Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Salgótarján — at év múlva (1.) Régi lakás — új lakás A Bolyai Gimnázium szomszédságában épül a számviteli főiskola és a kollégium. Vineze Istvánné SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS***sSSSSSS*fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSysSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSrSSs'SSSSSSS.'/'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/'r/SSSSSSSSS. Pódium előtt a műhelybizottság titkárával KlSZ’Vezctoségválasztás Ecseten Önkritika és kozmetikázás E TUDÓSÍTÁS főcímének két szava híven kifejezi az ecsegi KlSZ-vezetőségválasz- táson történteket. Az / alap­szervezet tagsága tárgyilago­san elemezte eredményeit és szólt teendőiről, a felsőbb szerv küldötte azonban vala­miképpen elrugaszkodott a valóságtól. De tartsunk sor­rendet! Az úttörők kedves köszön­tésével kezdődött a beszámoló taggyűlés. Az ünnepélyes pil­lanatok, a KISZ kongresszu­sára szánt emlékzászló átadá­sa után tartotta meg Kalmár Ferenc alapszervezeti KISZ- titkár a beszámolóját. — Az elkészített akcióprog­ramot csak 80 százalékban si­került végrehajtanunk — kezdte a vezetőség évzáró ér­tékelésének tolmácsolását a Nógrádi Sándor KIÉZ-alap- szervezet titkára. — Az ok: elsősorban a vezetőség, ezen belül a csoportvezetők és a tagság mulasztása. A napirend előadója szólt a KISZ vezető szervei által ho­zott határozatok végrehajtá­sáról, az oktatás és egyéb KISZ-rendezvények gyakori­ságáról, színvonaláról. Kal­már Ferenc őszintén, szépítés nélkül beszélt az elkövetett szervezési hibáról, amely a mozgalmi munka szokatlan, új formájának tulajdonítha­tó. A 49 tagot számláló alap­szervezet öt KlSZ-csoport- ban tevékenykedik, változó aktivitással. Az elmúlt esz­tendőben, az értékeléskor például 11 KISZ-tagnak szün­tették meg tagsági viszonyát Ecsegen. A vezetőség sem állt — a beszámoló szerint — mindig feladata magasla­tán. Mesterséges holdak és a mezőgazdaság Darhan tervei Darhanban. Mongólia má­sodik legnagyobb városában a most lezárult ötéves terv idején megduplázódott az ipari termelés. A tervidőszak fontos szakasz volt Darhan gazdasági fejlődésében: meg­kezdődött egy báránybőr­feldolgozó üzem és egy hús­kombinát építése. Bővítették a szilikáttéglagyárat és a ce­mentgyárat. A szovjet építők Darhanban ICO népgazdasági, objektumot építettek fel. Az idén lesz tizenöt éves a darhani ipari komplexum, amélynek létre­hozásában aktívan közremű­ködött több testvéri szocialis­ta ország, Bulgária. Lengyel- ország. Csehszlovákia és Ma­gyarország is. te hozzászólásában így nyi­latkozott: az ecsegi a legjob­ban működő területi alap­szervezet a járásban. Érthető, hogy az őszinte beszámo'ő után meglepetést keltett a nem megalapozott minpsítés! Stad­ler Árpád meg is kérte a hoz­zászólót: indokolja meg a vé­leményét. A válasz el is hangzott. Csak éppen nem volt elfo­gadható. Egyszerűen azért, mert nem tartalmazott konk­rétumokat, ehelyett általános szólamokkal felelt a vála­szoló. Az esemény ennyi, tanul­sága azonban bőven van. Min­denekelőtt: óvakodnunk kell a megalapozatlan minősítések­től, hiszen, mint az ecsegi példa bizonyítja, ez még az önkritikus megdicsértek tet­szését sem nyeri el. A végső következtetés ösz- szegzése előtt álljon még itt az újonnan megválasztott ve­zetőség névsora. Irányításuk­kal dolgozik tovább a Nógrá­di Sándor KlSZ-alapszerve- zet, s talán egyszer a mosta­ni,1 elhamarkodott dicséretre is rászolgálnak. Titkár ismét Kalmár Ferenc lett, a veze­tőség tagjai pedig: Banos Miklós, Stadler Árpád, Kam- hel Sándor, Darázs Anna. Bor- sik Éva és Szerémi Adit. VÉGEZETÜL csak annyit} imponáló az ecsegiek őszinte­sége, tárgyilagossága. A nyílt­ság és szókimondás legyen példaadó. Követésük eleven színt vihet — legyünk mi is elfogulatlanok — az olykor elszürkülő ifjúsági mozgalmi munkába. K. G. népgazdaság számára fel­használni. Eddig főként a meteorológiában hasznosí­tották ezeket az adatokat^ Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1968 óta használ­ja fel előrejelzései elkészí­téséhez a műholdakról ké­szített felvételeket. Mint a tanácskozás résztvevői is megállapították, lehetőség van rá, hogy más ágaza­tokban — így például a mezőgazdaságban is — al­kalmazzák a mesterséges holdak adatait. ' Városlakókat kérdeztem és olyan embereket, akiknek „csak” munkát ad a város, Salgótarján. Mi az, ami leg­jobban „megfogja” őket, ha utcáit, tereit járják? K. /., a kohászati üzemek dolgozója: — Mi más, mint a város- központ? A művelődési ház, a tér, a lakbér, a mozi, ter­mészetesen tökmag és szo- tyola nélkül. A lakások, a garzonház, a Kővár, de a nyitásnak megfelelő állapo­tokkal ... Ízletes ételekkel, tiszta asztalokkal... Gyor­san ment, már mint az épí­tés. Az állami díjat nem ad­ták ingyen a tervezőknek! B. Cy.-né, a textilipari vál­lalat szocialista brigádvezető­je: — Üj üzemben dolgozunk: Újak a gépek, a technológia is" A szociális létesítmények korszerűek. Csak az út, az még rossz, nehezen tudjuk megközelíteni az üzemet. G. S., az öblösüveggyár munkása: — A 32-es épület az Arany János úton! Mondja, nem le­hetett volna mindjárt az első nekirugaszkodásra úgy rakni a parkettát, tapétát, ahogy kell? Legfeljebb megspórol­tak volna kéthónapos vitát, hogy ki követte el és javítsa ki a hibát! A válaszokat akár órákig sorolhatnám. Tartalmuk lé­nyegében azonos: épül a vá­ros, a városközpont, s gyara­podnak a peremkerületek. Az építés pedig egyetlen épület esetében is gonddal jár. Minden negyedik Salgótarjánban a város- központ megújulása tulajdon­képpen az elmúlt tíz-tizenöt évre tehető. Nem kétséges, hogy a legerőteljesebb, „nyo­mokat” az utóbbi öt esztendő hagyta rajta. Az impozáns középületek mellett a legje­lentősebb várost formáló té­nyező kétségtelenül a lakás­építés volt. A szükség tette azzá, s tartja ott a következő években is. Az elmúlt öt év alatt felépült több mint há­romezer — egészen pontosan 3060 — lakás. Lebontották az egészségtelen, életveszélyes régi kolóniákat a ZIM, az öblösüveggyár környékén, a csaknem százesztendős bá­nyászlakásokat. ' Szanálták a Pécskő-dombot. Ma már a vá­ros minden negyedik család­ja új lakásban él. Fekete Nándor, a városi ta­nács elnöke így mérlegelt: — A IV. ötéves terv a vá­rosfejlesztés legdinamiku­sabb időszaka volt. Sokféle tennivalónk közül a lakás­építés volt a legfontosabb1 korábban tíz esztendő kel­lett ahhoz, hogy ilyen lakás- építési programot megvaló­sítsunk. A városfejlesztéssel járó lakásfeszültségek enged­tek ugyan, de szorításukból még nem sikerült szabadulni egészen ... A városi tanácson 2200 lakásigénylőt tartunk nyilván. Csak tetézi a gondokat, hogy amíg az igények a több­szobás, összkomfortos lakás­ra sokasodnak, az elosztás­ra kerülő lakások között még viszonylag mindig magas a kisebb alapterületű, egyszo­bás, félszobával bővített la­kások aránya. Ismertek Sal­gótarján vízellátási zavarai, és az is, hogy télen a távfű­téses lakásokban nemegy­szer alacsonyabb a hőmér­séklet a megengedettnél. Az új lakótelepeken ma még gya­kori a panasz, hogy csak las­san nyitnak az alapvető cik­keket, élelmiszereket árusító boltok, a szolgáltatószalonok. S gyakran az autóbusz-közle­kedés is akadozik, amely az új települések lakóit össze­köti a városközponttal. Mi a megoldás? A kérdésre egyértelmű vá­laszt adott Medved Károly, a városi pártbizottság titká­ra: — Az V. ötéves tervben to­vább folytatjuk ,a városköz­pont rekonstrukcióját, a pe­remkerületek fejlesztését. A középületek mindenekelőtt a közoktatás, a közművelődés fejlesztését szolgálják. Elké­szül többek között a szak- *munkásképző intézet és 80 milliós beruházással a szám­viteli főiskola. Emellett fel­épül 2300—2600 lakás. Az el­osztásnál változatlanul előny­ben