Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP jNÓGRÁD M EGY EI BI Z OTTS Á GA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXII. ÉVF., 4. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JANUÁR 6., KEDD Új SÜL-gyáregység Kisíerenyéti A kollektíva megfelel a nagyobb követelményeknek Vége a téli szünidőnek! Az első tanítási napon várakozással és nagy-nagy izgalom­mal vették kezükbe a tanulók hétfőn a félévi értesítőt. Képünkön a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kisdiákjai boldogan nézegetik egymás osztályzatait. (Aktuális tájékoztató a 4. oldalon.) (Fotó: Marcsó) Növekedett a háztáji termelése Ülést tartott a TOT elnöksége A Salgótarjáni Kohászati üzemek 107 éves történelmé­ben először fordult elő, hogy a gyártelep keretei közül ki­lépve, új helyen rendezked­jen be, növekvő feladatainak ellátására. 1976. január 1-től az egri Mezőgép Vállalat kis- terenyei gyáregységét épüle­teivel, csarnokaival és teljes személyzetével a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyáregy­ségének kel! tekinteni. Ezt a változást január 5-én, munkásgyülésen, ünnepi keretek között írásban is szentesítették. Az új gyáregységavató ünnepségen Török István, az egri Mezőgép Vállalat igaz­gatója szólt előbb a gyáregy­ség kollektívájához. Elmon­dotta, hogy nem búcsúzni, csak elköszönni szeretne, a feladataik megoldásán eddig is oly’ nagy lelkesedéssel munkálkodó dolgozóktól. Amíg ez az üzem Egerhez tartozott, öt alkalommal nyer­ték el a Kiváló Gyáregység címet. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy ez a kol­lektíva megfelel majd az új, nagyobb feladatoknak, ame­lyek a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek gyáregységeként hárul rájuk. Avatóbeszédében Antal Gyula, a kohászati üzemek vezérigazgatója is bizakodó­an szólt a munkásgyűlés részvevőihez. Elmondotta, hogy sok jót hallottak az üzem dolgozóiról, vezetőiről, akik nagy szorgalommal és lelkesedéssel szolgálták eddig is a népgazdaságot. A kiste- renyei üzemegységnek a ko­hászathoz történő csatlakozá­sa nemcsak a dolgozóknak jelent újat, hanem nagyobb és szélesebb perspektívát nyit meg Kisterenye nagyközség számára is. — Néhány évvel ezelőtt még a szénbányászat szabta meg a környék arculatát. Most helyette a kohászati termékfeldolgozás kezdődik el. Néhány év múlva virág­zó nagyiparral rendelkezik majd a környék, a kohászat itt működő gyáregysége ré­vén Terveinkben azt a célt tűztük ki, hogy a hidegen- hengerelt szalagok és a hu­zalok továbbfeldolgozásához teremtünk itt lehetőséget. Eb­be a termékcsoportba tartoz­nának a hegesztett csövek, g különféle drótfonatok, vala­mint az anyagmozgatáshoz, raktározáshoz tartozó beren­dezések. — Terveink első valóra vál­tását jelzi a Kisterenyére te­lepített Reck-üzem, amely a korszerű raktározási technika számára biztosít megfelelő anyagot. Néhány héten belül elkezdődik a drólhálógyár­is.) Miként lehet tartani, sőt emelni a minőségi színvona­lat a személyi állomány gya­rapítása nélkül? — erre a kérdésre is kutatják a választ a tanácskozás résztvevői. A járási, városi, megyei szervezetek mellé az elmúlt évben 150 helyi szervezet, 350 helyi csoport alakult (mint megyénkben például a mát- ramindszenti, a pásztói a sal­gótarjáni, SKÜ-beli), Űj fel­adatokat ró ez az irányítás­ra : önállóságuk ellenére se­gítséget igényelnek ezek a friss közösségek, támogatást a tartalmi munka tervezésében és szervezésében. Igen pozi­tív mutató az előadá­sok és tanfolyamok számbeli növekedése, a TIT bevételé­nek gyarapodása. Tavaly na­ponta mintegy 1500 órát tett ki. összesen 100 ezer előadást, 200 ezer tanfolyamot tartal­mazott a TIT-munka, és sza­porodtak az újszerű formák: a laboratóriumi gyakorlatok, túrák is. A tervezettet, mint­egy 30 millióval haladta meg, ség bizonyítékaként értéke­lik. Ennek a több éve és válto­zó intenzitással folyó párbe­szédnek a fő témája, mint is­meretes, a szovjet—japán bé­keszerződés megkötése. Szov­jet részről egy ilyen szerző­désnek elsőrendű jelentősé­get tulajdonítanak az ázsiai kollektív biztonság megte­remtése és általában az ázsiai politikai viszonyok javítása szempontjából. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizo­nyították, hogy, noha, a bé­keszerződés mindenekelőtt a szovjet—japán szomszédság további erősítését szolgálná, Japánban még mindig azok a politikai erők vannak fölény­ben, amelyek a szerződés megkötését egy szovjet fenn­hatóság alá került Dél-Kurili­tás, amit fokozatosan 8—10 ezer tonnára kívánunk fej­leszteni — mondotta Antal Gyula. A vezérigazgató elmondot­ta még, hogy a múlt év utol­só napjaiban adták be a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz a he- gesztetteső-gyártás anyagi forrásainak biztosítására szol­gáló fejlesztési hitelkérelmet. Előkészületeket végeznek az anyagmozgató görgőspályák gyártásához. Ezeket a terve­ket az eszmei egyetértésen túl, anyagi eszközökkel is tá­mogatja a megyei tanács, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet, vala­mint a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Antal Gyula kifejezte azt a reményét, hogy az elképzelések az SKÜ kisterenyei gyáregysége dol­gozóinak támogatásával való­ra is válnak. Baranyi Bertalan gyáregy­ségvezető a kollektíva előtt ígéretet tett, hogy új megbízatásuknak és a célkitűzéseknek igyekez­nek minden tekintetben megfelelni. A nagy múlttal és tapaszta­latokkal rendelkező Salgótar­jáni Kohászati Üzemeket, új feladataik megoldásában tá­mogató és segítő szülőnek tekintik majd. 115 millió körül mozgott a bevétel. 1976-ban ez a lendület re­mélhetőleg nem törik meg. Ez az év az 1977-es küldöttgyű­lés előkészítése és a növekvő közművelődési feladatok miatt is fontos lesz a TIT szervezetei számára. Új soro­zatokat indítanak a társada­lom, a tudomány, a technika összekapcsolódásának kérdé­seiről, a szocialista életmód­ról. Mindez arra ösztönöz: a TIT vezető szerveiben az ed­diginél is jobban támaszkod­janak a választott testületek­ben tevékenykedő hatezer társadalmi munkásra, sőt, bővítsék is ezt a kört. Hétfő délután a megyék és a főváros TIT-titkárai számol­tak be tevékenységükről. Ked­den négy munkacsoportban ötlet- és javaslatgyűjtés fo­lyik majd az irányítás for­mái, módszerei témaköreiben. A tanácskozás január 7-én aktuális feladatok megbeszé­lésével zárul. szigetek átadásához — kötik. Mijazava külügyminiszter egy'évvel ezelőtt. Moszkvá­ban tett látogatását követően egyébként a két ország kap­csolatait tovább bonyolítot­ta, hogy a kínai—japán ba­rátsági és együttműködési szerződés előtárgyalásai fo­lyamán kínai részről kísér­letek történtek arra, hogy Ja­pánt szembeállítsák a Szov­jetunióval. A japán—kínai tárgyalások ebben a kérdés­ben jelenleg szünetelnek és a jelek arra mutatnak, hogy a japán_ vezető körök felismer­ték a pekingi törekvések ve­szélyességét. A szovjet—japán közele­dés legfontosabb területe az elmúlt években a gazdasági együttműködés volt. Noha Ja­Aziz Mohamed hazánkba érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hazánkba érkezett Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Aziz Mohamedet a Feri­hegyi repülőtéren dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője fo­gadta. (MTI) Távirat Laoszból Köszönet a támogatásért Kaysone Phomvihanh, a Laoszi Forradalmi Néppárt központi bizottságának főtit­kára táviratban mondott kö­szönetét Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság kikiáltása alkalmából küldött üdvözle­tért. „A központi bizottság, va­lamint a forradalmi néppárt tagjai nevében szeretném ki­fejezni az SZKP KB és az SZKP valamennyi tagjának mély hálánkat népi demok­ratikus rendünk támogatá­sáért” — írja táviratában Kaysone Phomvihanh, majd pedig új, nagy sikereket kí­ván a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusán elfogadásra kerülő tizedik ötéves terv megvalósításá­ban. (MTI) pán jelenleg a Szovjetunió második legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere, mind­két részről elismerték, hogy az együttműködésnek még számos kiaknázatlan területe van. A nahodkai Vrangel-öböl- ben japán közreműködéssel épül a Szovjetunió legna­gyobb kereskedelmi kikötő­je, eredményesen valósul meg a jakutföldi fakiter­melési kooperáció és több más közös nagyvállalkozás. Ugyanakkor más tervezetek — így g jakutföldi földgáz­termelésben való együttmű­ködés, a szibériai olajkin­csek közös kiaknázása, vala­mint a szahalini kontinentá­lis talapzat olajkincseinek felszínre hozása — egyelőre csak papíron léteznek. (MTI) A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge hétfőn Szabó István el­nökletével megtartotta ez évi első ülését. A termelőszövet­kezetek gazdálkodásának az elmúlt tervidőszakban szer­zett tapasztalatait és az V. öt­éves tervből a szövetkezetek­re háruló fontosabb felada­tokat vitatták meg. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az elmúlt tervidő­szakban — a III. ötéves terv­hez képest — a szövetkezeti közös gazdaságok fejlődése egyenletesebb, a mezőgazda- sági termelés növekedési üte­me dinamikusabb volt, és el­érte az évi 4,5 százalékot. A termelés számottevő bővülé­se teljes egészében a munka termelékenységének gyors ütemű növekedéséből adó­dott; miközben az aktív ta­gok száma mintegy 130 000- rel csökkent, az egy dolgozó­ra jutó termelési érték 80 százalékkal nőtt. A termelé­kenységnek ezt a lendületes fejlődését az ipar több ágaza­ta, valamint a külkereskede­lem által biztosított növekvő mennyiségű gépi berende­zés, a műtrágyák és a vegy­szerek széles körű, és egyre szakszerűbb alkalmazása tet­te lehetővé. A műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás 5 év alatt 60 százalékkal nőtt. A tsz-beruházások összér­téke a tervben előirányzott mértéket meghaladta: össze­sen 53 milliárd forint érté­Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi mi­niszterhelyettese aláírta a két ország 1976-ra szóló árucsere­forgalmi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Biró József külkereskedelmi mi­niszter, Tordai Jenő minisz­terhelyettes, valamint Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. A jegyzőkönyvben előirány­zott szállításokat a közel­múltban aláírt 1976—80. évekre szóló hosszú lejáratú egyezmény előirányzatai alap­ján rögzítették. Az 1976. év­re egyeztetett szállítások nö­vekedése az előző évi elő­irányzatokhoz képest megha­ladja a 15 százalékot. A jegyzőkönyv az ez évi kölcsönös szállításokat közel 900 millió rubelben határozza meg. A forgalom alapját a gépek és berendezések köl­csönös szállításai képezik, melyeknek aránya egyre emelkedik az összforgalomban kű beruházás valósult meg a közös gazdaságokban. Javult a beruházások szerkezete, nö­vekedett a gépi beruházások aránya. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek elsősorban a szántóföldi növénytermesz­tésben, azon belül is főleg a gabonatermesztésben értek el jó eredményeket. Lemaradás tapasztalható viszont a szőlő- és gyümölcstermelésben, és az állattenyésztés egyes terü­letein. A szarvasmarha-állo­mány például a tervezett 1 205 000-rel szemben csak 1 100 000-re növekedett, ezen belül a tehénállomány 45 000- rel kisebb a tervezettnél. Az állatállomány termelőképes­sége sem fejlődött a kívánt mértékben. Ágazatonként differenciált mértékben ugyan, de növe­kedett a téesztagok háztáji gazdaságainak termelése, amelynek összértéke 12 szá­zalékkal nagyobb volt a ter­vezettnél. Az elnökség ezt követően a téesztagok és -alkalmazottak üdültetési akciójának végre­hajtását értékelte. A SZOT és a TOT vezetői 1974 au­gusztusában kötöttek megál­lapodást a téeszdolgozók és családtagjaik kulturált és színvonalas üdülési feltéte­leinek megteremtésére. A szervező munka a szövetke­zetekben megkezdődött, de a i kívánatosnál lassabban ha­lad. és eléri a 64 százalékot. A kooperációs és szakosítási megállapodások alapján meg­valósuló áruszállítások ara­nya évről évre növekszik, és 1976-ban az összforgalom kö­zel 25 százalékát alkotják. A gépipar területén jelentősebb megállapodás például a me­zőgazdasági gépkooperáció, az autódarualváz-kooperáció, az autóbuszgyártási együttmű­ködés, a pénztárgép-gyártásig illetve a számítástechnikai' szakosodás. Ezenkívül emlí­tésre méltó gyártásmegosztás jött létre a gumi-, a gyógy­szer- és textiliparban is. Magyarország exportjában jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, erőművi berendezések, elektromoto­rok, automatikai berendezé­sek és műszerek, autódaru­alvázak. élelmiszeripari gé­pek. hűtő és légtechnikai be­rendezések, kereskedelmi be­rendezések, elektromos és elektrotechnikai termékek, félvezetők. pénztárgépeit, mezőgazdasági gépek. (Folytatás a 2. oldalon) Háromnapos TIT-tanácskozás Salgótarjánban Megfelelni a növekvő feladatoknak A salgótarjáni TIT tovább­képzési központban hétfő dél­után fontos eseményre gyűlt össze az ország tizenkilenc megyéjének és Budapest TIT- szervezetének titkára; három­napos titkári értekezlet kez­dődött. Ahogy megnyitójában Dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitká­ra is hangsúlyozta: a haté­konyság további növelése ér­dekében kulcskérdéssé vált az irányító munka a szerve­zetben, ez lesz a tanácskozás központi témája. A főtitkár tájékoztatásul el­mondta, milyen mennyiségi mutatók teszik különösen in­dokolttá az irányítás céltuda­tosságának, szervezettségének fokozását. A VI. küldöttgyű­lés évéhez, 1972-höz mérten a tit munkája mennyiségileg 50 százalékkal nőtt, miközben az apparátus létszáma egyet­len fővel sem gyarapodott! (498 alkalmazottuk között ott találjuk a technikai do- gozókat és a tiszteletdíjasokat Giomiko Tokióba látogat Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Vasárnap este Moszkvában hivatalosan közölték, hogy Gromiko szovjet külügymi­niszter a japán kormány meghívására január első fe­lében Tokióba látogat. Moszk­vai japán diplomáciai forrá­sok szerint ezt a meghívást Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter szeptember vé­gén New Yorkban újította meg. A szovjet fővárosban nagy Jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Gro­miko még a XXV. pártkong­resszus előtt időt szakít ma­gának erre az útra, és ezt a két ország közötti politikai­gazdasági dialógus folytatá­sában való szovjet érdekelt­Kilencszázmillió rubel értékben Aláírták Magyarország és az NDK 1976. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom