Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
Idei első megrendelését teljesíti Mátranovákon aGanz MÁVAG gyáregysége. Csehszlovákiába. Bratiszlavába szállítanak hídszerkezetet, mely a Duna fölött bizonyítja a no- vákiak tehetséges munkáját. A csehszlovák szakemberek a napokban vették át a hídszerkezetet műszakilag, melynek elszállítása a közeljövőben megtörténik. Képünkön: Hollósy János művezető. Berze Ferenc hegesztő csoportvezető és Kun Zoltán szakmunkás az átadás előtti utolsó simításokat végzi a hídszerkezeten. —kulcsár— Közgyűlés után íSézsán Egy esztendő tanulságai Elcsendesültek a zárszámadással járó izgalmak a né- zsai Május 1. Termelőszövetkezetben. Végzik a mindennapi munkát, amelyhez a legutóbbi zárszámadási közgyűlés adott újabb erőt. Hol- ma Miklós, ' a tsz elnöke a vezetőség beszámolójában — többek között — erre így. utalt: „A vezetőség úgy gon-' dolja, hogy mindenki megértette: gazdaságunk továbbfejlődése attól függ, hogyan szolgáljuk a közöst szellemi és fizikai adottságunkkal egyaránt, hiszen valamennyien felelősek vágyunk azért ami történik.” TOVÁBB A MEGKEZDETT ÜTŐN Két ■ nemzedék véleményét hallottam a vezetőség jelentéséről: Matus András középkorú férfiét, aki a közgyűlés nyilvánossága előtt elmondta, hogy elismerésre méltóak ugyan az elmúlt évben produkált eredmények, de ezek kezdetiek csupán. A tsz-nek a megkezdett úton kell haladnia, de nagyobb szakértelemmel, felelősséggel, a tagság rendszeres tájékoztatásával. Röviden azt fejtegette ez utóbbi megjegyzésével, hogy a tagságnak évközben is tudnia kell mindenről: sikerekről, kudarcokról, 'egyaránt, mert: csakis a tagság közreműködésével lehet igazán örülni, vagy a hibákat kijavítani. A másik nemzedéket Pazsitni József fiatal szakember képviselte, aki ugyan nem a nyilvánosság előtt, de egy meghitt beszélgetés során elmondta, hogy helyes volt a Nézsa környéki tsz-ek egyesülése. Jó volt a vezetőség kiválasztása és a tulajdonképpeni nagyüzemi mezőgazdálkodás csak ezután következik még a Naszály délkeleti lejtőjén. Igaza van a fiatal tsz- tagnak, mert mindazok, akik felszólaltak a közgyűlésen, hogy véleményt mondjanak a közös gazdaságban végzett munkáról, hangsúlyozták, mit kell tenniük, hogy a jövőben nagyobb eredményeket érjenek el. Erről beszélt Balogh János, az ellenőrző bizottság elnöke, a fiatal Dani- eiisz. Mária, a nőbizottság elnöke, Tóth János, a döntő- bizotság vezetője, Medle Ferenc esztergályos, Zomborka Béla állatorvos, Szupuka László, a riövénytermesztési ágazat vezetője, mindenki Gresina Istvánig a járási hivatal elnökéig. Ezen a zárszámadó közgyűlésen nagyon élesen kidomborodott, hogy megyénk mezőgazdaságában egy egészen új szemlélet kezd uralkodóvá válrii. Ez a népgazdaság és a közös érdekeit szem előtt tartva egy magasabb szintű gazdálkodás kialakítása, amellyel bizonyítható: mostoha körülmények között is lehet eredményeket felmutatni. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN Egy esztendeje, hogy Nézsa körzetében az addig maroknyi területen, meglehetősen pehéz körülmény tk között dolgozó tsz-ek kiléptek a fejlődésüket már nem szolgáló körülményekből és erejüket összevonva egyesültek, körülményeikhez viszonyítva egy nagy, négyezer hektárnál nagyobb gazdasággá. Bátor lépés volt, mert kockázattal is járt. Az emberek eltérő szokása, a szántóföldek különböző minősége, a növénytermesztést nagyon nehezítő mostoha körülmények, az egyesült tsz-ek különböző anyagi helyzete és más egyéb, mind-mind akadálya volt a munka megkezdésének. Érthető, hogjt a közelmúltban lezajlott zárszámadás nagy érdeklődést váltott ki a tsz tagságán kívül mindazokból, akinek valami köze is van a mezőgazdálkodáshoz. Az egy esztendő alatt végzett munka viszont bizonyította, hogy magasabb termelési eredményeket csakis a megváltozott körülmények között lehet elérni. Néhány számadat az egy év alatt elért eredményekből, arpihez tegyük hozzá: úgy jöttek létre. hogy még nem érvényesültek teljes egészében az új termelési technológiák. nem bontakozott ki minden mértékben a munka korszerű szervezettsége. A vezetés is az útkeresés szakaszában Van. Utalt erre felszólalásában Medle Ferenc is, amikor az elavult gépparkról, a sűrűn fellépő anyaghiányról beszélt. De Szupuka László, a növénytermesztési ágazat vezetője is feltárta, hogy a hozzáértés a munka szervezettsége hiányában lett az elmúlt évben olyan alacsony a cukorrépatermésük, mint amilyen volt. De idézzünk néhány gondolatot a vezetőség jelentéséből: „Nehezítette a kibontakozást az ágazatok egymást segítésének hiánya, a, meg nem értés, a magatartásbeli fogyatékosságok...” A JÖVÖ KILÁTÁSAI Mindezek ellenébe megszülettek az erők egyesítésének legelső, de sokat ígérő eredményei. A növénytermesztés árbevétele az 1970. évi 11 millió 641 ezer forinttal szemben 1975-ben 17 millió 397 ezer forint volt. Az állattenyésztésben elért ered-, mény a tervezett 14 millió 674 ezer forinttal szemben 20 millió 041 ezer forint. A jövőben —-magasabb eredményeket kell produkálni, mert nagy a tartalék, de annak feltárásához meg kell teremteni a munka összhangját, el kell sajátítani a magasabb tudást. A nézsai termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén egyébként végigvonult, hogy a jövőben, a nagyobb eredmények elérésére készülnek. Ennek megteremtették a szükséges anyagi fedezetét, amikor közel 1,5 millió forintot. fejlesztési alapra, közel egymillió forintot biztonsági 1 alapra tartalékoltak. Nem nagy összegek ezek, de most ennyire futotta anyagi erejükből. A legfőbb fedezet a tartalékok feltárása, az emberekben levő felelősség, szorgalom. A közgyűlést levezető Szálai István pártvezetőségi titkár zárszavával idézzük fel' a zárszámadás záróaktusát: „Termelőszövetkezetünk dolgozói egyre jobban értik pártunk agrárpolitikáját, bíznak abban, mert jól szolgálja a szocializmus építésének ügyét, a szövetkezeti parasztság és egész népünk boldogulását. E politika végrehajtásában készek cselekvőén részt venni...” Ebben van a dolog lényege, ez a nézsai elmúlt évi politikai, gazdasági sikerek legfőbb forrása, amihez párosul, az alkotáshoz szükséges lehetőségek biztosítása. Bobál Gyula K un Béla egy kis erdélyi faluban, Leién született 1886. február 20- án. Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott végezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizenhat éves korában belépett a szociáldemokrata pártba és ettől kezdve élete összeforrt a munkásosztály harcával. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői közt találjuk. A világháború kitörése után a frontra került. 1916. tavaszán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat orosz elvtársaihoz és 1917. tavaszán bekapcsolódott a tomszki pártszervezet munkájába, segítette . a szocialista forradalom előkészítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Petrográdba — a mai Leningrádba — utazott, ahol Lenin fontős feladatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország területén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitációs és szervező- munka vezetését. Nem maradt magára ezzel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok segítették, mint Szamuely Tibor, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március 24-én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfeszítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar hadifogoly lépett a Vörös Hadsereg soraiba és harcolt az orosz és külföldi ellenforraE^iinilliiinl fonni — öt ét miilva A ZIM nagyüzemi pártbizottságának cselekvési programia Kibővített pártbizofctsági ülésen vitatta meg az V. ötéves terv irányelveit, s az 1976-os cselekvési programot a ZIM nagyüzemi pártbizottsága. Az előterjesztés, a vitában résztvevők egyaránt azt erősítették, hogy a gyár továbbfejlődésének alapját az eddigi eredmények, mindenekelőtt a IV. ötéves terv eredményei jelentik. Egyenletesebb munka A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában az elmúlt öt esztendőt a korábbinál egyenletesebb termelésnövekedés, korszerűsödő - gyártmányszerkezet. fejlődő műszaki színvonal. valamint a szocialista és tőkésexport növekedése jellemezte. A termelési ér1 ék 533 millió forintról 80S mil)- lió forintra emelkedett öt év alatt. Figyelemreméltó tény, hogy a termelés növekedése a termelékenység emelkedéséből származott. A gyárban készített termékek korszerűbbek lettek. Az ország energia- szükségletét, a lakosság igényeit szem előtt tartva, a termékek háromnegyede „kicserélődött”. A termékek nemcsak a hazai piacon keresettek, emelkedett az export, s ezen belül a tőkésexport tízszeresére növekedett. Az eredmények értékét növeli. hogy azok elsődleges forrása nem a növekvő munkáslétszám volt. A gyárban a tervszerűbb. szervezettebb, jobb minőségű munkára fordították a figyelmet, s gyakorlatilag változatlan létszámmal dolgoztak. Az elmúlt években kialakult a munka- szervezés úi rendje, meghonosodott a DH-munkarendszer. és kibővült a gváregvségek között a kooperáció. Ugyanakkor ösztönzőleg hatott a munkások tevékenységére, hogy számottevően gyarapodtak a bérek, a munkásjövedelmek. öt év alatt csaknem 60 millió forintot kapott béren kívüli juttatásként a gyári kollektíva. Többek között az egészségtelen gyári kolónia lebontására. lakásépítésre és lakásvásárlás lá- mógatására hétmillió forintot biztosított a gyár. Ebből az összegből 130 dolgozót segített, hogy egészségesebb, kényelmesebb lakáshoz jusson. A pártbizottság cselekvési programja azokat a legfontosabb feladatokat jelöli meg. amelyek következetes megvalósítása a továbbfejlődést segíti. A gyári kollektíva legfőbb célja, hogy a termelés értéke az V. ötéves terv végére érje el az egymilliárd forintot. Hogy a még gazdaságtalan termékek gyártását is új, korszerű, a hazai és a külföldi piacon egyaránt jól értékesíthető termékekkel cseréljék fel. Teljesítsék az államközi szerződésben vállalt NDK exportfeladatokat. növeljék a tőkésexportot. Ki mennyit dolgozik A feladatok megvalósításának kulcsát nem a munkáslétszám növelésében, hanem mindenekelőtt a termelékeny-, ség emelkedésében, a hatékonyabb gazdálkodásban látja a gyári pártbizottság. Ez természetesen szükségessé teszi a gyári rekonstrukció folytatását, főleg az öntöde, a csiszoló. a nikkelező fejlesztését. az anyagmozgatás gépesítését. a szerelés és a zomári- Cozás korszerűsítését. A gazdasági eredmények és csakis a tartós eredmények teremtenek biztos alapot a bérek és a jövedelmek további növekedéséhez. A pártbizottsági ülésen többen szóltak arról, hogy következetesebben érvényt kell szerezni a szocialista elosztási elveknek. Elsősorban azokat kell fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíteni, akik többet és jobban dolgoznak. s hosszú éveket, évtizedeket töltöttek a gyárban. Már az idén A célkitűzések megvalósító* sa már az idén tervszerűbb, folyamatosabb munkát kíván a gyár valamennyi dolgozójától. Az 1976-os cselekvési program, az éves tennivalók rögzítése mellett azt is „mutatja”. kinek mit kell tennie a tervek valóra váltásáért. Azért, hogy minden évben termelékenyebb. hatékonyabb. eredményesebb legyen az a tevékenység, amelyet a gyári kollektíva végez. A pártbizottsági ülésen — érthető módon — arról esett a legtöbb szó.- hogy a pár*- alapszervezetek. s személy szerint a kommunisták mit tehetnek, mit szükséges Hen- niök. A megállapítás esyér- telmű voltra pártbizottság, a pártalapszervezetek legfontosabb feladata, hogy a hatékonyabb. jobb minőségű mun-' kára mozgósítsák a dolgozókat. Arra. hogy valamennvi párttag, gyári munkás teljesítse napi tervét, éves feladatát. Ezért a kommunisták példa- mutatása mellett nagy jelentőségűnek ítélték a tanácskozás résztvevői, hogy a gyár ötévé« tervének irányelveit, az 1976-os cselekvési programot minden munkás megismerje, egyetértsen azzal. Ez az alap ugyanis, hogy következetesen végrehajtsa a gyár a javát szo'gáló. salát hasznára váló elképzelések“' M. I. Március 26 és 27-én Nyomdászok vetélkedője Március 26 és 27-én rendezik meg a könnyűipar első „Ki minek mestere?” országos szakmai-politikai vetélkedőjének döntőjét. A szocialista rr\unkaverseny szerves részeként a KISZ kb kezdeményezte a nemescélú versengést, amelyre a Könnyűipari Minisztérium javaslatára a nyomdaipar 30 éven aluli szakembereit, hívták meg. A nyár végén meghirdetett vetélkedő első fordulója mintegy 2000—2500 fiatal részvételével a vállalatoknál'az év végéig zajlott le, s a legjobb eredményt elért résztvevők jutnak el a márciusi döntőbe1, amelynek szervezésével a Kossuth Nyomdát bízták meg. Á döntő közönsége sok érdekességre számíthat. Az elméleti ismereteken túl a fiataloknak bizonyítaniuk kéjt gyakorlati rátermettségüket, például a hirdetésszedésben, a nyomtatógépek kezelésében, s forgó- színpadszerűen felállított gépeken kell elvégezniük a gyors és pontos kötészeti munka mesterfogásait. A politikai kérdések az MSZMP XI. kongresszusának és a KISZ kb. 1974., áprilisi határozataira, valamint az időszerű bélés ’ külpolitikai tudnivalóira vonatkoznak. A komoly versenyfeladatokat játékos elemek, is tarkítják. , Kilencven éve született Knn Béla dalmárok ellen. Ö maga is több csatában vett részt. Tisztában. volt azonban azzal, hogy a forradalomnak elsősorban idehaza van rá szüksége. 1918. novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ő kezdeményezésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kpmmu- •nisták Magyarországi Pártja. Az „őszirózsás forradalom” eredményeként létrejött . nép- köztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyeket a nemrég összeomlott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az uj forradalom feltételei. A kommunisták tábora gyorsan növekedett, szaporodtak a sztrájkok, tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. A budapesti gyűjtőfogház — ahol a letartóztatottakat őrizték — az új forradalom főhadiszállásává vált. Kun Béla itt értesült arról,. hogy a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítjuk ki őt. Erre már nem került sor. 1919. március 21- én győzött a " szocialista for- radálom. Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze, harminchárom éves 'volt, amikor az ország élére került. A legnehezebb feladatot vállalta: a külügyi népbiztos posztját. Olyan helyzetben. amikor a tőkésvilág valamennyi nagyhatalma el volt szánva arra, hogy megakadályozza a kommunizmus további elterjedését. Az antantországok rutinos, tapasztalt diplomatáit is meglepte, hogy milyen körüíie- kintően és ügyesen használta fel minden lehetőséget a munkásállam javára. Tevékenysége nem korlátozódott a külügyekre. Valójában ő volt a Tanácsköztársaság első embere — ezt balját és ellenség egyaránt elismerte ö mondta ki a döntő szót a forradalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személyesen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti tervek kidolgozásában. Küzdött a belső ellen- forradalom és a vezető szervekben megnyilvánuló ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának kidolgozásában. Mindemellett jutott ideje arra is', hogy gyűlésekre járjon, állandó kapcsolatot tartson a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek az ellenséges. túlerővel szeriében. 1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Kun Béla emigrálni kényszerült. A Szovjetunióban talált új hazára, ahol a Kommunista Intérnacionálé egyik vezetőjeként dolgozott. Nem törődve a veszéllyel. gyakran hagyta el a Szovjetuniót, hogy átadja tapasztalatait a kommunista testvérpártoknak. Különösen sokat tartózkodott — illegálisan — Becsben. Az üldözött, illegalitásba szorított magyar párt újjászervezésén fáradozott itt, Landler ■ Jenővel. Lukács Györggyel, Révai Józseffel és a KMP más vezetőivel együtt. A Kommunista Internacio- náléban különböző tisztségeket viselt. A húszas években az agitációs es propagandaosz- tályt vezette.' 1929—1934 között a Balkán-titkárság vezetője volt. Segítette a bolgár, román, jugoszláv, görög kommunisták harcát. E r lete tragikusan' ért véget: a Szovjetunióban a harmincas években a személyi kultusz nyomán kibontakozó törvénysértések áldozata lett. Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisztelettel övezi. B. Gy. NÓGRÁD — 1976. február 20., péntek 3
