Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Szovjet diplomás magyar mérnökök A .Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói sokat olvas­nak, sokat tudnak a Szovjetunióról. A Szovjetunióban nerricsak a felszabadítót tisztelik, de olyan országot is. ahonnan a gyár működéséhez jelentős mennyiségű alap­anyag érkezik. Ha műszaki-technikai segítségre volt szük­ség, a legkiválóbb szakembereket küldték el a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekbe. A gyári munkásgyermekek kö­zül pedig többen a Szovjetunióban váltak kiváló szakem­berré, mérnökké. Kengyel István koliómér­nök, a gyár műszaki tanács­adója 1953-ben végzett Szverdlovszkban. Hat évet töltött a Szovjetunióban. A szverdlovszki Műszaki Egye­temen tanuló tízezer mérnök hallgató közül akkor százan lehettek magyar fiatalok. Ab­ban az időben a szörnyű, pusztító háború nyomainak eltüntetése is a mindennapi gondok közé tartozott. ; — Már akkor meglepett a szovjet emberek áldozatkész­sége, szorgalma és öntudata — mondotta Lengyel István. — A háború alatt az ukraj­nai gyárakat az Urálba te­lepítették és hétpercenként egy t—34-es harckocsit bo­csátottak ki. A szükség idei­jén a szovjet dolgozók szinA te nem ismerték a munkaidő végét. Volt olyan mérnök, aki egy hétig egyfolytában dolgozott a gyárban és csak vasárnap ment haza. Talán egyetlen ország képe sem változik olyan gyorsan, mint a Szovjetunióé. Nyolc évvel egyetemi tanulmányaim be­fejezése után, 1963-ban ke­rültem ki ismét Szverdlovszk- ba, de nem ismertem rá a városra. Nyolc év alatt 10 új nagy gyárat építettek. De az egyetlen környéke is úgy megváltozott, hogy csak néz­tem. S ahogy a Xxv. kong­resszus előtt összegezik az eredményeket, abból látható, a fejlődés azóta jovább fo­kozódott. Ami ott történik, az méltán ejti bámulatba az emberiséget. . X Bán Lajos gépészmérnök, a huzalmű műszaki osztályán dolgozik. Három éve került haza a leningrádi Műszaki Egyetemről. — Bennem még frissek az emlékek — jegyezte meg be­szélgetésünk során. — A XXV. kongresszus előkészí­tése idején, a legnagyobb te­kintélyű szakemberek és az egyszerű munkások közösen beszélik meg és alakítják a jövő programját. Az ilyen nagy esemény alkalmával, a párt kezdeményezésére, rend­szeresen, mindent átfogó or­szágos vita alakul ki. Engem különösen megfogott az a közvetlenség, amit a lenin­grádi Műszaki Egyetemen ta- tapasztaltam. A Szovjetunió­ban a tanárok és professzo­rok ott voltak mellettünk a laboratóriumban és azzal a közvetlenséggel beszélhettünk velük,, mint a legjobb bará­tainkkal.* — De a közvetlenség nem­csak az iskolában és labo-. ratóriumban jellemző. — Ha az utcán találkoz­tunk ezekkel a magas tudo­mányos szinten dolgozó em­berekkel, akár ott, közvetle­nül is meg lehetett velük be­szélni a gondokat, a felada­tokat. Szerintem annak a példátlan ütemű fejlődésnek, ami a Szovjetuniót jellemzi fontos alapja, hogy nagyon sok tudományos munkát vé­geznek. Azóta sem volt a ke­zemben annyi lefordított an­gol, amerikai, német és ja­pán folyóirat, mint a Szov­jetunióban, A gazdálkodás stabil és ki­egyensúlyozott. — Most a következő Őt évre a kongresszus arról dönt, hogy a munkások és alkal­mazottak munkabérét 16—18 százalékkal kell növelni. De ez csak része a fejlődésük­nek hiszen a fontosabb áru­cikkek és szolgáltatások ára teljesen stabil. Sőt egyes fontosabb árufajták árát csökkenteni akarják a követ­kező öt esztendő során. x. Kovács Jánös gyárrcszlegi főmérnök, szintén a Szovjet­unióban tanult, és onnan is nősült. — Különösen a XX. kong­resszus emlékezetes számom­ra — mondotta —, mert ak­kor folytattam az egyetemi tanulmányaimat a Szovjet­unióban. Ügy emlékszem, hogy akkori szovjet egye­temista ismerőseim és egyéb ismeretségi körben is a leg- tárgyilagosabb józansággal fogadták a kongresszus ha­tározatait. S ha a mostani kongresszusra a Szovjetunió egész társadalma nagy ér­deklődéssel és figyelemmel tekint, azért van, mert- a kommunista párt kongresz- szusai nemcsak az eredmé­nyeket méltatja. Politikai bátorsággal beszélik meg a fogyatékosságokat is, ame­lyeknek feltárása nélkül nem lehetne kellő ütemben előre­lépni. O. B. Gépjavítás Szegényben Lórik Zoltán gépszerelő, Csizmadia Ferenc szakmunkás és Beszkid Balázs másodéves szakmunkástanuló a nagy téli gépjavítás ideje alatt rakodógép felújítását végezte Sze­lvényben. A tavaszi idényjellegű munka beköszöntése előtt elkészülnek valamennyi javításra, ellenőrzésre váró gép szerelésével. —kj— ösró srozsa éves ezért egy botanikus szakér- angliai hívtak a helyszínre, aki Épít'őmunkások \800 rózsát találtak ak romseyi apátság falának egyik üregében. A teljes ép- cl u an . e8J01 s . „ ségben megmaradt virágszál emelte ki nyugvohelyerol a rendkívül törékenynek tűnt, ritka leletet. iikus yszínn munkával Erőgépek A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban az idén is folytatják a Rába-Steiger erőgépek gyártását. Ez évben 500 Rába-Stei­ger erőgépet gyártanak a mezőgazdaság számára. Az összeszerelést a nagyüzem budapesti Vörös Csillag Gépgyárában végzik. A gé­peket az Agrotröszt hozza forgalomba. A gépek gyár­tása megkezdődött és az 500-ból 80-at még az első negyedévben elkészítenek, s át is adnak a megrende­lőknek. Létssríniemplpn nélkül Felkészülten, öntevékenyen Az utolsó simításokat vé­gezte az ez évi elképzelése­ken Gyimesi László, a Kőbá­nyai Porcelángyár balassa­gyarmati telepének vezetője, amikor találkoztunk. Bepil­lantva a termelés hatékony­ságát segítő, a termelékeny­séget növelő programba az első, ami szembetűnt, hogy az idén a 9 millióval nagyobb termelési értéktervet változat­lan áron számolva a múlt évivel azonos létszámmal va­lósítják meg. Milyen konkrét intézkedé­sek révén kerülnek közelebb kitűzött céljaik eléréséhez? Uf technika — technológia A két alapvető és kizáró­lagos termékük, a cső- és tár­csakondenzátor gyártásában történt, illetve történik rész­ben alapvető változás. A ta­valyi beruházás eredménye­ként az idén a tárcsakonden­zál orok előállítását csaknem teljes egészében géppel vég­zik. A Franciaországból vá-' Sarolt új gépsor termeléke­nyebb, mint a nyugatnémet csőkondenzátor-gyártó auto­mata berendezés. Míg a nyu­gatnémet kiszolgálásához mű­szakonként 29 munkásra volt szükség, addig a francia be­rendezés kiszolgálását 12 dol­gozó végzi műszakonként, ugyanakkor jóval többet ter­melnek és jobb minőségben. A francia gépsor beállítása a többi között azt, is jelenti, hogy a géppel és kézzel gyár­tott két alapvető termék ará­nya 80—20 százalékra vál­tozik a gép javára. — A francia automata gyártósoron előreláthatólag' február végén, március ele­jén lesz a próbagyártás, utá­na térünk át az üzemszerű termelésre. Az új technika, amely teljesen új technológi­át ír elő, azért is előnyös, mert az igények e termék irányába tolódnak el. Ugyan­akkor ennek a terméknek a gyártásáért többet is fizet­nek — állítja a* telepvezető. Mivel az új gép csak két­féle átmérőjű termék előállí­tására alkalmas, a műszaki kollektíva vállalta, hogv töké­letesíti, s ily módon képessé teszi négy átmérővel való gyártásra is. Ezzel hozzásegí­tik önmagukat ahhoz, hogy áz egy főre előírt 9—10 szá­zalékos termelékenységet el­érjék. Az új technika, technoló-' gia fogadása nem okoz gon­dot, mivel az előző — nyu­gatnémet — jól „beajánlotta” magát. Annak idején nagy' erőfeszítésbe $elt, míg az új gépsor kiszolgálásához szük­séges munkásgárdát össze­szedték. Ma viszont a dolgo­zók közül egyre gyakrabban és egyre többen kérdik a te­lep vezetőjétől: — mikor me­hetnek át az új gépsorra? — Főleg fiatalok vállalkoz­nak az új technika megisme­résére és kiszolgálására. El­sősorban nekik van finom kezük. Erre nagy szükség van az új gyártósoron, mivel ezek a gépek igen érzékenyek. Az ide kerülő munkásnők részére húszórás technológiai tanfo­lyamot tartunk az indulás előtt — folytatja Gyimesi László. Belső tartalékok Az elképzelések megvalósí­tásához vezető másik jelentős út a belső tartalékok fel- használásában jelentkezik. — Tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet. Ennek során csökkentjük a kezdés előtti és utáni kieső -időt. I^evesz- szük az órabérét azoknak, akik gyakran vannak igazo­latlanul távol. Végső esetben pedig megválunk tőlük. Min­den munkafolyamatban felül­vizsgáljuk a normákat. Ahol Szükség van rá, ott növeljük a követelményeket. Az új norma kialakítását a műveze­tők javaslata alapján a szak- szervezettel egyetértésben ve­zetjük be. Az edzőkemencék­nél úgy csoportosítjuk az al­katrészeket, hogy csökkenjen a beégetési idő. Arra törek­szünk, hogy a tavalyinál még kevesebb legyen az állásidő — hangsúlyozza a telepveze­tő. A hatékonyság és a terme­lékenység növelése érdekében fokozzák az anyagi érdekelt­séget. A verseny legjobbjai­nak szánt összeget: differen­ciáltan adják ki. Amennyi­ben a teltételeket nem telje­sítették, akkor a kiosztásra szánt összeget nem adják át. haftem átviszik a következő versenyidőszakra. Az automa­ta gépeknél dolgozó műszeré­szek bérét összekötik a gépek teljesítményével és a selejt alakulásával. A műszakiak csak akkor kapnak prémiu­mot, ha az anyag és energia­takarékosság követelményei­nek maradéktalanul eleget tesznek — mondja határo­zottan Gyimesi László. Minőség és FMK. I A nemrég lezajlott gyárt pályázaton a telephely öt főből álló FMKT csoportja, a negyedik helyezést érte el „A npnőség-szabályozási rendszer kidolgozása és megszervezése” című munkájával. Az ebben foglaltakat a telep vezetősé­ge fokozatosan megvalósítja. Az elképzelés lényege, hogy gyártás közben ellenőrzési pontokat jelölnek ki. Innen veszik a vizsgálathoz szüksé­ges munkát, s ennek tüzetes megnézése után az eredményt kártyákra vezetik fel. A ta­pasztalatok összevetése után kiderül, hol van eltérés a szo­kásostól, mi az előidézője. A hibák okait a gyártásban keli megszüntetni. — Nem bürokratikus ez a módszer — vélekedik a te­lep vezetője.. — Bevezetését saját erőből oldjuk meg. A munkát a csoportvezetők végzik. A vég­rehajtást pedig az üzemveze­tők ellenőrzik — zárja a té­mát a telep vezetője. Az eddig tett intézkedések hatása már jelentkezik a ja­nuári és februári termelés kedvező számaiban. Ugyanis eddig naprakészen teljesítet­ték a ‘ tervet. v. k. Cipőipari együttműködés Cipőipari kooperációról kö­tött szerződést — Iintcoope- ration Kereskedelemfejlesz­tési Rt. közreműködésével — a Minőségi Cipőgyár, a Tan- nimpex és a Technoimpex az USA-beli Katy Industries Inc céggel, 1982-ig fokozatosan évi 2 millió párra növelik a női cipőkivitelt az Egyesült Álla­mokba. Az amerikai piaci igények kielégítéséhez az amerikai partneryállalat ki­egészítő gépeket, valamint szervezési és technológiai know-how-t ad át, amely ki­terjed a gyártás egész folya­matára. Az anyagátvételtől a csomagolásig., ily módon mint egy 20—25 százalékkal nő a termelékenység is. Őszintén és önkritikusan Nőtincsen A nőtincs: Naszályvölgye Termelőszövetkezet zárszám­adásán Dobsonyi Pál tsz-el- nök beszámolóját azzal kezd­te, hogy nemcsak az 1975-ös év gazdálkodását értékeli, ha­nem áttekinti a középtávú tervben megjelölt célokat, is­merteti azok teljesítését. Meg­állapította, hogy a szövetke­zet a negyedik ötéves tervben tovább fejlődött. Gazdálko­dása korszerűsödött néhány ágazatban az iparszerű ter­melés kezd meghonosodni. Az utóbbi esztendő termelési eredményei mindenki előtt bebizonyítják, hogy helyesen döntött Szendehely, Nőtincs és Felsőpetény tagsága, ami­kor kimondta az egyesítést. Az egyesüléssel jobban meg­teremtődtek az anyagi, tech­nikai és személyi feltételek a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. Az egyesülés előtt a három tsz együttes termelési értéke megközelítette a 27 és fél milliót. Az elmúlt gazdasági évben már meghaladta a 49 milliót. Az előbb említett időszakban csaknem megdup­lázódott az árbevétel, s 43 millióról 60 millió fölé emel­kedett a közös vagyon érté­ke. Ezeket a kedvező válto­zásokat a tagság és az al­kalmazottak szorgalmas mun­kája, cselekvőkészsége tette lehetővé. Kedvező irányban változtak és teljesültek az életszínvo­nal-politikai célkitűzések. Az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem az elmúlt eszten­dőben a tagoknál 129.50 fo­rint volt, ami 51.50 forinttal több mint a negyedik ötéves terv első esztendejében. Az alkalmazottaknál a jövede­lemnövekedés mértéke az előbbinél szerényebb, de át­lagkeresetük így is azonos a tagság jövedelmével. A szövetkezet búzából, cu­korrépából, lucernából nem teljesítette a tervet. Egy-egy növény termésátlaga ingado­zott. Ez azzal magyarázható, hogy a kedvezőtlen időjárás mellett későn végeztek a ve­téssel, ugyanakkor a magágy minősége nem volt megfelelő. Mivel a cukorrépánál meg­sértették a technológiai elő­írásokat — több mint 65 ezer forint veszteségük keletke­zett. A vezetőség olyan in­tézkedéseket tett, arpelynek eredményeként Nőtincsen is nyereséges lesz a cukorrépa. A növénytermesztésen belül a repce, a tavaszi árpa, a ku­korica termésátlaga mondható kedvezőnek. Ez egyúttal je­lenti, hogy az ágazat alig ma­radt el a tervezett nyereség­től. Kedvezően alakult a tejter­melés. Az egy tehénre eső hozam 2907 liter, vagyis 11,6 százalékkal magasabb, mint 1974-ben volt. Ennek ellenére mégis a tennivalókról szólt részletesebben a beszámoló. Ezek szerint nagyobb rendet kell tartani az istállóban, az állattartó telepeken! Szaksze­rűbben kell megoldani a ta­karmány adagolását, és job­ban be kell tartani a techno­lógiai utasításokat. Erre azért van szükség, mert a reálisnál nagyobb - az állatelhullás. Nem alakult kedvezően a bor­júknál és a növendékmarhák­nál az önköltség. Az előbb említett tennivalók ellenére az állattenyésztés nyereséggel zárult. A vezetőség figyelmet for­dított a gazdálkodás haté­konyságát segítő fejlesztések megvalósítására. Építésre egy- millió-hatszáznegyvenezer fo­rintot költöttek. Ebből ta­karmánysilót, gépszínt hoztak létre, átalakították a mellék­üzemet, valamint az > iroda­épületeket. Legelőtelepítésre 802 ezer, gépi beruházásra öt és fél millió forintot fordí­tottak. A termelőszövetkezét élt azzal a lehetőséggel, melyet a kormány biztosít a kedve­zőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-eknek. A gazdaság kisegítő tevékenysé­ge — gumiipari termékek gyártása, lakatosipari tevé­kenység, varrodai munka — nem érte el a tervezett ár­bevételt. Ez részben össze­függ a vezetési gyengeségek­kel, szervezetlenséggel, a meg­alapozatlan tervezéssel és a meglazult munkafegyelemmel, A szükséges intézkedést a tsz vezetősége megtette, re­mélik, hogy összefogással a hiányosságok megszűnnek. A közgyűlés elé terjesztett beszámoló erénye, hogy őszintén és önkritikusan fel­tárta a vezetési gondokat. Legnagyobb hibának a kö­zépvezetők és beosztottak la­za kapcsolatát jelölte. A ve­zetők nem foglalkoztak kö­vetkezetesen a dolgozók min­dennapi gondjaival, azok megoldásával. Ennek is tu­lajdonítható, hogy többen késve kapták meg a munka­ruhát. gumicsizmát, védőitalt és az őket megillető tűzifát* A vezetés színvonalának ja­vítását szolgálja, hogy öt fiatal főiskolát, egyetemet végzett szakemberrel létesí­tettek munkaviszonyt. Ezután dr. Szabó Ervin, a területi szövetség nevében közölte, hogy az elmúlt év­ben a gazdaság a szarvas- marhab ús-tenmelésben az el­ső, a tejtermelésben pedig a második helyet érte el, majd átadta a versenyzászlót és az oklevelet. M. L, NÚGRÁD - 1976. február 24., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom