Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
Rendelet az ólai Italy ha Megvalósítjuk a határozatot foroalmaxásárnl A belkereskedelmi miniszter az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben módosította a belkereskedelmi termékszabályozásról szóló rendeletet. A már hatályba lépett módosítás kizárólag az olajkályha forgalmazását szabályozza. A múlt évben a miniszter rendelete úgy korlátozta az olaj kályha-értékesítést, hogy közületek csak utalványra, magánszemélyek pedig csak a régi ellenében, cserébe vásárolhattak clajkályhát. Ily módon tavaly 98 ezdr készüléket adtak el, 60 ezret a lakosság, 38 ezret a közületek vettek meg. Az idén százezer olaj kályha áll rendelkezésre, A rendelet az ellátást és a forgalmazás módját a múlt évj gyakorlathoz hasonlóan írta elő. Eszerint elsősorban az utalványosok és a cserélők igényeit elégítik ki. Űj a rendelkezésben, hogy az állami és magánerőből épülő többszintes — az építési engedély szerint kizárólag egyedi olajkályhával fűthető —lakásokra is adnak utalványt. Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a minisztérium által meghatározott kereten belül a lakosság a kijelölt kiskereskedelmi boltokban szabadon is vásároljon olajkályhát. A Belkereskedelmi Minisztérium az olajkályha-keretszámokat már megküldte a megyéknek. Az idén egyébként, a korábbihoz hasonlóan, olajkályhából megfelelő a választék — 2500 kalóriástól 10 ezer kalóriás teljesítményig 8 féle készülék áll a lakosság és a közületek rendelkezésére. h ekele Nándornak, a Salgótarjáni városi nyilatkozata Salgótarján város Tanácsa az MSZMP Központi Bizottságának 11138. tv ok.uUercben liozoit uata. ozata alapján első ízben 19Sl-ben tárgyalta a niunkásoszátly helyzetének javításával összefüggő feladatokat, és intézkedési tervben határozta meg a tennivalókat. Intézkedési tervet ké zített a megyei tanács 1972-ben hozott határozata végrehajtására is, a munkások élet- és munkakörülményeinek javítására Hogyan valósult meg a határozat, milyen intézkedések történtek Salgótarjánban? Munkatársunk erről beszélgetett Fekete Nándorral, a városi tanács elnöké vei. — Salgótarján társadalmi szerkezetében erőteljesen kifejezésre jut a város munkásjellege. Ezt a megállapítást a számok is bizonyítják. A város lakossága 43 ezer. a megye lakosságának csak-, nem 20 százaléka. Ipari üzemeinkben 19 ezer munkás dolgozik, a megye ipari dolgozóinak 40 százaléka. Az ipari munkások mintegy 80 százaléka nagyüzemekben tevékenykedik. Közülük ö ezer a nő és 7 ezer az ifjúmunkás. Jelentős a város nagyüzemeiben a szocialista brigádok száma. Szerepük meghaladja számarányukat. Véleményük. kezdeményezéseik meghatározó jellegűek az egész munkásság magatartására. Ezek a tényeg meghatározzák a tanács tevékenységét is. Ilyen volt többi között; a tanács szükségesnek tartja, hogy kiemelt együttműködést valósítson meg a jelentős munkáskollektívákkal rendelkező tíz nagyüzemmel. Ennek érdekében a többi között a tanácselnök kötelessége évi két alkalommal koordinációs megbeszélés összehívása a nagyüzemek vezetőivel a közös gondok megbeszélése céljából. Tanácsunk szükségesnek tartotta, hogy rendszeressé váljék a tisztségviselők találkozása a munkáskollektívákkal. Rendszeresen találkozunk a nagyüzemek párt- és gazdasági veze'őivel üzemenként is. Rendszeressé tettük az ütmekben az úgynevezett várospolitikai fórumokat, melyek során egy-egy tisztségviselő előre meghirdetett időben fogadónapot tart az üzemben. — Hogyan alakult a munkások közéleti aktivitása a városban? — Tanácsunkban a mun- kástanácstagok aránya az utóbbi három tanácsválasztás alkalmával lényegesen javult. Az 1967-es 25 százalékról 1973-ban 32 százalékra növekedett. Ügy véljük, ez az arány már megfelel a város társadalmi szerkezetének. Az 1973. évi választásokat követően első ízben vontunk be nem tanácstag munkásokat a tanácstagi' bizottságokba. Az utóbbi években arra törekedtünk, hogy a város körzeteiben olyan szerveket alakítsunk ki. melyek területenként betölthe- tik a közéleti fórumok szerepét. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk a Hazafias Népfront városi bizottságával, létrehoztuk a területi tanácstagi csoportokat. megszerveztük a lakóbizottságokat. E szervek mindinkább betöltik a nekik szánt szerepet. Feltétlen szólni kell arról, hogy tanácsunk üléseire rendszeresen meghívunk szocialista brigádvezetőket és -tagokat. — Mit tettek a munkások munka- és életkörülményeinek javításáért? — A város munkássága munkakörülményinek javítása csak kis részben tartozik tanácsi hatáskörbe. Ennek ellenére rendszeresen ellenőrizzük az üzemekben az egészségügyi és munkaügyi jogszabályok megtartását. Azt is megállapíthatjuk, hogy a város üzemeinek rekonstrukciós átépítése, új üzeme« sorának felépülése önmagában is nagymértékben javította a munkakörülményeket, a munkahelyi szociális ellátást. Tanácsunk úgy látta, hogy a munkások életkörülményeinek javítására legfontosabb tényező a lakáshelyzet javítása. Ennek érdekében a negyedik ötéves tervben több mint 3000 lakás felépítését terveztük és ez megvalósult. 1971—74. évben a városban felépült összes lakás 65. a városi tanács szervei által elosztott lakások 76,8 százalékát kapták munkáscsaládok. Ennek ellenére nem megoldott a munkásság lakással való ellátása Különösen megoldatlan a volt bányai és Reflektorfényben az V. ötéves terv (6.) Tanács elnökének a még jelenleg is üzemi kolóniákban lakók helyzete. A lakáshelyzet javítása mellett fontos feladatunk a város közműhálózatának kiépítése. a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat fejlődése, a gyermekintézmények helyeinek szaporítása. Itt különösen a peremrészeken van még sok tennivaló. — Előbbre léptünk-e a munkások művelődése és egészségvédelme terén? — E területen tanácsunk két feladatot határozott meg; a munkásgyermekek tanulásának és továbbtanulásának segítését és a munkások által lakott városrészek művelődési lehetőségeinek javítását. Iskoláink központi feladata a munkásszármazású tanulók részére azonos tanulási, előrehaladási lehetőség biztosítása. Érdekesen alakult a továbbtanulási arány is. Itt elsősorban a szakmunkás- képzőbe jelentkezők száma emelkedett. Az egészségvédelemről csak annyit, hogy városunk egészségvédelme kielégítő. Körzeti orvosi hálózatunk, rendelőink jók, gyermekkörzeti hálózatunk is kielégítő. — Melyek a legfontosabb feladatok az elkövetkezendő időben? — Először is tovább kell javítani a tanácsi szervek és a város üzemeinek kapcsolatát, különös tekintettel az üzemi munkások lakóterületi igényeinek kielégítésére. Az ötödik ötéves terv során törekedni kell a lakásépítés ütemének lehetőség szerinti tartására, s központi támogatás biztosításával a még meglevő kolóniák mielőbbi felszámolására. Jelentősen javítani kell a város munkáslakta peremrészeinek közműellátását. A gyermekintézményeket úgy kell fejleszfeni, hogv a meglevő feszültségek csökkenjenek. Javítanunk kell a munkásszármazású tanulókkal való foglalkozás hatékonyságát, ennek eredményeként továbbtanulásuk arányát. Előbbre kell léonünk a művelődési otthonok. az üzemorvosi hálózat fejlesztése terén, hogy csak a legfontosabbakat említsem — mondotta a beszélgetés során Fekete Nándor tanácselnök. S. Iß. kében a tervidőszak folyamán központi béremelésekre Munka, jövedelem, életszínvonal A párt életszínvonal-politikájának legfőbb alapelve — volt és marad a jövőben is —, hogy a szocializmus építésé a termelés, a termelékenység emelkedésével összhangban járjon együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, jólétének fokozásával, műveltségének gyarapításával. Más- szoval a szocialista társadalom biztosítja a dolgozó tömegek életszínvonalának rendszeres emelését, ha annak feltételei a gazdaságban létrejönnek. Ez utóbbi tényező — a feltétel — hangsúlyozása mindenkor fontos. Hiszen elosztani csak azt lehet, ami van, amit mindennapi munkával létrehozunk. Tehát, ha a gazdasági célkitűzések teljesülnek — megfelelően növekedik a nemzeti jövedelem — megteremtődnek az életszínvonal tervezett emelésénél' forrásai is. Az ötödik ötéves terv során az egy főre jutó reáljövedelem 18—20 százalékkal nő. Reálisan számolva ezt tudja a gazdaság megalapozni. A munka szerinti elosz-# tás elvével összhangban a reáljövedelem növekedésének legfontosabb tényezője a munkás-alkalmazott kereső egy főre jutó reálbérének növekedése. Ez az ötödik ötéves terv során 14—16 százalékos növekedést mutat A reáljövedelmek növekedésével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó. Az egyes családok jövedelmi viszonyainak változása jelentősen eltérhet az átlagtól. Nyilvánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben növekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelememelkedés lényegesen meghaladhatja az átlagot. Ha viszont a keresők száma a családban — nyugdíjazás vagy más ok miatt — csökken, úgy az adott családban az átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. Ezért időnként a lakosság különböző rétegének reáljövedelmét központi bér-, illetve szociálpolitikai intézkedés útján emelik. A munka szerinti elosztás elvének megfelelően a társadalom tagjai olyan arányban jutnak hozzá a számukra szükséges javakhoz, amilyen arányban munkájukkal hozzájárulnak az össztársadalmi szükséglet kielégítéséhez. Ez az egyenlőség azonban magában hordoz bizonyos egyenlőtlenségeket is. Ennek több oka van. Az embereknek különböző a szellemi és a fizikai képességük, ezért nem egyenlő a munkateljesítményük, így részesedésük sem. Ugyanakkor a különböző területeken végzett munka mennyiségét es minőségét nem lehet pontosan összemérni. sőt még az azonos munkát végzők munkáját sem, mivel az egyes vállalatoknál nem azonosak a munkakörülmények. Egyenlőtlenséget okoz az egyes családok között, hogy az egyes dolgozók a munkájuk alapján szerzett jövedelmükből eltérő nagyságú családot (gyermeket és öreget) tartanak el. Ezt a társadalomnak mérsékelnie kell. Ezért a munka szerinti elosztásnak ki kell egészülnie bizonyos társadalmi juttatásokkal (nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíjak, ingyenes oktatás), amelyek elosztásában nem a munka szerinti, hanem — a rendelkezésre álló lehetőségeken belül — a szükségletek szerinti elosztás érvényesül. Pártunk hosszú idő óta és jelenleg is ilyen jövedelem- politikát folytat, ez a kettős elv valósul meg a gyakorlatban. Az elosztás fő formája a munka szerinti elosztás. Ezt az elvet különösen fontos most hangsúlyozni és következetesen érvényesíteni, mivel a népgazdaság fejlesztésének intenzív szakaszában a fejlődésben döntő szerepet játszik a hatékonyság növelése. Ez pedig szorosan összefügg a kereseteknek a végzett munkával arányos differenciálásával. Az ötödik ötéves terv — ennek megfelelően — azt tűzi célul, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szakképzettség, a munkakörülmények differenciáltsága az eddiginél jobban érvényre jusson. A kereseti arányok fokozottabban ösztönözzenek a termelékenység növelésére, a hatékonyság javítására, a munkaerő helyes irányú átcsoportosítására. Az utóbbiak elérése érdekében emelik például a több műszakban, vagy a folyamatos üzemi munkarendben dolgozók műszak- pótlékának összegét. A terv előirányozza a kereseti arányok javítását. Ennek érdeis sor kerül. Erről — a korrekciók nagyságáról, az érintett munkakörökről — az éves tervek döntenek. A terv érvényesíti azt a fontos politikai követelményt is, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmeinek növekedése közel azonos ütemű legyen. Ennek megfelelően a munkás-alkalmazottak és a tsz-ekben dolgozók keresetnövekedése a. jövőben nem tér el egymástól. A helyesebb jövedelmi arányok kialakítása érdekében az alacsony keresetűeknél az átlagosnál gyorsabb lesz a növekedés, ugyanakkor arra is orientál a terv, hogy a teljesítményekkel, a munkával arányban nem álló jövedelemnövekedés ne legyen. A terv azt is célul tűzi, hogy a nagyüzemi munkásság béres jövedelmi viszonyai az átlagosnál kedvezőbben alakuljanak, s a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló indokolatlan különbségek csökkenjenek. A tervezett jövedelmekkel és vásárlóerővel összhangban a terv a lakosság anyagi 1 ogyasztásának 21—23 százalékkal történő növelését irányozza elő. Gazdasági helyzetünk, az egyensúly javításának követelménye tehát azt teszi lehetővé, hogy a lakosság fogyasztása éves átlagban 4—4,5 százalékkal emelkedjék. Az első két évben azonban a növekedés nem érj el az évi 4 százalékot. A későbbi években is csak akkor gyorsulhat. ha a hatékonyság és a gazdasági egyensúly a terv előirányzatainak megfelelően javul. Karvalics* László Következik: A lakosságért, az emberért. 1 S3.D Gi=7SK~ Ül TERWBSKEK Űj 250 tonnás hidraulikus présgép növeli idén a sajtolóüzem kapacitását. A korszerű berendezés csökkenti a selejtet, így lehetővé válik a termékek minőségének javítása. Különleges fotocellás védőberendezés vigyáz a gép kezelőire, így Csonka Mária — képünkön — is nagyobb biztonságban dolgozhat. Ez évben tovább javul az üzem dolgozóinak munkakörülménye. A tűzhelyajtók készítésének egyik nehéz fizikai munkát igénylő fázisát könnyíti meg a gyárban kifejlesztett félautomata célgép. Az első új gépen Kádár Sándor dolgozik, s mint elmondta, munkája nemcsak könnyebb, de pontosabb is lett. 1976-ban folyamatosan áttérnek a termelékenyebb íúrókészülék alkalmazására. A gyár termékei a világpiacon is versenyképesek. Az üze-' men belül kifejlesztett EB—800-as típusú háztartási sütő formatervezése és konstrukciója a legkorszerűbb követelményeket is kielégíti. A készülékben az egyenletes hő- elosztást egy ventillátor biztosítja. Bacsa Tivadar technológiai csoportvezető a grillsütő-betét pontos illeszkedését vizsgálja. Az olajkályhák gyártásának megszűntekor gondot jelentett a meglevő gépek hasznosítása. Ezt a problémát oldja meg a gyár új terméke, a NOVA kétaknás széntüzelésű kályha, ami az olajkályhák külső szerkezetét „örökölte”. Vincze György, a fejlesztési osztály dolgozója — képünkön — gondosan ellenőrzi a próbatüzelést, s ha a KEK- MI szakemberei is jóváhagyják, idén elkezdődhet a sorozatgyártás. (Marcsó Zoltán képbeszámolója) | NÓGRÁD — 1976. január 14., szerda 1 r
