Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Nagymamák mondják Nemcsak kenyéren él az ember Talán a véletlen hozta, ta­lán az életsorsok hasonlósá­gának szándékos • vállalása, hogy egy brigádban dolgoz­nak, a nagymamák. A Kő­bányai Porcelángyár balassa­gyarmati telepén a konden­zátorcsövek színezését végzik. Apró. pepecselő munka, de haladós. Egy-egy műszak alatt több ezret is meg lehet csinálni belőle. Mellesleg szólva, nem is fizetik olyan rosszul; a munkásasszonvoit átlagkeresete rendszerint 1900 —2200 forint körül mozog. S ez bizony szép kereset, akár­hogy is vesszük. Különösen akkor, ha a megélhetés már csak két ember gondja, mint általában ebben az esetben. A nagymamák, a Madách Imre szocialista brigád tag­jai már szélnek eresztették fiaikat, lányaikat, éljék csak — a természet rendje sze­rint — a maguk önálló, fel­nőtt életét. De az egymáshoz fűző gyermeki-szülői szálak továbbra is megmaradtak. Sőt az unokák megjelenésé­vel még erősebbé, szorosab­bá váltak. — Két unokám van — mondja Mészáros Lászlóné. — Egy ötéves kisfiú és egy hároméves kislány. Nagyon szeretem őket. A hét végeket, mert nem lakunk együtt, rendszerint velem töltik. El­megyek értük, aztán viszem haza magammal őket. Ott­hon játsszunk, mesélünk egy­másnak, olvasgatunk. A leg­jobban az állatokról szeret­nek hallani. A legtöbb unokával Havaj Uanosné, a brigádvezető büsz­kélkedhet: 5 fiú és egy kis­lány nagymamája. — Nem fárasztó néha eny- hyi gyerek között élni? — szakad fel ajkamról enyhe meglepődéssel — hiszen az utóbbi évtizedekben ritkán hallhattunk ilyenről — a kér­dés. — Az ember úgy megszok­ja a körülötte levő zsivajt, mozgást, hogy ha megszűnik, akkor már hiányzik neki. Én is így vagyok az unoká­immal. Kedvességükkel kár­pótolnak minden fáradságo­mért. X [ A három évvel ezelőtti ala­Mészáros Lászlóné Havaj Jánosné kuláskor Madách Imre nevét vette fel a brigád. Ezzel kí­vántak tisztelegni a megye nagy író-szülöttjének emléke előtt. Ügy gondolták, hogy a név kifejezően utal sze­mélyes emberi tulajdonságuk­ra, jellemzőikre is. — A megalakulás után pár hónappal felkerekedtünk és ellátogattunk CsesZtvére — mondja a brigádvezető. — Akkoriban újították fel a kúriában levő kiállítást. Kí­váncsiak voltunk mindnyájan, főként azok, akik még soha­sem jártak ott. Nagyon em­lékezetes és tanulságos volt. — Mi szerepel még a kul- túrális vállalásaikban? — Kiállításokon való rész­éétel. könyvolvasás. — És teljesítik? — Amit vállalunk, mindig teljesítjük. Ez tisztességbeli dolog nálunk. — Mi volt az utóbbi idők legnagyobb élménye? — Szabó Pista bácsi szo­borkiállítása a múzeumban. Mindenki el volt ragadtatva tőle. Szeretnénk személyesen is megismerkedni vele és meglátogatni őt otthonában Benczúrfalván, munka köz­ben. A napokban pedig Réti Zoltán kiállításának megte­kintését tervezzük a galériá­ban. — Réti Zoltán balassagyar­mati festőművész, zenepeda­gógus. Személyesen is isme­rik? A brigádvezető helyett Romhányi Györgyné válaszol: — Némelyikünknek még a gyerekét is tanította, hogyne ismernénk. Meg az újságban is sokat olvasunk róla. Nem­régen is a NÓGRÁD-ban. Mert tájékozódunk mi — néz a mellette ülő Bozány Já- nosnéra, helyeslésre várva.' — Nem élhetünk úgy, mint er­dőben a fák, hogy a másik­tól nem látjuk egymást. Napi és hetilapokat vesz­nek elő a szatyrokból. — Látja? Ezeket mind megveszem. A 84 éves anyu­kám is már fejből tudja a heti „menetrendet”. A múlt­kor is megjegyezte, ugye, holnap a Nők Lapját hozod. h, brigádból többen a he­lyi üaemi könyvtár rendsze­res olvasói. A Kossuth Könyvkiadó terjesztőjétől pedig alkalmanként minden­ki vásárol könyveket. Tehát rajtuk is múlt, hogy Farkas- né pár év alatt megsokszo­rozta a politikai könyvek for­galmát. Tevékenységük, törekvésük summázatát a brigádvezető vonja le; — Kellenek a kul­turális vállalások. Szükség van az olvasásra. Mert nem­csak kenyéren él az ember... Mennyire igaza van! Sulyok László Mai tévéajánlatunk 20.20: Forduljon Psmith- hez. 11! Forduljon Psmith-hezü! Psmith Majd Segít! I Psmith Mindent Elintéz! önnek Szüksége Lenne valakire, Aki Eljár Peres Ügyeiben? Valakire, Aki El­intézi Üzleti Ügyeit? Valaki­re, Aki Sétálni Viszi A Ku­tyáját? Valakire, Aki Meg­gyilkolja Az ön Nagynénjét? Forduljon Psmith-hez! A fenti hirdetés egy tekin­télyes angol újság első olda­lán jelent meg; így kapcso­lódott be Psmith Wodehouse világsikert aratott regényé­be. A vidám történet, ame­lyet most televíziós változat­ban láthatnak, egy ékszerrab­lás körül bonyolódik, amely­nek főszereplője lesz Psmith. ez a kedves, minden szélhá­mosságra kész angol fiatal­ember. Közreműködik; Huszti Pé­ter, Márkus László, Andai Györgyi, Piros Ildikó, Béres Ilona, Feleki Kamill és még sokan mások. Rendező: Málnay Levente. A Kossuth Könyvkiadó leg­utóbb megjelent könyvei kö­zül említést érdemel A dol­gozók társadalmi-gazdasági ösztönzése című kötet, melyet vezető és beosztott — vagyis minden érdeklődő — haszon­nal forgathat. Érdekes ol­vasmány és sok reális követ­keztetésre ad lehetőséget Gon­dos Ernő tanulmánykötete, az Olvasói ízléstípusok. Megje­lent a nálunk is népszerű An­na Seghers egyik híres köny­ve, a Tranzit is. A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg az 1978. évi Csillagászati Év­könyvet, sok érdekes olvas­mánnyal. A Nemzeti Könyv­tár sorozatában látott napvi­lágot — második, bővített ki­adásban — A magyarok elő­deiről és a honfoglalásról cí­mű kötet, mely kortársak és krónikások híradásait tartal­mazza nemzeti múltunk e fontos szakaszáról. A kötet gazdag anyagát Győrffy György rendezte sajtó alá. Kovács Sándor Ivánnak a ré­gi magyar irodalomról szóló tanulmányait tartalmazza a Pannóniából Európába. Diet­rich Fischer-Dieskau a szerzője A Schubert-dalok nyomában című érdekes könyvnek, amely bemutatja a dalok születését, s megismer­tet világukkal, valamint ha­tásukkal is. Széles körű ér­deklődésre tarthat számot Lawick-Goodall izgalmasan érdekes munkája, melyet sok fekete-fehér és , színes fotó is illusztrál. Az ember árnyéká­ban címmel. A könyv a maj­mok mindennapi világába en­ged bepillantást. A Fizika 1975 című gyűjteményes kö­tetet Abonyi Iván szerkesztet­te. Az Európa Könyvkiadó új- donságai közül említsük hieg Saint Simon herceg emlékira­tait; anyagát Réz Pál válo­gatta, fordította: s ő írta az utószót, valammt a jegyzete­ket is. Ismét kapható Victor Hugo híres regénye (kétkö­tetes) A nyomorultak. Meg­jelent Nathalie Hawhthorne könyve, A hétormú ház- cím­mel. A világirodalom reme­kei sorozatának új kötete Jor­ge Amado: Gabriela — Szeg­fű és fahéj. A Népek meséi sorozat legfrissebb kötete, Az istenfiú városa, kambodzsai mondákat és meséket tartal­maz. Az antológia anyagát Bodrogi Tibor válogatta, ső készítette a jegyzeteket is. Peutti Haanpáá: A megélhe­tés furfangja című elbeszélés- kötetének anyagát Oláh Jó­zsef válogatta. A Modern Könyvtár népszerű sorozatá­nak új kötete Az ifjú ember és a fehér bálna a „Vegyta­ni kiseposz” furcsa műfaji megjelölést viseli; a regény szerzője a már nálunk is is­mert Vladimír Párái. Az ung­vári Kárpáti Kiadóval közö­sen jelentette meg az Európa Vaszil Sztefanik elbeszéléskö­tetét, a Régidőkej;. A Műszaki Könyvk adó új­donságai közt említést érde­mel az Építőipari műszaki el­lenőrök zsebkönyve, az Ipari beruházások előkészítése, le­bonyolítása című szakkönyv (szerkesztette Lévai Tamás és Száva István), továbbá Ren- czes Tamás: Rádiókapcsolások II. A Zrínyi Kiadó gondozásá­ban látott napvilágot a na-- gyón aktuális problémával fog­lalkozó Háborúés béke a Kö­4 NÓGRAD -1976. február 28., szombat Másfél millió forintos beruházással új energiaközpont épült a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskolában. A korszerű olajtüzelésű kazán megszüntette az iskola fűtési gond* jait. A régi kazánház felszabaduló épületszárnyában két világos, tágas tantermet ala­kítottak ki. A szülök társadalmi munkával segítették a termek berendezését, otthono­sabbá tételét. Képünkön a 3,a. osztály olvasási óráját már az új tanteremben tartja Torják Józsefné (Marcsó felv.) Hobby­múzeumok Litvániában Litvániában az utóbbi idő­ben különösen nagy divattá vált különböző tárgyak gyűj­tése. Ma már több mint száz házi múzeum található ebben a balti szovjet köztársaság­ban. A leghíresebbek egyike Edu- ardasz Mickusz pipagyűjte­ménye. Bár ő maga soha éle­tében nem dohányzott, mégis 160, a világ különböző ré­szeiből származó pipát őriz. Egzotikus pipák gyűjtésével kezdte. Ezeket Pakisztánban és Ceylonban tett turistaútjá- ról hozta magával. Gyűjte­ményének legszebb, féltve őr­zött darabjai mégis a régi lit­ván népművészek munkái. Sokan ismerik Joszif Sapi- rano vilniusi mérnök Ex Lib­ris gyűjteményét is. A kollek­ció hatezer kis grafikai alko­tásból áll. Vaclovasz Inta vidéki or­vos különleges köveket gyűjt. Napról napra gyarapodó, ér­dekes formájú kőgyűjtemé­nye sok geológus érdeklődé­sét is felkeltette. Gyakran megtörténik, hogy egy-egy gyűjtemény túlnövi a lakás, vagy a kertes ház ke­reteit, ezért tulajdonosa az államnak ajándékozza. így tett Antanasz Zsmujdzinavics- jusz, az ismert litván tájkép­festő is, aki gazdag népmű­vészeti gyűjteményével meg­teremtette Kaunas egyik leg­népszerűbb múzeumának alapjait. zel-Keleten, a kitűnő külpoli- tikus, Réti Ervin tollából. Is­mét kapható — és együtt — a már sokadik kiadásban nap­világot látó Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban. Szamos Rudolf két népszerű könyve. A Mezőgazdasági Könyvki­adónál látott' napvilágot A fagazdasági vállalatok öko­nómiai alapjai című szak­könyv, továbbá a Meteoroló­giáról — kertészkedőknek. amely sok hasznos ismeretet ad minden érdeklődőnek. Egy másik mezőgazdasági kéz- könyv a 12 hónap kerti mun­kái, szerkesztette Kovács Sán­dor. Második, átdolgozott és bővített kiadásában látott napvilágot a Kiskertek és házikertek növényvédelmi naptára. Bory Miklós és Ka- nizsay Jenő közös munkája a szintén átdolgozott kiadásban újból megjelentetett Jövedel­mező háztáji növénytermesz­tés. A kertünk, házunk, ott­honunk sorozatban jelent meg (átdolgozott, bővített kiadás­ban) a Haszongalamb-tenyész- tés és Faluba Zoltán munká­ja. a Mit, hogyan, mért a méhészetben ? A háziállatok fertőző betegségei című egye­temi tankönyv új kiadása Manninger Rezső és Mészá­ros János közös munkája. Megvalósulatlan tervek Bizakodás a jövőben AZ ÜZEMEKBE.N folyó sok irányú képzésnek, tovább­képzésnek kulcsfontosságú területe a dolgozók általános iskolai oktatása. Előkelő he­lyét mindenekelőtt az a tény magyarázza, hogy a felnőtt lakosság körében — a társa­dalmi erőfeszítések ellenére viszonylag még mindig magas az általános iskola nyolc osz­tályát el nem végzettek szá­ma. Hiányzik az alap, az a szellemi felkészültség, átfogó és általános tudásbeli megala­pozottság, amelyre ráépíthe­tek a többi, a magasabb szán­tű politikai és szakmai is­meretek, a tudomány és a technika törvényszerű fejlő­désének új, a ma gyakorlatá­ban már egyre inkább nélkü­lözhetetlenebbé váló eredmé­nyei. Az üzemek többsége felis­merte az alapműveltség és a termelés közötti szükségszerű kölcsönösségi viszonyt, amely­ből kiindulva — az anyagi ál­dozatoktól sem visszariadva — egyre több figyelmet for­dít a felnőttoktatásra. A fel­tételek biztosítására, általá­nos iskolákkal kötnek szerző­dést. Pénzügyi alapot létesí­tenek, kidolgozzák a tanulás­ban résztvevők kedvezményi rendszerét. A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregysége 1974-ben — amikor a gazdaságvezetés, a politikai szervek és a szak- szervezet meghatározták a következő négy évre szóló oktatási-képzési programot — hasonló úton indult el. Kilenc környékbeli általános iskolá­val kötött együttműködési szerződést. Kedvezményeket biztosított a tanuló felnőttek számára. Az erkölcsi és anya­gi ösztönzés — minthogy spe­ciális helyzetről van szó — nélkülözhetetlen a felnőttok­tatás gyakorlatában. Ezeket az ösztönzőket, a tanszerek meg­vásárlásától kezdve az egysze­ri tanulmányi jutalomig, vál­tozatos formában alkalmazzák Mátranovákon. — Alkalmazzák, de vajon milyen hatásfokkal? A kérdésre Danyi István személyzeti-oktatási vezető válaszolt; — Három-négy év­vel ezelőtt 125 dolgozónknak nem volt meg a nyolc általá­nos iskolai végzettsége. Ma viszont már csak 94-nek. Az évek során tehát sikerült le­faragnunk a számokból. — S megfelelő üteműnek érzi a csökkenési tendenciát? — Hát, lehetett volna gyor­sabb is — hangzott a tétova válasz. A két évvel ezelőtt készült terv szerint 1975-ben a hete­dik osztályt 20, a nyolcadik osztályt 25 dolgozónak kellett volna elvégeznie. Ezzel szem­ben 12-en, illetve 11-en vé­geztek. A teljesítmény csak 50 százalékos. Tehát: vagy a vállalás volt erőn felüli, vagy a szervezés nem volt kielégí­tő. — Most már reálisabb szá­mokkal dolgozunk — mondja Danyi István. — Az ötödik ötéves terv időszakában mint­egy 60 dolgozóval szeretnénk elvégeztetni az alapfokú is­kolát. A 94 dolgozó közül ennyi, aki koránál, egészségi állapotánál, családi körülmé­nyeinél fogva képes — és aki számára kívánatos is — ta­nulásra. Az 1978-ig érvényes terv azonban az idei évre tovább­ra is az elmúlt évi mutatók teljesítését tartalmazza. Nincs itt ellentmondás? Mármint a papíron levő dolgok és a hal­lottak között? A nyolcadik osztályt — a 160 órás tanfolyamot, tavaly októberben kezdték — az idén tizenketten végezték el. Je­lenleg 4 fizikai dolgozó jár általános iskolába. Nagyon kevés! Az oktatási vezető mégis derűlátó: — MÉG AZ ÉV elején já­runk. A végére minden bi­zonnyal sikerül megvalósítani elképzeléseinket. Bizakodásában nincs jo­gunk kételkedni. Az eredmé­nyességet illetően az előző évek teljesítményeinek isme­retében annál inkább. Mert ha továbbra is úgy folyik a szer­vezés, mint eddig, olyan erőt­lenül, egy személyre alapozot­tan. akkor kétes a valószínű­sége. 'Ahhoz sokkal határozot­tabb, egységesebb fellépésre van szükség! Hiába halljuk, hogy a szervezésben eddig is segített a szakszervezet, a szo­cialista brigádok aktívaháló- zata, a művelődési ház, ha mögötte ilyen szerény — a tervek és a lehetőségek alatti — eredmény húzódik meg. Akkor jogos a kérdés: hogyan segítettek, megtettek-e min­dent oktatási tervük t°l,jesí- tése. a felnőttoktatás ügyé­ben? S. L. Könyvtárat az üzemekbe Tizenegy önálló és nyolc­vanegy letéti könyvtárában mitegy negyedmillió kötettel járul hozzá a mukásművelő- déshez a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának központi könyvtára. Az el­múlt négy esztendő alatt megnégyszereződött az összeg, * amelyet az üzemi könyvtárak és könyvállományuk korszerű­sítésére, bővítésére fordíthat­tak. Idén tovább gyarapszik a hálózat: szakszervezeti le­téti könyvtárat hoznak létre minden olyan üzemben, amelyek létszáma eléri a százat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom