Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

f I Demokrácia, 4z SZi\l* XXV. kongresszusa (II.) művezetői szinten A TERVEK a munkapadoknál valósulnak meg. Jogok, kötelességek vannak, amelyeknek közvetlenül a munka­helyen kell érvényesülni. Milyen is a demokratizmus egy kisebb közösségnél, művezetői szinten? Erről a kérdésről beszélgettünk a Nógrádi Szénbányák fuvarozási üzemében Rutár István művezetővel, Gál István párt- és Kalcsó Lász­ló szakszervezeti bizalmival. Több rtiint 50 dolgozó tartozik a művezetői csoportba. Autójavítók, -szerelők, vagyis egy sokszakmás részleg. Két szocialista brigádban dolgoznak. Az egyik idősebbekből, a másik fiatalokból áll. A munkát nem lehet hosszú időre meghatározni. Van tervszerű tmk, de a munkát mégis in­kább a sürgősség szabja meg. A legfontosabb a gépjármű­vek üzemképességének folyamatost biztosítása. A 140—150 gépjármű, amelyek között személygépkocsiktól a darus­kocsikig sokféle van, ad bőven munkát a csoportnak. A szerelők egyik fontos feladata és egyben a végzett munkájuk mutatója is a jó gépkocsi-kihasználás. Tavaly a Kő százalékos tervezett gépkocsi-kihasználás helyett 88 szá­zalékot értek el. Az idén 87 százalék a terv. A cél tehát: kevés gépkocsi álljon egy időben javítás alatt és minél gyorsabban visszakerüljön a forgalomba. Amikor erről a munkamenetről tájékoztat a művezető, azt is elmondja, hogy naponta kell meghatározni a feladatokat. A két bri­gádvezetővel megbeszélik a tennivalókat és ők szervezik a munkát. — Szókimondó emberek dolgoznak ebben a részlegben. Özemtől szembe mondanak véleményt. Általában jó az összhang — mondja a szakszervezeti bizalmi. —j Sokat ja­vultak a munkakörülmények az utóbbi időben. A védőru- ha-eilátás is jo. — Milyen a bérezés? — Müszakbér van. mert nehéz lenne normázni. Ese­tenként az eredménytől függően prémium. — Milyen elvek szerint ‘járnak el a bérfejlesztésnél? Hogyan biztosítják a demokratizmust? Milyen elvek szerint osztják el a prémiumot? — Legutóbb új módszert alkalmaztunk. Mindenki kér­dőívet kapott, hogy a keretből kinek, mennyi béremelést javasol. Titkos volt a véleménynyilvánítás. Meglepő, hogy « mi elképzeléseinkkel csaknem teljes egészében egyezett. Talán két-három szélsőséges vélemény volt. amit persze, nem lehetett figyelembe venni. Az egyik legjobb szak­munkásnak érdekes módon mindenki a legmagasabb bér- fejlesztést javasolta. Többet, mint amennyire lehetőség volt — kapom a választ. — A prémium milyén mértékű? — Van, amikor hétezer, de olyan eset is, amikor tizen­ötezer forint kerül felosztásra. A brigádvezetők, szakszer­vezeti és pártbizalmiak bevonásával osztjuk szét, a végzett munka alapján. — Mindig megelégedésre? — Azért nem ilyen egyszerű! Van, aki reklamál, ami­kor .nem kap. Mert ilyen is akad. Az egyik dolgozó hozzám jött, hogy miért nem kapott prémiumot. Mondtam neki, miért nem kér munkát, amikor ráér, Jobban odafigyelné­nek, ha keresi a tennivalót, és akkor lenne prémium. Per­sze. nem biztos, hogy meggyőztem, de mindenesetre elgon­dolkozhat — mondta Kalcsó László. — Nekem az ifjúsági brigádból panaszkodtak, hogy kö­zülük miért nem kapott valaki Kiváló Dolgozó jelvényt. Per­sze, lehetett volna, de ha egyszer népesebb a brigád, mint amennyi Kiváló Dolgozó címre lehetőség van — mondja Gál István pártbizalmi. , ,— Úgy érzem, a felsőbb vezetés leadja mindazokat a jogokat, amelyeket a részlegnél lehet és kell gyakorolni. Az én partnereim a bizalmiak, akikkel. együtt alkotjuk a véle­ményt. Van, mikor vitatkozunk, de azért mindig sikerül kö­zös nevezőre jutni, egységes álláspontot kialakítani — mond­ja Rutár István. — Milyen a dolgozók informáltsága? Hogyan értesül­nek .az őket érintő kérdésekről? — Én nyilván a csoportvezetőket tájékoztatom elsősor­ban. A szakszervezeti kérdésekről a bizalmi, a pártdolgokról a parlagokat, rajtuk keresztül a többieket a pártbizalmi tá­jékoztatja. Ezenkívül van faliújság, hirdetőtábla, amit ugyancsak felhasználunk, amikor fontosabb kérdésekről esik szó. Ilyen csatornákon történik a viszontinformáció is. — Nemrég volt a termelési tanácskozás. Általában öt­hat felszólaló van a részlegből. Időközben is nyilvánítanak véleményt — mondja a művezető. : A MUNKÁSOK általában ott mondanak véleményt, tesznek javaslatot, ahol tudják, hogy figyelembe veszi a vezetőség. Így van ez a műhelyben is. Nemcsak a munka, néha egyes emberek magatartása is téma. Tavaly nem for­dult elő nagyobb fegyelmezetlenség, bár volt, akit a mű­vezető elkapott — ahogy mondani szokták. A felelősségre- vonás, fejmosás is hozzátartozik a munkahelyi demokrá­ciához. Életmentés a bányában A tizedik ötéves terv A következő öt év alatt 11 millió szakmunkást, közöttük 5 millió középiskolai vég­zettséggel rendelkező fiatalt képeznek ki a Szovjetunióba n. Az új ötéves tervben 1,1 —1,2 millió szakmunkásképző-iskolai helyet létesítenek. Képünkön: a jövő esztergályo­sai a moszkvai 40. számú sz akmunkásképző intézetben. Lengyel minta alapján új­szerű életmentő eszközt ké­szítettek a Bányászati Kutató Intézet szákemberei. Tran­zisztorok sorozatából álló miniatürizált, gyűszűnyi nagyságú adót pitének be a bányászfejlámpák akkumu­látorába. A parányi készü­lék hosszúhullámú jelekét sugároz. és folyamatosan, megszakítás nélkül dolgozik, így egy esetleges omlás ese­tén a külvilágtól elzárt bá­nyászok holléte gyorsan fel­deríthető. A bányamentőknél levő vevőkészülékek ugyanis felfogják és értékelhető jel­rendszerré alakítják az omlás alól érkező jeleket. Nagy elő­nye a vészjelző rendszernek, hogy minden egyes akkumu­látorba beépített miniadó más és más frekvencián sugároz, s így a vevőn felfogott jelek egyenként elkülöníthetők, pontos tájékoztatást adnak ■arról, hogy hány bányász ke­rült veszélyhelyzetbe. A vész- je’ző adók hatósugara mint­egy gO méter, s ez a tapasz­talatok szerint elég a felde­rítés és a mentés megkez­déséhez. ' A kutatóintézet szakembe­rei átadták az első tíz készü­lék prototípusát a Tatabányai Szénbányáknak, s rövidesen megkezdik a sorozatgyártást. Az idén 3000 fejlámpába épí­tik be a miniadót. s folya­matosan ellátnak minden ta­tabányai bányászt a korszerű vészjelzővel. A selyemiparban — amely­nek termelése a negyedik öt- éups tervidőszakban mintegy lret és félszeresére nőtt — nemrégiben értékelő ta­nulmány készült az export- tevékenység eredményeiről. A 45 országba exportáló, egész iparágat felölelő Magyar Se­lyemipari Vállalat a múlt év­ben kiemelkedő teljesítményt ért el; szocialista exportját 80 százalékkal növelte, összesen 6.5 millió rubel értékű ter­méket szállított a szocialista országokba, ezen belül is a 1 legtöbbet a Szovjetunióba, A példák sokaságát lehet felsorakoztatni, hogyan fo­gadták a kommunisták a szov­jet nép, az SZKP KB 1975. december 14-én nyilvános­ságra hozott kongresszusi irányelvtervezetét, a szovjet népgazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait. A moszkvai Iljics gyár dolgozói például, amikor munkásgyű­lésen megismerték a tizedik ötéves terv célkitűzéseit, eL- határozták: garanciát vállal­nak termékeik minőségéért, s felhívással fordultak az or­szág valamennyi dolgozójá­hoz, kövessék példájukat. Eddig 300 gyár csatlakozott a moszkvaiak felhívásához. Egy építőipari komplex brigád röpgyűlésen jelentette be el­határozását: védnökséget vál­lal a beruházások határidő­ben történő megvalósítása felett. Elhatározásukból — miután azt a televízió nyil­vánosságra hozta — országos mozgalom lett, s 1976. január végéig 300 ezer építőipari munkás csatlakozott hozzá­juk. A sajtó hasábjain is fo­lyik a kongresszusi irányelv- tervezet megvitatása: csak a Pravdához 10 ezer olyan le- ,vél érkezett, amely a tizedik ötéves tervhez szól hozzá, tesz okos javaslatokat, észrevéte­leket, az SZKP KB-t biztosít­ja a célkitűzésekkel való egyetértésről. A HATÉKONYSÁG ÉS MINŐSÉG TERVE Minek köszönhető a nagy­fokú érdeklődés? Magának a tervnek! A tizedik ötéves terv ugyanis új, fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtésé­ben, tökéletesítésében, a tár­sadalmi viszonyok, az új em­ber kialakításának, a szocia­lista életmód fejlesztésében. Ez a terv' arra hivatott, hogy biztosítsa a gazdaság egyen­letes fejlődését, fokozza a ha­tékonyságot, fejlessze az or­szág védelmi képességét, és a termelékenység javulását a további életszínvonal-emelés­ben is kamatoztassa. V. Beljanov, a közgazdasá­gi tudományok doktora szám­adatokkal világítja meg a ti­zedik ötéves terv nagyvona­lúságát. A Szovjetunió nem­zeti jövedelme 24—28 száza­lékkal emelkedik. Az ipari termelés 35—39 százalékkal nő, ezen belül a termelőeszkö­zök gyártása 38—42, a fo­gyasztási cikkeké pedig 30— 32 százalékkal. Érdemes az egyes iparágak fejlesztésé­nek néhány adatát is szem­ügyre venni. Az elektro- energetikában 1980-ban 1340 —1380 milliárd kilowattóra villanyáram-termelést bizto­sítanak. A vaskohászatban az ötéves terv végére 160—170 millió tonna acélt és 115—120 millió tonna hengereltárut állítanak elő. Oiyan üzemek vannak — mondotta Beljanov —, ahol 17 millió tonna acélt termelnek egy év alatt, há­romszor annyit, mint például a Német Demokratikus Köz­társaságban. A vegyiparban és petrolkémiában 60—65 szá­zalékkal növelik a termelést, úgy, hogy a kőolajtermelés­nek nagyobbik hányadát for­dítják e célra, mint a kilen­cedik ötéves tervben. Más szóval felülbírálták az olaj felhasználását, kevesebbet fordítanak fűtésre, újra „di­Csehszlovákiába és az NDK- ba. A tőkésexport egy eszten­dő alatt 34 százalékkal növe­kedett, összértéke elérte az 5,2 millió dollárt. A különfé­le bélésáruk. szintetikus ru­haanyagok, ing- és blúzkel­mék, nyüstös dekorációs szö­vetek a hagyományosak mel­lett új piacokra találtak Gam- biában. a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban és Kubában is. Az értékelő tanulmány alá­húzza: a kiemelkedő export­sikerek jelentőségét növeli, vatba” jön a szén. A gépipar és a fémfeldolgozás termé­keinek gyártását öt év alatt 1,5—l',6-szorosára növelik, es­zel biztosítva a népgazdaság valamennyi ágazatának mű­szaki megújítását. A tizedik ötéves terv egy­ben a kapitalizmussal folyta­tott gazdasági verseny fontos szakasza lesz. A Szovjetunió már megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat a beruhá­zásban; az ipar ütemének fo­kozásában, most a 'hatékony­ságon, a munkatermelékeny­ségen a sor. A Szovjetunióban is előbb- utóbb gond lesz a munkaerő. Erről csupán a következő ösz- szehasonlítást: az 1970-es években 10 millió volta mun­kaerő-tartalék, ez a 80-as évekre 6 millióra csökken, a XI. és XII. ötéves tervben pe­dig elfogy. GEOLÓGIAI KUTATÁSOK Hogy valóra lehessen válta­ni az ipar célkitűzéseit, gyor­sítják az alapanyag-termelést. Ez a munka kétirányú. A már meglévő ásványi nyersanyag- források kitermelését fokoz­zák, s az újonnan feltárt te­rületeken is elkezdik a ter­melést. Hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyeket találtak Kelet-Szibérlában, a Jakut Köztársaságban, Közép-Ázsiá- ban és a tyumenyi területe­ken. E lelőhelyek azonban messze, lakatlan területen vannak, így előbb vasutat kell építeni. Folyik tehát az „év­század építkezése” — az ős­erdőn keresztül — a gigászi Bajkál-Amur vasútvonalé, amely 1982-re felépül, s az el­ágazásokkal együtt összesen 4330 kilométer hosszú lesz. hogy mindez a fokozódó ha­zai igények megfelelő kielé­gítése mellett következett be. A hazai vásárlók ellátása, a választék további korszerű­sítése az elsődleges az MSV idei terveiben is. Emellett 1976-ban 5.8 millió dolláros tőkésexportot terveznek, mi­közben növelik a tavalyi — szinte rekordot jelentő — szocialista exportot. Tavasz- szal a Hungarotex-szel közös önálló kilálításon vonultatják fel Moszkvában az MSV ter­mékeinek sokaságát. A Szovjetunió európai ré­szében a szén- és érclelőhe­lyeket aknázzák ki. Fokozzák a kőolajtermelést az óceánok és tengerek talpazatain, Tá­vol-Keleten pedig a színes-, ritka- és drágafémek, s gyé­mánt kitermelését. Ugyan­ezeken a területeken gyorsít­ják a cellulóz és a papír alapanyagainak a kitermelé­sét. A fában gazdag Szovjet­unióban ma még viszonylag kevés papírt gyártanak. Ezen most változtatnak. A Távol- Keleten folytatják a kikötők fejlesztését és rekonstrukció­ját, a kereskedelmi flotta fel­újítását, a Vosztocsnij mély­vizű kikötő építését. 170 MILLIÁRD BERUHÁZÁS A MEZŐGAZDASÁGNAK A tizedik ötéves terv me­zőgazdasági fejlődését ille­tően az a feladat, hogy bizto­sítsák a termelés további nö­vekedését és nagyfokú stabi­litását, a magas szintű élel­miszer-ellátást, az ipar jobb nyersanyagellátását. Ennek érdekében a termelést az elő­ző ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 14—17 százalékkal növelik. Ehhez a feladathoz mért a 170 milliárd rubel ér­tékű beruházás a tervidőszak­ban. A kolhozok és szovhozok 1 millió 900 ezer traktort, 1 millió 350 ezer teherautót, 538 ezer gabonakombájnt kap­nak. A betakarítandó gabona- mennyiséget évi átlagban 215 —220 millió tonnára növelik. Ennek érdekében meggyorsít­ják a hatalmas gabonahozamú rónák létrehozását. E rónák létesítésére kiválóan alkal­masak a kazányi, az ukrajnai területek. A gyapot termelé­sét 1980-ra 9 miliő tonnára, a cukorrépáét 95—98 millió tonnára emelik. Javítják a gjtómölcs-, zöldségfélék ho­zamát is. A hústermelést vá­gott súlyban évi átlagban 15 millió tonnára, a tej terme­lését 94—96 millió tonnára, a tojástermelést 58—61 mil­liárd darabra növelik. A terv értelmében 4 millió hektár öntözött földet vesz­nek művelés alá, 4,7 millió hektár mocsarat csapolnak le. 1980-ban 115 millió tonna műtrágyát termelnek a mező- gazdaság számára. 50 MILLÓ EMBER LAKÁSKÖRÜLMÉNYE JAVUL A X. ötéves terv időszaká­ban — a hatékonyság és a minőségi fordulat időszaká­ban — az ipari és mezőgaz­dasági termelés lehetővé te­szi, hogy az egy főre jutó reál- jövedelem 20—22 százalék­kal növekedjék. A munkáso­ké és alkalmazottaké 16—18, a kolhoztagoké 24—28 száza­lékkal. A társadalmi fogyasz­tási alapokból származó jut­tatások és kedvezmények 28— 30 százalékkal emelkednek. Az ötéves tervidőszakban ismét több mint 50 millió ember lakáskörülményei javulnak: emelik az öregségi nyugdíja­kat; bölcsődéket és óvodákat építenek 2,5—2,8 millió gyer­mek számára. A kórházi ágyak számát 3,3 millióra emelik. Űj iskolák épülnek 7 millió tanuló részére. Az öt­éves tervidőszakban 11 millió szakmunkást képeznek ki, több mint 9,5 millió szakem­ber kerül ki a felső- és kö­zépfokú szakoktatási intéz­ményekből. Nő az üdülők, szanatóriumok száma, javít­ják a közlekedést, kiterjesztik a filmszínházak hálózatát, a könyvkiadást. A tizedik ötéves terv maga­biztosan jelöli fneg a Szovjet­unió valamennyi állampolgára számára a kommunizmus fe­lé vezető utat. Felvázolja az elérendő célt, és egyben a hozzá vezető utat is megmu­tatja. Ezt megértve döntenek úg/ országszerte a szovjet dolgozók, hogy fokozzák mun­kájuk hatékonyságát, minden munkahelyen javítják a mun­ka minőségét, takarékoskod­nak. Több mint 80 millióan kap­csolódtak be a szocialista munkaversenybe, s a legújabb tájékoztatás szerint a tizedik ötéves terv jól indult: a ja­nuári tervfeladatokat — a szokatlanul zord tél ellenére — teljesítették. Tehát nem­csak a több mint 15 millió tagot számláló SZKP — az egész ország méltóan készül a kongresszusra. E tények mindegyike alá­támasztja Leonyid Iljics Brezsnyev szavait: „Meggyő­ződéssel elmondhatjuk, hogy. a soron következő kongresz- szus új, fontos színvonalakat fog megjelölni ama nagy cé­lok felé vezető útón, amelye­kért- pártunk harcol. ame­lyeknek eléréséért minden erőnket latba vetjük”. Fodor László ; NÓGRÁD - 1976. február 19., csütörtök 3 Selyemipari sikerei«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom