Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVF., 32. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1976. FEBRUAR 7.. SZOMBAT M ESZ Ö V• k ü Ulöt tgyűl és Sál gól a rjártba n Öt étre ineg'liatsiroztitk a tennivalókat Küldöttgyűlést tartott pén­teken a MÉSZÖV Salgótarján­ban. az SZMT székházában. A tanácskozáson az ÁFÉSZ-ek, takarék-, lakás- és garázsszö­vetkezetek több mint 70 ezer fős tagságát 63 küldött kép- viselte. Pilinyi László MESZÖV-el- nök megnyitója után a IV. ötéves, terv eredményeiről és az V. ötéves terv irányelveiről Szőrfi Imre, a MÉSZÖV él­nek helyettese tájékoztatta a küldötteket. : A/, ÁFÉSZ-eknél az 1975. évben a bolti kiskereske­delem forgalma elérte az 1,3 milliárd forintot, ami 460 millió forinttal halad­ja meg az 1970. évit. Vendéglátóipari forgalmuk pedig közel 50 százalékkal ma­gasabb az 1970. évinél. Az előfizetéses étkeztetések szá­ma az 1970. évi 506 ezerrel szemben 1975-ben elérte az 1 100 000 adagot. Az ÁFÉSZ-ek a IV. ötéves tervben közei 110 millió fo­rintot; fordítottak beruházá­sokra. A kiskereskedelmi egy­ségek szánra 40-nel, a vendég­látóipari egységeké 28-cal bő­vült. A IV. ötéves terv indu­lásakor 34 település ellátatlan volt. ebből 29 helyen létesítet- tek kereskedelmi egységet a szövetkezetek. Jelentős szerepet vállaltak az üzemi dolgozók étkezteté­sének megoldásában. Az Egyesült Zagyvavölgye, a salgótarjáni és a balassagyar­mati ÁFÉSZ munkás fogyasz­tási • szövetkezeti tagozatokat alakított, de jelentős a pásztói * Börzsöny-vidéki és litkei szövetkezetek munkásé tkezte- tése is. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlási árbevétele az 1970. évihez vi­szonyítva 1975-ben több mint két és félszeresére emelkedett. A burgonya-, zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlás 1975-ben 543 vagon volt. aminek több mint 80 százaléka a háztáji és a kisgazdaságokból származik. Az ' ÁFÉSZ-ek nyeresége 1975-ben közei 70 millió fo­rintra emelkedett, ami 10 millió forinttal haladja meg az 1974. évit. A fogyasztási szövetkeze­tek a IV. ötéves tervben fej­lődésük legdinamikusabb sza­kaszát zárták. Ez alapot ad ahhoz, hogy az V. ötéves terv során folyó áron számolva 47—48 százalékos bolti kiske­reskedelmi forgalomemelke­dést irányozzanak elő. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának és értékesíté­sének árbevétele 46—48 szá­zalékkal lesz magasabb. Az előzetes számítások szerint az üzemág árbevétele az V. ötéves terv végére minte'gy 170 millió forintot ér el, ami 50—55 millióval több az 1975. é*í teljesítésnél. Ezen belül a burgonya-, zöldség- gyümölcs­felvásárlás mennyisége az 1975. évi 543 vagonról, 760 vagonra emelkedik, A legfontosabb beruházá­si igények kielégítésére az V. ötéves tervidőszakban az AFÉSZ-ek bolti kis­kereskedelmi üzletháló­zatának alapterületet kö­zel 9 700 négyzetméterrel, a vendéglátó-hálózatét 3600 négyzetméterrel kí­vánatos növelni. Ehhez 210,3 millió forint fej' lesztésre fordítható összeg szükséges. A továbbiakban a MÉSZÖV elnökhelyettese a takarék- és lakásszövetkezetek helyzetét ismertette. A betétállomány öt év alatt 69 millió forintról a tervezett 180 millió forinttal szemben 214 millió forintra növeke­dett. A takarékszövetkezetek 40 ©zer esetben 341 millió fo­rint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, amiből. 28 millió forint a mezőgazdasági kister­melés fokozását szolgálta. Nyereségük &r. előirányzott 4 millió forinttal szemben, 6,3 millió forint volt.. Az V. ötéves terv időszaká­ban az előirányzat szerint a betétállomány öt év alatt vár­hatóan 160—170 millió forint­tal növekszik. A kölcsönnyúj­tásnál jobban segítik a mun­kásosztály életkörülményei­nek javítását, a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelését, a családpolitikai és az ifjúság­politikai célok megvalósítását. Megyénkben jelenleg 23 lakásfenntartó szövetke­zet keretében 1655 lakást kezelnek, ami öt év alatt több mint 900 lakástöbb­letet jelent. Salgótarjánban öt szövetke­zet társulásaként közös gond­nokságot hoztak létre az ide­tartozó 650 lakás ügyvitelének ellátásába és a karbantartási munkák végzésére. Lakás­építő szövetkezet a megyében eddig 9 alakult, ezek 421 la­kás felépítésére vállalkoztak, amiből az elmúlt év végéig 230 átadására került sor. Száz la­kás átadása ez év májusában esedékes, 91 lakás építése pe­dig folyamatban van. A lakásszövetkezetekkel együtt fejlődésnek indultak a garázsszövetkezetek. Ez ideig 12 garázsszövetkezet alakult, amelynek keretében 979 garázs épült fel. Az V. ötéves terv időszaká­ban nagyobb arányú fejlő­désre lehet számítaná. Az 1976. év során mintegy 100—110 ta­nácsi értékesítésű lakás ke­zelésbe vétele; a lakásépítő szövetkezetekben 100 lakás felépítése, továbbá néhány társasház lakástulajdonosá­nak szövetkezetbe való belé­pése várható. Év végére a lakásfenntar­tó szövetkezeti lakások ’ száma várhatóan megkö­zelíti az 1900-at. A beszámolót követő hozzá­szólásában Húszak Artúr, a megyei pártbizottság osztály- vezetője elismerését fejezte ki a fogyasztási szövetkezetek­nek a IV. ötéves tervben el­ért eredményeikért. Felhívta az ÁFÉSZ-ek küldötteinek fi­gyelmét a gazdálkodás javí­tására, a felvásárlási tevé­kenység helyenkénti fogyaté­kosságára. Kuris Mihály, a Börzsöny­vidéki ÁFÉSZ elnöke elmon­dotta, hogy szövetkezetüknél az elmúlt tervidőszakhoz ha­sonlóan, a jövőben is az élelmiszer-forgalom növelésé­re törekszenek. Ismertette még a szövetkezet eddigi kimagas­ló felvásárlási eredményeit. Mezővári József, a pásztói ÁFÉSZ elnöke ugyancsak a differenciált hálózatfejlesztés fontosságát emelte ki. Míg a vendéglátóiparban országosan a 6. helyen, állunk, addig a ruházati- és a vegyesiparcikk forgalmunk a 18—19. helyre' kényszeríti Nógrád ÁFÉSZ-eit. Kurucz Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának cso­portvezetője arra hívta fel az ÁFÉSZ-ek küldötteinek fi­gyelmét, hogy a rövidesen át­adásra kerülő új húsüzem alapanyaggal történő ellátá­sához sertéstenyésztő szak­csoportok alakításával járul­janak hozzá. Felszólalt még Kővári Jó­zsef, a Kistarján! Lakásszö­vetkezet küldötte, aki a leg­utóbb átadott lakásokkal\kap- csolatos problémákról be­szélt és Csonka József az ec.se- gi takarékszövetkezet küldöt­te. aki felajánlotta a kisgaz­daságok kölcsönökkel történő támogatását. A válaszok után Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke tá­jékoztatta a küldötteket a fo­gyasztási szövetkezetek soron következő rendezvényeivel kapcsolatos kérdésekről, s ezzel a megyei küldöttközgyű­lés befejezte munkáját. K. E. A Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában 1975-ben kezdődött a földkábelek pró* bagyártása. A jelenleg hiánycikknek számító termékből idén 1500 km hosszúságút gyár* az üzem. Bállá Sándor — képünkön — a kábelpáncélozó gé>cnazüres acél szalagorsó he­lyére újat tesz. Az V. ötéves tervben a földkábelek a gyár legfontosabb termékei lesz­nek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a ter­melés, a fogyasztás és a fel­halmozás növekedése, bővül­tek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1971. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvaló­sultak. A nemzeti jövedelem a ter­vezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhal­mozásra a tervben számított­nál többet fordítottak. A bel­földi felhasználás — a fo­gyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt mint a megtermelt nemze­ti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirány­zottnál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkésországokban be­vezetett importkorlátoz# rendszabályoknak, a tőkés vi­lágpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása elle­nére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunió­val és a többi KGST-ország- gal tovább bővült gazdasági együttműködésünk. Az év fo­lyamán sor került a KGST- országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosításá­ra is. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó beho­zatal és az árveszteség miatt, passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiá­nya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a ki­adások — az állami támoga­tások mérsékeltebb növeke­dése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelked­tek. Az 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítése Terv az 1974. év Tény százalékában Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi 105—105,5 105 felhasználása 103—103,5 104—105 Ipari termelés 106 105 Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek 106 118 termelése 103—104 101—102 Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak 103,5 104 egy keresőre jutó reálbére 102.5 104 A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom 104,1 104,5 (összehasonlítható árakon) A szocialista szektor beruházásai 104,8 105,4 (folyó árakon), milliárd Ft 129—130 141—142 Lakásépítés, 1000 db 90.2 98—99 Indira Gandhi fogadta Púja Frigyest ’úja Frigyes, külügyminisz- . indiai látogatásának ma­lik napja Mahatma Gandhi .lékművének megkoszorú- iéval kezdődött. Ezt köve- >n Indira Gandhi, minisz- elnök asszony fogadta őt, valamint a kíséretében lévő dr. Túri Ferenc, nagykövetet. A továbbiakban Púja Fri­gyes és J. B. Csáván, kü­lügyminiszter újabb találko­zójával befejeződtek a magyar —indiai tárgyalások. (MTI) Rákóczi-emlékév 1976 Megalakult a megyei emlékbizottság A megyei tanács székhazá­ban pénteken tartotta első alakuló ülését a megyei Rá- kóczi-emlékbizottság, amely­nek feladata a vezérlő fejede­lem és hadvezér születésének 300. évfordulója alkalmából rendezendő megyei ' ünnepsé­gek koordinálása • és megszer­vezése. A résztvevők Gulyás János- né, a megyei taflács művelő­désügyi osztályvezetőjének előterjesztésében megvitatták a Rákóczi-emlékév megyei programját. A rendezvények három egységben — tanácsko­zások, kiadványok, egyéb ren­dezvények — foglalhatók ösz- sze, s megvalósításuk célját tekintve, a hazafias nevelés feladatait, a korszerű és reá­lis Rákóczi-kép kialakítását és terjedését szolgálják. A bizottság által jóváha­gyott terv szerint a rendez­vénysorozatot . TIT előadói konferencia és emlékülés nyit­ja meg áprilisban. Erre az alkalomra ' jelenik meg a me­gyei könyvtár és a megyei le­véltár közös kiadványa a Rá- kóczi-szabadságharc megyei vonatkozásairól^ A megye ki­emelt ünnepségét május vé­gén \az 1705-ös országgyűlés színhelyén, Szécsényben tart­ják. Ezt követően több hely­ségben koszorúzásokat. em- léktábla-avatókat, emléktú­rákat. iskolai .megemlékezése­ket. film- és egyéb kulturális bemutatókat rendeznek. A jelentés adatai előzete­sek, a további részletes fel­dolgozás során kismértékben még változhatnak. Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövede­lem 5—5,5 százalékos növelé­sét irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlít­ható árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 száza­lékkal nőtt, a mezőgazdaság­ban kimértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jöve­delem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy la­kosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jö­vedelem mintegy 46 százalé­kát. az építőipar 13 százalé­kát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelőága­zatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. A terv a gazdasági egyen­súly javítására a belföldi fel­használásnak — a fogyasztás­nak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évi­nél kisebb, 3—3,5 százalékos növekedésével számolt. A bel­földi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mérték­ben 4—5 százalékkal emelke­dett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 száza­lékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4 —5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó ter­melése a tervezett 6 százalék­kal szemben mintegy 5 szá­zalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelés­ből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több mint 1974-ben. A belföldi éólú ér­tékesítés — a terv előirány­zatának megfelelően — -az (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom