Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

Mindenki nek tilos Az utak, parkok, terek, köz­területnek számítanak és azo­kat rendeltetésüknek megte- leloen lehet csak igénybe venni. Ez a rendelkezés vo­natkozik a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Ház elolt levő betonozott térre is. Evek óta volt itt elég sza- balytalanság, amikor egyes bzetnélygépao isi- vezetők a te­ret ' i arakozasra használtak, nem törődve az ott sétálgató gyerekekkel és felnőttekkel. A olt egy feljáró is, amit ké- sobo lánccal elzártak. De az sem használt! A városi ta­nács talán ezért is intézke­dett úgy, hogy a térrel szem­ben várakozóhelyet létesített. Az említett térre feljáróutat megszüntették, és végig, 25— 30 eentiméter magas járda­szegélylap lerakásával figyel­meztették az autósokat, hogy ezután ide járművel felhajta­ni nem lehet. Csökkent is ezzel a felhajtás. Viszont azért egy-két gépkocsinak mintha különengedélye lenne arra, hogy felugrasson e szegélyen! A téren lévő könyvesbolt előtt órákig álldogál egy kis teher­autó, és rakodik. Mondhatná erre az ember, hogy a sok könyvet mégsem hordhatják cl a 30 méterre levő várako­zóhelyre. Ez igaz, viszont ami­kor e modern létesítményt megépítették, a tervezők az épület mögött levő útra néz­ve építettek raktárajtót is minden létesítményhez. A Jó­zsef Attila Művelődési Ház és a megyei könyvtár dol­gozói használják is ezen hát­só ajtót, így nem zavarják u téren sétálgatok nyugal­mát és nem veszélyeztetik ókét. A könyvesbolt hátsó ajtaja talán annyira el van torlaszolva,, hogy ott nem tudnak közlekedni? Igye­kezzünk a jövőben minden közvagyont a rendeltetésének megfelelően használni, mert az nemcsak egy-két ember tulajdona, hanem mindany- n yiunké. M. S. Farsangi bál K o tnhány hun A Romhányi Építési Kerá­miagyár Vöröskereszt-szerveze­te a községi Vöröskereszt­szervezettel közösen jól sike­rült farsangi bált rendezett. A bevételből az év folyamán a véradóknak és az idős embe­reknek szeretnének . kedves­kedni egy-egy kis ajándék­kal. Ügy a falusi, mint az üzemi szervezet nevében kö­szönetét mond mindazoknak Koczka' Imréné, az ÉPKGY. Vöröskereszt-titkára, . akik segítségükkel hozzájárultak a bál sikeréhez. ' Tavaszra hess ülnek Az olvasók fóruma Őrhalomban Levelezőink Jelentik Asszonyok a munkában Mátramindszenten, a ter­melőszövetkezetben dolgozik Mátis Sándorné, fejőnő. A szövetkezetnek 13 éve tagja és 20 éve párttag. Szereti a munkáját. A rábízott állato­kat nagy szakértelemmel lát­ja él csakúgy mint asszony­társai. Ö is azok között volt. akik nemrégiben végezték el az általános iskola 7—8. osz­tályát és az öthónapos szak­mai tanfolyamot, amelyen az állatgondozás fortélyaival is­merkedhettek meg. Mátisné jelenleg maxista középiskolá­ba jár, mert úgy érzi, mint párttagnak kötelessége ta- nulhi. ' — Munkánkat kulturált környezetben végezzük. öl­töző, hideg, meleg víz, tiszta helyiségek várják az asszo­nyokat. A keresetre sem lehet panasz, hiszen 3—4000 forint között keresünk. Bár az is igaz, hogy ünnepnap sem ki­vétel, mert az állatokkal tö­rődni kell. Nagyon fontos az etetés pontos betartása, a tisztaság, aztán ott a gépek kezelése. Mátis Sándorné munkáját lelkiismeretesen végzi és már többször kitüntetésben ré­szesült. Nemrégiben Cseh­szlovákiában, Prágában járt jutalomként, társasutazáson. Katona Károly a tsz-elnök jó véleménnyel van róla: — Sok ilyen asszony kel­lene a szövetkezetünkbe, mint Mátisné — foglalta össze' vé­leményét az elnök. * Istenmezejéről járt be a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalathoz özv. Varga Jánosné, a salgótarjáni epü- letelemgyárba. Naponta reg­gel 4 órakor kellett kelnie és este térhétett csak haza há­rom gyermekéhez, akiknek el­látása sokszor a késő órákra maradt. Munkahelyén, ahol beta­nított műkövesként dolgozik, elégedettek munkájával. ö maga is szereti a szakmát, hiszen sokszor elidőzik egy- egy elkészült munkadarabnál. Vargáné párttag. Nehéz élete volt, hiszen mint bányász- család gyermeke ő volt a ti­zedik a családban. Anyja hét árva gyermeket nevelt nehéz körülmények között. Boldo­gan szólt megváltozott életé­ről: — Két éve kétszobás la­kást kaptunk a helyi tanács­tól. Szép, kulturált környe­zetben lakunk és mennyivel más. hogy nem kell 4 órakor kelni, jut idő a gyerekekre és az embér nyugodtan végez­heti munkáját. Jómagam is sokszor gondolok arra, hogy az idei tervünket pontosan idő­re teljesítsük, hogy minél több család költözhessen új otthonba, kulturált körül­mények közé. Takács Lajosné Salgótarján Véradás Nőtincsen A népfrontmunka vonzásában Pista bácsi, •• • •• a ioszonjuh Nagybetűs tábla hirdeti a drégeiypalánki Szondi Szövetkezet nötincsi ci­pészműhelyének falán: ja­vító szolgáltatás a lakosság szolgálatúban. A .kis mű­helyben szorgosan tevé­kenykedik Ferenc István, a környék Pista bácsija. Szendehely, de inkqbb Ősagárd és részben Felső- petény lakossága is ide hozza a javításra váró láb­belit, táskát, egyéb bőr­árut. Nyár végén, ősz ele­jén Pista bácsi több héten át kórházban volt. de nem feledkezett meg róla mun­kaadója, munkáltatója ott sem. Ez alatt az idő alatt nagyon sokan kopogta lak a műhely ajtaján, keresték. $ akik tudták, hogy hol van, hogyléte felől érdek­lődtek. Az idős, már pihe­nést érdemlő nyugdíjas Pisla bácsi szakmabeli munkát nélkülözni nem tudó szorgalommal. ha lassan is, de még mindig szolgálatunkban áll. Kár. hogy a fiatalok nem akar­ják e fontos és szép szak­mát megtanulni tőle. Ez­úton is köszönjük Pista bá­csi szorgalmát. Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig dolgozzon közöttünk. áll­jon a lakosság szolgálatá­ban. V. A. A Hazafias Népfront VI. kongresszusára készülődve a népíróntkörzetek megkapták a városi bizottság által kidol­gozott 1. sz. intézkedési ter­vet. A terv szerint február 15 —március 31. között újjá kell választani a helyi népfront­testületeket. Ebből adódóan körzeti választógyűléseken szá­mot kell adnunk választó­inknak arról, hogy az V. kong­resszus állásfoglalását, a nép­front programját hogyan tel­jesítettük, mit tettünk azok helyi megvalósítása érdeké­ben. Számadással tartozunk mindazoknak, akik az utóbbi négy évben népfrontpoliti­kánk lényegét megértették és cselekvőén szolgálták nemze­ti egységünk erősítését, a párt­tagok és pártonkívüliek tar­tós szövetségét. Seregszem­lénket is kifejező választó- gyűléseken azokat a „dolgo­kat” kell bemutatnunk, me­lyeknek kezdeményezését he­lyeselte és elfogadta a közvé­lemény. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű a testületi mun­káról, a ‘ mozgalomra neheze­dő sokrétű tettekről, tenniva­lókról mindenkit kielégítően szólni. Elbizakodottság nél­kül, nyugodtan nézhetünk a választóink szemébe, anél­kül, ho^y nehézségeinket el­hallgatnánk. Eget-föidet ren­gető nagy dolgokat ugyan nem vittünk végbe, de a be­szélgetések arról győztek meg, hogy a mérleg nyelve a po­zitívumok felé billen. Tevékenységünk során fo­koznunk kell mindannyiunk­ban a felelősseget. Legyen Kérést továbbítunk: mindennapi politikánk a la­kókörzetben élő emberek gondjaival való törődés, osz­tozkodás, segítenikész-akarás. Mozgalmunk társadalmi te­kintélyével szélesítsük a cse­lekvés területét. Nyílt város- politikánk további fenntar­tásával, annak finomításá­val legyünk előbbrelátóak kö­zös céljaink megvalósításá­ban. Népfrontvezetők úgy tud­ják a mozgalom kapuját szé­lesebbre tárni, ha az embe­rek igényeit társadalompo­litikai vonatkozásban támo­gatják, segítik Erezzék az emberek, hogy a közös prob­lémákban nem maradnak magukra. Az ebből fakadó bizalom %lég lesz ahhoz, hogy a helyenként tapasztalható kö­zönyösségből, érdektelenség­ből föloldódjanak. Választó­ink kapjanak bátorítást a jö­vő feladatokhoz, észrevéte­lük közléséhez. Ne elnéző mo­sollyal fogadják, ha valaki a népfront nevében eljár, vagy intézkedik. A kongresszus előkészítésé­vel és a népírontbizottságok újjáválasztásával tovább nő a körzeti bizottságok társa­dalmi tekintélye és elismeré­se. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy mozgalmunk VI. kongresszusa újabb lendüle­tet ad a munkának és előse­gíti, hogy a népfront vá­lasztott szervei valóban ál­landó és cselekvő részesei le­gyenek a politikai és társa­dalmi életnek. Tóth Gyula St. bányakörzeti HNF-elnök Véradást szervezett * nő- tincsi Vöröskereszt. Közigaz­gatási területünkön ebben az évben ez volt a harmadik ön­kéntes véradás. Elsőnek je­lentkezett az alig 500 lako­sú ösagárd, ahol 59-en men­tek véradásra, majd a nötin­csi 107 fő, s ehhez zárkózik fel a szendehelyi véradók tá­bora. Az első, valamint az öt­venedik, hetvenötödik és szá­zadik véradót egy-egy szál szegfűvel köszöntötték a he­lyi Vöröskereszt aktivistái. A hála és a köszönet hangján szólunk róluk ezúton, s bí­zunk abban, hogy szerte az országban, megyénkben is sok­sok követőjük akad. \ Köszö­net a szervezőknek, s még nagyobb a véradóknak, akik a hét végi pihenőnapon ep­re. időt szenteltek. V. A. El ne kiabáljuk Megyénkben régen várt, egy éve nem látott vendég jelent meg, a tavasz. Előhír­nökei, a hóvirág- és barka- csokrok már jóval korábban, még januárban hírt adtak érkezéséről. Ám néhány nap­pal ezelőtt még hófúvással, farkasordító hideggel tom­bolt a tél. Azután hirtelen, mintegy varázsütére a felhőkön át­csillant a nap. Ragyogásba borította a világot és hadat üzent még meglévő hófol­toknak. A napfény , nyomán elmosolyoglak az emberek, a kőműves fütyörészni kezdett a fal tetején, a lányok össze­súgtak, a fiúk megfordultak utánuk. A tereken napimádók fordítják fény felé arcukat, szaporodtak a babakocsit to­ló, totyogó babát sétáltató mamák. Az öregedő férfiak kihúzott derékkal mennek az utcán, amig eszükbe nem jut a csúz A háziasszonyok megállapítják, hogy ideje volna ablakot mosni, s hiába van sár, az erdei ösvények megtelnek andalgó szerelme­sekkel. Kitárulnak a szívek és az ablakok. Átjár mindent a tavaszias levegő, és még a szürke betonfalak is moso­lyogni látszanak. Reméljük végleges a tavasz« érkezése, bár a csillagászati naptár szerint még nincs itt az ideje. Persze az is lehet, hogy csak nézelődni jött pár napra. Akkor is köszönjük a kóstolót! —g.— Megkérdeztük: örhalomban. a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet­ben Horváth Andrásné agro- nómussal találkoztunk, aki burgonyatermesztéssel foglal­kozik. — Tavaly 849 vagon burgo­nyát takarítottunk be a föl­dekről. Megépült egy tárolónk is, amelynek befogadóképessé­ge 150—170 vagon. Az idén 300 hektáron 90 vagon bur­gonyát ültetünk — tájékozta­tott az agronómus, majd így folytatta: — A tavaszi ültetésre szánt burgonya válogatása már megtörtént. Most már csak a jó időt várjuk, hogy-a föld­be kerüljön. Az ültetést gé­pek és asszonyok végzik, eh* hez szakismeret kell. Éppen ezért a termelőszövetkezet burgonyatermesztő tovább­képző tanfolyamot rendezett az asszonyok részére, és azon 87-en vettek részt, végeztek eredményesen. Megtudtuk még Horváth Andrásnétól. hogy az őrhalmi termelőszövetkezetben három női szocialista bigád dolgo­zik 74 taggal, és felajánlásai­kat maradéktalanul teljesítik. Képünkön Kanvó Istvánná nőfelel őssel látjuk munka Vöd­ben. Mint mondta: örhalom- ban nem kell az asszonvok-t unszolni, szeretnek dől?"”"’! (né) Új klubtagok jelentkezését várják Szécsényben Szécsény nagyközség nyug­díjasok klubja nevében írom levelem. Arról szeretnék be­számolni, hogy községünkben már két éve megalakult a nyugdíjasok klubja a Haza­fias Népfront segítségével. Ez nagyon szép, nagyon fon­tos kezdeményezés volt Sta­tisztikai adatok szerint 600 nyugdíjas él Szécsényben, de a klubnak csak 60 tagja van. Minden második hétfői na­pon klubnapot tartunk az if­júsági művelődési házban. Gazdag programról a vezető­ség gondoskodik a legmesz- szebbmenően. Többek között szakelőadókat szervez egész­ségügyi, közigazgatási, régé­szeti, történelmi és egyéb fontos dolgokról. Nyáron ki­rándulásokat szervezünk. Na­gyon jó. hogy mi is tartozha­tunk valahová! Sok nyugdí­jas társunk, azonban még nem lépett a klubtagok sorá­ba, nem látogatják az előadá­sokat. Ezért is írtam meg. hogy ezzel is felkeltsem a még kívülállók érdeklődésé Jöjjenek, tömörüljenek nő ­nél többen a klubba! Meg­látják, érdemes ’esz! I'e »vies Pál klubtag A kézbesítő betegsége miatt Ütépítésiigyhen Balassagyarmat utcái ör­vendetes- tempóban kerülnek felújításra. Néhány napja megkezdődött a Mártírok út­jának időszerű átépítése is. Az egész utca hossza, amely átépítésre szorul, alig egy ki­lométer. A vasútállomás felé érin: a vasúti felüljárót, amelynek közelében, a TÜ- ZÉP-telep vasúti iparvágá­nyáig állandóan nagy göd­rök és buktatók nehezítik úgy a járókelők, mint a különfé­le járművek közlekedését. Ál­talános kívánalom lenne, hogy a TÜZÉP-hez vezető ipar­vágányig terjesztenék ki az utca átépítését. Ez a távolság 25—30 méter többlethosszű- ságot jelentene. Ennek elinté­zéséhez kérnénk támogatást a Baross Gábor utcai lakók nevében, az illetékest kivite­lező vállalat vezetőségétől! Gedőczi Jenő „ B.-gyurmát Miért késik az újság? — tette fel a kérdést Molnár Dénes, Salgótarján, Korvin Ottó úti olvasónk. Kérdéséhez hozzáfűzte, hogy általában £ napilapokat az eddig megszo­kott reggeli órák helyett dél­ben. vagy délután kapják kézhez. Ha egyáltalán meg­kapják! Érdeklődő kérdésükre azt a választ kapták a kézbe­sítőtől. hogv elfogyott! Már bocsánatot kérek — írja leve­lében olvasónk — hogyan fogyhat el az az újság, amely megvan rendelve? Talán a postai elosztáskor adnak ke­vesebbet? Az újság késői kéz­besítése munkanaookon talán nam is lenne elvan bosszan­tó. hiszen legtöbben délután jövünk haza munkából. An­nál kirívóbb a szabad szombat és a vasárnap. Január 26-án például délután 4 órakor hoz­ták az újságot. Apróság. de nagyon bosszantó tud lenni! tál vezetője, Bácskai Károly válaszolt: — A szóban forgó területen a hírlapok késedelmes kézbe­sítésének oka az volt, hogy 1976. január 20-án a terület hirlapkézbesítöje váratlanul beteg lett. A pótlásáról csak ügy tudtunk gondoskodni, hogy olyan kézbesítőt bíztunk meg a kézbesítéssel, aki elő­ször a város más területen végezte a kézbesítést, és má­sodik fordulóban vitte ki erre a területre a lapokat. Ezt a megoldást 1976. február 10-ig kellett alkalmazni. Azóta si­került a hiányzó kézbesítőt pótolni. Erre a területre is­mét a korai órákban történik a kézbesítés. Tekintettel a posta nehéz létszámhelyzetére (hírlapkézbesítő munkakörbe ugyanis nincs jelentkező', kérjük előfizetőink megértését és szíves türelmét. Minden igyekezetünk arra iránvul. hogy a hírlamkat az előfize­tők időben és pontosan kap­ják meg. de egy váratlan be­tegség mindig nehéz helyzet elé állítja a hírlapterjesztő­ket, mert az említett kézbe­sítőhiány miatt ideiglenesen csak úgy tudjuk megoldani a kézbesítést, hogy egyes terü­leteken átmenetileg később kapják a lapokat. Mi ezt a megoldást jobbnak találjuk, mint azt, hogy a kézbesítő hiánya miatt, adott terüle­ten. szüneteltetnénk a kézbe­sítést. Reméljük, hogy az «új kéz­besítő munkába állításával az előfizetőink jogos panasza sikerült orvosolni és bízun abban, hogy a jövőben r munkaerőhiány hasonló ese­tet nem idéz elő. Ezúttal kék­jük Molnár Dénes és a tob's kedves előfizetőnk szíves e’- nézését a közelmúltban elő­fordult késői kézbesítésért. Korvin úti olvasóink pa­naszára a megyei postahiva­NÖGRÁD —1976. február 19., csütörtök $

Next

/
Oldalképek
Tartalom