Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
fle floh (or főnyi ton az V. ötéves (érv (3.) Növekszik a nemzeti jövedelem Gazdasági fejlődésünk egyik legátfogóbb kifejezője a nemzeti jövedelem alakulása. A nemzeti jövedelem színvonala — amit a nemzetközi összehasonlítás céljából többnyivé az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatójával mérnek — átfogó kéoet ad az ország gazdasági fejlettségéről. A nemzeti jövedelem növekedési üteme pedig arról tájékozlak hogy milyen dinamikus a gazdaság fei'ődése, milyen mértékben fejlesztik a társadalom szükségleteinek kielégítését és a bővített újratermelést szolgáló termelést. Kézenfekvő. hogv a nemzeti jövedelem dinamikus növelése egvúttal a fogyasztás és a felhalmozás lehetőségeit is Javítja. Az ötödik ötéves tervtörvény a termelőerők fejlesztéseben eddig elért eredményeinkre alapozva öt év alatt a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelését irányozza elő. (A nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme megegyezik a IV. ötéves terv előirányzatával, de valamelyest elmarad az előző öt évben elért növekedési ütemtől,) Nemzeti jövedelmünk tervezett növekedési üteme meggyőzően tanúskodik szocialista gazdaságunk fejlődéséről. Igazi értékét akkor látjuk, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás előtt Magyarország nemzeti jövedelme — a nyugati országok pénzügyi támogatása ellenére is — mindössze évi 1—2 .százalékkal növekedett, •őt egyes ' években csökkent. A nemzeti jövedelem növekedése döntően a foglalkoztatottak számának változásától és a munka termelékenységének növekedésétől függ. Az elmúlt évek során _ az extenzív fejlesztés lehetőségei kimerültek. A következő tervidőszakban a foglalkoztatottak csekély számú növelésével lehet számolni. S ha mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy a növekedés egyéb hazai forrásait — a beruházásokat, az enerfgiát. a nyersanyagot — a korábbinál kisebb mértékben bővíthetjük, s hogy a világ- gazdasági folyamatoknak népgazdaságunkra gyakorolt kedvezőtlen hatásával továbbra is számolnunk kell, egyértelműbbé válik, hogy a jövőben a termelés növelését teljes egészében a munka termelékenységének növelésével biztosíthatjuk. Más szó- val a gazdasági növekedés intenzív módszerének hatékonyabb alkalmazása a nemzeti jövedelem oldaláról is indokolt. A termelékenység tervezettnél gyorsabb emelkedése egyúttal biztosíthatja a nemzeti jövedelem tervezettnél nagyobb növekedését is. A nemzeti jövedelmet az anyagi javak termelése során hozzák létre: az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, valamint a szállítás és hírközlés területén. A nemzeti jövedelem létrehozásában az egyes fő ágazatok részvételének arányából következtetni lehet az ország gazdasági szerkezetére. illetve az arányváltozásból a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változásokra. Az előző tervidőszakok egyik jellegzetessége volt, hogy állandóan növekedett az ipar részaránya a nemzeti jövedelem termelésében Ez a tendencia az ötödik ötéves tervidőszakban is folytatódik. 1976—1980 között a nemzeti jövedelem termelésében az ipar hozzájárulása 37—38 százalékkal növekszik az előző öt év együttes összegéhez viszonyítva. A mezőgazdaság hozzájárulása ennél kisebb ütemben — 16—18 százalékkal nő — ami a mezőgazdaság alacsony fejlesztési ütemével indokolhat. A nemzeti jövedelem teremt alapot a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztáshoz, az ország termelő és nem termelő álló-, illetve forgóalapjainak növeléséhez, a felhalmozáshoz, illetve külföldi adósságaink törlesztéséhez. A fogyasztási és a felhalmozási alap között szoros a? összefüggés: adott nagyságú nemzeti jövedelem esetén az egyik növekedése szükségszerűen maga után vonja a másik csökkenését. Világosan kell azonban látni, hogy a fogyasztás és felhalmozás arányának változatlansága mellett is növekszik mindkét alap, ha nő a nemzeti jövedelem. Hiba lenne azonban, ha a fogyasztás és felhalmozás arányát csupán technikai jellegű arányosságnak tekintenénk. A fogyasztás és felhalmozás arányát ugyanis számos társadalmi-politikai megfontolás befolyásolja, és amikor az arányt a kormány meghatározza, akkor mindezeket a tényezőket megfontolja. A két alap között szoros az összefüggés abból a szempontból is. hogy a felhalmozási alap folyamatos növelése a nemzeti jövedelem további emelésének egyik fontos feltétele és előfeltétele a lakosság életkörülményei szakadatlan javításának. Ugyanakkor a felhalmozási alap túlzott mértékű növekedése az adott időszakban veszélyeztetheti a lakosság anyagi és kulturális színvonalának fejlesztését. Az ötödik ötéves terv során — mint ezt már hangsúlyoztuk is — alapvető gazdaságpolitikai feladat az egyensúly fokozatos javítása és a fejlődés folyamatosságának biztosítása. Ez magában hordozza azt a követelményt, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének mértékét a belföldi felhasználás növekedése nem érheti el. Mindezt figyelembe véve a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedése ellenére a terv a belföldi felhasználás 24 százalékos növelését tervezi. Az ötödik ötéves terv a nemzeti . jövedelem felhasználásának fő arányát — a fogyasztás és felhalmozás arányát — lényegében az előző öt év átlagához közelállóan írta elő. Ének megfelelően a nemzeti jövedelem a belföldi felhasználásra eső részéből 73—75 százalék jut a fogyasztási alapra, 27—25 százalék a felhalmozási alapra. A nemzeti jövedelem felhalmozási része a társadalom termelő és nem termelő állóeszközeinek. valamint forgóalapjainak bővítésére szolgál. Összességében az V. ötéves terv során a felhalmozás a korábbi tervidőszakhoz viszonyítva 9—10 százalékkal nő. Nem közömbös, hogy a felhalmozás milyen összetételben realizálódik," mert a felesleges készletekre fordított, felhalmozási rész — legalábbis az adott időszakban — nem a felsorolt pozitív célokat szolgálja, hanem ezek elől köt le népgazdasági erőforrásokat. Ha a készletnövelésre fordított részarány magasabb az indokoltnál, akkor ugyanannyival kevesebb jut beruházási célokra. Az ötödik ötéves terv a felhalmozási alap növekvő részarányát tervezi felhasználni az állóeszközök bővítésére. Az állóalao- növelés nagysága 10—11 százalék lesz. Karvalics László Következik: A beruházásokról Miniszteri rendelet a köziiletek távbeszélődíjainak módosításáról A közlekedés- és postaügyi miniszter — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélő-díjszabást. A változás a közönséget, a magán- és előfizetőket nem érinti, kizárólag a közületek- re vonatkozik. A rendelet szerint az állami költségvetési szervek, a gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, valamint a társadalmi szervek új telefonállomásért a tényleges szerelési költségeken felül az eddiginél kétszer nagyobb — főállomásonként 30 000 forint, ikerállomásonként 20 000 forint — úgynevezett belépési díjat fizetnek. Azt már egy korábbi rendelet tette kötelezővé, hogy újabb telefonállomás létesítésénél fejlesztési alapjukból hozzájáruljanak a távbeszélő-hálózat fejlesztéséhez. A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kötelezett szervek havi telefonelőfizetési díjait is. Ennek lényege, hogy a gépi kapcsolású telefonhálózatban a főállomás havi díja 40 forintról 120 forintra, az ikerállomásé 30 forintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a főállomásért 30 forint helyett 90 forint, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 forint a havi előfizetési díj. A többletbevétel felét a posta ugyancsak a távbeszélő-hálózat és a -központok fejlesztésére fordítja. Az átalánydíj változatlanul 50 forint maradt. A rendelet — amely mintegy 180—190 ezer közületi telefonállomást érint — január 1-én lépett hatályba. D” :J időre megszúni KOVId a tejes kannál zörgése, a nyersárut ide, í készárut tovább szállító gépkocsik sem zavarják i csendet a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztó üzemében. Az év utolsó nap ján csökkentett létszámmá ugyan, de folyt a termelés mivel a tejet nem lene másnapra el.enni ahogy érkezik, azonnal fel kell dolgozni. Emiatt az üzemben, ; hétköznapok és az üzemna pok, a munka jellege és sajátossága miatt egybefolyna! — Karácsonykor én voltam odahaza, újévkor pedig én láttam el az úgyeletesi teendőket — kezdi bevezetésképpen Szondi Valéria művezető. miközben abbahagyja az íróasztalán egymásra rakott kísérőjegyek ellenőrzését. Kezdeti meglepetéséből mértéktartóan oldódik. Minden szavát gondolatát megfontoltan közli., A tejesszakma szeretstét a családból hozta magával. — Sokat tanultam édesanyámtól, aki 26 évig volt tejátvevő C-serhátszentivá- non. öt-hatéves 'koromban már segítettem neki. Tizennegyedik éve lesz az Idén. hogy felvételét kérte a kollektívába. Tejét vevőként kezdte, onnan a laboratóriumba került, öt-hat év után került mostani beosztásába. Ennek már három éve. — Hoppál József üzemigazgató beszélt rá a művezetői beosztás elvállalására. Mondta, e] tudom látni az ezzel járó feladatokat. Mivel bíztak bennem, elvállaltam. Muukasarcok A családból hozta maciival Bevallom sajnáltam otthagyni a laboratóriumot, mert nagyon érdekes volt. tetszett az ottani munka. Átmenetileg, ha rövid időre is, de gondot okozott a megnövekedett feladatok elvégzése. Most már nemcsak saját, hanem az irányítására bízott 20—40 dolgozó tevékenységéért, szakmai fejlődéséért, jellemük kedvező alakulásáért is felel. — Az első hónap azzal telt el, hogy megtanultam a szükséges munkafolyamatokat. Ebben sokat segített Fü- löp Árpád, főművezető; aki készséggel és szívesen válaszolt minden kérdésemre és amikor szükség volt rá megmutatta a célravezető módszereket, Ugyanezt mondhatom a többiekről köztük az üzem igazgatóról. Valéria régi ismerősökhöz ment vissza. Olyanokhoz, akikkel annak idején együtt kezdte a munkát. Az akkor kötött barátság nem kopott meg. sőt tovább erősödőit. Bognár Janómé tejátvevő. Kecskés Viktória oasztőrös. Csömör Ferencné túrókészítő. Kovács Györgyné vajazó egvütt. drukkolt Valériával, hogv sikerüljön megbirkózni a feiada,okkal Ahol tudtak segítettek neki. A művezető is meleg szóval emlékezik róluk. — Talán nem is tudok olyat kérni tőlük, a törzsgár- dátóí, amiben azonnal ne segítenének, Viszont megteszek értük én is mindent, amit csak lehet... A gépkocsikisérők is hallgatnak rá. Nem kiabál, nem hangoskodik, szolidan csak enryyit mond: — Légy szíves csináld meg, el kell végezni! Ilyenkor az asszonyok, lányok készségesen jönnek segíteni. Azt hiszem közel állok a valósághoz, ha azt mondom: a dolgozók szeretik művezetőjüket. Valószínű ennek kialakulásában közrejátszott csendes, szerény magatartása, kérő szava. Ugyanakkor határozott is. Amikor szóba hozom, hogy az innen szállított tej időnként savanyú. magabiztosan így válaszol: — A laboratóriumi minősítés után csak kifogástalan áru kerül ki üzemünkből. Ha savanyú a tej azért van. mert a kályha mellett, vagy meleg helven tárolják. Erről én személyesen győződtem meg. Megtörténik. hogy a megmaradt tejet a boltosok a friss közé teszik, de előtte letörlik a gyártás dáfumát. Magabiztosság érződik szavaiból akkor is. amikor a követkeyőket mondja: — Minden igénvt kielégítünk. A salgótarjáni 293. 204 és 211-es élelmiszerboltok vezetői gyakran szólnák, hogy másnapra 5—10 ládával több tejet küldjünk. Kérésüket mindig teljesítjük. Ha több napos ünnep van, akkor a boltok vezetői időben módosíthatják megrendelésüket, amit ugyancsak azonnal teljesítünk. Nem kételkedek szavalnak igazságában, bár minden áron papírral akarja bizonyítani. Ezután arra terelődik a szó. mikor jár le a munkaideje. — Nekem a munkaidő vége nem jelenti a hazautazást, mert van társadalmi megbízatásom. Pártvezetőségi tag vagyok, ellátom a vöröskeresztes titkári teendőkkel járó feladatokat is. A társadalmi munka elveszi szabad időm egy részét. Nem panaszkodom, mert szeretem munkatársaimat. A velük való foglalkozás nem fáraszt. Nem nehéz, nem jelent különösebb gondot. Otthonába h";' jut rá idő, akkor olvas, vagy a tévét nézi. Ahogy mondja nagyon szeret kézimunkázni. Ez szabad idejének jó részét kitölti. Emellett szakít időt a tanulásra is. A szakmunkásbizonyítványt már megszerezte. jelenleg marxista középiskolába jár. Két/szeres kiváló dolgozó, az Ele^mis"701’- ipar Kiváló Dolgozója cím birtokosa. Hogy stílusos legyen az új esztendő köszöntése, búcsúzóul ,ió ízű. friss 'tejjel koccintottunk egészségére, további sikereire. V. K. Weisz Béla ötletes szerkezetet irányít: a kötegekbe rakott DEXION-elemeket körkörösen burkolja be a csomagológép, Farkas János jó kedve ragadós, környezetében szívesen teremt mosolygós hangulatot. Csoportvezetőként irányítja munkatársait, azon túl pártcsoportjának bizalmijaként is tevékenykedik. Méltón a névadóhoz A Salgótarjáni Kohászati Üzemek , egyik legeredményesebben dolgozó szocialista brigádja, a Nógrádi Sándorról elnevezett kollektíva. A raktári állványozáshoz és egyéb más célokra is alkalmas, úgynevezett DEXION-elemeket készítik és csomagolják megrendelőik részére. A keresett termékek a hazai piacon kívül országhatárainkon túlra is eljutnak. Igényes, jó munkájukat széles körben dicsérik. A , brigádból azokat a dolgozókat mutatjuk be, akik az utolsó munkaműveletnél, a szállítás előkészítésénél serénykednek. Németh Lajosné amolyan mindenes. M.iuiegy, i<.;, mit bíznak yá, egyformán szívesen és jól végzi el valamennyi feladatát. Papírdobozkákat készít tűzőgépen, melyek a DE- XION-elemek végére kerülve védik a külső sérülésektől. A lörzsgárdatagok csoportjához tartozik Balázs Istvánné. Hangos robajjal dolgozó darabológépét magabiztosan irányítja. Szocialista brigádjuk kimagasló teljesítményében jelentős szerep jutott neki is. (Kulcsár József képbeszámolója)