részesülnek a munká­sok, a három-, illetve a több- gyermekes családok, s a fia­tal házasok. A városfejlesztési tervnek megfelelően, évente ötszáz­ötszázötven lakás épül. Ez nem kevés, bár az sem titok, hogy a mostani lakásprog­ram szerényebb az elmúlt öt esztendeinél. Így viszont le­hetőség lesz arra, hogy a la­kótömbök építését, az új la­kótelepek kialakítását a mos­taninál gyorsabban kövesse a kereskedelmi, a szolgáltató- hálózat fejlesztése, az ellátás jobb megszervezése. Óvodák, iskolák, parkok Kétségtelen, hogy a népese­déspolitikai határozatnak je­lentős része van abban, hogy a városi népességen belül ma is jelentős, s előreláthatóan tovább növekszik az óvodás és iskolás korú gyermekek szá­ma. Ez pedig — az egyébként is zsúfolt .óvodákat, iskolá­kat, szükségtantermeket és a képesítés nélkül tanító pe­dagógusok számát tekintve — néhány év múlva újabb fe­szültség forrása lehet. A IV. ötéves tervben — jelentős társadalmi segítséggel — újabb 450 gyermek számára biztosítottak helyet az óvo­dákban. Az igényeket azon­ban így sem sikerült kielé­gíteni. Ezért a lakásépítés mellett, a gyermekintézmé­nyek fejlesztése ebben a terv­időszakban is munkát ad a tervezőknek, építőknek. Az építés, a fejlesztés nem nélkülözheti az anyagi támo­gatást, a társadalmi segítsé­get. Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára magyarázta: — A 20 ezer munkanapot Salgótarjánért társadalmi munkaakció betöltötte szere­pét. Eredményesen mozgósí­totta a város lakosságát a IV. ötéves terv társadalompoliti­kai célkitűzéseinek megvaló­sítására. A város, a lakóhely szoretete sok embert készte­tett aktív munkára. A nyílt várospolitika pedig jó mozgó­sítóerő. A társadalmi munka értéke 50 millió forint volt! Az összefogást az V. ötéves tervben sem nélkülözhetjük. Mindenekelőtt az óvoda- és iskolaépítéshez, a diáksport­centrumhoz, valamint parkok létesítéséhez kérjük a lakos­ság segítségét. Következik: A legbiztosabb alap A DÉLELŐTTÖS brigád abbahagyta a munkát. Rö­videsen a délutános kollektí­va vette birtokába Antoni László vezetésével a salgó­tarjáni öblösüveggyárban a D kemencét, hogy az előírt programnak megfelelően megkezdjék munkájukat. Eb­ben a kollektívában dolgozik Kakuk László, a műhelybi­zottság titkára. Mielőtt a pó­diumra lépett volna, sikerült „elkapni”, visszatartani egy kis beszélgetésre. Amíg lent cseréljük gondolatainkat, ad­dig fent Antoni László és a brigád másik tagja, Bakos Sándor KISZ-titkár a tőlük megszokott tempóval és kö­rültekintéssel helyezi a vas­formákba a folyékony, tűz­piros üveget. — Világítási árut gyártunk. Ennek előállítása inkább na­gyobb fizikai erőt kíván és kevesebb figyelmet. Jórészt ezt a terméket gyártjuk, kü­lönféle szórtakban. Ha a szükség megkívánja. akkor palackra, mérőhengerre ál­lunk át. Utóbbiak nagy fi­gyelmet és körültekintést kí­vánnak — mondja Kakuk László üvegfúvósegéd. Fiatal ember, aki a nyugdí­jas Lányi Ferenctől tanulta a szakmát. Nem is akárhogyan! Tizenhárom éve dolgozik a gyárban, így volt ideie arra. hogy megmutassa: mit tud. mire kénes, mit várhatnak tőle. Úgv hírlik, ha tovább­ra is helvtáll. akkor a brigád­vezető nyomdokába léphet. Addig azonban sok jó minő­ségű világítási üvegárut, s egyéb terméket kell előállí­tania. — Nem unalmas, nem egy­hangú a mi munkánk. mert a világítási árukból több ter­mékcsalád van, s ezekből sokfélét kérnek a megrende­lők. — Sok. vagy kevés sei ej ttel dolgoznak? — A szalag hibájából elő­fordul, hogy időnként magas­ra szökik a selejt. Mivel nem mi vagyunk a hibásak, ilyen­kor bérkiegészítést kapunk. Ez azonban kevés! A követ­kező napokban „ráhajtunk”, hogy a selejtet jó áruval el­lensúlyozzuk. — Hogvan teljesítették vál­lalásukat? — Alatta vagyunk, mert csak 104.6 százalékot értünk el a vállalt 107 százalékkal szemben. — Mivel magyarázzák? — A múlt év utolsó hó­napjában egy-két hétig gyak­ran cserélték a szortákat. amelyek egyúttal gyengék is voltak. Előfordult, hogy egy héten háromszor is cserél­nünk kellett. Ennek ellenére nincs pa­nasz a keresetre, mert ő, és A hiányosságok egyrészt ab­ból származnak, hogy az egyéni vállalások vontatott- sága miatt késedelmesen ké­szült el az alapszervezet ak­cióprogramja. A sok-sók ön­kritika mellett szó esett per­sze eredményekről is. A KISZ-esek minden politikai es kulturális rendezvény si­kerében részesek, a társadal­mi és nemzetközi ünnepek színvonalát kulturális műsor­ral emelték. Egv alkalommal egész estét betöltő kulturá­lis műsort adtak a község la­kosságának a művelődési ház­ban. A TÁRSSZERVEZETEKKEL jó kapcsolatot alakítottak ki Ecsegen. A sportöltöző építé­sénél 540 óra társadalmi mun­kát végeztek a KISZ-esek. — Eredményesen segítet­tük az úttörőcsapat munká­ját. Jó együttműködést ala­kítottunk ki a pásztói ÁFÉSZ Marxi Károly alapszervezete­vei, valamint a csécsei KISZ- esekkel — mondotta végeze­tül a KISZ-titkár, majd az alapszervezetre váró felada­tokat összegezte A vendégek közül Almási Jánosné tanácselnök, Csetne- ki Miklós pártvezetőségi tag, Németh Lászlóné úttörőcsa­pat-vezető szólt hozzá a be­számolóhoz, s további felada­tok elvégzésére biztatták a KISZ-eseket. A vita után a KISZ-csoportok vezetői sze­mélyre szólóan értékelték az egyéni vállalások teljesítését, ezt követően pedig az alap­szervezet öt fiatalnak nyílt szavazással megszüntette KISÉ-tagságát:. És az önkritika után né­hány szót a kozmetikázás­ról. A felsőbb szerv küldöt­A mesterséges holdak földfelszínről készült ada­tainak hazai hasznosításáról kétnapos előadássorozat kezdődött hétfőn a MTESZ központi asztronautikai szakosztálya szervezésével a Technika Házában. A ta­nácskozáson részt vevő me­teorológusok, geológusok, hidrológusok és agrárszak­emberek megvitatják, hogy a szovjet és az amerikai műholdak felvételeit a gya­korlatban hogyan lehet a üvegfúvósegéd társa havonta megkeresik a négyezer forin­tot. Arra a kérdésre, hogy a tavaly elnyert bronz fokozat mellé megkapják-e- az ezüs­töt, bizonytalanul így vála­szol: — Hát... hát március­ban eldől. Aztán így folytat­ja: — Jó szellemű kollektíva a miénk, megértjük egymást, szívesen csináljuk, amire vál­lalkoztunk. Ez viszont nem jelenti, hogy nem vitatko­zunk. Az élettel együtt jár, nem új dolog. Végül mindig megegyezésre jutunk. Bakos Sanyi is belátja, hogy tudunk neki segíteni, még akkor is. ha az első pillanatban, amit mondunk neki. nem találko­zik elképzelésével, igazságér­zetével. És fordítva is így van. Ö szintén tud megszívle­lendőt mondani. Gondjuk is van. Két be- hordó.iuk állandóan cserélő­dik. Ezért nem kötődnek a brigádhoz. Meglátszik a mun- káiukon. Nem fisveinek, ezért időnként öszetörik a jó árut. — Nerfícsak nálunk van így. hanem a brigádok jó részénél — veszi vissza a szót a műhelybizottság titká­ra. — Nyáron elmennek oda dolgozni, ahol hűvösebb van, lélen pedig visszajönnek. Pe­tiig ők sem panaszkodhatnak: 1800—2000 forintot kereshet­nek. Attól függően, hogy mi, mennyit teljesítünk. Mint műhelybizalmi. a gondok csokrából még kettőt emel ki. Az egyik a segélye­zés. — Eddig sikerült úgy meg­oldani, hogy ne legyen sértő­dés. Aki nem kap. annak megmondjuk, hogy miért. A MÁSIK az üdülés. —• Az idősebbek, és azok kapják a bizottságtól az üdü- lőjegyekel. akik példásan dolgoznak, teljesítik vállalá­sukat. a közösségért tevékeny­kednek. Ügyelünk arra 'S, hogy aki az előző évben volt. az ne vegye el a helyet az újabb, arra érdemes dolgo­zóktól. 180 munkatárs között osztunk szét 17—18 beutalót. Ha valaki netán betegség, vagy egvéb más ok miatt nem tud elmenni, akkor sem veszik el a beutaló, mert az kapja, aki a sorrendben kö­vetkezik. Meg néhány szót váltunk. Aztán fellép a pódiumra. Lendülettel veti magát a munkába. V. K. NÓGRÁD - 1976. február 3„ kedd Ü /

Next

/
Oldalképek
Tartalom