Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Négyszáz lakás nagy kedvezményekkel A bányászmunka megkülönböztetett megbecsülése Pártunk XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a munkások társadal­mi, politikai szerepének fej­lesztésére, anyagi, szociális és kulturális helyzetük javításá­ra. Ennek megfelelően a nóg­rádi bányászok jövedelme az elmúlt öt év alatt 38,7 száza­lékkal nőtt. Számottevően nö­vekedtek a béren kívüli jut­tatások. Meggyorsult az ak­nák műszaki fejlődése. Ez a hatékonyság növelésén túl, a nehéz fizikai munka meg­könnyítését, a biztonságosabb feltételek megteremtését is elősegíti. Folyamatosan je­lentős összeget fordítunk — kedvezményeket biztosítunk — a munkásműveltség növelésé­re. Korszerű üzemi orvosi rendelőket építettünk és épí­tünk. Tovább szélesítjük az üzemi étkeztetésben részesülő fizikai dolgozók arányát. Ja­vítanunk kell dolgozóink tisz­tálkodási, utaztatási feltételeit. Lehetőségeink javultak. Ha tartani tudjuk az ütemet — szociális, kommunális, egész­ségügyi helyzetünk javításá­ban —, amely a IV. ötéves terv második felétől megkez­dődött, akkor ellátottsági színvonalunk megközelíti az iparági átlagot. A szénbányá­szat helyzetének rendezésé­vel, feladatának egyértelmű tisztázásával minden okunk megvan a bizakodásra. „Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani az ipart központokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakás- helyzetének további javításá­ra” — állapította meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata. Azóta még egy év sem múlt el és a kormány Intézkedett — többek között — 10 ezer bányászlakás fel­építésére. A párthatározatot értelem és szó szerint akarjuk végrehajtani. Hogyan? A megye ipari központjai­ban: Salgótarjánban 120, Nagybátonyban ' 233 telepsze­rű, többszintes OTP munkás­lakás készül el. A kapott 400 lakás lehetőségből a többi 40 —50-et a salgótarjáni járás különböző településein (ha­gyományos családi házként) tervezzük felépíteni. A határozat másik része is érvényesül. A nagyüzemi munkásságnak megbecsült ré­tege a bányászok. A föld alat­ti munkakörben dolgozók, ■vagy munkát vállalók része­sülhetnek csak az épülő la­kásokból. Összhangban a kongresszusi, valamint a párt ifjúságpolitikai határozatával, a rendelet, különösen kedvező feltételeket biztosít a fiatalok számára. Ugyanis 35 év alatti dolgozónál egy éves föld alat­ti munkaviszony elegendő ah­hoz, hogy lakásjuttatásban ré­szesüljön. Kaphat lakást az a 35 éven felüli dolgozó is, aki már 3 éve föld alatti — fizi­kai munkás, vagy közvetlen termelést irányító — munka­körben dolgozik. Az olyan is, aki valamely bányaüzemben már egy éves külszíni mun­kaviszonnyal rendelkezik és vállalja a föld alatti munkát. A lakásjuttatásban részesülő dolgozókat nagyon jelentős munkáltatói és állami támoga­tások illetik meg. A már ér­vényben levő lakásépítési-tá­mogatási formák közül ez a legkedvezőbb. Az OTP-telep- szerű és többszintes munkas- lakások esetében a munkál- tatófi támogatás összege 60— 100 ezer forint es ezen túl még az előtakarékosság összege. A lakás vételárát tovább csök­kenti — 60—100 ezer forintos nagyságrendű — állami támo­gatás. A munkáltatói és álla­mi támogatással csökkentett vételár összegét az OTP köl­csön formájában folyósítja. Ezt kell visszafizetni 35 év alatt, évi 1 százalékos ka­mattal. Lehétőség van továbbá mint­egy 50 hagyományos csalá­di ház építésének megkülön­böztetett támogatására. Ehhez | a dolgozó 100 ezer forintos munkáltatói támogatást kap­hat, és az OTP-föl az egyes települési kategóriákra jelen­leg előirt kölcsön felső hata­rának 30 százalékkal növelt összegét. A vállalatnál tovább­ra is fenntartjuk a hagyomá­nyos lakásépítési támogatási formát, és számítunk a jö­vőben is a tanácsi bérlakások lehetőségére. Milyen további kedvezmé­nyek nyújthatók még? A munkáltatói támogatás törlesztését a vállalat 10 éves időtartamra felfüggeszti. Ha a dolgozó 10 év után is föld alatti — a rendeletben meg­határozott — munkakörben dolgozik, akkor a támogatást visszafizetni nem kell! Ha nyomós okból nem tudja tel­jesíteni vállalt kötelezettsé­gét — betegség, súlyos üzemi baleset miatt — abban az esetben is mentesülhet visza- fizetési kötelezettségétől. Természetesen a jogos igé­nyek kielégítésének is határt szab a 400 lakásépítési lehető­ség. A bányászlakások egy részének átadására 1977-ben kerül sor. A népgazdaságnak a hazai széntermelés iránt megnövekedett igénye nagy felelősséget, javuló munkát követel az iparág és vállala­tunk valamennyi dolgozójától. Lipták Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociálpolitikai igazgató- helyettese Gazdag, sokat ígérő új ötéves terv Interjú Skoda Ferenccel, a balassagyarmati városi pártbisottság első titkárával Ezerszámra készülnek az íz­léses pohatak, kelyhek a salgótarjáni öblösüveggyár­ban, melyek keresett cikkek a bel- és külföldi piacokon egyaránt. Részesedés és felosztás A vállalatok ezekben a hetekben végzik el az 1975. évi nyereség felosztásának számításait. A Figyelő cí­mű gazdaságpolitikai hetilap február 11 -i számában hat­oldalas mellékletet közöl, ami részletes útmutatóul szolgál a vállalatok számára a részesedés felosztásának módjáról, az ezzel kapcso­latos rendeletekről és szabá­lyozókról. A melléklet egy konkrét iparvállalati példán számsze­rűen végigvezeti a nyereség felosztásának egész mene­tét. Ebben szerepel a ré­szesedésre jogosultak meg­állapítása, a bérköltség és a bérszínvonal kiszámítása, a bérszínvonal-emelkedés utá­ni befizetések nagysága, a nyereségadó és a részesedési alap kiszámítása, végül a részesedés elosztásának és kifizetésének módja is. A balassagyarmati városi pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a város ötö­dik ötéves tervének irány­elveit, és az 1976. évi cse­lekvési programot. Ebből az alkalomból beszélgettünk Skoda Ferenccel, a városi pártbizottság első titkárával, az e'őző időszakban vég­zett munkáról és a tenni­valókról. — Az elmúlt ötéves terv­ben milyen változások tör­téntek az iparfejlesztésben? — A pártbizottság megál­lapította, hogy az a dina­mikus fejlődés, amely a harmadik ötéves tervben elkezdődött, a negyedikben tovább gyorsult. Ennek leg­főbb jellemzője, hogy a ter­melő-gazdálkodó egységek­ben, de a városfejlesztésben is a tervszerű, arányos' fej­lődés dominált az élet min­den területén. Az iparban elsősorban új üzemek jöt­tek létre. Űj telephelyre került a ruházati szövetke­zet. Jelentős bővítésre ke­rült sor a fémipari és hús­ipari vállalatnál. Az új üzemek építésével párhuza­mosan folyt a régiek re­konstrukciója. Az iparfejlesz­tés másik jellemzője, hogy a tervidőszak második felé­ben az intenzív út vált a gazdálkodás meghatározójá­vá. Ezt bizonyítja, hogy 1974- ben a termelésnövekedés 79 százalékát termelékenység­ből biztosították, 1975-ben pedig 84 százalékát. Megkét­szereződött az üzemek ter­melési értéke. Ma már eléri a kétmilliárd forintot. Az exporttermelés megközelíti a 600 milliót. A Magyar Ká­belművek balassagyarmati gyára rövid idő alatt a megye legnagyobb exportá­ló üzemévé lett. — Kérjük, érzékeltesse a városfejlesztésben történt vál­tozásokat ! — Hasonló ütemű építés jellemezte a városfejlesztést. A