Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
V-; Megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusa Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TJ N A.C.S. LA PJ XXXII. ÉVF., 47. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. FEBRUAR 25., SZERDA A társadalmi fejlődés fő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése határozza meg-eonyid Brezsnyev előadói beszédét mondja. Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt, helyi idő szerint 10.00 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa. Tizenöt és fél millió szovjet kommunista képviseletében mintegy ötezer küldött gyűlt össze a párt legfelső fórumán. A küldöttek között a szovjet munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak, az értelmiségnek, a forradalom veteránjainak, a szovjet hadsereg és hadiflotta harcosainak legjobb képviselői foglalnak helyet. Az SZKP XXV. kongresszusát a Központi Bizottság megbízásából Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában a következőket mondta: — Mély megelégedéssel jelenthetem önöknek, hogy a Központi Bizottság meghívására kongresszusunkon kilencvenhat ország kommunista, munjiás. nemzeti demokratikus és szocialista pártjainak százhárom küldöttsége vesz részt. Köszönetét mondunk e pártok vezetőségének azért, hogy elfő-. gadták meghívásunkat. — Pártunk egyetlenegy korábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagyszámú baráti küldöttség. Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodnak, amely megbonthatatlanul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért harcoló világfront minden egységével. Lenin pártja magasra tartja és töretlenül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. Az SZKP KB beszámolója és a párt soron levő feladatai a bel- és külpolitika területén. Előadó: Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov, a revíziós bizottság elnöke; 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irány- az 1976—80-as évekre. Előadó Alckszcj Koszigin, a elvei Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; 4. A párt központi szerveinek megválasztása. Az első napirendi pont előadójaként az emelvényre lépő Leonyid Brezsnycvet, az SZKP KB főtitkárát a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó tapssal fogadták. Leonyid Brezsnyev beszéde L. I. Brezsnyev, az SZKP ti Bizottságának beszámolóját szőr nemzetközi kérdésekről KB főtitkára az SZKP Közpon- előterjesztve beszédében elő- szólott. I. A világliclyzet és az SZIÍP nemzetközi tevékenysége Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, elsősorban a szocialista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus országai mind erősebb, mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidációval együtt gyors ütemben fejlődött a társadalmi termelés. emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel számoljon le egy szocialista állammal, és elfojtson egy nemzeti — felszabadító forradalmat. A vietnami nép hősiessége es önfeláldozása, amely a »zocialista országok és a haladó világközvélemény szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabadság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlatokat nyitott meg egész Dél- kelet-Ázsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak történetébe, amelyet a népek •a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erőfeszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok viszonylatában következetesen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el, döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani, így építjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista államokkal : Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, ' az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Mongóliával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával. » Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező . ereje természetesen a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége,' világnézeti egysége, a célok és az akarat közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek mély, sokoldalú, rendszeres kontaktusainak meggyőző képet mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nem egyszer tartottak többoldalú baráti találkozót a pártok központi bizottságai első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigéten. Voltak ilyen találkozók a pártkongresszusok idején' is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondani szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista országok pártjainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együttműködés jellemzi. Mint. ismeretes, «egyes pártok külön nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista országok összeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük és fejlődését — akárcsak korábban — minden eszközzel előmozdítjuk. Ennek útja a testvérpártok közös erőfeszítése a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista . internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé, ez a szerződés megbízhatóan szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknek jelentősége, amelyek az utóbbi években politikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szembenálló katona: tömbökre oszlását, mind a fegyverkezési hajszát. Álláspontunk ebben a vonatkozásban közismert. Mégis teljesen világosan' ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a Varsói Szerződés többi résztvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az ide tartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkésállamok ipara. Közösségünk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a közös piaci országoké. A párt Központi Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépített gazdasági együtt- működésre, annak a kölcsönös előny és a szocialista internacionalizmus alapján történő további fejlesztésére. Az elmúlt ötéves időszak jó néhány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági integrációnak azt a hosszú lejáratú programját, amelyet a többi KGST-or- szággal együtt 1971-ben fogadtunk el. A komplex program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdasági kölcsönhatásunk, fokozódott országaink gazdaságainak egymást, kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST-orszá- gokkal lebonyolított áruforgalmunk. Ez a forgalom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre támaszkodva most megtehetjük a következő lépést. Napirendre került a hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közösségünk anyagi alapjának megerősítéséről. Az utóbbi években lényegesen kibővült ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival — mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rendszeresen találkoznak pártjainknak az ideológiai és a nemzetközi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok tudósai ma már sok tudományágat kollektív erőfeszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segiti az eszmei nevelő munka színvonalának emelését pártjaink mindegyikében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fel a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelenlegi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mindinkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a Szocializmus Igazsága. A szocializmus már ma roppant hatással van világszerte százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus biztosítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáférhetőségét a jövőjük iránti szilárd bizonyosságot. A szocializmus békét hoz, biztosítja valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyenjogú .államközi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. Ami pedig a holnapot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékokat szolgáltat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitalizmussal szembeni történelmi felsőbbrendűségre. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több egyenesen összemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaristáitól és az enyhülés ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta ve(Folytatás a 2. oldalon). , t
