Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

..^r,Y(r) kV Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 8IZÖTTSAGA ES A MEGYEI TAN ACS LA PUA XXXII. ÉVF., 10. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JANUAR 13., KEDD Gazdag útravaló r Reálisnak, egyértelműnek, gazdagnak, világosnak, tel­jesíthetőnek tartották a felszólalók is a megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésén a megye V. ötéves tervének irányel­veit. Ha valamivel szerényebb ütemben, de tovább fejlődik megyénk lakossága gazdaságilag, politikailag, a kulturális és egészségügyi területen, javul a közlekedés, a hírszolgál­tatás, a szolgáltatások színvonala, űj iskolákba költöznek be gyermekeink, új lakások ezreit veszik birtokukba a csa­ládok, kulturáltabb kereskedelmi, vendéglátói és egyéb szolgáltatási ellátásban részesülnek majd megyénk dolgo­zói. Ez igen gazdag útravaló, melynek eléréséhez az eddi- ginéi jóval több, jobb, főleg hatékonyabb munka szüksé­ges. Érthető, hogy ez a gondolat jellemezte az írásbeli és szóbeli beszámolókat, az eszmecserét, erre a központi gon­dolatra koncentráltak a vitában résztvevők. Ugyanis elosz­tani csak azt lehet, amit két dolgos kezünkkel; józan eszünkkel megtermeltünk. Ez az aranyigazság még mélyebb értelmet és tartalmat kapott ezen a fórumon. Ennek a fon­tos feladatnak a megértetése, ennek szellemében való te­vékenység képezi majd a következő évek alapvető tenni­valóit, felvilágosító, nevelő , agitációs munkánk gerincét. A gazdag, sokat ígérő V. ötéves tervben lefektetett el­képzelések csak akkor valósulnak meg, ha megyénk dol­gozóit is — tevékenykedjenek áz élet bármelyik területén —, áthatja az a nagy felelősségérzet, ami a megye leg­felsőbb politikai testületének eszmecseréjén megnyilvánult. Csak az ilyen nagyfokú felelősség birtokában vagyunk képesek megérteni, elfogadni, és kötelező érvényűnek tar­tani a megnövékedett követelmények szükségességét, fon­tosságát. Megyénk új ötéves tervében foglaltak teljesítésével to­vább javítjuk élet- és munkakörülményeinket, gazdagab­bá, sokszínűbbé tesszük életünket, ugyanakkor ^megvetjük további fejlődésünk alapjait is. Ez így van országos szinten is. Állok a nagy fejlesztések, amelyeket a szocialista orszá­gokkal közösen valósítunk meg, később mutatják igazi nagyságukat, fejlődésünkre gyakorolt igen kedvező, to­vábbi tettekre ösztönző hatásukat. Ezért nem volna célra­vezető, ha szűk keblű, lokális érdekeinket az ország jövő­jét befolyásoló elképzelésekkel szegeznénk szembe. Az új helyzet más fajta gondolkodást, felfogást kíván mindenkitől. Elsősorban a vezetőktől, a kommunistáktól, a szakszervezeti és KISZ-aktivisták ezreitől, a jelentős poli­tikai tényezőt képviselő szocialista brigádoktól, a Hazafias Népfront, valamint az egyéb tömegszervezetekben tevé­kenykedő közéleti emberektől. Csak az ő közreműködésük­kel tudjuk elérni, hogy megyénk minden dolgozója meg­értse, illetve vérévé váljon: ha jobban akar élni, ha to­vább akar fejlődni, akkor a jelenlegi felfogással és mun­kamódszerrel nem haladhatunk tovább, mert nem tudunk lépést tartani a világban zajló nagyarányú technikai hala­dással. Ezért a jövőben az előbb említettek miatt is na­gyobb összeget kell fordítani a különböző fejlesztési célok­ra, melyek biztos .jövőnket alapozzák meg. Ugyanakkor megyénk üzemeiben, vállalataiban gyor­sabban kell a termék- és gyártmányszerkezetet a változó valósághoz igazítani. Vagyis a szüntelen megújulás jegyé­ben, gyakran felülvizsgálva és továbbfejlesztve munkastí­lusunkat, makacsul ragaszkodva ahhoz, amit közösen elha­tároztunk, egészen addig, amíg jobbat, a célt jobban se­gítőt nem találtunk. Más szóval: a nagyfokú alkotó felelősség mellett az ed­diginél nagyobb következetességre és határozottságra van szükség. Mindenekelőtt saját hibáinkkal; gyengeségeinkkel szemben kell szigorúbbnak lenni. E mögött olyan tartalé­kok húzódnak meg, amelyeket gyorsan tudunk hasznosíta­ni a gazdaságosság növelése, a hatékonyság érdekében. De csak akkor, ha az egyetértésen túl mindig a meglevő le­hetőségekből indulunk ki, s azt vizsgáljuk, milyen módon tudjuk adottságainkat egy kicsit nagyobb bölcsességgel, na­gyobb körültekintéssel a magunk javára fordítani. Mivel birtokoljuk a céljaink elérését segítő kedvező po­litikai légkört, a megye dolgozóinak nagy többségében meg­van a jobban és egyre szebben élés igénye — s ezek olyan hajtóerőt jelentenek, amiről vétek volna lemondani. El­lenkezőleg: elképzeléseink eléréséhez feltétlenül szüksége­sek. Akárcsak korábban, jelenleg is a progresszív erőkre tá­maszkodva tudjuk csak a megyénk gazdagodását szolgáló feladatainkat teljesíteni. Ezt kell elősegíteni a vezetői ha- tározzottságnak, felelősségvállalásnak és a sokszínű kezde- ményezőkészségnék. Ezek olyan „kellékei” a vezetői mun­kának, amelyek ösztönző hatassal vannak a vezető társak­ra, felkeltik a dolgozók munkakedvét. Méltóan kapott egy­értelmű helyeslést az a felfogás, hogy a vezetői tevé­kenység értékmérője az elért eredmény. Nem a globális, hanem a tételes. Az eredményekhez vezető úton kudarcok is előfordul­nak. Ezeket el lehet kerülni, hatásukat lehet mérsékelni, ha a vezetők napi munkájában az előrelátás, a jó kombinatív- készség, a jó helyzetfelismerés és gyors döntési készség mellett a nap minden percében érvényesül a hatékonyságot segítő tervszerűség, azaz a kiadott feladatok rendszeres el­lenőrzése és számonkérése. Ez az esztendő az új tervciklus megalapozásának é\re Is. Sok függ attól, hogy milyen közérzettel folytatjuk elő­ző sikereinkre épülő munkánkat. Sem lebecsülve, Sem túl­becsülve az önmagunk javát segítő feladatokat, úgy álljunk a tennivalók elvégzéséhez, hogy a tervciklus végén ismét büszkén mondhassuk: nincs miért szégyenkeznünk. Céljaink valóra váltásában segítenek a központi szer­vek, amennyiben meggyőződnek tenniakarásunkról, magas fokú, cselekvő és értelmes tettrekészségünkről. Ezt kell tanúsítani a kommunistáknak éppúgy, mint a párton- kívülieknek. Dr. Szekér Gyula Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Minisz- végrehajtó bizottságának 74. tertanacs elnökhelyettese, ha- ülésén. Kíséretében van Ró­zánk állandó KGST-képvise- dönyi Károly, közlekedés- és lője hétfőn Moszkvába uta- postaügyi miniszter, zott, ahol részt vesz a KGST (MTI) Budapestre érkezett Meló Antunes Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Magyaror­szágra érkezett Ernesto Me­ló Antunes, a Portugál Köz­társaság külügyminisztere. Kíséretében van többek kö­zött Magalhaes Cruz, a por­tugál külügyminisztérium po­litikai főigazgatója. A külügyminisztert a Feri­hegyi repülőtéren Púja Fri­gyes, továbbá Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Az MTI lisszaboni tudósí­tójának elutazása előtt adott nyilatkozatában kijelentette: azzal a szándékkal utazik Magyarországra, hogy meg­erősítse a két ország együtt­működését a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet­ben. Elmondta, hogy látoga­tásával hozzá kíván járulni azoknak a baráti kapcsola­toknak és együttműködésnek a megerősítéséhez, amelyek a két ország között a portugál fasiszta diktatúra megdöntése óta alakultak ki. Hangsúlyoz­ta, hogy fontosnak tartja a két nép baráti kapcsolatai­nak fejlesztését, hiszen „túl­ságosan hosszú időn át nem ismerték egymást”. Portugália és Magyaror­szág sokat tehet Európa és a világ békéjéért, egy igazsá­gosabb társadalom építéséért nemzetközi szinten — mond­ta. Annak a véleményének adott hangot, Hogy a két kor­mány képviselőinek számos kérdésben azonos, illetve ha­sonló az álláspontjuk. Utalt azokra a véleménycserékre, amelyeket korábban folyta­tott a magyar vezetőkkel. Nagy fontosságot tulajdoní­tott a gazdasági és a kultu­rális együttműködésnek. „Gyümölcsöző együttmű­ködésre, egymás megismeré­sére, barátságára törekszünk és a magam részéről kész vagyok minél hosszabb időn át fejleszteni ezt a viszonyt” — mondta befejezésül Meló Antunes. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni telepének új üzemépületébe elsőnek a szakmunkástanulók7 költöztek be. Nagy szükség volt már a modern tanműhelyre, mert a vállalat növekvő szakmunkáslétszámát csak a korszerű oktatás biztosíthatja. Javult a tanulók szociális ellátottsága, tágas öltöző, mosdó áll rendelkezésükre. Az ebédlő át­adása után helyben étkezhetnek, tízóraijukat pedig az üzemi büfében vásárolhatják meg. Képünkön Illés Bertalanné szakoktató megbeszéli Kiss Erzsébettel a feladatot. (Marcsó' felv.) A munkások egészségéért Határozat a végrehajtás útján Évek óta állandó és fontos feladat a munkások egész­ségügyi ellátásának javítása. A jobban és korszerűbben berendezett orvosi rendelők, a megszervezett üzemorvosi munka, a zsúfoltság és sor­ban állás elkerülése megannyi tennivalót igényel. Különösen reflektorfény­be került az egészségügyi ellátás a megyei tanács- 1972. októbe­rében napvilágot látott hatá­rozata nyomán, amely — más fontos feladatok mellett — megjelölte a tennivalókat. Az elmúlt években Nógrád megyében jobbá, korszerűo- bé vált az egészségügyi ellá­tás. a különösen a munkáslak- ta területeken. Az eredmények számottevőek, de nem jelen­tik, hogy mindent megtettünk a korszerű betegellátás érde­kében. A különféle szervek­nek, tanácsoknak, az egész­ségügy dolgozóinak további közös munkájára és összefogá­sára van szükség ahhoz, hogy a színvonal emelkedjék. Nógrádban jelenleg kilenc­venkilenc orvosi körzet szol­gálja a lakosság ellátását. Ör­vendetes, hogv tovább csök­kent az egy körzeti' orvosra jutó betegek száma.i A gya­korlatban azt jelenti, hogy az orvosnak több ideje és ener­giája jut a gyógyítómunkára. Jobban megismerheti betege­it, több időt fordíthat pana­szaik meghallgatására, tanács­adásra, segítésre. A gyermekorvosi körzetek száma nyolc. Elsősorban a városokban jó az ellátás. Vi­szont számottevő aránytalan­ságok mutatkoznak az egyes körzetek között a kialakuló új lakótelepek rovására. A fel­szereltség, műszerezettség évről évre javul. 19,74 75-ben a tanács két és fél millió fo­rintot költött erre a célra, nem számítva a helyi taná­csok költségeit. Értnek ellené­re még mindig kevés az or­vos Nógrád megyében, főleg a köizetekben és a kórházak­ban van állás betöltetlenül. Ezen a tanács úgy iparko­dik segíteni, hogy harmincöt orvostanhallgatóval társadal­mi szerződést kötött, akiket Nógrádba várnak gyakorlat­ra. Miután megszerzik a dip­lomát, állást és lakást kap­nak. Az egyetemekkel szoros kapcsolatot tart a* egész­ségügyi osztály, hogy minél több fiatal orvos te­lepedjék a városokba és községekbe. A salgótarjáni rendelóinté­Zárszániadús előtt a rétsági járásban Szorgalmas munka után bizakodó a hangulat A rétsági járás mezőgazda- sági üzemeiben nagy figye­lemmel készülnek az elmúlt évi munkát értékelő zárszá­madási közgyűlésekre. Ezek­ben a naplókban a pártalap- szervezetek vitatják meg a közgyűlésre készített^ jelenté­seket, miután ezt megelőzőleg különböző munkacsoportok beszélték meg az év során végzett munkát, amelyből nem hiányzott a tsz-tagok és alkal­mazottak kritikai hangja sem. Ezek a tanácskozások sokat nyújtottak a tsz-vezetőségek- nek, a zárszámadás elé ter­jesztett jelentések összeállí­tásához. Az alapszervezetek arra törekszenek, hogy a tsz- vezetőség jelentése minden te­kintetben konstruktív legyen, és a munka értékelése melleit az idei feladatokra is mozgó­sítson. Hét termelőszövetkezet mű­ködik a rétsági járásban. A zárszámadás előkészítése, az árviszonyok változása miatt nehezebb, mint volt az előző években. A tsz-ek ezzel szá­molva az év végi leltározást körültekintőbben végezték el, hogy a mérleg kifogástalan legyen. Az is megkülönbözte­ti az idei zárszámadó közgyű­lést az előző évekétől. hogy egybeesik a negyedik ötéves tervidőszak zárásával. A já­rásban a mezőgazdasági üze\ mek elmondhatják, hogy az elmúlt öt esztendőben a mező­gazdasági termelés számotte­vően javult. A területi kon­centráció következtében a gaz­dasági egységek száma tizen­háromról hétre csökkent, az átlagos területnagyság pedig 1615 hektárról 3128 hektárra növekedett. A gazdálkodásnak ilyen irá­nyú alakulása tette lehetővé, hogy a termelés 29 százalék­kal emelkedett. Megszilárdult a pénzügyi fegyelem, amelyet az is bizonyít, hogy mérleg ­és alaphiányos gazdaság nem lesz az idén a rétsági járás­ban. Az igaz, hogy az 1974. évi kiemelkedő gazdálkodás ered­ményei után az' elmúlt eszten­dő sikerei várhatóan szeré­nyebbek, mint voltak két esz­tendeje. Viszonylag még így is elismerésre méltó eredmé­nyekkel dicsekedhetnek a já­rás mezőgazdasági üzemeiben. A búza átlagtermése ugyanis alatta maradt az előző évinek, de a kukoricából rekordter­mést értek el a hektáronkénti 47,1 mázsával. A tsz-tagsag szorgalmasan végezte munkáját, amelyet a biztos személyi jövedelem is kifejez. A tagok részesedésé­nek aránya az életszínvonal- politikának megfelelően ala­kul. Várhatóan 3—3,5 száza­lékkal növekszik. A tsz-tagság szorgalmas munkája nyomán, bizakodva tekint a zárszáma­dások elé. zet felépítésével az év máso­dik felében jelentésen korsze­rűbbé válik a szakorvosi el­látás, a mostani zsúfoltság megszűnik. A munkások egészségügyi ellátása szempontjából rend- kívül fontos és számottevő az üzemorvosi tevékenység. Az üzemorvos, aki rendszeresem nap mint nap fogadja a mun­kásokat, jobban megismeri be­tegségüket. számon tartja ki- sebb-nagyobb panaszaikat, rendszeresebben, jobban tud segíteni a bajokon, mint az amúgyis túlterhelt körzeti or­vos. Jelenleg három nagy­üzemben — kohászati üze­mek, ZIM, öblösüveggyár — dolgozik főfoglalkozású üze­mi orvos. A kisebb .üzemek­ben harmincegy szakorvos lát­ja el az üzemorvosi tenniva­lókat. Ez rendkívül kevés, az orvosok, a legjobb akgrat mel­lett sem tudnak eleget tenni fontos és sokrétű tennivalóik­nak, éppen nagyarányú le­terheltségük következtében. Ezen új főfoglalkozású üzemorvosok munkába állítá­sa, korszerű, az igényeket va­lóban kielégítő üzemi rende­lők építése és berendezése se­gít. Erre a megyei tanács egészségügyi osztálya külön intézkedési tervet készített, hogy miként lehet javítani az üzemekben a megelőző gyó- gyítómunikát. A munkában megrokkant, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának feltételeit megteremtették. Nyolcvannégy üzemben te­vékenykedik rehabilitációs bizottság. Ám, az így létreho­zott munkahelyek egy harma­dán nem az erre rászorultak dolgoznak. Még mindig rendkívül sok gondot okoz a táppénzes ál­lomány magas aranya. Elő­fordul, hogy az orvos tanúsít elnéző magatartást, de nem alakult ki kellő tár­sadalmi összefogás sem a táppénzt jogtalanul igény­be vevőkkej szemben. Nyilvánvalóan hatékony in­tézkedésekre van szükség. Egyre többször kap hangot az egészséges életmódra ne­velés is. Főként a fiatalok vesznek részt szívesen a kü­lönféle túrákon, munkahelyi versenyekén, különféle moz­galmakban, amelyek az egész­séges kikapcsalódást szolgál­ják a napi munka ulán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom