Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

Zápaxámartá* Nfiftrádmmgfferben Még inkább alkalmazkodni az adottságokhoz NOGRÁDMEGYERBEN a magyargéciekkel történt egye- •üitís uián az első zárszám­adást tartottak. A közgyűlés hangulatára a vezetőség és tagsag egysége volt a jellem­ző. Csaknem az egész tagság ott volt — mindössze négyen hiányoztak —, s nagy figye­lemmel hallgatták a vezetőség beszámolóját, amit Juhász Jó­zsef elnök terjesztett a köz­gyűlés elé. Az eredmények reális értékelése bizonyította, hogy a kedvezőtlen adottsá­gok mellett is lehet évről év­re előrelépni, biztosítani a fejlődést Az ágazati gazdálkodási rendszer bevezetése, az önel­számolás kedvezően hatott. Megtanultak ágazatonként is számolni a ráfordítással, költ­ségekkel és hozamokkal. A szövetkezet jövedelmének •gyre nagyobb része szárma­zik az állattenyésztésből. Ko­rábban a szarvasmarhatartás általában veszteséges volt. Az ■utóbbi időben egyre jövedel­mezőbbé válik. Tavaly sike­rült kialakítani a tbc-men- tesített szarvasmarha-állo­mányt. Növekedett a tejho­zam, tehenenként a tervezett 2300 liter helyett 2524 literes fejési átlagot értek el. Az el­múlt évben a tejtermelésben 20 százalékos, -értékesítésben viszont 29 százalékos volt a növekedés. A tej literenkénti önköltsége 4.60 forint. A be­számoló elemzése szerint még so1,: a tartalék. A megyei pártbizottság cselekvési programjában meghatározottakkal össz­hangban sokkal nagyobb cé­Dan kjeg yriihaság Egyik napról a másikra ,,milliomossá” vált egy dél­koreai család. Li Szang Von családjának iratai között ugyanis egy százharminchat evvel ezelőtt nyomtatott egy­millió dolláros amerikai bankjegyre akadtak. A ritka­ságszámba menő bankjegyet egy New YorkVi bank hozta forgalomba 1840 decemberé­ben. A bankjegy a Li család egy tagjához került, aki mi­niszteri rangban foglalkozott kereskedelemmel. A dél-ko­reai család amerikai illetéke­sekhez fordult az egymillió do’'áros bankjegy beváltása érdekében. A bankjegv dél­koreai pénzre átszámított ér­téke meghaladja az ötszáz­millió vont. Az Egyesült Ál- Lmok hatóságai azonban kö­zölték, nem áll módjukban e'eget: tenni az átváltási ké­résnek. mert a bankjegyet kibocsátó amerikai bank 1 s«n-i>an tönkrement. A Li e.s"’éd tehát csunán arra szá- mf*4v»t. hn«v enr'őkne'.- - ja e’ a ritka bankjegyet. Ha eev Ids «•ze’-eo<'séie van. ak­im- még rnipd’Z kaphat érte néhány millió vont tokát tűztek maguk elé. A takarmány termesztés, -beta­karítás színvonalának növelé­sével, a jobb tenyésztői mun­kával az évi 3200 literes fe­jési átlag elérése a cél. Az üsző- és hízómarhatartás gazdaságos. A tervezettnél tavaly is jóval többet értéke­sítettek. A súlygyarapodás ja­vult, de még ebben is van­nak további tartalékok. Nem­csak a beszámoló állapította meg ezt. hanem több felszó­laló is bizonyította: reális cél a nagyobb követelmény. A JUHTENYÉSZTÉSNEK hagyományai vannak az egye­sített termelőszövetkezetben. Az elmúlt öt év alatt csak­nem megkétszereződött a juhállomány. Amíg 1970-ben 1300 darab juh volt. ma már 2554, darab van, amiből 1550 az anyajuh. A számszerű nö­velés mellett a minőségi cse­rére is számítanak, öreg ju­hok helyett fiatal jerkék te­nyésztésbe állítása a cél. Ta­valy 37 százalékos volt a juh­állomány növekedése, a ter­vezettnél több bárány került értékesítésre. A tervezett 3.56 