tanácsi (eredeti) elképze­léseket 157 százalékban való­sítottuk meg. Ez jelenti, hogy 350—360 millió forin­tot költött a tanács beruhá­zási célokra. A tennivalók sorában kiemelt feladatot jelentett a lakásépítés. El­képzeléseinket lényegében teljesítettük. Az állami cél- csoportos lakások megvalósí­tásánál azonban néhány hónapos késés van. A felépült 1144 lakás csaknem kétsze­rese a harmadik ötéves terv­ben átadottaknak. Az új la­kások 73—75 százalékát munkások, elsősorban fia­talok kapták. Negyvenmil­lióba került az úthálózat korszerűsítése. Jelentősen bővült a víz-, a csapadék- a E gészségügyi felvilágosító propa­ganda ide, egészségügyi felvilá­gosító propaganda oda — fújjuk a füs­töt. És szívjuk, sőt bizonyos esetek­ben mellreszívjuk. Bár igaz, utóbbival kapcsolatban — mert mily’ játékos, ár­nyalt, rejtetten csipkelődő is a magyar nyelv — nemcsak légnemű, hanem nagyon is kézzelfogható dolgokat, tör­téneteket lehetne megemlíteni. Hiszen mindenki érti a Lőrincze tanár öt­nyelvűnk tisztaságát óvó tevékenysége miatt valószínűleg elmarasztalható mellre szívás fogalmát, amelyet bizo­nyos alkalmakkor mi, máskor más végez. Például, a főhatóság, aki bi­zony keményen mellre szívta \íz ki­emelt nagyvállalatunk egyike igazgató­jának és főkönyvelőjének azt azy egy­szerű tevékenységét, hogy keményeb­ben fogott a ceruzájuk. Szóval, megvas­tagították az igen csak vékonyka terv­teljesítés eredményét. Pontosabban: eredménytelenségét, ami más esetben becsülendő cselekedet lett volna, hi­szen milliókat nyertek egyetlen tollvo­nással: de most kivételesen nem dí­jazták „korszakalkotó” ötletüket- De íme egy másik példa, igazolva a mell­re szívás másik változatát. Vidéki gyá­runk második számú vezetője —rend­kívül elterjedt mostanság a felelős be­osztásúak ilyetén megjelölése: talán csak nem azért, hogy bizonyítsák nincs belőlük számtalan — igencsak mellre szívta; hogy néhány, nem éppen a szo­cialista munkaerkölcsöt erősítő tette miatt, amiről fellebbentették a leplet, különböző kellemetlen, bár korántsem Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök HÉT NAP Péotek. Szombat, Vasárnap Füstölünk, füstölgőnk drákói szigorú szankciókat kellett el­viselnie. Mondom, mellre szívta a dol­got, s ha jól tudom, felzaklatott lelki- állapotára való tekintettel, betegállo­mányba vonult. Kényszermegoldás, hi­szen jóval kényelmetlenebb mint a nyugállomány: néhány hét, hónap után csak-csak kénytelen az ember szembe­nézni ;réglátott munkahelyén néhány elködösült tekintettel. Szóval, alkal­manként túl nagyot szippantunk, pedig igazán tudhatnánk a vele járó káros következményeket. Hiszen köztudott, számtalan tengeri­malac nikotinmérgezése révén kutatá­sok hosszú sora bizonyította már be, hogy milyen meglepetéseket tartogat számunkra — e szerény szócska egy­ben nem várt meglepetéseket: érszű­kület, szívműködés-elégtelenség, és a többi, is tartalmazza — a napi húsz- harminc-negyven cigaretta elszívása. A mennyiség természetesen kinek-kinek teljesítőképessége, alkohol-befogadóké- pessé.ge. hivatali meg nem érfettsége, közelebbi rokonai mások által történő emlegetésének függvénye is. Mondom, ismerjük káros hatásait, s mégis füs­tölünk. Ugyanúgy, mint azok a. gáz égésterméket eltávolító kémények, ame­lyeket ugyan söpörni nem söpörnek — ismerősöm panaszkodott emiatt a mi­nap —, ám egy svájci óra pontosságá­val év elején mindig megjelenik a hi­vatal díjbeszedője az egész évi mun­kadíjért. De „szép” is lenne mindenütt el nem végzett munkáért pénzt fel­venni. . . Elnézést e kis kitérőért, de úgy vol­tam vele, mint az egyszeri lány, aki hiába titkolta szülője előtt „baját”, de meghatározott időn belül csak-csak ki­kívánkozott belőle valami. Akarom mondani, valaki: Szóval, közzé kell ten­ni néha bizonyos dolgokat. Legalább úgy, mint ahogyan az Utasellátó Vál­lalat tette. Olvasom, hogy hadat üzen­tek a dohányzásnak, a rendeletben sza­bályozzák a valamennyi éttermükben, vendéglőjükben, étkezőkocsijukban, ha­jóéttermükben történő füstölést. Még- oedig úgy. hogy az asztalok 25 száza­lékát nem dohányzóknak kell fenntar­tani. Igazán praktikus megoldás. Csak éppen gyakorlati hasznát nem értem: ml, a negyedrész, nem ugyanazt a le­vegőt szívjuk? Vagy feltalálták a le­vegőelválasztás ú'j módszerét? Ha igy van, bizonyára nagy summát emelnek le a világszabadalmi intézettől, ami­ből ugye, könríyen lehet finanszírozni dohányzásellenes propagandájuk költ­ségeit. Ám ha tévedtem volna. nem marad más választás: tovább szívjuk a 75 százalék füst’“*' Karácsony György szennyvízhálózat, megvaló­sult az Ipoly-holtág rende­zésének első üteme. Olymó­don fejlesztettük energiahá­lózatunkat, hogy hosszú tá­von biztosítja a szükségle­tek kielégítését. Előre lép­tünk a kereskedelmi ellá­tottságban. Egészségügyi célokra ötvenmilliót költöt­tünk. Sport- és kulturális célokra csaknem százmilliót tordítottunk. — Miként lehet és szük­séges értékelni e fejlődést? — A harmadik ötéves terv­ről készült kiadvány első oldalán aranybetűkkel ez áll: gazdag öt esztendők Válóban így volt! A most lezárult tervciklus az előbbihez vi­szonyítva még jelentősebb eredményeket hozott. Ha ké­szítenénk, akkor az új kiad­vány címlapjára még csillo­góbb betűkkel írhatnánk: a legsikeresebb szakaszt zár­tuk! — Milyen feszültségeket oldottak fel? — ''Csaknem teljessé vált a felnőttkorú lakosság foglal­koztatottsága. A munkások, alkalmazottak keresete, jö­vedelme több területen el­éri az országos megyei, sőt az iparági átlagot. Bizo­nyos fokú túlzsúfoltsággal ugyan, de megoldottuk a gyermekek bölcsődei és óvo­dai elhelyezését. A napközi­otthonos ellátásban része­sülők száma nagyobb az or­szágos városi átlagnál. Vala­melyest csökkent a feszült­ség a lakáskérdésben. — Az elmondottak bizo­nyára nem jelentik, hogy már nincs gond, tennivaló. — Valóban. A kétségtelen gyors és sokirányú fejlesz­tés ellenére a gondok egy része újratermelődött, más részük viszont a fejlődés velejárója. Vonatkozik a la­kásigények kielégítésére, a gyermekintézményekre, a napköziotthonos ellátásnál jelentkező gondokra, az ál­talános iskolai elhelyezés ja­vítására, az egészségügyi in­tézmények és hálózat to­vábbi korszerűsítésére. Hi­ányzik az új városi művelő­dési központ. — Tudomásunk szerint a mostani ötéves tervben a megyei átlagnál jobban fej­lődik a város?! — Így igaz. Városfejlesz­tésre ugyanannyi pénzt kap­tunk, mint amennyit a ne­gyedik ötéves tervben fel­használtunk. Ez magasabb az országos és a megyei át­lagnál. Vannak városok, ahol ennél jóval szerényebb összeggel is meg kell eléged­nie a lakosságnak, mert ilyenek a lehetőségek. — Milyen területeken je­lentkezik a fejlődés a jövő­ben? — Nagy fejlesztési lehe­tőség van az iparban. A Magyar Kábelművek balas­sagyarmati gyára, a Balas­sagyarmati Fémipari Válla­lat fejlesztésével, az új Ipoly Bútorgyár felépítésével csak­nem egymilliárd forint ipa­ri beruházás valósul meg. Ezek a fejlesztések elősorban a tökésexport növelését se­gítik, egyúttal jelentik, hogy a város lesz a megyében az alumínium kész- és félkész­termék termelésének bázisa. A városfejlesztésben to­vább erődítjük a település középfokú jellegét. Hasonló számban és összetételben építünk lakást, kiemelt be­ruházásként valósítjuk meg a gyarmati kórház újjáépí­tését, amelyre 70—80 millió forintot költünk. Az áthúzó­dó létesítményekkel együtt ötezer négyzetméter alap- térülette! bővül a kereske­delmi hálózat. Megkezdjük az új városi központ kiala­kítását. Mindezekből lát­ható. hogy az új terv gazdag öt esztendőt ígér. A fejlődés ütéme nagyobb az országos, megyei átlagnál. Ezzel kevés város dicskedhet az ország­ban. Ennek a tervnek a meg­ismerése elfogadása az ezért való önzetlen, haté­kony munkálkodás a város valamennyi állampolgárá­nak jóleső kötelessége lesz. — A pártbizottság találko­zott-e elégedetlen, vagy kö­vetelőző megnyilvánulások­kal? — Elvétve találkozunk tü­relmetlenséggel, követelőző, újabb igényeket benyújtó vé­leményekkel. Ezeket a vá­rosi pártbizottság határo­zottan visszautasítja, mivel ellenétben állnak az or­szág, {a megye teherbíróké­pességével. Az újabb igé­nyek hangoztatása helyett a tervekben, foglalt megalapo­zott, reális célkitűzések meg­valósítására kell fordítani a figyelmet. — Minek szellemében ké­szültek az 1976. évi cselek­vési programok? — Ez az év az új tervcik­lus első, egyben döntő, meg­alapozó éve is. Ezért a cse­lekvési programok közép­pontjában a ^ermelés fejlesz­tése áll. Mindenekelőtt a hatékonyság növelése, az ex­portképesség fokozása a gazdálkodás korszerűsítése útján. A népgazdasági igé­nyekkel összhangban lét­számbővítésre csak a kábel­gyárban ésta fémipari válla­latnál kerül sor. A többi üzemben a meglevő lét­számai kell megoldani a termelés növelését. Fontos feladat a régebbi üzemek­ben a termelés technikai, technológiai színvonalának emelése, a munka- és üzem- szervezés színvonalának emelése. — Mi indokolta, hogy a cselekvési programban a be­ruházások kivitelezését a legbizonytalanabb terület­nek jelölték meg? — Városunkban jelenleg tíz-tizenkét építőipari szer­vezet tevékenykedik. A ne­gyedik ötéves terv nagysze­rű eredményeit közreműkö­désükkel értük el. De ré­szük van az áthúzódó beru­házásokban is! A tapasztala­tok birtokában az ez évi bér ruházások ügyében egyezte­tő tárgyalásokat folytattunk a kivitelezőkkel. Az ekkor tett ígéreteiket megváltoz- •. tatták: kevesebb feladatot vállaltak a korábbiaknál. Ez veszélyezteti terveink meg­valósítását. Bízom abban, hogy a városi tanács segít­ségével a kedvezőtlen hely­zet jobbá válik. — Végül mondjon néhány szót a vezetőkkel szemben támasztott nagyobb követel­ményekről, a pártalapszerve- zetek feladatairól, a városi pártbizottság segítő tevé­kenységéről! A gazdasági és gazdál­kodási területen dolgozó párttagok lelkesedéssel ké­szítik elő és fogadják el a cselekvési programokat. A januári taggyűléséken reá­lisan és kritikusan felmér­ték a lehetőségeket és fel­adatokat, a termelés és gaz­dálkodás új követelményeit. Számtalan helyes és jó a- vaslatot fogalmaztak meg. Mivel minden határozat annyit ér, amennyit megva­lósítunk belőle, ezért a mun­ka folyamatos ellenőrzésére rendszeres értékelésére. be­számoltatásokra lesz szük­ség. Ehhez ad segítséget a pártbizottság, elsősorban .a pártvezetőségek és pártakti- visták rendszeres felkészíté­sével. Ezenkívül testületi Ülésén a város- és gazdaság- politikai munkabizottság segítségével rendszeresen megtárgyalja a kiemelt üze­mek tevékenységét. Az ered­ményekre ! és a reális tervre alapozva a városi pártbizott­ság optimizmussal és. biza­kodva végzi irányító irr- káját, minden vezetőtől és pártszervezettől megköveteli a feladatok lelkiismeretes elvégzését — fejezte be nyi­latkozatát Skoda Fér0”'’ Venesz Károly-t­NÓGRÁD — 1976. február 1„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom