Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-27 / 49. szám
Szocialista brigádok Ecseaen A jók kősóit is vannak jobbak Népfrontgyűlések Salgótarjánban Társadalmi munka és úiabb tervek ' A TERMELÉST SEGÍTŐ eredményes mozgalomnak, s a szocialista embertípust alakító jó iskolának nevezte a szocialista brigádversenyt a pásztói járási pártbizottság egyik legutóbbi ülésén Ka- zinezi János, az ecsegi Béke Termelőszövetkezet elnöke. A tanulságos eszmecsere után ismét hallhattam az elnököt, amikor a tsz zárszámadó köz- gvűlésen elismerően szólt a versenymozgalomban résztvevő brigádokról. Mi rejlik az elismerés mögött? — erre voltunk kíváncsiak. Kazinczi János, s a pártvezetőség titkára. Takács László egybehangzóan állították: a Tyereskova és az Úttörő brigád a legjobb. Rendszerető, pedáns asz- •zonykézre vall a Tyereskova brigád naplója. A hónapról hónapra precízen bejegyzett számok rögtön elárulják, a nyolc assaony és lány ho-, >gyan teljesítette munkáját. Baromfitenyésztők. így mindenekelőtt az kiderül a könyvecskéjükből: mennyi tojást értékesítettek, mennyire sikerült leszorítani az elhullást. De másról is árulkodik a napló! Augusztusban 'például tíz napon át répát kapált társadalmi munkában a brigád. Egy nap pedig cseresznyét szedtek. Más területről ismét csak ízelítőnek: szeptemberben öt alkalommal vettek részt szakmai továbbképzésen. A baromfibetegségek megelőzése, az ésszerű takarmányozás és igondozás, a vitaminok adagolása és a tenyesztojások helves kezelése érdekében gyarapították tudásukat. A kiragadott példák is jelzik, hogy a Válóczi Ferencné vezetésével dolgozó brágád azonosul a szocialista versenymozgalom hármas jelszavával: ..Szocialista módon élni, tanulni, dolgozni”. Markáns, ősz férfi fogad a Béke Termelőszövetkezet gépAlapanyagok a Vaskohászatunk fejlesztéséhez ebben az ötéves tervben Is nagymértekben hozzá'árulnak a szovjet alapanyag-szállítások és azok az ugyancsak szovjet tmooríból származó berendezések, technológiai sorok, amelyekkel a hazai acélművek gyártókapacitását bővítik. A vaskohászati alapanyagokat továbbra is elsősorban a szovjetunióból vesszük. Vasércigényünk több mint SO százalékát, ötvözö- anvag-szükségletünk 80—85 százalékát, a kohókokszieénv 07 százalékát fedezzük szovjet szállítmányokkal. Az idén vasércből például több mint 4 millió tonnát. öntecsből, bugából és hengerhuzalból 155 ezer tonnát vásárol külkereskedelmünk. ötvözőanyagokból 44 ezer tonnát importálunk évente, de a tervek szerint a Ounai Vasmű konver- tcs üzemének üzembelépésekor, 1970 ben már csaknem 50 ezer tonnát veszünk majd. Ezeket műhelyében. Moravcsik Ferenc, az Úttörő brigád vezetője. — Régi már a brigád, de ez a kiforrott együttes még nem sok időt töltött el közösen — kezdi a bemutatkozást. — Az előde hatesztendős, a traktorosok már külön versenyeznek a címekért. Nem valami rosszízű rivalizálás. hanem az ésszerűség diktálta a külön brigád megalakítását. Szétszórtan dolgoztak ugyanis — néhánvan még a kiskörei vízlépcső építkezésén is megfordultak —, ,s ezJ nagymértékben akadályozta a kollektív élet kialakítását. — MOST KÜNNVEB ösz- szefogni a társaságot — vélekedik a brigádvezető —. Nem gond az sem, hogy bekapcsolódjunk a közösségi életbe, amely a faluért folyik. A mi brigádunk az iskolát és óvodát segíti. Szabad időben építettünk mi már kerítést, oszlopokat állítottunk fel, állandóan rendben tartjuk a gáz- és olajkályhákat, ingyen és bérmentve elvégezzük a különböző javításokat. A gondot levesszük a gyermek- intézmények válláról. Nemes feladat. Az Úttörő műhelybrigád tagjait azonban még sok más helyen ott lehet látni. Ahol tenni, cselekedni kell. Méltán kiérdemelték a dicséretet az ABC-áru- ház építésénél végzett soksok társadalmi munkáért is. . — Tovább kell látni a tsz határain, ez is követelmény brigádunknál. A napilapok hozzátartoznak életünkhöz. Megbeszéljük a szakfolyóiratok írásait. Nagy többségünk részt vett a téli háromhetes politikai oktatáson, s még nagyobb aktivitás .jellemzi a szakmai továbbképzést. Ebből egyébként még két előadás lesz ebben a hónapban. — Milyen feladatokat tűzött maga elé a brigád az eredményesebb műhelymunka érdekében? Szovjetunióból az alapanyagokat a tőkéspiacról alig lehelne beszerezni ilyen meunjűségben. A vaskohászatban széles körű műszaki-tudományos kanesola tokát tartanak fenn a két ország kutató- és tervezőintézetei is. A közelmúltban H KOGÉPTERV például kidolgozta a nagvolva^ztói granulált salak víztelenítóberen- tíezését és a szivattyúk terveit, míg a szovjet Gipromez intézet kidolgozta és átadta az ívfényes acélgyártó kemencék füstgázcl- vezetésére és -tisztítására alkalmas eljárások dokumentációit. Ezeket a Lenin Kohászati Művek fejlesztéséhez használják majd fel. Eredményes együttműködés alakult ki a vaskohászatban alkalmazott legújabb mű^zpki megoldások szabad alomeseréjében, az üzemekben alkalmaz tt számítástechnikai rendszerek telepítésében és ífejlesztéséVen, valamint a műszaki-gazdasági információcsere terén is. — Mindenekelőtt elhatároztuk, hogy a műhelyben egy munkaóra nem haladhatja meg a huszonhárom forintot — válaszol Moravcsik Ferenc. A vállalást sikeresen teljesítettük, hiszen csupán 18,50 forintot használtunk fel. A jobb, figyelmesebb munkavégzést szolgálta az a célkitűzésünk is, hogy ugyanazzal a hibával gép nem kerülhet vissza a műhelybe. Betartottuk a szavunkat. Hogyan is állunk? Erre a kérdésre kerestek választ a negyedévenkénti értékeléssel. Jó alkalom nyílotjt ilyenkon arra is, hogy a vállalások tükrében felmérjék további feladataikat. így aztán a végső értékelésnél sem kellett szégyenkeznie az Úttörő brigádnak. — Három arany-, egy ezüst, és egy bronzjelvény — ebből áll brigádunk éremgyűjteménye. Most is arany fokozatot értünk el, de munkánk elismeréseként jólesett a pénzjutalom is. A brigád* ötezer forintot kapott a termelőszövetkezet vezetőségétől, ugyanakkor öt brigádtag személyi jutalma 1000—1000 forint. Jogos, hiszen a jók között is vannak jobbak. Örömmel beszélt Moravcsik Ferenc arról, hogy a személyi jutalmak megállapításánál kérték a brigád véleményét. A munkahelyi demokráciának és a szocialista versenymozgalom megnövekedett súlyának, tekintélyének egyaránt jele ez. — Hogyan tovább, mik az idei terveik? — kérdeztük végezetül* — MUNKA UTÁN SEM sajnáltuk az estét, a szombat délutánt, a vasárnapot. Ennek köszönhető, hogy méltók lettünk az elismerésre. Az idén? Vállalásainkban ..rátettünk” egy lapáttal. Elvégre nagyobbak a követelmények. És verseny van. Kelemen Gábor Nemzetközi autóstalálkozó Az idén is megrendezik Kőszegen és Szombathelyen a hagyományos húsvéti nemzetközi autóstalálkozót. Április 17-től 19-ig tartó program szerint Kőszegen autósügyességi és hegyi versenyre, Szombathelyen pedig gokart versenyre kerül sor. A találkozó iránt máris nagy az érdeklődés. A hazai autósokon kívül többek között a szomszédos Ausztriából, Jugoszláviából és Csehszlovákiából jelezték eddig vendégcsoportok érkezését. Sok helyre vitt meghívót Salgótarjánban az elmúlt napokban a postás. A borítéli szélén a piros, fehér, zöld csík jelezte, hogy a népfront küldte. Másutt népfrontos aktívák kopogtattak be a családokhoz: várják őket a népfrontgyűlésre! Salgótarján négy városkörzetében megtartották a tanácskozásokat, melyeken közel hatszázan vettek részt. X Rónafaluban alig fértek be az emberek a mozihelyiségbe, annyian voltak a népfrontgyűlésen. Mindenkit kedves szóval invitáltak. A városi tanácsot Morvái Ernő általános elnökhelyettes képviselte. Hulitka Tibor népfrontelnök üdvözölte a résztvevőket. Kadlót Sándor titkár adott számot a végzett munkáról. Rónafalu rendkívül sokat fejlődött az elmúlt két évben, mióta Salgótarjánhoz tartozik. Többet mint a megelőző 15 évben. Jó munkát végzett a rónafalui népfrontbizottság. A népfront állandó résztvevője- és mozgatója a közéletnek. Ha társadalmi munkáról van sző, mindenki szívesen -vállalja a ráeső részt. Háromszázötvenen laknak a településen, s hatvanezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az elmúlt évben. A tanács a kért anyagot minden esetben elküldte. A családok pedig megcsinálták a tervezett járdát, vízelvezetőt, átereszt, utat. Szó esett arról is, hogy a tanácsi rendeleteket jobban be kellene tartani. Aki az utcára önti a szennyvizet, ne panaszkodjon, hogy sár van. Ha úton tárolják az építőanyagot, nyilván rendezetlen a környék. Ha kiengedik az állatokat, me^nt nem lehet rend. Hulitka^lóbert elmondta, hogy társadalmi munkában vállalja a könyvtár kezelését, ha az illetékesek hozzásegítik egy kis könyvtár berendezéséhez. A fiatalok már két épületet lebontottak, harmadikat kaptak a tanácstól, hogy klubot építsenek maguknak. Remélhetőleg az idén meglesz. ~ Megválasztották az új, tizenhét tagú népfrontbizottsá- goí. Titkárrá Kadlót Gábort, alelnóknek Kadlót Lajosnét választották. Az elnök továbbra is" Hulitka Tibor maradt. X Az öblösüveggyár, Z1M körzetének népfrontgyülésén a városi tanács elnöke,, Fekete Nándor is részt vett. Ebben a városrészben az üvegyár es a ZIM mögötti kolóniák JaA Mátra aljában, a pásztói MuzsL ’ egy tövében vidám asszonybrigád serénykedik. A meg-megújuló szélben, a inár vizet engedő, latyakos földet dagasztva haladnak a közös gazdaság szőlőjében, metszik a tőkéket. A Tyereskova szőlészeti brigád asszonyai, elükön Kelemen Józscfné brigád vezetővel, január közepétől v-ízik a kora tavaszi munkához tartozó szőlőmetszést, s előreláthatóan a termelőszövetkezet 159 holdas területén április közepéig végeznek munkájukkal. Makra I.ászlónc, Alapi Sándorné és a többiek keményen birkóznak a feladatokkal. Az őszi szüret csak akkor ad bő termést, ha már mostanában lelkiismeretesen dolgoznak. — kulcsár — kóinak élete, a lakások bont tásá került legfontosabb kérdésként napirendre. Elavult, régi épületek. Régen megértek arra, hogy végleg eltűnjenek a városképből. Ezt hangoztatta a városi tanács elnöke, amikor arról szólott, hogy a tanács fontosnak tekinti a kolóniák bontását. Sok az idős ember. Szeretnének a közelben maradni. Akkor is, ha új lakásba költöznek. Nyolcán szólaltak fel. Elmondták, hogy jó a népfront kapcsolata a tanácstagokkal. Közösen oldják meg a feladatokat. A választás során elnöknek Gedeon Jánost, titkárnak Ivády Viktort, al- elnöknek Szíjgyártó Józsefnét választották. X Csizmadia-telepen tréfásan úgy mondták „szanálták a népfrontot”.... Komolyra fordítva a szót: az eddigi népfrontvezetők Zagyvapálfalvá- ra, a Zöldfa utcába költöztek. Elnöknek Orosz Lajost, titkárnak Pisch Károlyt, alel- nöknek Mede Lászlónét választották. Ebben a városkörzetben is jól elvégzett társadalmi munkáról adott számot a népfront. Sok a gond a buszokkal. Kimaradnak a> járatok, a somlyói busz pedig nem áll még. Kérték a tanácsot, járjon közbe a VOLAN- nál. Nem maradt el a köszönőszó sem. Olaj Pái eddigi elnöknek kívántak — az új városrészben is — jó egészséget munkájához. X A belváros ll-es körzetében két új bizottságot választottak. így1 lett a belváros II-es körzetének elnöke Fráter Ló- rand, alelnöke Tóth Gyula, titkárai 1 Tuskai Mihály. A belváros Ill-as körzetben ugyancsak új a vezetés: Rákos József, Herczeg József és Kiss Imréné. A legtöbb szó a parkok védelméről, a játszóterek bővítéséről, és nagyon is érthető módon, a levegő szennyezettségéről esett. Számot adtak az elvégzett társadalmi munkáról is. — esc — Erős szálak kötnek — Amit nap mint nap csinál az ember, arról nehéz beszélni. Vagy talán csak én nem tudom elmondani ? Azt tartom, a munkát becsülettel el kell végezni, aztán kész. Aki túl sokat beszél, az kevesebbet tesz. Érettségi után rögtön idekerültem a Budapesti Finomkötöttárugyárba. Méghozzá nagy könyörgésre vettek fel, pataki lány létemre, Balassagyarmaton akkoriban nem kapkodtak a női munkaerő után. Nagyon-nagyon boldog voltam, hogy az üzembe jöhettem. Gép mellett dolgoztam. Pulóvereket, ruhákat cipzáraztam. Minden darabot úgy vettem a kezembe, mintha valamikor én viselném. Elküldték KISZ-iskolára, majd Budapestre szakmai tanfolyamra a központi gyárba. Többféle munkahelyen és beosztásban dolgoztam. öt esztendeig műszakvezetőként. Ez teljes embert igényel. Közel százötven ember munkáját irányítani nagy felelősség Most művezető vagyok és egyben az üzem párttitkára. A mi gyárunk „különleges” üzem. Hatszázötvenen dolgoznak nálunk, ebből csak ötven a férfi. A többi mind asszony, lány. Sok a fiatal. Ez külön jó dolog. Nálunk a népesedéspolitikai határozat igazán érvényesül. Amennyire örülünk á kismamáknak és az új emberkéknek, annyi gondot is okoz. Százhatvan kismama van távol most is. A munkájukat pótolni kell. Dehát ez az élet rendje. A munkaidőm hivatalosan reggel 8-kor kezdődik. Ha sürgős dolgom akad. korábban itt vagyok. Azzal kezdem, hogy az asszonyokhoz megyek az üzembe. A mosoda, a hőrögzi- tő gép, a gőzvasalónál dől - gőzök művezetője vagyok. Megkérdezem, hogy haladnak. Beszélgetek az asszonyokkal, csoportvezetőkkel, intézem amit kell. Mi a varroda „kiszolgálói” vagyunk, adjuk, amit ők kérnek. A napom rendszerint úgy folytatódik, hogy megbeszélésre megyek. A gazdasági vezetéssel közösen megvitatjuk a legfontosabb ügyeket. A pártmunka is sokat elvesz az probléma, gond, megoldandó feladat. Lehet, hogy furcsa mondani, de engem mindig serkentenek a tennivalók. Ha tudom hogy nehéz, hogy sok fejtörést igényel, még nagyobb hévvel vetem magam a munkába. Félve fogadtam a párttit- kári megbízatást. Nem a munkától féltem, nem is a felelősségtől. Attól tartottam, esetleg nem tudok helytállni úgy, ahogy várják tőlem. Mindig az vezérelt, hogy az ember csinálja becsülettel, amit elvállalt. Sokan megkeresnek az asszonyok, lányok közül. Az irodámba — nehezen szoktam meg, hogy saját iróniám van — bármikor lehet jönni, akár kopogtatás nélkül is. Legtöbbször lenn az üzemben hívnak félre,' jönnek hozzám. Sok a fiatal házas, sokuknak kellene lakás. Abból viszont kevés van. Most egy fiatalasszony gondja foglalkoztat. Egyedül neveli a gyerekét, munkáslakást nem tud építeni. Hogyan is, a fizetéséből? Ügy döntöttem, hogy a személyzeti vezetővel elmegyünk a tanácselnökhöz. Személyesen beszéljük meg, mit lehetne tenni az érdekében. Már említettem, hogy sok a fiatal édesanya nálunk. Az élet kényszerített rá, hogy megoldjuk a műszakbeosztásukat, A kisgyerekes édesanyák és az iskolába járó nők 8-tól negyed 5-ig dolgoznak. így nyugodtan ellátják a gyerekeket, vagy készülhetnek a vizsgákra. Nagyon szeretem a gyárat és az embereket. Semmi pénzért nem válnék meg ai üzemtől. Igaz. hogy a természetemmel sem fér össze a vándorlás. Engem minden ideköt. Erős szálak. Tíz évi munka, a jó légkör, a közös feladatok. A már megoldottak is. Három hónapja balassagyarmati lakos lettem. így sokkal több időm marad, pem veszi el az állandó /Utazgatás. A ruhaipari szakközépiskolában a"z idén kapok oklevele! ív egyensúlyozott embernek tartom magam. Egye! szeretnék.- Továbbra is úgy tenni a dolgomat, ahogy azt várják tőlem. . . időmből. Nagy gyár va- l;ln,,>luUa: Kiss Erzsébet gyünk. Sok ember, sokféle Lejegyezte: Csatai Erzsébet NÖGRAD -1976. február 27., péntek 5
