal, rendszeresen foglalko­zunk a Politikai Bizottság határozatainak megfelelően a járási és a városi pártbizott­ságok munkájának továbbfejlesztésével. E munka eredményeként a járási és városi pártbizottságok egyre magasabb színvonalon hajtják végre a határozatokat, valósítják meg a párt politikáját. Általában szervezett, - fegyelmezett munka folyik a megye part- szerveiben és -szervezeteiben, napról napra megújul, erősödik a párt eszmei, politikai, cselekvési és szervezeti egysége. Gazdasági életünk — gondjaink ellenére — kedvezően fejlődik. A gazdaság pártirá­nyítása összességében megfelel a követel­ményeknek. Pártszervezeteink nagy erőfe­szítéseket tesznek a KB 1974. decemberi ha- tárözatának végrehajtásáért. A megye telje­sítette negyedik ötéves tervét, eredményes tervidőszakot zártunk 1975. december vé­gén. Megyénkben a kommunisták döntő több­sége példamutatóan dolgozik, kezdeményező a termelési feladatok megvalósításában. So­ha nem tapasztalt aktivitásról, kezdeménye­zőkészségről tett tanúbizonyságot, nagy len­dületet adott az építőmunkának a párt XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaverseny. Ebben kiemelkedő szerepet vállaltak a szocialista brigádok. A megyei pártbizottság elfogadta a megye ötödik ötéves területfejlesztési tervének irányelveit, amely ugyan szerényebb ütemű fejlődést és életszínvonal-növekedést tűz célul az előzőnél, de azok így is lelkesí- tőek és érdemes értük tevékenykedni. Cél­kitűzéseink megvalósítása nem lesz könnyű feladat. Megfeszített, kemény, fegyelmezett munkát követel mindenkitől. A tagkönyv­cserét csak akkor tudjuk eredményesen vég­rehajtani, ha vele egyidőben valóra váltjuk gazdasági célkitűzéseinket, mely életszínvo­nalunk további növekedésének záloga. A v párttagságának eszmei, politi­megyekai fejlődése meggyorsult. A megyei pártbizottság határozata a párttagság körében végzett eszmei, politikai nevelő munkáról, valamint a közoktatás és a köz­művelődés továbbfejlesztését szolgáló dönté­sek kedvezően éreztették hatásukat. A me­gye párttagságának tevékenységére, magatar­tására a szocialista eszmék érvényesülése a jellemző. Erősödött az antiszociális életmód, életfelfogás elleni fellépés. Nőtt a tanulási kedv, az igényeket egyre nehezebben tud­juk kielégíteni. A marxizmus—leninizmus eszméi, a párt politikája iránti érdeklődés széles tömegeket aktivizál. Az i\8ZEP nlémima Berlinben szerdán ■— ülést tartott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága. Érich Honecker, a központi bizottság első titkára beszá­molójában a többi között hangsúlyozta: az SZKP Köz- nonti Bizottságának beszámo­lója, amelyet Leonyid Brezs" nyev, a párt főtitkára ter­jesztett a XXV. kongresszus elé. nagyszerűen bizonyítja annak a politikának a tudo­mányos megalapozottságát és következetességét, amely a szovjet nép javát, egyszer­smind pedig az egész emberi­ség érdekeit szolgálja. A Német Szocialista • Egy- ségpárt, az SZKP és a többi testvérpárt oldalán állva, minden marxista és leninista elsőrendű kötelességének tart­ja a proletár internacionaliz­mus védelmezését — mondot­ta Honecker. Az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára hang­súlyozta: az SZKP XXV. kongresszusán tökéletesen be­bizonyosodott, hogy a NSZEP és az SZKP bel- és külpolitikája teljesen azonos. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom