Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
SPORT Torna a porcelángyárban „Figyelem! Torna következik!” — naponta négyszer nangzik el ez ä mondat a FIM Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati III. számú telepének üzemeiben. A gépek leállnak és a dolgozók néhány perces mozgással frissítik fel magukat. Az üzemi tornát az SZMT által szervezett tanfolyamon felkészített előtornászok vezetik le. Ezek közé tartozik Hartyáni Zita, a Stett- ner-üzem dolgozója. — Egész napos ülőmunkát és nagy figyelmet igényel a kondenzátorok gyártása. Ezért jelentős az üzemi torna, amely a munka közben jelentkező fáradságot feloldja, testileg és szellemileg üdítően hat és a további munkavégzést elősegíti. Eleinte idegenkedtek a munkatársaim a tornától, de már megszokták. Igénylik. Szívesen vállaltain az előtornász megbízatást. Már az iskolában is szerettem a test- nevelési órákat. Tizenkilenc éves vagyok. Érettségi után ide jöttem dolgozni. Tanítani szeretnék, de míg ez sikerül, itt maradok az üzemben — mondja Hartyányi Zita, aki képeinken munka közben és előtomászként láthatunk. Kép és szöveg: Sturman Béla. Lehet jelent hezni! Felvételi a testnevelés tagozatra A salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskola felvételt hirdet az 1976 77-es tanévben induló testnevelés tagozatos első osztályába. A felvételi időpontjai: február 16. 17, 18, 23, 24, 25. délután 14—17 óra között. A gyerekek a felvételire tornafelszerelést vigyenek. A testnevelés tagozatos osztályba a város bármelyik részéből lehet jelentkezni, körzethatár nincs. Az iskola a felvételi eredményéről" március 4-ig értesíti a szülőket. KI MIT TUD a sport- mozgalomról:* Folytatjuk vetélkedőnket. A III. forduló kérdései a következők: I. Mikor kezdődött a téli olimpia történelme? II. Hányadik helyen végzett megyénk két NB Il-es kézilabdacsapata 1975-ben? III. A téli olimpiai játékok gondolatát ki vetette fel és kik voltak az ellenzői? . IV. Az egyik téli olimpián testvéröccse váltott fel egy olimpiai bajnokot. Melyiken, kit? V. Hányszor játszott döntőt az SBTC csapata az MNK- ban? VI. Nyert-e olimpiai bajnokságot Cassius Clay, a nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnok? VII. Az 1964-es innsbrucki olimpián példa nélkül álló sikersorozatot ért el Ligyia Szkoblikova. Hány érmet szerzett? VIII. Ki vitte Sapporóban a magyar csapat zászlaját? A kérdésekre adott válaszokat levelezőlapon kérjük szerkesztőségünk címére: (3100 Salgótarján, Petőfi u. 1.) február 20-án, péntek déli 12 óráig beküldeni. A helyes megfejtők között három darab 50 forihtos könyvutalványt sorsolunk ki. A levelezőlapra ne felejtsék el felragasztani a fejtörőszelvényt: Sport ki mit tud 111. SoroJk ban Megváltozott á salgótarjáni járási sportfelügyelőség címe. Az új helyen működő sporthivatal címe: Salgótarján, Arany J. utca 23., földszint balra. (A Gyöngyvirág cukrászdával szemben levő utca). ★ Az SKSE hétfőn 16 órai kezdettel tartja beszámoló és vezetőségválasztó küldöttgyűlését. A közgyűlés helye: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központja. ♦ A megyei I. osztályban szereplő felnőtt, ifjúsági és serdülő labdarúgó-szakosztályok vezetői és edzői részére február 23-án, értekezletet rendez a megyei labdarúgó-szövetség Salgótarjánban, az MTSH székházában. A rajt előtti „elr igazító” 16 órakor kezdődik. TÓGÉPfebruár 16-tól március 31-ig! A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat valamennyi szakboltjában: Balassagyarmaton, Kisflereayén, lUagybőtonyban, lUEáfranouökon és Sialgötariänban a Lakberendezési Áruházban. SZARATOV hűtőgép után 500. — Ft, minden egyéb hűtőgép után 300. — Ft engedményt adunk, Közgyűlés a Balassagyarmati SE-nél B AL ASS AG VAKMA TON szombaton a városi tanács nagytermében tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a Balassagyarmati SE. Az elnökség beszámolóját az egyesület négyéves tevékenységéről Lombos István, egyesületi elnök ismertette. A közgyűlésen szépszámban voltak jelen sportolók, edzők, képviseltették magukat a párt- és a tanácsi szervek is. Az egyesületben ma 10 szakosztályban 315 versenyző sportol. Lombos István ismertette, azt az utat, amelyet a városi egyesületek fúziója óta — az alakulás évétől 1969-től — megtett a Bgy. SE. Részletesen szólt az utóbbi négy év tevékenységéről, amikor a szakosztályoknál folyó szakmai munkát elemezte. Az atlétikai szakosztály sportolói a négy év során a különböző Országos bajnokságokon 51 helyezést értek el, ami 145 bajnoki pontot jelentett az egyesületnek. Az olimpiai pontok száma összesen 24 volt a négy év alatt. Hibaként említette beszámolójában az elnök, hogy évenként változott az edzők száma. Az eredményes szerepléshez, a szakmai színvonal emeléséhez a jelenlegi edzőlétszám kevés. Visszaesett a munka -az asztalitenisz-szakosztálynál, ahol „elöregedett” a versenyző- gárda. Ugyanez tapasztalható a férfi kosárlabda-szakosztálynál is. A kézilabdázók biztató megyei szereplések után a többszöri kísérletezés ellenére sem tudtak az osztályzón feljebb kerülni, Itt figyelmet érdemel, hogy az ifjúsági csapat az OIK-ban megyei döntőt nyert, s ez biztató lehet a jövőt illetően. Balassagyarmaton is a labdarúgó-szakosztály a legnépszerűbb. Az NB III-as félnőttesapat 1000—1500 néző előtt mérkőzik’ vasárnaponként és megállja a helyét. A szakosztály öt csapatot szerepeltet különböző szintű bajnokságokban és az utánpótlás-nevelés biztosított. Tományi Pál vezető edző mellett ott serénykedik dr. Fenyvesi Máté, az egykori kitűnő labdarúgó, akinek szakmai irányítása érződik a. szakosztálynál. A megye egyetlen motoros szakosztálya is a Bgy. SE-nél működik. Igen költséges ez a szakosztály és hosszabb távon nem várható eredményesebb szereplés a jelenleginél. (A versenygépek műszaki állapota nem kielégítő, s ezek biztosítására közel félmillió forintra lenne szükség). Űj szakosztálynak számít — bár a hagyományokat tekintve nem — az ökölvívó-szakosztály. A tárgyi feltételek megvannak és Ocskó István irányításával egyelőre 10 versenyző bontogatja szárnyait. Ez a sportág igen hálás és komoly, alapos munkával rövid időn belül már pontokat „szállíthatnak” a gyarmati öklözök is az egyesületnek. Üj szakosztálynak számít az 1973-ban alakult tomaszakosztály, amely az alapok lerakásánál tart. Jelenleg két edző irányításával 40—45 általános iskolás ismerkedik a torna alapelemeivel. A vívóktól is többet vártak, hiszen a négy év során évenként a minősített versenyzők száma 20 körül mozgott és pontszámban kifejezhető helyezést sem értek el. Részletesen időzött az elnökségi beszámolóban Lombos István, az egyesületnél folyó nevelési munkánál. Elmondta, hogy olyan sportológárda alakul ki a Bgy. SE-nél, amely büszkén viseli az egyesület címerét és mindent megtesz annak érdekében, hogy öregbítse az egyesület és a város jó hírnevét. A fegyelmi bizottságnak négy év során egyszer sem kellett elmarasztalni versenyzőt fegyelmezetlenségért! A különböző szakosztályokban dolgozó 1 edzők és sportolók kapcsolata jó. Az egyesületben sok pedagógus és testnek velő tevékenykedik és így mindennapi munkájuk során az egyesületnél is érződik munkájuk kétirányú hatékonysága. A létesítményellátottság Balassagyarmaton a város újf büszkeségével,' a sportcsarnok átadásával mondhatni megoldódott. A teremsportok rohamos fejlődése várható, hiszen megfelelő lehetőséghez jutotta kosárlabda-, a torna-és az ökölvívó-szakosztály, de a „nyári” sportágak képviselői is birtokukba vehetik a téli felkészülés során a sportcsarnokot. A versenyzéshez szükséges alapfeltételek minden szakosztálynál megvannak. Elmondta beszámolójában az egyesület elnöke azt is, hogy milyen hiányosságokra derítettek fényt az egyesületnél azok a vizsgálatok, amelyeket 1974-ben és 1975. elején tartott az egyesületnél az MTSH és a városi sportfelügyelőség. A szakosztály gazdálkodásában van javítanivaló! — jelentette ki Lombos István és mint beszámolójában elmondotta csak tavaly volt elérhető, hogy a szakosztályok a versenynaptár szerint előre tervezett, minden részletre kiterjedő költségvetést készítsenek. Kritikusan foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek ma is megvannak és hátráltatják a munkát. Rendezetlen az egyesület anyagi bázisa. Az olimpiai sportágakban „megállás” van, nincs előrelépés. Egyes sportágakban kevés az edzők száma. Még tervszerűbb munka szükséges az egyesület vezetésénél és a kapcsolatokat is erősíteni kell az egyesületekkel és a sportszervekkel. A közgyűlésen ismertetésre kerültek az 1976. évi feladatok, amelyek minden szakosztálynál „testre szabottak”. A beszámoló után többen véleményt nyilvánítottak és értékes gondolatokkal járultak hozzá, hogy a Bgy. SE — megyénk egyik nagy egyesülete — rangjának megfelelően tevékenykedjen az elköveikezendő időkben. A közgyűlésen sor került a 17 tagú elnök-* ség megválasztására. Az egyesület elnöke Lombos István lett. Héttagú intéző bizottságot és háromtagú számvizsgáló bizottságot választottak. <sz. 1.) Sífutásban Molnár Imre a legjobb Csak Magyartól függ a győzelem Vigh László a svájci edzőtáborozásról Eínsiedeln. Ugyan ki hallott már erről az alig hétezer lakosú svájci városkáról? Bizonyára nagyon kevesen. Most mégis beszélnünk kell az ott történtekről. A magyar és a svájci Olimpiai Bizottság megállapodása értelmében ugyanis a két ország legjobb férfi tornászai közös edzéseken készülnek a montreali olimpiára. Először a mieink látogattak el Svájcba. A tapasztalatokról Vigh László edző számolt be. — Einsiedeln Z űriektől 30 kilométerre, hegyek övezte 5—• 6 kilométer átmérőjű sík területen fekszik, körülbelül 950 méterre a tengerszint felett. A házigazdák vendégszeretete a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. A legtermészetesebbnek tartották például, hogy ottlétünk egy hete alatt az iskolások egyáltalán nem használták a minden igényt kielégítő tornatermüket. így egész nap a rendelkezésünkre állt. Ha nem is tornásztak az einsiedelni gyerekek, annál több időt töltöttek el nézőként a tornateremben. Igaz, legjobbjaink még csak az ala- pozp munka kellős közepén járnak, de — amint Vigh László elmondta — így is osztatlan elismerést arattak. Legalább annyira, mint amikor síléceiket felcsatolva, a havas lejtőkön keltek versenyre a vendéglátók legjobbjaival. — Különösen a háromkilométeres sífutóverseny aratott nagy sikert, amelyen a mieink közül Molnár Imre szerepeit a- legjobban. A svájciak közül egy edzőt , és egy versenyzőt sikerült megelőznie. A többiek már jóval lassúbbaknak bizonyultak, Magyar Zoltán tizenkét alkalommal is bukott. Persze a szabadtéri edzések, a kiegészítő sportágak — sífutás, lesiklás, szánkóverseny — a napi programnak csak a kisebb hányadát tették ki a hangsúly — mint a tornászoknál egész 'évben — most is a tornatermi edzéseken volt. — Ebben az időszakban nem minőségi, hanem mennyiségi munkát végzünk — folytatta Vigh László. — Ezt előre bocsátva is meg kell mondanom, hogy Donáth és Molnár Imre pillanatnyilag ragyogó formában van. Hazaérkezésünk óta is jól bírják a maximális terhelésű edzéseket, amelyek során mind az öt szeren — talaj, lólengés, gyűrű, korlát, nyújtó — 4—4 komplett gyakorlatot, lóugrásban pedig 20— 25 ugrást kell elvégezniük. Donáth és Molnár magabiztossága, fejlődése mindenképpen örvendetes. Rájuk nagy j szükség lesz az olimpia férfi tornász csapatversenyei során. Ráadásul az egyéni versenyben is meglepetést okozhatnak egy-két szeren. A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője az elmondottakkal együtt is Magyar Zoltán, akinek éppen Vigh László az edzője. így ő a legilletékesebb a Magyarral kapcsolatos kérdések megválaszolására. — Zoli a december 10. óta tartó felkészülési időszak során több hetet kihagyott, betegség és egyéb problémák miatt. Meg kell mondanom, hogy eddig nem végzett olyan értékű munkát, mint az előző évek alapozásainak hasonló időszakában. Optimális esetben is legalább három hétre van szüksége, hogy utolérje önmagát, ö egyébként is versenycentrikus ember, olyankor szokott igazán rákapcsolni. — Az eddig két világversenyen is sikert hozó lólengés- gyakeriatában várható-e változás ? — Minden marad a régiben. Azzal a különbséggel, hogy az olimpián az orsófor- gássai kezdi a programját. Igaz ugyan, hogy ezt mái 1975-ben — az EB kivételével — minden versenyen bemutatta, az olimpián ez az elem mégis újnak számít, mivel világversenyen még nem szerepelt a gyakorlatában. — Fogalmazzunk egészen konkrétan! Véleménye szerint 1 mekkora esélye van versenyzőjének arra, hogy a világ- és Európa-bajnokság után az olimpián is bajnok legyen? __— A tornasportban nem tűnnek fel máról holnapra olyan tehetségek, akik egy év alatt alapvető újdonságokat képesek produkálni. Az úgynevezett „Magyar-vándort” jelenleg Zolin kívül senki nem tudja bemutatni a világon. így — szerintem — a siker csak attól függ, hogy ő hibázik-e, vagy sem? Ameny- nyiben Montrealban is a tőle megszokott és elvárható színvonalon tornászik, akkor ő áll fel az olimpiai dobogó legfelső fokára! Varga János Brüsszelbe készül Brüsszelben március 7-én nagyszabású nemzetközi mezei futóba,jnokság lesz, amelyen a magyar szakszervezeti válogatott is rajthoz áll. A magyar csapat tagja Varga Janos, az SKSE hosszútávfutója is. *
