Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

És a múltat betakarja a köd 1. volt: kezdet. Tarján rossz szükséges, hogy eltűnjön ez a Vannak az életnek olyan emlékű negyede felszámolása- rész. Hogy megsemmisüljön, történései, amelyek meg nem nak első fááisa. De már an- hogy a földdel váljon egyen- ismétlődtek még egyszer nak is örültünk, hogy eddig lóvé, hogy csak a vázlatai- Olvanok. miként ez is: vége, eljutottunk. Persze ott volt mon maradjon meg még csak nincs többé, bevégeztetett. Es még a 142 putri, és vele ások a képe is. Mert megörökítet- — nem is lesz már... gond. Mert még ebben az év- tem a múltat, három vaskos Igaz, áll még egv-két ház?, ben megállapították: az elő- mappába, hogy... Ne hara- viskó, vityilló, kalyiba in- takarékosságon alapuló la- gudjon, nem tudom szép sző­kébb; soha senki, még lakói kásépítés nem megy, hiszen val kifejezni gondolataimat, sem nevezték így, ily hang- jó néhány családfenntartó sem- mert sosem reméltem, hogy zatosan — a Pécskő utcai ci- miféle jövedelemmel nem én, az Árva megyei cigány- gánvtelepen, de utolsó lakói rendelkezett. Aztán adva vol- gyerek, a cigányok között is is elköltöztek már. tak a mi lehetőségeink is. sokáig a legmegvetettebb, Nincs tovább! Nincs és Vajúdott a kérdés megoldása, ilyen öregséget érjek meg.” »incs! igen, éreztük, tudtuk, dűlőre (Balázs János, a híres naiv Nagy az öröm Vargácknál festőművész). 6. Üjabb idézet a cigánytele­pen végzett vizsgálat anyagá­ból : „Ahogyan a századforduló éveiben társadalmi gondot jelentett a kóborló cigánycsa­patok letelepítése, helyhez kö­tése, úgy a koncentráltan ki­alakult embertelen lakóhe­lyek felszámolása, az asszimi­lációs folyamat tudatos meg­indítása és elősegítése ko­runk társadalmának jutott osztályrészül.” 7. Valóban. E nagy feladat — a Pécskő utcai cigánytelep felszámolása, ami egyébként társadalompolitikai érdek elsődlegesen, s csak , másod­sorban szolgál városrendésze­ti célokat —, ez a város szép testén lüktető seb gyógyítása az 1970-es évekre várt. Igen, várt. Mert még 1971. nyarán is, amikor a már jóváhagyott Csak a romok vannak még, kell vinni az 'ügyet. Mert ott negyedik ötéves terv végre- a téli eső cseppjeitől vertek, élt akkor már a huszadik szá- hajtásán munkálkodtak a me- a nem feledékenységből ott- zadi, betonból szült város- gyében, még akkor is / úgy feledt tűzhelyek égnek emelt központ méhében a hetven tűnt: csak valamikor a kö- lábai — groteszk látvány a —nyolcvan évvel ezelőtti vetkező tervidőszakban ke- közöttük kapirgáló tyúk, a múlt: a nagy házak árnyé- rülhet sor a cigánytelep meg- talán gazdátlan, egyetlen —, kában félősen összebúvó tá- szüntetésére, meg a durva üvegcserepek, kolmányok piros-lila-kék-zöld És mégsem így lett! amelyek’ homályos tükrén foltja. Igen, nevezzük ne- 8. meg-megcsúszik a kóbor ku- vén: szégyenfoltja. Ami — Adalék a történésekhez: tyák sunyin sandító tekintete, most már teljes nyugoda- Hárman sétáltak azon a Meg forró leveseket megért lommal mondhatom — a mai nyáron, 1971 nyarán, a város pléhtányérok dermednek az naptól már csak volt. És nem utcáin: dr. Szabó Károly, az őket ölelő sárban és tűztől lesz, soha többé! Legföljebb Országos Tervhivatal akkori pörkölt újságok félmondatait az emberek emlékezetében él, főosztályvezetője, Géczi Já- kavarja a hegyről jövő szél. ha ugyan akad valaki, aki nos, a megyei tanács akkori Ennyi van még. Pedig, mi visszagondol rá.” elnöke, és Illés Miklós, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Szépül a város, egvre szebb „Először ellenkeztem a tá- iesz — állapították meg vozásnak még a gondolatával Csak... is. Hogyisne: hatvanöt évet és ez a „csak” a Pécskő éltem le abban a kis putri- utcai negyed volt. ban, amire innen is ra lehet Díem részletezi csak né— „A város területén élő 1200 lat,ni- Me,rt .á1!, ,még’de ,tan hány szóval mondja el az ak- cigány származású lakosból 636 mar ^sak órákig. Mondom, kor közöttük lefolyt párbe­fő összefüggő településeken, a nem akartam elköltözni on- széd tartalmát az egyik visz- Pécskő utca végén és azűj- na.n’ °uarogzodtem, kötődtem szaemlékező. Illés Miklós. — aknán él. A Pécskő úti lakó- m?r abba a szűk kis négy- Segített a főhatóság. És aztán telepen 33 olyan helyiség van, szögbe, amely úgy behatárol- összefogott a város; terveztek, ahol három család lakik ^ az eleiünket, hogy azt hit- tevékenykedtek a vezetők, a együtt. Három helyiségben 2— nem *s. ,.®sz mas beosztottak, a mérnökök, n i ___ "______r _ í a _ vilci^j ezen kívül, 13 e lis v ed - tQéluükusok /i c v o v í >-> i m inden volt... 2. Idézet „A salgótarjáni ci­gánytelepeken végzett vizsgá­latok néhány tapasztalata” cí­mű tanulmányból, kelt 1967- ben: 2 család van összezsúfolva és műszakiak, ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ A HEGY TETEJÉN Az őrs klubszobájában fia­tal határőrök veszik körül a televíziót. Nagyokat nevet­nek a vidám műsoron. Még nincs este tíz óra, amikor megnyílik az aitó, s az őrs ügyeletese. Molnár Sándor, tizedes beszól: — Král Sándor és Farkas Béla határőrök készüljenek fel járőrszolgálatra, a Ma­gyar Népköztársaság államha­tárának őrizetére! A két határőr szinte egy­szerre áll fel, s mondja: — Értettem! Irány a mosdó. Borotválko­zás, megvizsgálják ruháza­tukat, hogy megfelel-e a járőri tevékenységre, s máris jelentkeznek az ügye­letesnél. — Járőrszolgálatra meg­jelentünk! Átveszik a fegyvert, a termoszoa melegítő italt. Az egyikbe feketekávé, a má­sikba forró teát. A K-i őrs ügyeletese elé­gedett. A két legjobb határ­őr őrzi ezen az éjszakán ál­lamhatárunk egy szakasza-1 nak áért.ie<tetlenségét. Meg­elégedéssel megy Fodor Gé­za hadnagyhoz. — Hadnagy elvtárs. Mol­nár Sándor tizedes, őrsügye­letes jelentem, hogy Král Sándor határőr, járőrpa­rancsnok, és Farkas Béla határőr, járőrtárs járőrszol­gálatra felkészültek. Szerel­vényüket ellenőriztem, rendben találtam. csak 29 olyan helyiség van, íern’ T161-*. letb Lalja’ , ,allg kétkezi munkások, és minden- ahol 1—1 család éi. Három honapja hogy itt lakom ki, aki részt vett a teiep fel olyan lakótér van, ahol 10, ebéfn ® hazban; szép nagy számolásában. S hitték-e vol- illetve ennél több személv szo. ’ konyha, meg minden. na akkor, hogy történelmet tartózkodik. Az egy helyiség- ami, meg hozzátartozik.. Mi csinálnak? re jutó laksűrűség 4,9 fő.” nf°1fca" laktu"k egf fe,de »• alatt, de ismertem olyanokat Igen, kicsit történelem is ez is a telepen, akik egy hatszor a maj naD Varga Attila, a Salgotarja- hatos viskóban tizenketten Meghaltak a viskók falaik művétria eÜvesmdolaozóiaal‘ hÚZt?k magukab Ke‘ hangod jjdulássafdólnek a Tíz éven át laktunk e% ****" J-et Vblt> emberhez keményre fagyott föld rögei- három méterszer három mé- jóT joTbán érzem TaganT^ KÖd SZá“ Z ™Tk uT teres sr.obácskábsn a Pécs- ÜáT“ jSSÄtÜ S’ Ä”iSol* ÄT'“i búcsúzó év fehér lepelbe bő­kön. az utolsó évben mar ötödmagammal. Merthogy há­rom gyerekem van: két fiú. egy lány, a legnagyobb is ki­lencéves mindössze. Szóval, fiz minden volt, csak lakás ffiem. Két heverő fért el ben­ne: én a feleségemmel alud­tam éjszakánként, már ami­kor munkában nem voltam, mert 1937 óta három műszak­ra tárok, a gyerekek is együtt feküdtek le. feitől. lábtól, ahogy férlek. Higgye el, a semmiből kerültünk ide, eb­be a kétszoba-konyhás-elő- szobás, kényelmes lakásba id^n szeptemberben. A meg­váltás volt. Sokkal több, mint a legékesebb karácsonyi ajándék.” 4 Dr. Hegedűs Károly, a Sal­gótarjáni városi Tanács vb-tit- kára: — tP'M-ben látott napvilá­got a 2014. számú kormány- rnndo’et, amely célul tűzte a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek fel­számolását. s ennek egyik íár- bató úfIát az állami énítési kuiocönnel támogatott lakás- é~'hó«sj akcióban íelölte mez. révén 1070-ig a 78—70 <5 -z ^ »o A1 f- 1 - q T"7 ő ->c7- ~ _ donViDn kö''el >7nov cse^n a tenderből, mondhat- nam, mert tényleg csak ez rítja, eltakarja a Pécskő ut­cai cigánytelepet. Véglegesen.... Karácsony György ból, az italboltból zene, most talán ők is ott ülnek a énekszó hangzik. Fiatalok televízió előtt, s rá gondol­és idősek búcsúztatják az nak: a fiuk biztosan a határt ............ óesztendőt, s készülnek az új védi. Eszébe jut a határőr — Köszönöm — nyugtázza köszöntésére. A házból, ame- története is. Két határsértőt a jelentest, s közben a két jyjk előtt éppen elhaladnak, fogtak el 1975-ben. ö a Ko­hatarorhöz fordul. kacagás hallatszik. Az abla- pasz-dombon látott egy ide­— Hadnagy elvtárs! _Král kon átszűrődő kékes fény a gén férfit. Futott utána, de Sándor határőr, járőrpa- televízió képernyőjétől ered. nem érte el. Az őrsöt kellett rancsnok jelentem, hogy Král is, Farkas is kiváló értesíteni. Farkas Béla határőrrel har- lövő. Ráadásul Farkas az _ K- kortvteát’ — «ŐS* «“““» «ff»* MSE*., élenjáró szültünk. katonája. Ismerik a hatart, - . . .. , A hadnagy, a tizedes és a mint a tenyerüket, magabiz- • iS‘erf»K nangzif _a a­két határőr a terepasztalt tosságot ad a két hgiárőr- Iasz- Mire gondolsz, Sanyi. tanulmányozza. Szinte lé- nek. — A terepet figyelem, pésről lépésre magyarázza Kemény a hegyoldal. Csú- gondolatban otthon jártam, a feladatot. Aztán vezényszó Szós a hófoltoktól. A köd a — Én is — s ezzel el­hangzik. látási viszonyokat zavarja, csendesedett ismét a környék. — Megparancsolom önök- Kettős figyelemre van szűk- Farkas Béla járőrtárs is nck, hogy a Magyar Népköz- ség. otthon járt. Kicsit távolabb, a társaság államhatárának — Lehet, hogy valaki ép- Sárospatak melletti Makkos­harci pen ezt az éjszakát szeretné hotykán. Később ebben a fül­kihasználni? — fordul a jár- lesztően nagy csendben eszé­őrparancsnok társához. be jutott egy történet. A- Minden lehetséges De RomJlíd feIett igazoltatott egy a válasz. őrizetére vonatkozó feladat végrehajtását kezd­jék meg. — Értettem 1 — Jobbra át! A Népköztársaság államhatá- Ó" 1,1 ^ rul. A lakosság segítségével rának őrizetére indulj! értesítette az őrsöt. Aztán Este pontosan tíz óra. A Elfoglalják figyelőállásukat, minden tisztázódott. K-i őrs ajtaja becsukódik Kicsit távol egymástól. Csak mögöttük. Az udvaron csat- a kutya szuszogását lehet lakozik hozzájuk hűséges alig-alig hallani. Csend van társuk, Csöves, a kutya. Halk az erdőben, a Karancs tete- vakkantással üdvözli a jén, az országhatáron. Král határőröket. A kapuban az Sándor járőrparancsnok, aki ügyeletestől még tisztelet- 23 éves. gondolataiban otthon adással búcsúznak, s elindul- van Salgótarjánban. Mintha nak a bokrokkal, fákkal, víz- az öblösüveggyár kemencéié mosásokkal teli Karancs előtt lenne, s fúiná az (ive- heíység felé. get. Felidézi idős. nyugdíjas Fegyelmezetten haladnak szüleit, akik bosszú-hosszú a község utcáján. A presszó- éveket töltöttek a gyárban, s itt vUondUwt, kénem.. — Vigyázzon kérem, vi- vettem észre. Pedig errefelé ta. német vizsla. Tessék, gyázzon! Jaj, mit csinál? mindig vigyázva hajtok. az 500 forint. Hallatlan! Elgázolta a kutyá- — Szépen vigyázott, mond- — Rendben van, elfogadom, mat! hatom. mert saját maga kínálta föl. — Uram, higyje el, hihe- — Kérem, uram, én hajtan- — Sajnálom, hogy most ku­tetlenül hangzik, de ezen az dó vagyok a kárát megtéri- tya nélkül kell vadásznia, erdei, éles kanyarú úton nem teni. — Nem alcartam én kérem bírtam már lefékezni. Bo- — Van magának fogalma, vadászni. csásson meg. milyen kutya volt ezt — De hát... a puskája a — Az nem úgy van. Az — Kutyaszakértö ugyan vállán... éles kanyar nem lehet kifo- nem vagyok, de... — Veszett-gyanús volt sze­lsz maradt a múltból Kulcsár József felvételei gas. — Kérem, igazán sajnálom, hogy vége a kutyájának. Szén vadászkutya volt. de higyje el, nem vagyok hibás. Idő­ben fékeztem az autómat, de nem láttam jól. . — l.egalibb engem kellett volna látnia, ha a kutyát nem. — pr-injt yi J-j'ftm. fel i.s tűnt. amin* átv'""t az úton az erdő felé. vállán a vadász­puskájával, de a kutyát nem — Hát, azért mondom. Mert gcny vizslám és kikergettem arról nem lehet fogalma, mi- ide az erdőbe, hogy majd lyen kutya volt ez. A múlt agyonlövöm, de így egy go­hónapban vettem 500 forint- lyót sem kellett rápazarol- ért. nőm. — Kérem, máris megfiZe- — Ügy? Szóval veszett volt? tem a békesség kedvéért. Miért vem mondta ezt előbb? — Ha meg is fizeti, még- — Hát nem mondtam, ké­sem tudja, milyen kutya volt rém, hogy önvek fogalma ez! sincs, milyen kutya -‘•ni* -z? — T.átom a színéről, hogy jj. g. vizsla. — Igen. Es milyen vizsla? i “ — Tudom: kiváló, fajtisz- j NÖGRÁD — 1976. január 1., csütörtök. A parancs szerint változtat­ják figyelőáüásukat. Riadt madár csapkod a gallyak kö­zött. Csöves, a kutya figyeli a zajt Kifinomult érzéke tud­ja, nem ellenség. A hegy lá­bától a csendes é'szakában halk zene hallatszik. — Mintha a Himnusz len­ne! — Biztosan az, éjfél van. Bo'dog úi évet járőror’vncs- nok elvtárs — s nyújtja a földön fekve jobb kezét Kral Sándornak. — Neked is Béla. Boldog új évet! Előkerül a termosz, be’ő’e a forró feketekávé S a két i'a- tárőr továbbindul, hogy tel­jesítse a kapott parancsot. Hajnali négy óra. A K-i őrs csendes. Az ügyeletes jó­kívánságokkal fogadja a szol­gálatból hazatért járőröket. Az őrs-ügyeletesnél jelentést tesznek. — Tizedes elvtársi Král Sándor határőr, járőrparancs­nok jelentem, a Magyar Nép- köztársaság államhatárának őrizetében ellátott szolgála­tunk közbon különösebb ese­mény nem történt! — Köszönöm, vonuljanak be! A két fiú fáradtan tér pi­henőre. ők később köszöntik az új éve*... Somogyvári László

Next

/
Oldalképek
Tartalom