Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

> Ülést tartott a megyei tanács fFolytatás a 1. oldalról) A munkáslakta területeken fejlődtek az üzemétkeztetés feltételei. A tanács és a ke­reskedelmi szervek több in­tézkedést tettek a munkáslak­ta települések jobb hús-, húskészítmény, tejtermék, kenyér, péksütemény és zöld­ségellátás javítására. A tanácsok a szolgáltatás­fejlesztési terv megvalósítása során elsődlegesen a munkás­lakta területeken, illetve a munkahelyeken jelentkező igények kielégítését vették figyelembe, törekedve a ha­gyományos szolgáltatások el­látására. A tanácsok tevé­kenysége, a gazdasági egysé­gek fejlesztése, azok támoga­tásának eredményeként a szolgáltatások teljesítmény­értéke 1974-re 60 százalékkal emelkedett. meghaladta a tervezett 11 százalékos éves növekedési ütemet. Jelen­tősen fejlődött a textiltisztí­tási, az elektromos háztartási gépek és elektroakusztikái cik­kek javítási lehetősége. A la­káskarbantartás és gépjár­műjavítás viszont nem éri el a tervezett mértéket, és ez a munkástelepülések ellá­tottságát is hátrányosan érin­ti. Emelkedett a munkások politikai, általános és szakmai műveltsége A megyei tanács megálla­pította. hogy emelkedett a munkások politikai. általá­nos és szakmai műveltsége. Az ideológiai és kulturális munka fejlődésének eredmé­nyeképpen fokozódott a marxista—leninista eszmék befolyása, erősödtek az élet­mód szocialista vonásai. Fo­kozódott a közösség ügye iránti felelősség. Jelentősen növekedett a felnőttoktatásban részvevők száma. 1972-ben 441. 1975­ben nedig már 1999 felnő't tanult a dolgozók, általános iskoláiban. A dolgozók kö­zépiskoláiban 1972-ben 1372­en. tavaly pedig már 3414-en tanultak A továbbtanulók 69 százaléka fizikai munkás, többségük fiatal szakmunkás. Országos kísérlet keretében Salgótarjánban és Pásztón be­indultak a gimnáziumi ma- gánvizsgára előkészítő tanfo- lvamok. kezdeti eredményei pozitívak. A felnőttkorúak szakmun­kásképzése az elmúlt években fellendült, szervezettségében és tartalmában fejlődött. Nagyobb üzemeknél rendsze­res a munkások szakmai továbbképzése. E továbbkép­zési formában a tíz kiemelt nagyüzemnél több mint 1500 fő vesz részt. Vannak azon­ban olyan üzemek is — álla­pította meg a megyei tanács —. amelyek a szakmai kép­zés helyett inkább a szak­képzett munkás elcsábításá­val igyekeznek a szükséges munkaerőt biztosítani. A szakmunkásképzéssel kapcsolatos igények az el­múlt években — az iparszer­kezet változásával összhang­ban — jelentősen módosultak. Az új szakmák megjelenése lehetővé tette a szakmunkás- képzésben részesülő leányok számának és arányának emel­kedését. A leánytanulók szá­ma eléri a 30 százalékot, amely magasabb az országos átlagnál. A szakmunkáskép­zés feltételeinek biztosításá­ban jelentős változást je­lent az idén Salgótarjánban átadásra kerülő szakmunkás­képző-intézet, amely a kor­szerű tantermek és műhely­termek mellett, a diákottho­ni nevelés színvonalának emeléséhez is megfelelő fel­tételeket biztosít. Az elmúlt három év alatt Jelentősen fejlődött a mun­káslakta települések óvodai ellátottsága, amelyben alap­vető szerepet játszott a gaz­dasági egységek által nyúj­tott anyagi támogatás és a lakosság társadalmi mun­kája. Az óvodai ellátottság ennek következményeképpen 66.6 százalékról 1975-ben 76 4 százalékra emelkedett. A fi­zikai dolgozók gyermekeinek segítésére a tanácsok megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottan, többek között a mun­kásszülők gyermekeinek kö­zépiskolai továbbtanulását ösz- t.Tiuijjai támogatta a tanács, 1972-ben 139 gyermek 300 ezer Ft- tanulmányi ösztöndíjban ré­szesült. Tavaly 475 gyermek­nek több mint 1 millió forint ösziöndíjat fizettek ki. Ered­ményesén zajlottak le a fel­sőfokú továbbtanulásra fel­készítő tanfolyamok is. 1972- ben 15, tavalyelőtt pedig már 300 fővel folyt az előkészítés. Tavaly a főiskolára és egye­temre jelentkezett tanplók 41.5 százaléka nyert felvé­telt. A felvettek 50,3 százalé­ka fizikai dolgozók gyerme­ke. Élénkült a munkások köré­ben végzett közművelődési tevékenység. jobban iga­zodott az igényekhez. A köz- művelődési intézmények iro­dalmi rendezvényeinek 60 százalékát üzemekben, a szo­cialista brigádok, munkás­kollektívák bevonásával tar­tották meg. A munkásműve­lődés bázisai mindinkább a szocialista brigádok. A munkások egészségügyi ellátásának' színvonala az elmúlt három évben emelke­dett, javultak személyi és tárgyi feltételei. Jelenleg 99 orvosi körzet szolgálja a la­kosság ellátását. A gyer­mekorvosi körzetek száma 8. Az egyes körzetek között azonban számottevő arány­talanságok mutatkoznak, el­sősorban a városokban kiala­kult úi lakótelepek rovásá­ra A körzeti orvosi rende­lők felszereltsége, műszere­zettsége javult, a kisebb tele­püléseken azonban még je­lenleg sem kielégítő. A vártnál kisebb mérték­ben sikerült javítani a kör­zeti orvosi ellátás személyi feltételeit. Annak ellenére, hogy a tanácsok és a lakos­ság sokat áldoz orvosi laká­sok, rendelők építésére, fel­újítására, az állam jelentős kedvezményt nyújt a körzeti orvosok számára, a be nem töltött állások száma 10 szá­zalék fölött van. Az orvos­hiány elsősorban a munkás­lakta településeket érinti. A szakrendelési ellátás a salgó­tarjáni rendelőintézet megépí­tésével jelentősen javul. A fekvőbeteg-ellátást tovább ja­vítja a balassagyarmati kór­ház rekonstrukciója. A mun­kások egészségügyi ellátása szempontjából . jelentős az v üzemorvosi szolgálat, amely­nek fejlesztését a megye iparszerkezetében bekövet­kezett változások fokozottab­ban kívánták meg. Az ügyintézés politikai feladat Megállapította a megyei ta­nács, hogy a munkások ható­sági ügyeinek intézését a ta­nácsok és szerveik kiemelt po­litikai feladatnak tekintették. E munkát a hatóságok egyre rendszeresebb és hatékonyabb testületi ellenőrzés és irá­nyítás alatt végzik. Fokozott gondot fordítanak a jogalkal­mazás, jogpolitikai irányelve­ink széles körű érvényesíté­sére. A munkásság ügyeinek intézését az apparátus egyre inkább politikai felelőssége tudatában végzi, eszközeit, módszereit folyamatosan tö­kéletesíti. Az ügyintézés szín­vonala, kulturáltsága folya­matosan javul. A döntések megalapozottabbak, túlnyomó többségük találkozik az érin­tettek egyetértésével, és a közvélemény igazságérzetével. Ezt mutatja az összes felleb­bezések viszonylag kedvező, 3,9 százalékos alakulása. Javult a munkásság jogi tájékoztatása. E célt szolgál­ják az úgynevezett hatósági ügyféltájékoztatók, különö­sen a két városban és a nagyközségekben. Egyre szé­lesebb körben alkalmaznak jól szerkesztett beadvány- mintákat. A megyei tanács úgy dön­tött, hogy továbbra is érvény­ben marad az 1972-ben ho­zott határozata, de kiegészíti néhány fontos feladattal. El­rendelte, hogy a tanácsi szer­vek tevékenységében a jö­vőben is központi helyet kap­jon a munkások élet- és munkakörülményeivel való foglalkozás, mint alapvetően fontos társadalompolitikai célkitűzés. Hozzászólások < Az élénk vitában több tanácstag vett részt. Sándor István — balassagyarmati já­rás — elmondotta, hogy az előterjesztést a brigádjával megbeszélték, s reálisnak tart­ják. Szólt a szocialista brigá­dok és a tanácsok együttmű­ködéséről. Elmondotta, hogy brigádja szocialista szerződést kötött községük óvodájával, melynek keretében e; végzik a kisebb-nagyobb javításokat. Hangsúlyozta, hogy a közsé­gekben is meg kell valósíta­ni a modern, korszerű laká­sok építését. Sleng János — rétsági járás —, arról szólt, hogy a járás területén új ipar jött létre, s növekedett a munkások száma. Foglalko­zott a kijáró dolgozók hely­zetével, problémáival. Hang­súlyozta többi között, hogy ezeket a dolgozókat nehéz bevonni a község társadalom- politikai életébe. Bodor Lő- rincné — salgótarjáni járás —, arról beszélt, hogy biz­tosított a nők munkalehetősé­ge. Hangsúlyozta, hogy üze­mükben a jánosaknai Női Fehérneműgyárban kialakult a munkáskollektíva, jól halad a munkássá válás. Holkó Fe­renc — salgótarjáni tanács­Búcsú Csou En-lajtól Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A kínai főváros csütörtökön végső búcsút vett Csou En- lajtól. Az országos népi gyű­lés épületének csarnokában a Pekingiben dolgozó párt- és állami vezetők, valamint a hatmilliós főváros dolgozói­nak ötezer képviselője gyűlt össze, hogy meghallgassa Teng Hsziao-ping miniszterelnök­helyettes búcsúbeszédét. Mao Ce-tung, a KKP KB el­nöke ezúttal sem volt jelen; jelenlétét, akárcsak a korábbi gyászszertartások on, az általa küldött koszorúk szimbolizál­ták. Em lékbeszédében Teng Hsziao-ping mind belpolitikai, mind külpolitikai téren az el­hunytnak Mao Ce-tung politi­kájához és vonalához való hű­ségét emelte ki, majd az újabb idők szellemében megjelölte, mit kell tennie Kína népének ahhoz, hogy „gyásza erővé NÓGRÁD — 1976. január 16., péntek változzék”: a többi között „lelkiismeretesen kell tanul­mányozni a proletárdiktatúra elméletét”, „az osztályharcot kell kulcskérdésnek tekinte­ni”, „meg kell szilárdítani és fejleszteni kell a nagy prole­tár kulturális forradalom vív­mányait.” Csou Bn-laj miniszterelnök hamvait — végakaratának megfelelően — „Kína földjein és vizeiben szórják szét.” Réusvétlátogatá* Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökének elhunyta kap­csán a Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében Hava­si Ferenc miniszterelnök­helyettes, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár és dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának ve­zetője január 15"én részvét­látogatást tett a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségén. tag — hozzászólásában azt, mondotta el, hogy a kohásza­ti üzemek sokat tett a dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyeinek javításáért. Sürget­te a szolgáltatóház építé­sét. Felszólalt a tanácsülésen Matúz József tanácstag, a megyei pártbizottság titkára, az 1972-es határozat jelentősé­gét méltatta. Hangsúlyozta, hogy a megyében képzett munkásság van, nagy tradí­ciókkal rendelkezik, . aktivitá­sával segíti a tanács tevé­kenységét. Arra kell töreked­ni a továbbiakban is, hogy a tanács minden intézkedése a munkásosztály érdekeit szol­gálja. Kiemelte, hogy a tanács vezetése rendszeresen talál­kozzon a munkásokkal, erő­sítse kapcsolatát. Foglalkozott a nevelési feladatokkal, a szakmunkásképzéssel. Hang­súlyozta, hogy az intézetek­ben ne csak képezzék, hanem neveljék is a fiatal munkáso­kat. Végül a tanács káder­munkáját elemezte. Kecskés Sándor — pásztói járás — a többi között a mun­kások továbbtanulásának szükségességéről szólt, hogy az új technikát minél előbb el tudják sajátítani. Tőzsér Gáspár — salgótarjáni járás —, segítséget kért a munkás tanácstagok részére a tanács­tagi munkához, a beszámo­lókhoz, a társadalmi munka szervezéséhez. Foglalkozott a bányászkolóniák sorsával, a közlekedés helyzetével, a munkáslakta községek jobb áruellátásával. Vadkerti Ló­ránt — Salgótarján város —, kijelentette, hogy a munkás- osztály helyzetéről szóló hatá­rozatok a megvalósulás útján haladnak. Beszélt, a szakszer­vezetek tevékenységéről, fel­adatairól, melyet a munkások élet- és munkakörülményei javítása érdekében kell el­végezni. Koplányi Istvánná, — Balassagyarmat város — beszámolt azokról a változásokról, amelyet új üzembe költözésük tett le­hetővé. Fekete Nándor — Salgótar­ján város Tanácsának elnöke, — beszámolt arról, hogy mit tettek a határozat végrehajtá­sáért. Elmondotta, hogy ja­vult a munkás tanácstagok aránya, ami eléri a 36 száza­lékot Szólt a város gondjai­ról. Szász! Sándor — a FÜ- TÖBER képviselője, — a gyár fejlődéséről, a javuló szociális és kulturális lehetőségekről adott számot Retzer Henrik — a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat dolgozója — Ba­lassagyarmat munkásainak helyzetéről szólt. A vitában elhangzottakat Hoffer István foglalta össze. A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadták a tanács 1976. évi munkatervére tett javaslatot és a végrehajtó bi­zottság 1976. évi munkater­véről szóló tájékoztatót. Elfo­gadták továbbá a népi ellen­őrzés 1975. évi munkájáról, el­lenőrzési tapasztalatairól tett jelentést és a NEB 1976. évi vizsgálati munkatervére tett javaslatot. A megyei tanács ezután több más fontos napi­rendi pontot is megvitatott, illetve jóváhagyott. K • • 41 2K 1 C‘ ill V II V Ernesto Meto Antunes, n Portugál Köztár sasán külügyminiszterének magyarországi látogatásáról * Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ernesto Me­ló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere ja­nuár 12—15. között hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A portugál külügyminisztert fogadta'' Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Losonezi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ernesto Meló Antunes és kísérete megismerkedett Budapest nevezetességeivel és üzemlátogatáson vett részt. A látogatás alkalmával kulturális egyezményt írtak alá. A külügyminiszterek meg­beszélést folytattak országaik kétoldalú kapcsolatainak ala­kulásáról és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdések­ről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a diplomáciai kapcsolatok új raf el vétele óta eltelt rövid idő alatt orszá­gaik kétoldalú kapcsolatai minden területen gyors fejlő­désnek indulnak. Kiemelték a kereskedelmi árucserére, a gazdasági-ipari és műszaki együttműködés fejlesztésére vonatkozó megállapodás, to­vábbá a légügyi egyezmény jelentőségét. A miniszterek megállapítot­ták, hogy a két ország kap­csolatainak fejlesztése, a köl­csönösen előnyös együttműkö­dés kialakítása megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Portugál Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdításá­ra irányuló erőfeszítések sike­rét. Megerősítették kormánya­ik elhatározását, hogy a két ország kapcsolatait tovább­fejlesztik és hatékony együtt­működést alakítanak ki poli­tikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a közeljövőben tárgyalások kez­dődjenek a két ország képvi­selői között műszaki-tudomá­nyos, közúti fuvarozási, hajó­zási és idegenforgalmi egyez­mény megkötéséről. Támogat­ják a két ország szervezetei és intézményei közötti kap­csolatok létesítését. A külügyminiszterek eszme­cserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Ki­emelték az enyhülés uralkodó szerepét a jelenlegi nemzetkö­zi politikai életben, s kifejez­ték meggyőződésüket, hogy az enyhülés folyamata visszafor­díthatatlanná válik: ez újabb lehetőségeket teremt a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének bővítésére. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentő­ségét az enyhülés eredményei­nek megszilárdításában, az államok közötti bizalom erő­sítésében. Megállapították, hogy az értekezlet záróokmá­nyának aláírása valamennyi békeszerető erő sikere, az ab­ban foglalt rendelkezések va­lóra váltása minden népnek egyaránt érdeke. Megerősítet­ték kormányaiknak azt a szándékát, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ^záróokmányának a rendelkezéseit tiszteletben tartják és teljes mértékben megvalósítják mind kétolda­lú, mind sokoldalú kapcsola­taikban. A Portugál Köztársaság nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság tevékenysé­gét, amelyet az európai béke és biztonság megszilárdítá­sa érdekében kifejt A külügyminiszterek alá­húzták annak fontosságát, hogy a politikai enyhülés ha­tékony leszerelési intézke­désekkel párosuljon. Rámu­tattak arra, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyverkezési versenV féke­zése. majd megszüntetése ér­dekében. Kifejezték remé­nyüket. hogy a hadászati ren­deltetésű fegyverek korlátozá­sára irányuló szovjet—ame­rikai tárgyalások, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről Bécsben folyó tár­gyalások mielőbb eredmény­re vezetnek. Hangsúlyoz­ták, hogy a leszerelési világ- konferencia összehívása pozi­tív lépés lenne az általános és teljes leszerelés megvaló­sítása irányában. A külügyminiszterek hasz­nos eszmecserét folytattak az angolai helyzetről. A külügyminiszterek rá­mutattak a gyarmati rend­szer maradványai felszámo­lásának szükségességére és kinyilvánították támogatásu­kat a még gyarmati sorban élő népek önrendelkezési jogának érvényesítésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése vonatkozó hatá­rozatainak megfelelően. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli Portugália de-, kolonizációs politikáját, ame­lyet a legjobban az mutat,' hogy az elmúlt időszakban volt gyarmatainak biztosí­totta a függetlenséget. Ezzel hozzájárult a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez is. A közel-keleti helyzetet il­letően a miniszterek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a térség tartós és igazságos békéje csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatainak maradéktalan végrehajtása, az izraeli csapa­tok által megszállt arab terü­letek kiürítése, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak és a térség valamennyi ál­lama biztonságának és füg­getlenségének tiszteletben tartása alapján biztosítható. Megfelelő előkészületek után a genfi konferencia felújítá­sa hozzájárulhat minden érde­kelt fél problémájának meg; oldásához. A miniszterek méltatták az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének jelentőségét a béke és a biztonság megőrzésében és aláhúzták, hogy a világszerve­zet alapokmánya helyes tö­rekvéseket és elveket tükröz. Hangsúlyozták az Egyesült Nemzetek Szervezetének sze­repét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok újjárendezésg- ben. A fejlődő országok prob­lémáinak megoldását illető­en a miniszterek irányadónak tekintik az ENSZ közgyűlése VI. és VII. rendkívüli ülés­szakának határozatait. A külügyminiszterek kife­jezték reményüket, hogy a vietnami nép képviselői mi­előbb elfoglalhatják jogos he­lyüket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ernesto Meló Antunes kül­ügyminiszter budapesti tár­gyalásai, a találkozók és meg­beszélések, az őszinteség, a bizalom és a baráti együtt­működés légkörében zajlot­tak le. Jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontok jobb megismeréséhez, a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséhez. A külügyminisz­terek örömmel állapították meg. hogy számos nemzetkö­zi kérdésben nézeteik azono­sak, vagy közel állnak egy­máshoz. Meló Antunes hivatalos nortugáliaí látogatásra hív­ta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A látogatás időpontiát diplomáciai úton egyeztetik, (MTI) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom