Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-13 / 37. szám
Az ív liilxüiiíij>'o-1áií!ivezetííje: A Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága értékelte a mérkőzésvezetők munkáját, s ennek aiapján elnöksége sorozatos kiemelkedő tevékenységéért Nagy Imrének ítélte „1975. legjobb Nógrád megyei labdarúgó-játékvezető” címet. ♦ Mátraverebéiy, Vasút utca 70 — Gratulálunk a cím elnyeréséhez! — köszöntjük a házigazdát. — Hadd halljuk, hogyan sikerült? Miként került ide a vándorzászló? — Köszönöm az elismerést.’ Végtelenül jólesett, hogy nékem ítélték a címet — kezdi, majd így folytatja: — Az elmúlt évben jól rajtoltam. A tavaszi minősítő vizsgán a megyei „keretből” egyedül nekem sikerült 100 százalékos eredményt elérnem. Aztán a mérkőzéseken úgy igyekeztem, hogy a pályán minden a szabályok szellemében történjen. Szeretem a rendet. s megkövetelem a játékosoktól, a sportköri vezetőktől, a közönségtől, amerre járok. Míg beszél, feljegyzem a zászlótartó talpán fémbe vésett betűket, a védők névsorát: 1969. Mohácsi Lajos, 1970. Cseh István, Fodor Balázs, Sinkó Ferenc, Juhász Lajos, Mártinké János, végül: 1975. Nagy Imre. A játékvezető folytatja: — A közelmúltban választottak meg a verebélyi Sportkör labdarúgó-szakosztály vezetőjének, de most már nem vállalhatom, hiszen a zászló kötelez. Pedig nagyon nagy elszántsággal vágtam volna neki az itthoni munkának, mert sokfelé rossz híre van csapatunknak. Szabályismeretek oktatásával akartam kezdeni a tevékenységet, s persze, a pályán is meg tudom mutatni még a fiúknak, hogy kell levenni a labdát. Nem hiába játszottam tíz-tizenöt évet. IVagy Imre — Csak itthon? — 1954-ben a salgótarjáni acélgyárban voltam ipari tanuló, és Wahlkampf Lajos pár hónap alatt sok mindenre megtanított az SBTC-ifinél. Aztán Szomszéd Adám nyesegetett, a Kisterenyei Loko- motívnál, d,e a legtöbbet itthon jászottam. Családi okok miatt az intézetnél szerződés- bontásra került sor másfél év után, s így kerültem a Miskolci Mélyfúró Vállalathoz dolgozni. Zagyvapálfálván volt a munkahelyünk, ahol ma már az OBV bányagépgyárá- •nak új szerelőcsarnoka termel. Mi Recskre kerültünk. Még 1958-ban sikeres fúrómesteri vizsgát tettem. A hatvanas évek elején bejártam csoportommal Nógrád, Heves, Borsod megyét. Nehéz élet volt a vándorlás, a háropri műszak, albérlet. Például a téli éjszakák után reggelit készíteni, aludni — ha sikerült egyáltalán — és tanulni. — S a megterhelést tavasztól őszig a foci még tetézte... — vetettük közbe — A bajnoki meccsekre hazautaztam. Ha keilelt, kétszáz kilométert is — mondja — edzettem eleget az üzemi mécseseken. Mert az úgy történt, hogy Paál Lajos bácsi után Tóth Kálmán lett az üzemvezetőnk, aki neves bírója volt a megyének. Ö nagyon szerette a focit, s az üzem kocsijával utánam jött, bárhol voltunk és csak odakiáltotta: „No, Kukáy, gyere, ülj be! Ahány gól, annyi sör!” Hát volt aztán néha négy üveg is. „Kukár” — ez volt a beceneve Nagy Imrének. Verebély- ben amolyan ragadéknév — aztán megkomolyodott. A sport közbe szólt azzal is. hogy a feleségének ő szurkolt a spartakiádokon. Merthogy együtt jártak Takács Erzsébettel a versenyekre. A 100 méteres síkfutást ő nyerte 1961-ben a nagybátonyi járási döntőn Pásztó színeiben, majd a megyeit is Salgótarjánban. Egerben, az országos döntőn 4. lett. Megőrizte bizonyságát az oklevél. A családfő Verbói János testnevelő tanár levelét mutatja mellette, amelyben arra kéri, hogy a 13 éves Nagy Attilát, a fiúkat engedjék atlétizálni Nagy- bátonyban, mert „van valami” a gyerekben, s akkor is hasznára válna, ha átpártolna valami más sportágba. A fiú azonban már a focit választotta. Nagy Imre fúrómester 1967- ben sikeres bányaipari technikumi érettségi vizsgát tett. A labdarúgással nem szakított. 1968-ban tett kiváló eredménnyel játékvezetői vizsgát. — Még jól emlékszem. Csa- la Andor volt a bizottság elnöke — mondja —. Több mint száz kérdésre kellett azonnal válaszolni. Ősszel már partjelzőként működtem. Legtöbbször Komlósival, Szabó II-vel, Brezovszkival, Horváth Istvánnal jártam. Eljutottam az NB III-as mérkőzésekig, s most is az a célom. A tízes keret az átszervezéssel nagyon leszűkült. Most csak a gyarmati Urbán Árpád tartja a szintet. — Mi volt a legnehezebb feladata eddig? — A legkritikusabb mécsesét Karancsberényben vezettem. Egy szerencsétlen küldés folytán kellett odautaznom, bár bíztam önmagámban. Nem zavart, hogy Mát- raverebélyben kikapott Be- rény korábban. Már az 5. percben büntetőrúgást kellett ítélnem a hazai csapat ellen, kirívó buktatásért. Végül azzal az" egy góllal Mátra - novák megnyerte a mérkőzést. Minden voltam én akkor... Szerencsére a sportvezetők ki tudtak szöktetni a haragvó tömeg elől a községből. Ügy érzem, ma már mindenfelé köz- megelégedésre vezetem a mérkőzéseket. Andó Miklós Várit út fogadja a túr istákat Egész éven át üzemel a várkúti turista -menedékház. Az Egertől északkeletre fekvő 669 méter magas Várhegy oldalán 1925-ben épült 540 méter magasban fekvő házat — néhány évi szüneteltetés után —■ pár hónapi hosszú és fárasztó munkával az Eger városi Természetbarát Szövetség, az életrehívott várkúti intéző bizottsággal rendbe hozta és működteti. A négy-, hatás tizennégy ágyas szobákban matracos, három takaróval felszerelt fekhelyeken mintegy negyven turista nyerhet egy- időben elszállásolást. A szállást igénybe vevők két lepedőt vigyenek magukkal, mert ezzel még nem rendelkezik a menedékház! Étkezési lehetőség sincsen, azonban a jól felszerelt konyhán mindenki a magával vitt nyersanyagból készíthet éjeteket. Forrás a helyszínen. Napi térítési díj fejenként 15 forint, amelyben a konyha használati díja is bennefoglal- tatik. Ezenkívül a téli időszakban- naponta és személyenként 5 forint fűtési díj is fizetendő. A turistaház megközelíthető személygépkocsival a helyszínig vagy az Egerből Noszvajra induló autóbusszal a várkúti elágazásig, ahonnan a szép fekvésű turistaház 1800 méter gyalogsétával érhető el. Bővebb felvilágosítással szolgál Ligeti László (3300 Eger, Beloiannisz utca 5, I. em. 2. sz.). aki megkeresésre készséggel ad tájékoztatást és küld a szállásfoglalóknak befizetési csekket. Szép kirándulási lehetőség a turistaház környékén ! Ismerkedés a tőrrel (Herbst Rudolf felvétele) MEDOSZ-versenyek * Balassagyarmaton Hagyomány, hogy a ME- DOSZ évenként megrendezi felmenőági versenyeit egészen az országos döntőig sakkban és asztaliteniszben. A háziversenyek után Nógrádban is a megyei döntőre készülnek a mezőgazdasági, az erdészeti és a vízügyi dolgozók. Az idén február 28-án Balassagyarmaton rendezik a íjiegyei döntőt! Az asztalitenisz-versenyek színhelye a városi sportcsarnok lesz, míg a sakkozók az Ipolyvidéki Érdő- és Fafeldolgozó Gazdaság klubtermében mérik össze tudásukat. A legjobbak továbbjutnak a körzeti döntőre, amelyet Budapesten rendeznek március 15—30. között. MILYEN SZAKMÁT TANULJAK? Hegesztő r A szakma tanulása, a szakmunkáspálya egész életre kiterjedő életcélt jelent, de a szakmunkások előtt njfitva áll a továbbtanulás lehetősége is. Salgótarjánban — de a megye másf területein is — a dinamikus iparfejlődés. az iparszerkezet átalakulása mind több, jól képzett szakmunkást igényel. Az új gyárak, a megújuló, korszerűsödő üzemek több szakmában várják a fiatalok jelentkezését. Az egyik ilyen keresett és szép szakma e hegesztőszakma. A hegesztő munkájával foh- tos szerepet tölt be életünk számos területén. Az épületek csőhálózatának szerelésétől, folyókat átívelő hidak építéséig nélkülözhetetlen a hegesztő munkája. S a hegesztő szakmunkások keze munkája, tudása nemcsak ezekben az alkotásokban van benne, hanem az üzemek, gyárak, hatalmas ipartelepek bonyolult berendezéseiben is. Mindezt lehete'- Ien elképzelni a hegesztő szakmunkások munkája nélkül. Van valami csodálatos ebben a munkában, amikor a hegesztő vagy az elektrorhos ívhegesztő-berendezéssel vasat, acélt, alumíniumot, egyéb fémeket hegeszt össze. A megyében elsősorban a salgótarjáni bányagépgyárban és a V egy épszernél várják a hegesztőszakma iránt érdeklődő fiatalokat. Mind a két üzemben olyan termékeket készítenek. ahol döntő a hegesztők munkája. A különféle bányaberendezések. szállítószalagok. a nagyipari üzemekbe készülő szerkezetek, készülékek nemcsak az országhatáron belül, hanem külföldön is terjesztik az ügves. jól kéozett hegesztő szakmunkások hírét. A hegesztő munkáját végezheti közvetlenül a műhelyben a munkaasztalon, vagy műhelyen kívül, távol az üzemtől, ott ahol valaminek a szerelése hegesztéssel történik. A hegesztő dolgozhat a szabadban, víz alatt, állványon, különböző testhelyzetekben. Jól kell ismernie akár a lánghegesztő, akár az ívhegesztő-berendezést, s a hegesztés különféle szerszámait. A lánghegesztőkészüléknél az acetiléngáz és oxigénkeverék lángja, az ívhegesztésnél , az elektromos áram ömleszíi meg a fémet, szilárd varratot hozva létre a fólületek között. A hegesztő szakmunkás önálló, alkotómunkát végez, amikor a műszaki rajzok és utasítások alapján megtervezi a munka elvégzését. Felelősségteljes feladatokat old meg. A nyomás alatti berendezések. az ipari létesítmények készülékei, a hidak, a vizet, olajat; gázt szállító csövek csak akkor felelhetnek meg a célnak, ha a hegesztő szakmunkás szakszerűen és lelkiismeretesen végzi a munkáját. A hegesztőszakmára jelentkező tanulók a gyakorlati képzést a vállalati tanműhelyekben, harmadévben szakmunkások mellé beosztva, termelő munkahelyeken kapják meg. Az eirnéleti képzésre pedig várja őket a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet — ahová a jelentkezést is be lehet nyújtani február 1-től május 31-ig. A salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet jelenleg 1300 szakmunkás- tanuló oktatását látja el. A szakmunkásképzés mellett biztosítja a végzett szakmunkástanulók befejező szakközépiskolai képzését is. Tehát aki eredményesen, szakmunkás-bizonyítványt szerzett kétvagy hároméves tagozaton továbbtanulva érettségit szerezhet. A társadalom megkülönböztetett figyelmet fordít a szakmunkástanulók képzésére. Ennek egyik szép példája, hogy Salgótarjánban épül mintegy 100 millió forintos költséggel az ország egyik legnagyobb és legkorszerűob szakmunkás- tanuló intézete. Az intézet 20 tantermes iskolából, 300 férőhelyes kollégiumból, 3000 négyzetméter alapterületű tanműhelyből, sport- és kulturális létesítményekből áll. Klubszobák, játéktermek, könyvtár, olvasóterem, szakköri helyiségek állnak a tanulók rendelkezésére. A szakmunkástanulók számára már most is működik az énekkar, a néptánccsoport, az országos hírű fotószakkör, s tervezik a rádiós szakkört, ahol ifjúsági adóállomás is működik. Aki sportolni óhajt, több sportágban teheti. A szakmunkástanulók számos szociális juttatásba^, szolgáltatásban és kedvezményben részesülnek. A gyakorlati munkához a vállalatok biztosítanak munkaruhát, s az üzemi konyhán kedvezményes étkeztetésben részesülnek. A szakmunkástanulók egy ebédet egy forintért kapnak. A szakmunkástanulók eredményes tanulását, szakmai gazdagodását a vállalatok ösztöndíjjal is segítik. Az ösztöndíj mértéke attól függ, hogy a szakmunkástanuló hányadik évfolyamon tanul és milyen a tanulmányi eredménye. A hegesztőszakmára jelentkező tanulók ösztöndíjon felül ösztöndíj-kiegészítésben ( részesülnek. Ez egységesen 200 forint. Ezen túl a vállalatok társadalmi ösztöndíjat adhatnak szakmunkástanulóiknak. A tanulmányi szerződésben Jpeg- határozott összegű társa*Imi ösztöndíj a tanulót a szakmunkástanuló-ösztöndíjon és az ösztöndíj-kiegészítésen felül illeti meg Ennek alapján (például) egyik éves hegesztőtanuió havonkénti pénzbeni juttatása a következőképpen alakul, ha a gyakorlati oktatást végző bányagépgyárral vagy Vegvép- szerrel társadalmi ösztöndíjra szerződést köt és a tanulmányi eredménye 5-ös: I szakmunkástanuló ösztöndíj 440 Ft hó ösztöndíj-kiegészítés 200 ., társadalmi ösztöndíj 250 „ / összesen: 890 Ft hó A társadalmi ösztöndíj a tanulmányi eredménytől fü> gően 500 Ft is lehet. s A pénzbeni juttatásokon kívül a szakmunkástanulónak a vállalat az anyagi erőihez mérten jutalmat, nyereségrészesedést is adhat. A képzési idő utolsó évében pedig a szakmunkástanuló-ösztöndíj , helyett teljesítménybérben, szakmunkásórabérben is foglalkoztatható. Jelentkezni lehet a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben! 3100. Salgótarján. Malinovszkij út 59. Tanulmányi szerződéssel és ösztöndíjjal vár a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyára és az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára. Fiatalok. jelentkezzetek hegesztői tanulónak! I