kilogramm helyett 4.12 kilo­gramm volt a gyapjúnyírási átlag. A közgyűlés álláspont­ja, hogy a juhtenyésztés jö­vedelmezősége tovább javít­ható. Ezért újabb, szántóként kevésbé hasznosítható terüle­ten végeznek gyepesítést. A baromfitenyésztés is egyre gazdaságosabb. Koráb­ban a tenyesztojás-termelés nem hozta a várt hasznot. A feltételek jobban megfelelnek a pecsenyecsirke-nevelésnek Tavaly csökkent az elhullási arány, a fajlagos takarmány­felhasználás. ugyanakkor na­gyobb volt az értékesítési 6Uly. Ebben is van még tar­talék. / Az állattenyésztés eredmé­nye és további fejlesztése nem véletlenül került a köz­gyűlésen előtérbe. Ez az ága­zat pótolta a kiesést, ami a növénytermesztésnél volt. A kukorica, repce kivételével ugyanis nem sikerült elérniök a tervezett terméshozamot. Növekedett a . műtrágya-fel­használás. Helikopteres nö­vényvédelmet alkalmaztak. Időben elvégezték a munkát, sőt gépparkjukkal más ter­melőszövetkezeteknek is se­gítettek a betakarításban. Nem rajtuk múlott, az elma­radás. Terveik egyébként az idén nagyobb terméshozamok elérésére szólnak. Ezt még fokozottabb, gondosabb mun­kával, talajerőpótlással ala­pozzák meg. / Általános követelményként állították maguk elé a takar­mánytermesztés, -betakarítás színvonalának növelését. Ke­nyérgabonát termelnek a szántóterület felén és ehhez biztosított a megfelelő gép­park. Az elmúlt három év­ben az erőgépek zömét ki­cserélték. A további gépesí­téshez is képződött megfelelő anyagi alap. A szövetkezet pénzgazdálkodása kiegyensú­lyozott. Ezt a lehetőséget még inkább a takarmányter­mesztés gépesítésére kívánják fordítani. Az állattenyésztés­hez az alapot ezzel teremtik meg. REÁLIS HELYZETELEM­ZÉS. a célok pontos megha­tározása jellemezte a nóg- rádmegyeri zárszámadó köz­gyűlést. Az elmúlt évi gazdál­kodás lehetővé tette, hogy öt százalék nyereséget osszanak a tagságnak. Nem feledkeztek meg a jövőről sem. A bizton­sági alapot, fejlesztési alapot növelték. A tagság összefogá­sa, szorgalma mellett ez a biztosítéka, hogy elérik az újabb, még nagyobb célo­kat. B J. Alkotó Ifjúság A NÉV, AZ elnevezés — kicsit szimbó­lum is. Jelkép, ami önmagában hordoz olyan feltételezést, hogy az ifjú hév, lendület, a fiatalságban mindig benne rejlő kibontako­zási készség — alkotó, újat teremtő erő. Egy remek akció viseli most ezt az elneve­zést. Már bontakozó, részleteiben már meg­mutatkozó akció. Szóljunk kicsit részleteseb­ben róla, megérdemli a figyelmet. Még 1974-ben döntött úgy a KISZ köz­ponti bizottsága, együtt az ipari tárcákkal: mozgalmat hirdetnek ezzel a címmel. Nem kevesebbet hirdettek meg, mint azt, hogy a harmincadik szabadság évebe lépő Magyar- országon bontakozzék termelést segítő, al­kotó lendülettel az ifjú szakmunkások, ipa­ri-tanulók, technikusok, fiatal mérnökök újí­tó, gyakorlati ötleteket teremtő kedve. Miért is? Azért, hogy szülessenek segítségükkel gazdaságosságot, takarékosságot, műszaki újítást segítő ötletek! Saját szakterületükön éljenek javaslatokkal; érezzék, hogy az if­júság tudása, szakmai, technikai ismeretei méltó elismerést kapnak az iparágakban, az üzemekben. Részvevő lehetett minden ifjúmunkás, mérnök, ^ technikus; egyénileg, vagy kisebb, együtt dolgozó kollektívában. A készült mun­kákból pedig zsűri válogat, az Állami If­júsági Bizottság, a KISZ, s a tárcák szak­embereinek részvételével. Így szólt a „meg­hívás”. Az eltelt hónapok, s mostanában, az ipar­ági eredményhirdető kiállítások adnak fele­letet: az Alkotó Ifjúság mozgalom a várt­nál is nagyobb sikereket hozdtt. Aki betért decemberben a KGM Technika Házába — ahol a kohó- és gépipar ifjú pályázói közül (több tízezren indultak ötletekkel és alko­tásokkal), a legjobb négy-ötszáz munkáit megtekinthetve— megállapíthatta: rendkí­vül jelentős a fiatalok é mozgalma. Nagy megtakarításokat segítő ötletek, kisgépek; el­járások fotói; műszaki leírások, csupán egyet­len iparág területéről. Híradástechnika-, gép ipar; ezüstnyerés hulladékból — mind a fia talok ötletei, gonddal kimunkálva, beveze tésre, alkalmazásra készen. Pár napja a könnyűipar „gyűjteményét” tekinthettük meg: az iparág legtehetségesebb ßatal dől gozói több mint 500 pályaművel jelenthez tek. Ötletes kempingfelszerelések, ügyes be rendezések a papíripar, a textilgyártás, bőripar számára, pénzt, energiát, fáradtsá got megtakarító, korszerű termékeket pro­dukáló eljárások. S a sornak még nincs vége. Az „Alkotó Ifjúság” mozgalom országos értékelésére csak tavasszal kerül sor. Ha összevetjük a számokat — kétszázezer nél is több fiatal vett, vesz részt ebben az akcióban. Szakmunkástanulótól fiatal mér­nökig. Okosan, felkészülten, bizonyságot té­ve műszaki tudásról, szakmai hozzáértésről, munkája szeretetéről. S ami az ötletek kézzelfogható hasznán, meg az erkölcsi értéken kívül számottevő — szemléletformáló, bizonyságtevő is az „Al­kotó Ifjúság” akció. A sok szkeptikus, el­marasztaló és nem is egészen alaptalan vé­leménnyel szemben azt példázza: a legjobb munkásgenerációk, a legjobban felkészült idősebb szakmunkások méltó utódai nevel­kednek a tanintézetekben, dolgoznak ifjú szakmunkásokként, technikusként, mérnök­ként a gyárakban. Olyan fiatalok tízezrei akik folytatni képesek a jó hagyományokat, vállalják az örökséget. Akiket köznapokon észre sem veszünk, viselkedésükkel békét lenkedünk, szakértelmüket is megkérdője­lezzük. MOST válaszolt sok tízezer fiatal. Derék és bizonyító módon. Azzal, hogy valóban „al­kotó ifjúság” ők, és és az alkotások a leg­jobb, legmagasabb mércével is mérhetők. / (V. M.) Orvos a népfrontban Újat építünk lielycífe ■— Jövőre lesz húsz eszten­deje, hogy ide költöztünk Nógrádra. Ha az évek számát vesszük, talán soknak tűnik. De mi a feleségemmel együtt szinte csodálkozunk, ha szó­ba kerül. Valóban ennyi idő telt el? Dr. Sabián Imre. körzeti Orvos kétezer-kétszáz ember egészségét vigyázza Nógrá- don és Berkenyén. Ügy hoz­zánőtt a községhez, hogy tár­sadalmi élet, mozgalmi mun­ka elképzelhetetlen nélküle. Tagja a népfrontbizottságnak. És lelkes szervezője min­denféle közösségi munkának. — A gyógyítás, betegláto­gatás, tanácsadás, vöröske­resztes elfoglaltság közepet­te mikor jut ideje erre? — Egyrészt munka köz­ben, másrészt munka után. A rendelőben sokan megfordul­nak. Beszélgetünk erről ar­ról. Ilyenkor felvetem. mi újság a maguk utcájában? Vagy elmondom, hogy társa­dalmi munkára készülünk, össze kellene fogni az embe­reket. Nem szükséges sokat beszélnem A mi községünk híres arról, hogy minden csa­lád kivétel nélkül szívesen dolgozik, ha társadalmi mun­káról van szó. — Például ? — Sok gondot okozott ne­künk a sár. Azóta — es erre nagyon büszkék vagyunk — minden utcában van kövezett járda. — Hogyan sikerült? — összefogással. Olyan járdaépítési mozgalom indult nálunk, hogy öröm volt néz­ni. Fiatalok,' idősebbek, de még az asszonyok, lányok is keverték a cementet, ásták az alapot... A felesége közbeszól: — Ne feledkezz meg a Tiszta, virágos község moz­galomról. Elértük, hogy a libákat, tyúkokat, már nem enged4k ki az utcára. Tavasz- szal, ; áron sok-sok virág minden ház előtt. Jöjjön el, nézze meg. — Most az óvoda van na­pirenden — veszi át a szót Sabján doktor. — Régi, el­avult. Hiába toldozgatjuk, foltozgatjuk, költjük rá a forintokat. Csak nem lesz az jó. Tanácsülésen, népfront­ülésen gyakori témaként ve­tődött fel, újat kellene építe­ni. * — Pénz van? — Pontosan ez a dolog ne­heze. Kevés a pénzünk. De nem esünk kétségbe. Ügy döntött a község, közös erő­vel besegítünk. — Mégpedig? — Töviről-hegyire megvi­tattuk a falugyűlésen és egyéb fórumokon, mi a teendő. A tanács a maga forintjait ad­ja, mi pedig a társadalmi munkát. Emellett a családok — kivétel alig akad — pénz­zel is hozzájárulnak az épít­kezéshez. Mindenki tehetsége szerint. Ki háromszáz, ki öt­száz forintot adott. Nem rit­kaság az ezer forint sem. Igv lesz nekünk szép és főként egészsé|jes óvodánk. Sabján doktor olyan szív­vel-lélekkel és nagy öröm­mel beszél a falu gyarapodá­sáról, ahogy csak az igazi pat­rióták teszik. — Pedig messziről kerül­tem ide. Zalai vagyok. Már úgy érzem, mintha itt szület­tem volna. Ha elmegyünk va­lamerre, a bekötő úton jövet újra és újra megörülök a nógrádi várnak. A Cserhát vonulatának. Ilyenkor úgy ér­zem. hazaérkeztem... Egyébként belgyógyász szakorvos. Hívták már több alkalommal máshová, maga­sabb állásba. Nem ment. — Igazán gyógyítani csak úgy lehet, ha is­merjük az embereket. Húsz éve vagyok itt. Akiket valaha kisbaba korukban hoztak hozzám, ma már felnőtt em­berek, a saját gyereküket mutatják. Ez nagyon nagy do­log. Érzem a ragaszkodást, a tiszteletet. Ezért nem változ­tattam. Mindig nagyra tartot­tam, ha valaki a közösségért dolgozik. Azt szoktam mon­dani, ha többet teszünk a kö­zös asztalra, abból minden­kinek több jut. Csatai Erzsébet Két SZKP-kongresseus közöli Az ember szolgálatában / .. Kcpósszcallitasunk a nagy szovjetország és szorgalmas né­pe hélköznápjaiba nyújt betekintést. Ismerkedjünk meg a nagy országépítő munka néh»ny •»••edményével! » Évente megrendezik a Szov- És ahol kevés a víz, szivaiy- jetuniöban az orosz tél ün- tyúk segítségével messzi vi- nepségsorozatát, amelyen év- dékről is odairányitják: Kö- százados népszokásokat, ha- zép-Ázsia száraz sztyeppéi, gyományokat elevenítenek föl. Üzbegisztán földjei a képen A képen: a jaroszlavli terű- látható szivattyútelepről kap- let téli ünnepségének egy je- ják az éltető vizet, ienete. » A Szovjetunióban ötezernél több üdülő és szanatórium szol­gálja évente tizenegymillió ember pihenését és gyógyítását. A képen: a Fekete-tenger parti Picunda, az egyik leghí­resebb gyógyüdülőhely. A világ legnagyobb, tudományos célokat szolgáló kutató- hajója szovjet zászló alatt fut a tengereken. A ..Jurij Ga­garin” nevű hajót a kilencedik ötéves tériben bocsátoiIák vízre. A szovjet népgazdasági tervekben mindig nagy súllyal szerepelnek az egészségvédelmi létesítmények. A kipen: su­gárkezelés egy leningrádi kórházban. NÓGRÁD -1976. február 21., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom