Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

Viljg proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACSLAPJA XXXII. ÉVF., 48. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. FEBRUAR 26., CSÜTÖRTÖK Fo lytattam unkáját az XXV. kongresszusa Gennagyij Szizov előterjesztette a Központi Revíziós Bizottság / beszámolóját Az SZKP XXV. kongresz- szusának szerda délelőtti ülé­sén Andre) Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Kirilenko pon­tosan 10 órakor nyitotta meg az ülést, s Gennagyij Szizov- nak, a Központi Revíziós Bi­zottság elnökének adott szót. Szizov bevezetőben a kong­resszusi küldöttek teljes és őszinte támogatásáról bizto­sította az SZKP Központi Bi­zottságának kedden elhang­zott beszámolóját. A Központi Revíziós Bi­zottság — közölte Szizov — a beszámolási időszakban min­den ügyeimet a párt anyagi eszközeinek gazdaságos, ta­karékos felhasználására for­dította. Az SZKP költségveté­sének bevételi része mintegy kétharmad részben a tagdí­jakból, . egyharmadában pe­dig a párt lap- és könyvki­adói tevékenységéből szárma­zik. A beszámolási időszak­ban a bevételek a taglétszám gyarapodásával és a bérszín­vonal emelkedése révén lé­nyegesen nőttek. Az előadó közölte, hogy a párt kiadói 386 napilapot bo­csátanak ki, összesen 86 mil­lió példányban. A folyóiratok száma 273, példányszámuk pedig 81 millió. A napilapok példányszáma öt év alatt 29 százalékkal, a folyóiratoké pedig 17,5 százalékkal növeke­dett. A Központi Revíziós Bizott­ság elnöke igen részletesen elemezte azt a tevékenységet, amelyet a Központi Bizott­sághoz érkező levelek ezrei­nek feldolgozásával végeznek. Nyomatékosan alahúzta, hogy a Központi Revíziós Bizottság egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a párttagoktól és a pártonkívüliektől érkező jelzések, javaslatok és pana­szok gondos elbírálását. Szizov mintegy félórás be­számolója után Kiriienko megnyitotta a Központi Bi­zottság és a Központi Reví­ziós Bizottság beszámolója fe­letti vitát. A vitában elsőként Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja szólalt fel. li,..., jMWi A kongresszus elnökségében: Kádár János, az MSZMP K özponti Bizottságának első titkára (jobbról az első) és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titká­ra (balról a második). Grisin után Vlagyimir Scser- bickij, az SZKP PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára mondott beszédet. Grigori j Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottság gának póttagja, a leningrádi területi pártbizottság első tit­kára, a leningrádi kommunis­ták félmilliós tábora nevé­ben forró támogatásáról biz­tosította az SZKP Központi Bizottságának lenini munka­stílusát. A kilencedik ötéves terv eredményeiben — hangsúlyoz­ta Romanov — különösen vi-. lágosan megnyilvánul a szov­jet társadalom vezető erejé­nek, a munkásosztálynak érettsége és önfeláldozása. Mintegy egymillió leningrádi munkás vesz részt abban a versenyben, amelynek kereté­ben a munka termelékenysé­ge növelését célzó komplex ■ ' ; í . ■< : tervek alapján a hét öt mun­kanapjára előirányzott felada­tokat négy nap alatt teljesí­tik. v­— A moszkvaiak minden más szovjet emberhez hason­lóan helyeslőén jóváhagyják az SZKP kül- és belpolitiká­ját — állapította meg az SZKP XXV. kongresszusának második munkanapján el­hangzott felszólalásában Vik­tor Grisin. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a párt moszkvai városi bizott­ságának első titkára. A moszkvaiak — mutatott rá — mindent megtesznek az­ért, hogy megvalósítsák a párt szociális- és gazdasági politikáját, a társadalmi ter­melés hatékonyságának , növe­lésére és a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítására irányuló terveit. A szocialista munkaverseny széles körű kibontakoztatásával a főváros dolgozói az ötéves tervet va­lamennyi fontos gazdasági mutató vonatkozásában határ­idő előtt teljesítették, A terven felüli termelés értéke több milliárd rubel. Az ipari termelés 37,6 százalékkal nőtt, szemben a tervben előirány­zott 34,1 százalékkal. Sikerrel valósul meg az a XXV. pártkongresszuson ki­tűzött feladat, hogy Moszkvát kommunista mintavárossá kell tenni, amely egyesíti magá­ban a fejlett szocialista társa­dalom valamennyi vívmányát. A moszkvai pártszervezet tevékenységén belül fontos helyet foglal el a dolgozók kommunista nevelésének kér­dése. A politikai és gazdasági képzés rendszere körülbelül négymillió emberre terjed ki. A fővárosban gyakorlatilag már megvalósult az általános középfokú oktatásra való átté­(Folytatás a 2. oldalon) Leonvid Brezsnyev beszédének nemzetközi visszhangja MOSZKVA Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP XXV. kongresszusán elmondott beszédét hatalmas érdeklődéssel fogadták kül­földön is. Politikai és közéle­ti személyiségek különös fi­gyelmet szentelnek annak a beszámolójában előterjesztett programnak, amely a békéért és a nemzetközi együttmű­ködésért, á szabadságért és a népek függetlenségéért ví­vott harc folytatására irá­nyul. A JAVULÓ KAPCSOLATOK JEGYÉBEN Az SZKP KB főtitkárának a XXV. kongresszuson tartott beszámolója ismételten meg­erősítette a Szovjetunió ra­gaszkodását a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola'ok normalizálódá­sának irányvonalához — je­lentette ki Washingtonban a ETASZSZ ludósítjójlnak állott nyilatkozatában John Spark­man, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke. A szenátor hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcso­latok, valamint a békés élet­re irányuló törekvéseik meg­felelnek az egész emberiség érdekeinek. Ezen a téren rendkívül fontosak a nukleá­ris fegyverkezési hajsza kor­látozására tett erőfeszítések, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálásának eredményeként váltak lehető­vé. Hiszem — jelentette ki John Sparkman —, hogy a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak sikerül meg­fékeznie a nukleáris fegyver­kezési versenyt és sikerült gyümölcsöző kapcsolatokat létrehozni egymás között. GONDOSKODÁS A NÉPEKRŐL A békéről és a világ vala­mennyi népének jólétéről való igazi gondoskodás által diktált rendkívül fontos felszólalás­ként jellemezte Leonyid Brezsnyev beszámolóját Sa- lin Ahmed Saiim Tanzánia ál­landó ENSZ-képviselője, az ENSZ dekolonizációs bizottsá­gának elnöke. A TASZSZ tudósítójával New Yorkban folytatott be­szélgetésében hangsúlyozta: az SZKP által kidolgozott bé­keprogram következetes meg­valósítása, a nemzeti felsza­badító mozgalomnak nyújtott támogatás — amiről meggyő­zően beszélt Leonyid Brezs­nyev — újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió a legkritikusabb pillanatokban is segítségére sietett és siet Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka a nemzeti önrendelkezésért és függetlenségért harcoló né­peinek. IRÁNY A BÉKÉÉRT, A HALADÁSÉRT Az SZKP Központi Bizott­ságának a XXV. kongresszu-. son előterjesztett beszámoló­ját elemezve Sasi Bhusan ne­ves indiai közéleti személyi­ség, az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt parlamenti kép­viselője a TASZSZ Uj-Delhi tudósítójának nyilatkozva rá­mutatott: a beszámoló irányt mutató dokumentumként szolgál a békéért és a hala­dásért vívott, további harc stratégiájának kidolgozásához. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának fel­szólalása a Szovjetunió kö­vetkezetes a'ntiimperialista irányvonalának a béke és az együttműködés övezetének ki- szélesítésére, a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlan­ná tételére irányuló politiká­jának újabb garanciája. KIEMELKEDŐ SIKEREK HAVANNA Kubában is megkülönböz­tetett figyelem kíséri. az SZKP XXV- kongresszusának munkáját. (Folytatás a 2. oldalon) Mezőgazdasági vezetők megyei tanácskozása Salgótarjánban A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság vezetőinek részvételével háromnapos tanácskozás kezdődött szerdán Salgótarjánban, a Nögrád megyei Tanács székhá­ziban. A továbbképzés jellegű konferencia célja az V. öt­eves terv és az 1976. évi termelési feladatok végrehajtá­sának előkészítése. Herencsényi József megyei tanácselnök-helyettes megnyi­tója után elsőként Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára tartott előadást a párt gaz­daságpolitikai célkitűzéseiről és az V. ötéves terv főbb megyei feladatairól. Beveze­tőjében rámutatott, a megyei pártbizottság 1974-ben hozott határozatának megvalósítása — a megye mezőgazdaságá­nak és élelmiszer-iparának fejlesztéséről — folyamato­san halad. Megkezdődött a megye sajátosságainak meg­felelő növényszerkezet kiala­kítása. Említésre érdemes a búza, amelynek termesztésé­nél bebizonyosodott, hogy a megye, kedvezőtlen termé­szeti adottságai ellenére, or­szágosan is kiemelkedő ered­ményekre képes. Felhívta a figyelmet, hogy a folyamatos, egyenletes és általános tér­né,’uzam-' . vekedés jelentős b- teli tartalékokat rejt. Áttekintve a más növény­félék termesztésében elért eredményeket is, Devcsics Miklós hangsúlyozta, nem annyira a vetésterület mint a terméshozamok növelése és stabilizálása a fontos, még­pedig a korszerű termelési módszerek következetes és fe­gyelmezett alkalmazásával. Kitért' a takarmánytermesz­tés mindmáig megoldatlan helyzetére. Sok helyütt a föl­deken pusztult el a már megtermelt takarmány meg­felelő betakarító gépek híján. Ennek súlyos kárát látja a megye állattenyésztése, amely — a juhtenyésztést kivéve — általában visszaesett. A me­gye képtelen tejből és tejter­mékből az önellátásra. Az utóbbi években sok vita volt arról, hogy a régi szarvasmarha fajtákat milye­nekkel kell felváltani, s hogy a tenyésztés iránya mi­lyen legyen: hús-e ,vagv tej­hasznosítású? A vitákat fel kell függeszteni. A gazdasá­gok használják ki a megle­vő épületeket, berendezései­ket korszerűsítsék; tartsák jól az állatokat! Az előadó szólt a segéd- és melléküzemágak követen­dő tevékenységéről, valamint gazdálkodási kérdésekről. A többi között rámutatott, hogy a gazdaságokban minden­nemű fejlesztési ráfordítás­nak: egyetlen célja lehet: a termelés fokozása, a hozamok növelésé, de ez az irányadó a jövedelempolitikánál is. A termelés, a nyereség nö­vekedése nélkül megengedhe­tetlen a jövedelmek emelke­dése. A megyei pártbizottság tit­kára különös erővel húzta alá a háztáji gazdaságok tá­mogatásának, fejlesztésének fontosságát. A háztáji gaz­daságokat a mezőgazdaság nélkülözhetetlen részeként te­kintsék mind a tsz-ek, álla­mi gazdaságok, mind az irá­nyító szervek, testületek. Az előadó felhívta , a fi­gyelmet arra, hogy a mező- gazdaság fejlesztésére , hozott párthatározatok végrehajtása cselekvő egyetértést követel. A megye, a népgazdaság egészének fejlesztése, a la­kosság zavartalan és folya­matos ellátása szempontjából ez halaszthatatlan és szük­ségszerű. Devcsics Miklós előadása után Herencsényi József is­mertette az idei termelőszö­vetkezeti zárszámadó közgyű­lések tapasztalatait. SZMT-elnöliségi ülés Szocialista munkaverseny és a hatékonyság Az SZMT elnöksége szer­dán a többi között elfogadta a felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny máso­dik szakaszának tapasztala­tai alapján kidolgozott, szo­cialista munkaversenyt to­vábbfejlesztő ’rányelveket. Megalapította, hogy az em­lített időszakban a dolgozók versenykedve kedvező poli­tikai feltételek között tovább fokozódott, emelkedett a részt- , vevők száma. Az üzemek dolgozóinak csaknem 80—90 százalé­ka szervezett keretek között vesz részt a szo­cialista versenymozga­lomban. Csaknem 400 új munkabri- gad alakult. Ezen belül a szocialista kollektívák száma több mint kétszázzal, a ta­gok száma pedig közel há­romezerrel növekedett. A kongresszusi munkaver­seny második szakaszában 3100 munkahelyi kollektíva, közülük 2500 szocialista bri­gád tett felajánlást. Ezek többsége összhangban van a népgazdasági és vállalati ter­vekkel, követelményekkel. A termelést segítő feladatok mellett bővült a kulturális vállalások száma és ezek mi­nőségi tartalma. A különbö­ző munkaakciók tovább gaz­dagodtak, új komplex brigá­dok alakultak, a DH-munka- rendszert több területre ki­terjesztették. Egyre jobban kiteljesednek az ifjúsági ver­senyformák. Rendszeresebbé vált az értékelés, javult a verseny nyilvánossága, {oko- zódott a legjobbak népsze­rűsítése, erősödött a politikai és társadalmi szervek együtt­működése. A hatékonyabb munkaver­senyt, a dolgozók aktivitásá­nak fokozását jelenleg több hiányosság és szervezési hi­ba akadályozza. Ennek is­meretében úgy foglalt állást az elnökség, hogy 1976-ban a munkáverseny középpont­jába a termelés . segítését, a gazdasági hatékonyság növe­lését kell tenni. Ennek megfelelően a szak- szervezeti bizottságok, az üzemekben segítsék a ter­mékszerkezet korszerűsítését, a beruházások hatékonyságá­nak növelését, a gazdálkodás színvonalának javítását, a tartalékok, adottságok jobb kihasználását, az újítások gyarapításai, a munkakörül­mények javítását. Fontos, hogy növekedjen a minden piacon eladható, versenyképes, gazdaságosan előállított termékek mennyi­sége. Eleget tegyenek a szo­cialista országokkal szembeni követelményeknek, növeljék a tőkésexportot. * Az előbb .említett követel, mények vonatkoznak a me­zőgazdaságra, a közlekedés, re, a .hírközlésre, a kereske­delemre is, figyelembe véve sajátosságaikat. Az SZMT elnöksége szük­ségesnek tartja, hogy az üzemi szakszervezeti bizott­ságok fordítsanak nagyobb figyelmet a nemes célokat szolgáló akciókra, támogassák a kommunista műszakok szer- vezését. Szükség van továbbá a szocialista munkáverseny irányításának és szerve­zésének további javítá­sára is. Ez viszont csak akkor lehet­séges, ha a gazdasági és moz­galmi vezetők nagyobb fele­lősséggel és tervszerűséggel végzik ez irányú tevékeny­ségüket. A szocialista munkaver­seny továbbfejlesztése során a termelést segítő, agitációs, felvilágosító munkában a^ aktivistáknak nagy teret keli szentelni, annak a gondolat­nak a megértetésére, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. Az elnökség állásfoglalása alapján a szakmai megye­bizottságok, amennyiben szük­séges, konkrétan kiegészítik a már elkészített cselekvé­si programjukat, a szakma sajátos követelményeinek meg­felelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom