Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Valós élet Tanúsítja a Központi Sta­tisztikai Hivatal' Nógrád me­gyei igazgatóságának jelen­tése. amelyet megyénk lakos­sága lapunk tegnapi számá­ban olvashatott. Olyan tü­körkép, amelybe beletekintve megismerhetjük az elmúlt év fejlődését, annak sokatmon­dó számait és munkánk gyengeségeit. Az első, ami szembetűnik, hogy megyénk lakosságának pénzbevétele csaknem azo­nos az 1974. évivel, ami e te­kintetben is igen gazdag volt. Ez a kedvező jövedelemnö­vekedés meglátszik a kiske­reskedelmi forgalom 11 szá­zalékos növekedésében. Ilyen vásárlási kedv és képesség mellett jelentősen nőtt az összeg, amit a dolgozók a takarékba tettek. A betétál­lomány 18,4 százalékkal na­gyobb, mint egy évvel koráb­ban! Amikor mindezt jóleső ér­zései és örömmel írjuk le, akaratlanul is idekívánkoz­nak azok á számok, amelyek munkánk gyengeségeit tük­rözik. Ezek között említhet­jük a termelésnövekedés üte­mének lassúságát. Az elért 3.8 százalékos növekedési ütem jóval elmarad az or­szágos átlagtól! Pedig ú.i üzemeink maguk mögött hagyták a tanulóéveket, s jog­gal vártak tőlük is többet, mint az előző esztendőkben. Olyan jelentős üzemünk, mint a salgótarjáni síküveg­gyár is jóval kevesebb ter­méket adott vállalásánál. Kajta kívül még nyolc válla­lat és ipartelep hivatkozott fel arra a listár, amely sze­rint nem léptek előre, mert termelésük öt százalékkal, vagy azt meghaladó mérték­ben csökkent 1975-ben 1974­hez viszonyítva. Ráadásul a termelés növelésének jóré­szét még mindig létszámeme­léssel biztosították. A termelés ütemében és a termelékenységben bekövet­kezett elmaradásunk az or­szágostól. ugyanakkor a je­lentős ütemű jövedelememel­kedés arra figyelmeztet, hogy a kiegyensúlyozott’ fejlődést szolgáló, kívánt és helyes ará­nyok a termelés- és jövede­lemnövekedés között még nem jöttek létre. Ez az ál­lapot tartósan, sokáig nem tartható fenn! Nyomatékosan felhívja az elmaradó üzemek, gyárak vezetőinek és dolgozóinak fi­gyelmét, hogy az idén, a nö­vekedés ütemének, a termelé­kenység emelésének és a jö­vedelem növekedésének egyensúlyban kell lenni. Vo­natkozik ez több tekintetben a mezőgazdasági üzemekre is. Nagyon nehezen lehet el­fogadhatóan indokolni. mi­ért esett vissza 21,4 százalék­kal a sertésállomány, miért csökkent a szarvasmarha-ál­lomány. Az állattenyésztés­ben történt visszalépés kelle­metlen következményei az el­látás rapszodikusságában je­lentkeznek. Továbbra is gyenge pon­tunk a beruházások határidő­re való elkészítése. Az építő­ipari és szerelési munkáknál 7 százalékos növekedés követ­kezett be. Ennek ellenére eves előirányzatét egyik építőipari szervezet sem tel­jesítette! Az óév zárásakor a befejezetlen beruházások ősz- szege csaknem 500 millió fo­rint volt. A lejárt határidejű beruházásoknál a „csúszás" tovább tart. Az át nem adott létesítmények jórészt kommu­nális jellegűek, érzékenyen befolyásolják a beruházások helyzetét. Csak szerény kezdetnek te­kinthető, az a változás, amely az építőiparban, az élőmun­ka növekedésében bekövet­kezett. Sok olyan mulasztás tapasztalható még. amelyet nehezen lehet megmagyarázni, és elfogadtatni. Vonatkozik az alacsonv színvonalú mun­kafegyelemre, az előkészítés­ben és kivitelezésben megle­vő kisebb, vagy nagyobb szervezetlenségre, a kellő együttműködés hiányára. Azért állítottuk reflektor­fénybe munkánk gyengesége­it, mert itt van a legna­gyobb tartalék. Mert csak ezek megszüntetésével va­gyunk képesek a kívánt ütem­ben fejlődni, a megnöveke­dett követelményeknek eleget tenni. Csak ilv módon tudjuk egyéni jsynrpnodástmkot tói szolgálni. Több és főleg haté­konyabb munkára v’n szük­ség eSben az esztendőben! Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 7 XXXII. ÉVF„ 41. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976 FEBRUÁR 18., SZERDA Befejezéshez közelednek a megyében a zárszámadási közgyűlések Számvetés Karancslapujtőn és Drégelypalánkon Befejezéshez közelednek Nógrádban a termelőszövetke­zeti zárszámadó közgyűlések. Kedden — többek között — Karancslapujtőn és Drégelypalánkon végeztek számvetést a közös gazdaságok vezetői, tag jai és alkalmazottai. Karancslapujtőn. az össze­vont szövetkezet első évének mérlegét készítették el ked­den a művelődési otthonban. Egyúttal foglalkoztak az idei tervekkel is. A zárszámadás munkájában részt vett Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az elnöklő Var­ga István megnyitója után Gergely Sándor, a Karancs Termelőszövetkezet elnöke ele­mezte öt gazdásági év tapasz­tala tait. Az egyesülés első éve volt a tavalyi, hiszen Karancslap- ujtő és Karancskeszi termelő- szövetkezete 1975. január 1- én egyesült. Az első hóna­pok nem voltak zökkenőmen­tesek. Később már oldódtak a feszültségek, vezetőség és tagság együtt munkálkodott a jobb eredmények eléré­séért. Hálátlan örökséggel kellett megküzdeniük, mivel a tervidőszak kezdetén mind­két gazdaságot szanálni kel­lett. Ám az állam segítségük­re sietett, ezzel lehetővé vált, hogy kilábaljanak a bajból, felzárkózzanak a jobban gaz­éves tervben a beruházási összeg túlnyomó többségét — 30 millió forintot — gépek vá­sárlására fordították. Ezzel párhuzamosan kialakult a nö­vénytermesztés koi’szerű igé­nyeknek megfelelő szerkeze­te. A termesztett növények számát 18-ról 5-re csökken­tették. A hozamok növeked­tek, bár ezeket még nem si­került megfelelően stabili­zálni. Javult a takarmánygaz­dálkodás, teljesen kicserélő­dött a szarvasmarha-állo­mány, bővült a férőhelyek száma. A juhállomány csak­nem megduplázódott. A mel­léküzemek tevékenységét úgy alapozták meg, hogy jobban igazodnak a szövetkezet adott­ságaihoz, lehetőségeihez és a népgazdasági igényekhez. A halmozott termelési érték öt év alatt 30 százalékkal nőtt. és megközelítette a 70 millió forintot. Az 1972-es 3 millió forintos veszteség 1975-re 3,8 millió forintos nyereségre vál­tozott! Mindezeket a feladato­kat úgy oldották .meg, hogy a dolgozó tagok száma 34 százalékkal csökkent. A ve­zetők szakmai kepzettsege alapvetően javult. Míg 1970- ben csupán 5 vezető rendel­kezett egyetemi, főiskolai vég­zettséggel, tavaly már 25-en rendelkeztek diplomával. Fej­lődött a szociális, kulturális ellátottság, A szövetkezet több autóbusszal rendelkezik, tag­jait rendszeresen üdülteti. Gergely Sándor ezután a tavalyi év tapasztalataival fog­lalkozott, majd értékelte a szövetkezeti demokrácia hely­zetének állását, a társadalmi, mozgalmi tevékenységet. Kü­lön hangsúlyozta, a háztáji gazdálkodás szervezésének és támogatásának fontosságát. Ennek segítése érdekében két szakemberrel külön háztáji ágazatot hoztak létre. A ’ takarékos gazdálkodás mellett 8,4 százalékkal emel­kedett a dolgozók egy főre eső keresete, és elérte a 26 894 fo­rintot. A tennivalók taglalása után Szőllős Zoltánné, Mátyás József és Csernyánszki Ist­ván, a nőbizottság, a döntőbi­zottság és az ellenőrző , bizott­ság elnöke számolt be az el­múlt évi tapasztalatokról. A hozzászólások során szá­mosán véleményt nyilvání­tottak. Nem hiányzott a kér­dés, a dicséret és probléma- felvetés sem. A közgyűlésen felszólalt Géczi János. dálkodók közé. Az elmúlt öl­Géczi János hozzászólása Balya Tiborné az új évet új munkakörben kezdte. 1969- től dolgozik a FOK GYEM Szövetkezetben. Idén raktáros lett a zagyvarónai részlegben. A közelmúltban választották be a KISZ-szervezete vezetőségében agitációs propagan' distának. Első feladata: alapszervezetének március 15-i névadó ünnepségét megszervezni. Tervezik könyvtáruk ki­egészítését. KISZ-klubiuk még az idén elkészült. Hogy fel­adatát még jobban elláthassa. marxista—leninista esti középiskolába szeretne jelentkezni. Budapestre érkezeit a holland külügyminiszter Megkezdődtek Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására kedden hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere. Kíséreté­ben van a holland külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. A holland külügyminisz­tert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter­a tárgyalások helyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa fogadta. Jelén volt a fogadtatásánál Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság há­gai nagykövete, és Jan Knep- pelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete is. Kedden a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek Pú­ja Frigyes külügyminiszter és Max van der Stoel, holland külügyminiszter • tárgyalásai. A megyében a termelőszö­vetkezeti zárszámadó köz­gyűlések befejezésükhöz kö­zelednek — mondotta a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Ezért időszerűvé vált a megyei közgyűlési tapaszta­latok összegzése. Első alka­lom, hogy a párt XI. kong­resszusa után — mely érté­kelte az elmúlt évek politi­kai, gazdasági, ideológiai mun­káját és meghatározta a ten­nivalókat —, 12 közgyűlésen már egyesült . szövetkezetek végeztek Nógrádban számve­tést. A zárszámadásokat a párt- és gazdasági vezetők körültekintően készítették elő. Tapasztalat, hogy a termelő­szövetkezeti tagok és alkal-' mazottak felelősségteljesen mondottak véleményt az el­múlt évi gazdálkodásról, az elet- és munkakörülmények alakulásáról, kritikusan szó­vá tették a fogyatékosságokat. A szövetkezeti tagság. reális szemlélettel mérlegelte a ta­valyi eredményeket. Abból indult ki, hogy számvetést kapnak a negyedik ötéves terv teljesítéséről. Eredményeikre joggal lehetünk büszkék. Az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett a megye mezőgazdasága. A kedvezőtlen adottságok közepette ezért na­gyon meg kellett dolgozni. A szövetkezetek korszerűsítet­ték a növénytermesztést. Job­ban igazodtak a mostoha adottságokhoz, így hosszabb távra megalapozták a fejlő­dést. A megyében növekedett, ha nem is a kívánt ütemben az állattenyésztés és a kiegé­szítő tevékenység is. Ám a közös gazdaságok tavaly nem tudták produkálni azt, amit sikerült elérniük a kiemelke­dő, 1974-es évben. A tavalyi közepes gazdasági év volt. Ezúttal sem hiányzott az erő­feszítés, a vezetők és tagok szorgalma is megvolt, de az időjárás — főleg a kenyérga­bonának — nem kedvezett. Más növényféleségeknél is lehetett visszaesést tapasz­talni. Ezért a megyében a halmozott termelési érték- és árbevétel előzetes adatok sze­rint — mintegy 2 százalék­kal kevesebb lett. A tíz órá­ra jutó, egy főre eső része­sedés a megyében 107 forint­ról 111 forintra növekedett. A szövetkezeti parasztok élet- és munkakörülményei, kulturális, politikai művelt­ségük tavaly tovább gyarapo­dott. Nógrádban is sokat vál­tozott öt év alatt a falvak arculata. A tanácsokkal kar­öltve a termelőszövetkezetek sokat tettek ezért. Külön öröm, hogy az idősebb, mun­kában megöregedett termelő­szövetkezeti tagok mellett egy­re nagyobb számban van je­len a fiatal generáció. Lénye­ges javulás tapasztalnató a szövetkezeti vezetők képzett­sége, rátermettsége területén. A fogyatékosságok a tenni­valókra irányítják a figyel­met. Meg nagy tartalékaink vannak a növénytermesztés­ben. Eredményeink a megyé­ben nem elég stabilak, gyako­ri az ingadozás. Egymással szomszédos területekén, kö­zel hasonló körülmények kö­zött is indokolatlanul nagyok a terméskülönbségek. A ho- (Folytatás a 2. oldalon) Ciprusi konferencia Bécsben „Minden nehézség ellené­re a különböző vélemények áthidalására van szükség ah­hoz, hogy a ciprusi kérdés rendezésére megoldást talál­junk” — jelentette ki Kurt Waiuneim ENSZ-íöútkár, aki kedden délután u bécsi Hof- buigCv.ii megnyitotta u kot ciprusi népcsoport l.épAsviói tárgyalásainak ötödik tordu- lóját. A világszervezet főtitkára annak a reményének adott kifejezést, hogy az újabb bé­csi megbeszéléseken főként a szigetállam területi kérdésé­ről, a föderáció problémájá­ról, a létrehozandó központi kormány jogairól és hatáskö­réről tárgyalnak majd az ér­dekeltek. A Hofburg különtermében megtartott ülésen Waldheim egy sárga kerékasztalnál fog­lalt helyet, jobbján Denktas, balján pedig Kleridesz ült. A keddi tanácskozás zárt ajtók mögött került sorra. A ciprusi konferenciát szer­dán délután folytatják. (MTI) Javítsuk a közlekedés biztonságát — Lépjünk előbbre a kolóniák szanálásában L lést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Számos fontos témát és tá­jékoztatót vitatott meg keddi ülésén Salgótarjánban a Nóg­rád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Ezek kö­zül is kiemelkedik az a je­lentés, amelyet a megyei ta­nács építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetője terjesztett elő a közúti közle­kedés biztonságával össze­függő feladatok ellátásáról. A másik-téma a szociális köve­telményeknek nem megfe­lelő telepeken élők lakás-, szociális és egészségügyi hely­zetéről szólt. A közúti közlékedés biz­tonságával kapcsolatos fel­adatok ellátásáról szóló (1974- ben hozott) vb-határozat vég­rehajtása kapcsán a tegnapi ülésen megállapították, hogy a megye közúti közlekedésé­ben az elmúlt két évben je­lentős fejlődés következett be. A meglevő gépjárműállomány évi növekedési üteme eléri a 9 százalékot. Tavaly 2180 új gépjárművet helyeztek forgalomba. A gépjárművek rohamos fejlődésével együtt — attól nagyobb mértékben — növekedett a gépjármű- vezetői engedéllyel rendel­kezők száma. Az elmúlt év végén a megyében a segéd­motor-vezetői engedélyekkel együtt 34 ezer fő rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel. Foglalkozott a végrehajtó bi­zottság a balesetek alakulá­sával is. 1975-ben a megyé­ben 550 közúti baleset fordult elő, ami 17-tel több az 1974. évinél. A balesetek 98 száza­léka negatív emberi magatar­tás, 2 százalék műszaki hiba következménye. Mindenkép­pen figyelemreméltó, hogy a gépjárművezetők által oko­zott baleseteknél döntő sze­repet játszott a gyorshajtás, a figyelmetlen, gondatlan ve­zetés, a szabálytalan előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása és az ittas vezetés. A balesetekből minden ötödik alkoholos befolyásoltság kö­vetkezménye. A szám az or­szágos átlagnál két százalék­kal magasabb. . Foglalkozott a végrehajtó bizottság a megyei közlekedés­biztonsági tanács tevékeny­ségével is. Elsősorban azt ér­tékelte, hogy nagy részt vál­lalt az új KRESZ bevezeté­sével összefüggő oktató-, ne­velő- és propagandatevé­kenységben. A KBT által szervezétt 274 tanfolyamon 741 előadás hangzott el, ame­lyen csaknem 24 ezer gép- járművezető vett részt. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a KPM Köz­úti Igazgatóság is végrehaj­tatta feladatát. A forgalom^ technikai eszközök évről év­re növekedtek. Csupán az elmúlt évben 4 millió forint­tal gazdálkodtak, az idei elő­irányzat meghaladja az 5,6, millió forintot. A tanácsi közlekedési szak- igazgatási szerv feladatai kö­zött 1976. januári 1-gyel el­rendelte az útfelügyelőt át­szervezését. A szakigazgatá­si szervnél megalakult a for­galomtechnikai részleg. A vitában elhangzott . szá­mos javaslat után a végre­hajtó bizottság a jelentést el­fogadta. Az építési-közlekedési, és vízügyi, valamint, az egész­ségügyi osztály előterjeszté­sében a végrehajtó bizott­ság megvitatta és elfogadta a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken élők lakás-, szociális és egész­ségügyi helyzetéről szóló je­lentést. A jelentésben és a vitában megállapította a vég­rehajtó bizottság, hogy a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő telepek közül a bánya- és üzemi kolóniák zömmel a, századforduló körü­li évtizedekben létesülte!:, ideiglenes jelleggel. Lakóik egyrészt ma is aktív munká- (Folytatás a 2. oldaton) r «

Next

/
Oldalképek
Tartalom