Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás a 3. oldalról) Ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg. áz egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak keretei között vitatják meg. Természetesen itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról. a kommunista ideológiának ellentmondó nézetekkel ég cselekedetekkel való megbékélésről, A kommunisták küzdelmükben a forradalom fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének kö- fcös törvényszerűségeiből indulnak ki. Ezeket a törvényszerűségeket, amelyek a marxizmus—ileninizmus elméletében tükröződnek és amelyeket a gyakorlat igazolt, kollektiven és részletesen kifejtve fogalmazták meg a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain. E közös törvényszerűségek alapos megértése, a rájuk való támaszkodás az adott ország konkrét feltételei alkotó felmérésének és számbavételének párosításával. továbbra is a marxisták—leninisták elidegeinát- tietetlen sajátossága. Szeretném külön aláhúzni a proletár internacionalizmus fontosságát napjainkban. Ez a marxizmus—leninizmus egyik fő elve. A mi nézőpontunk szerint Viszont a proletár internacionalizmus elutasítása egyet jelentene azzal, hogy a kommunista pártokat és általában a munkásmozgalmat erős és bevált fegyvertől fosztjuk meg. Jelentékeny szerepet játszanak a kommunisták regionális konferenciái. Az elmúlt években nem kevés ilyen konferencia volt. Külön meg kell említeni Latin- Amerika és a Kari b-tenger térsége kommunistáinak havannai konferenciáját, amelyen részt vett az Egyesült Államok és Kanada kommunista pártja is. Az európai ikommumista pártok szintén készülnek konferenciájukra. Sok párt sürgeti a kommunista és munkáspártok újabb világtalálkozóját. Az SZKP elvileg támogatja ezt a gondolatot, hogy mikor és hogyan valósítsuk meg, arról természetesen általános egyetértéssel döntünk majd. Szeretném kongresszusunkon felvetni azt a javaslatot, hogy emeljenek Moszkvában emlékművet a nemzetközi kommunista mozgalom hőseinek. akik önfeláldozóan küzdöttek a néip boldogságáért, és életüket az osztályellen- sée' oltotta ki. Jelképezze ez pártunk megingathatatlan hűségét a proletár internacionalizmus nagy ügyéihez. A XXIV. kongresszus, irányelveinek megfelelően, tovább mélyítettük kapcsolatainkat a haladó nem k o m- munis t a pártokkal— a forradalmi-demokratikus, valamint a baloldali szocialista pártokkal. Jelentékenyen bővültek érintkezéseink számos ország szocialista és szociáldemokrata pártjaival, így például Finnország, Belgium, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország ilyen pártjaival. Értékeljük, amit elértünk ezen a téren és továbbra is ebben az irányban munkálkodunk. Kétségtelen, hogy a tudományos kommunizmus és a szociáldemokraták reformizmusa között szó sem lehet ideológiai közeledésről. Az olyan szociáldemokratákkal, akik tudatában vannak a béke ügye iránti felelősségüknek, még inkább a szociáldemokrata munkásokkal egyesíthet és egyesít is bennünket a népek biztonsága iránti gondoskodás, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a fasizmus, a fajgyűlölet és a kolonializmus legyőzésére irányuló törekvés. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés az államközi kapcsolatokra vonatkozik. Az enyhülés semmiképpen sem hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja, vagy változtathatja meg az osztályharc törvényeit. Nem titkoljuk, hogy mi az enyhülésben' a szocializmus és kommunizmus békés építéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésének útját látjuk. Ami pedig azt a balos színezetű állítást illeti, hogy a békés egymás mellett élés állítólag majdnem a kapitalizmus segítését, a „társadalmi-politikai helyzet befagyasztását” jelenti, mi ezt válaszoljuk: minden forradalom elsősorban az adott társadalom belső fejlődésének törvényszerű eredménye. Maga az élet is cáfolja a „befagyasztásról” szóló kiagyalásokat. Elég ha azokra a nagy forradalmi átalakulásokra gondolunk, amelyek az utóbbi években mentek végbe a világban. összegezve az elmondottakat, a Központi Bizottság teljes joggal jelentheti a kongresszusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete olyan szilárd, mint amilyen még soha sem volt. Az elért eredményekre támaszkodva, most új feladatokat tűzünk ki nemzetközi síkon. A kitűzendő program sikerében való bizakodásunkat arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. Ez politikánk minden nép alapvető érdekeit szolgálja. Ezé a politikáé a jövő! Fejezte be beszámolójának nemzetközi részét az SZKP KB főtitkára. II. A/, öléves Icrv eredményei és a párt gazda'árpolitika fának lö feladatai Bőséges anyagot tartalmaz az SZKP Központi Bizottságának a tervezete „a szovjet népgazdaság-fejlesztés 1976— !10-ra szóló fő irányairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálását, hogy mit végeztünk a beszámoló időszakban és milyen feladatok állnak az ország előtt. Amennyiben a kilencedik ötéves terv általános eredményeire gondolunk, a legfontosabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége bzitosította a gazdaság szüntelen növekedését. Az ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatait megoldottuk. A kilencedik ötéves terv nem hasonlítható más időszakokhoz. Minden előző ötéves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el az ipari termelésben, a beruházásokban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új intézkedések foganatosítására szükséges állami előirányzatokban. Még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfajtáknak a listája, amelyek volumenében a Szovjetunió első helyre került a világon. A szénhez, a vasérchez, a cementhez és több más termékhez az elmúlt években csatlakozott az acél, a kőolaj, a műtrágya. Az ipari termelés volumene, amint eít az irányelvek előirányozták, öt év alatt 43 százalékkal növekedett. Külön szeretném kiemelni a beruházások méreteit. Valamennyi gazdasági ágba ösz- szesen több mint 500 milliárd rubelt ruháztunk be, ami lehetővé tette az alapvető termelési alapok másfélszeres növelését. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt meg — a nép életszínvonalának emelésében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az, amelyet a beszámolási időszakban hajtottunk végre. Az ötéves terv alatt 56 millió ember költözhetett jobb lakásba. 40 százalékkal növekedtek a társadalmi fogyasztási alapokból származó kifizetések és kedvezmények. Növelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok nyugdíját és segélyét, a diákok ösztöndíját. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szintén előbbre jutottunk, — ez a mezőgazdaság fellendítése, műszaki megújítása, a kolhozok és a szovhozok gazdasági megszilárdítása, A párt, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság lankadatlan figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak. A kongresszus küldöttel tudják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az elmúlt öt évben a természet erőivel vívott rendkívül súlyos küzdelemben zajlott le. öt év alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975-ben — hallatlanul nagy aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A körülmények ilyen kedvezőtlen egybeesésével' falvaink egyetlen ötéves tervidőszakban sem találkoztak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozokban reagáltak a Központi Bizottság felhívására, lényegesen enyhítette a helyzetet. A mezőgazdaságban egészében véve, tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves tervidőszakban nem csekély eredményeket értünk el az olyan mélyre ható probléma megoldásában, mint a termelés hatékonyságának emelése. A legáltalánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyorsult növekedése, Ennek köszönhető az iparban a termékgyarapodás 84 százaléka, az építkezésben 78 százaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Ezalatt az idő alatt az iparban a termelési alapok mintegy 40 százalékát, a mezőgazdaságban pedig 56 százalékát újítottuk meg. Még egy fontos probléma, amelyet nagy arányokban oldottunk meg a kilencedik ötéves tervidőszakban — ez az ország tüzelő-,' energia-. fém- és nyersanyag szükségletének biztosítása. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege tökéletesen megfelelt az SZKP XXIV, kongresszusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a kilencedik ötéves tervidőszakban újabb hatalmas lépést tettünk a kommunizmus a n y a g i - m ű s z a k i bázisának megteremtésében, a nép élet- színvonalának emelésében, az ország biztonságának szavatolásában. Ez a párt által a XXIV. és a Fő feladatainkat, a gazdasági tevékenység alapvető irányait tekintve a kilencedik és a tizedik ötéves terv mintegy egységes egészet alkot — hangsúlyozta az előadó. A párt gazdaságpolitikájának hosszú fávú^onentációjárói van szó. A legfőbb volt és marad a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának szakadatlan emelése. A gazdasági stratégia magában foglalja azoknak az eszközöknek, utaknak pontos meghatározását is, amelyek a kitűzött célokhoz vezetnek. Ez a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztését, hatékonyságának fokozását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, a munka minőségének teljes erőnkből való javítását jelenti a népgazdaság minden láncszemében. Az előző kongresszus határozatainak megfelelően a tizedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló távlati gazdaságfejlesztési irányvonalainak kidolgozásával egyidejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítások természetesen nem lehetnek és nem is kell, hogy annyira direktíva jellegűek és részletesek legyenek, mint az ötéves tervek. Rendeltetésük más; az, hogy jő előre meghatározzák az előttünk álló feladatok jellegét és mértékét, összpontosítsák az erőket megoldásukra, világosabban jelezzék az esetleges problémákat és nehézségeket, megkönnyítsék az ötéves terv keretein túlnövő programok és XXV. kongressz us közötti időszakban kifejtett gazdasági tevékenység politikai eredménye. Ez a szó v - jet emberek hősie\ munkájának fő eredménye. A gazdasági fejlődés problémáit érintve Leonyid Brezsnyev így folytatta: Az objektív természetű nehézségekről már szóltam. A rossz termést hozó évek hatása szükségszerűen tükröződött a mezőgazdasági termelésben és egyes közszükségleti cikkek gyártásában, a nemzeti jövedelem növekedésének ütemében. De nemcsak objektív okokról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, ahogy ezt saját határozataink követelték. A tervezés tökéletesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés intenzívebbé tételét célzó irányvonal a tervezettnél lassabban válósult meg. tervezetek kidolgozását és végrehajtását. A konkrét számokon, a távlati feladatokon még sokat kell dolgoznunk. A már elvégzett számításokból azonban kitűnik, hogy az 1976— 1990-es években az ország körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal rendelkezik majd, mint az elmúlt tizenöt évben. A számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet emberek a n$y ági jólétének to v á b bi növelésére, munka - és é létfeltételeik javítására, az egészségügy, a közművelődés, a kultúra jelentős előrelépésére vonat ko zik, mindarra, ami elősegíti az új ember formálását, a személyiség sokoldalú fejlődését, a szocialista életmód tökéletesítését. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni. A lakosság s;«á- mára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal növekednek. A köny- nyű- és élelmiszeripar, valamint a lakossági szolgáltatások szférájának fejlesztésére a tizedik ötéves tervben több mint 31 milliárd rubelt fordítunk, hatmilliárddal többet, mint az előző ötéves tervben. A kiskereskedelmi áruforgalom volumenét 60 milliárd rubellel kívánjuk növelni. A Központi Bizottság a fő irányok tervezetének kidolgozása során különleges figyelmet fordított a lakásépítésre. Az ötéves terv előirányzata: 550 millió négyzetméter. összetett, mindenoldalú formában igyekszünk megoldani a lakáskérdést. Az egészségügy fejlesztésére a tizedik ötéves tervben jelentős anyagi eszközöket fordítunk. Ezeket rendeltetésszerűen és teljes mértékben fel kell használni. A párt gazdasági stratégiájának mind a tizedik ötéves terv, mind hosszabb, távlatok tekintetében tengelyében áll — az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak — a gazdaság alapjának — szakadatlan, kiegyensúlyozott növelése. Ez hatalmas feladatokat állít azok elé az ágazatok elé, amelyeknek ki kell elégíteniük az országnak a fémek, fűtőanyagok, energia-, vegyipari termékek, erdő- és építőanyagok iránt egyre növekvő igényét. Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság minden szféráját modern gépekkel és berendezésekkel hivatottak ellátni. Tovább fejlesztjük egyebek közt a nyugat-szibériai komplexumot, amely távlatilag az országos ellátáshoz a kőolajnak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a műanyag jelentős részét adhatja. Alapvetően új szakaszt tervezünk a kelet-szibériai termelőerők kiaknázásában. Egyedül a szajanszki komplexum, amelynek az energiát a világ legnagyobb kapacitású erőműve, a Szajan-Susensz- kaja vízi erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari létesítményt foglal majd magában, amelyek fémkohászatra és gépgyártásra szakosodnak. Nagy jelentősége van a baj- kál—amuri vasútvonal építésének. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységének gyors növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának nagymértékű emelése. A hatékonyságra való támaszkodás ‘— és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevonására kell majd számítanunk, hanem csupán a munka termelékenységének növelésére. (Folytatás az 5. oldalon) A párt gazdasági stratégiája és a tizedik ötéves terv sajátosságai 4 NÓGRÁD - 1976. február 25., szerda A Gagarin Űrhajós Felkészítő Központ parancsnoka, Georgij Bercgovoj, a Szovjetunió kétszeres Hőse, Sztanyiszláv Kosztockij filmrendező és Mihail Uljánov, a Szovjetunió népművészei beszélgetnek a XXII. moszkvai pártkonferencia szünetében. Beregovojt és űljánovot az SZKP XXV. kongresszusára küldöttnek választották.
