Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
r Magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi megállapodás Szombaton Prágában Kissinger Madridban Henry Kissinger ameiákai külügyminiszter szombaton délelőtt Brüsszelből Madridba dr. anyagokat, papír- és fatermé- utazott Kissinger a spanyol Bíró József magyar és And- keket. Magyarország ugyan-' fővárosban aláírja az Egye- rej Barcak csehszlovák kül- csak folytatja a bauxit, alu_ sült Államok és Spanyolorkereskedelmi miniszter aláír- minium és alumínium-termé- ; szág új megállapodását az ta 1976—1980-as évekre vo- kpk hagyományos szállítását, amerikai támaszpontokról, natkozó magyar—csehszlovák Tovább bővül a termelési 1 Előzőleg az amerikai külügyárucsere-forgaimi megálla- együttműködés. A korábbiak-j miniszter a belga fővárosban podást. Az aláírásnál jelen nál szélesebb területet érint' tájékoztatta a NATO állandó volt Barity Miklós, hazánk többek közt a már kialakult tanácsának miniszteri szinten prágai nagykövete, Tordai 'közúti- 'és vasútijármű-koo- megtartott ülését moszkvai Jenő külkereskedelmi minisz- peráció és a mezőgazdasági terhelyettes, valamint cseh- gépgyártás területén folyó szlovák részről Karol Ujházy együttműködés. A már mega csehszlovák állami terv- levő és elmélyülő gumibizottság elnökhelyettese, to_ kooperáción kívül a megállavábbá Premysl Strougal és podás magában foglal egy Alois Hloch miniszterhelyet- további vegyipari szakosítátesek. si megállapodást is, a petroA most megkötött egyez- kémia területéről. A szakosímény a két ország tervező- tási és együttműködési megszervei között közelmúltban állapodások a kölcsönös foraláírt tervegyeztetési jegyző- galomnak csaknem 20 százakönyv célkitűzéseit fegyelem- lékát teszik ki. be véve az 1976—1980-as időszákban az elmúlt ötéves tervidőszak tényleges forgalmához képest az árucsere-forgalom 50 százalékos bővítését tárgyalásairól, mindenekelőtt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéseiről. Kínai niiklráris kísérlet A két ország közötti keresi kedelemben jelentős helyet J foglal el a fogyasztási cikkek és mezőgazdasági termékek forgalma. Csehszlovákiának irányozza elő, mintegy 3.9 „„Mrd rubel értékben. «S "terméS koílii elsősorban az elektromos és elektronikus fogyasztási cikA két ország kormánya között aláírt legújabb dokuújabb1 "területekre teSti S személygépkocsik mope az egyes iparágak köz^ már könnyűipSari JmeíeT (hS korabbanletrejott termelési házak bútorpk egyuttmukodest es koopera- stbJ dominálnak ’míg a ma. not, lehetove teszi a hagyó- exportban k legnagvobb manyosan kialakult nyers- es lelentöségűek a hús- és hús- alapanyag-szal itasok tovább- készítmé*yek> gabonavető- folytatasat, jelentős mertek- magvak friss és feldolgozott ben hozzájárul az >Pan-mezo- zöldsé k és gyümöicsök> bor> gazdasági termetes növekedő- televíziókészülékek, elektro- sehez es fejlesztése z, - mos f0gyasztási cikkek, cipők kossag fogyasztási es élelmi- és koníekcióiparl termékek. szenparicikk-igenyeinek a ... . „ korábbinál magasabb szintű A megallapodas alairasat kielégítését teszi tehetővé. megelőző tárgyalások konstMagyarország növeli a szer- ruktív,, baráti légkörben foly- számgépek, az élelmiszer- és tak. Kifejeződött mindkét fél vegyipari gépek, a műszerek érdeke a gazdasági és keresés finommechanikai gyártmá- kedelmi kapcsolatok további nvok a számítástechnikai gé- erősítésére, az elmélyülő szőnék a távközlési berendező- cialista gazdasági integráció sék’ és a szennyvíztisztító- továbbvitelére. A megállapo- telepek szállítását, mezőgaz- őás a felek e törekvését tel- dasági gépek és állattartási íes mértekben tükrözi, berendezések kivitelének fokozásával közreműködik a csehszlovák mezőgazdasági program sikeres teljesítésében. Csehszlovákia emeli a szerszámgépek, könnyűipari gépek, mezőgazdasági gépek, közúti jj árművek, energetikai berendezések szállítását: vas- útvillamosítási munkálatokkal, tehervagonok exportjával folytatja részvételét a magyar vasutak modernizálásában’ egy komplett szemétégetőmű felépítésével pedig Budapest környezetvédelmének fejlesztéséhez járul hozzá. A korábbiaknál nagyobb Pekingben szombaton este sajtóközleményben adták hírül, hogy Kína az előző nap új nukleáris kísérletet hajtott végre. A kommüniké ezúttal még a korábbi éveknél is szűkszavúbb, a kísértet tényén kívül semmi egyebet nem említ. A legutóbbi, 1975. október 27—i robbantásról még elmondták, hogy föld alatti volt, az 1974. júniusiról, hogy Kína nyugati körzeteiben hajtották végre, az 1973. júniusiról, hogy hidrogénbonba volt. Most viszont semmit nem említenek, még a helyszínt sem. Egy további szokatlan vonása a dolognak a kísértet időpontja. Az elmúlt években a kínai nukleáris robbantásokat nyáron vagy ősszel hajtották végre: menetrendszerűen egyet évente. A szombat esti közlemény egyébként, mint ilyenkor szokásos, utalt arra, hogy a kínai nukleáris kísértetek célja hármas: önvédelem, a „szuper- hatalmak monopóliumának megtörése” és a nukleáris fegyverek végső megsemmisítése. Szovjet hadgyakorlat — külföldi megfigyelők A Szovjetunió meghívta az Az európai biztonsági és európai biztonsági és együtt- együttműködési értekezlet zá- működési értekezleten részt ródokumentumának megfe- vett néhány délkelet-európai lelően a Szovjetunió január állam megfigyelőit, hogy ve- 4_én értesítést küldött a hel- gyenek részt a Kaukázuson- sinki értekezleten részt vett túli katonai körzet hadgya- államoknak a soron tevő gyakorlatain, — közli a Szovjet- korlatokról, unió honvédelmi miniszteri- Mint a Szovjetunió honvé- urr>a. delmi minisztériuma közli, A hadgyakorlatokat január Bulgária, Görögország, Romá- „ -- tartják nja> Törökország és JugoszláCsehszlovákíá° 'az “eddigihez ! körzetében“"T“^korlatokon via hozzájárultak ahhoz, hogy hasonlóan szállít kőszenet,1 részt vevő katonák száma 25 megfigyelőket küldjenek a kokszot, magnezitet, vegyi- ezer. hadgyakorlatokra. így látta a lietet hírmagyarázónk, Fálfy József: Moszkván a világ szeme Rendkívüli jelentőségű szovjet—amerikai tárgyalások színhelye volt a hét közepén Moszkva: Leonyid Brezsnyev és Andrej Gro- miko tárgyalt ott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Az egész világ figyelme azokban a napokban a szovjet fővárosra összpontosult, hiszen senki számára sem volt titok, hogy nemcsak a két világrendszer legerősebb, legnagyobb hatalmainak viszonyára hat ki, ami ott történik. Mindenekelőtt a hadászati fegyverek korlátozását célzó tárgyalások jövője állt a megbeszélések középpontjában. 1974 vége Brezsnyev és Ford vla- gyivosztoki találkozása óta a SALT-tárgyalásokon ’ lényeges előrehaladás nem mutatkozott, sőt, bizonyos amerikai körökben a fegyverkezési hajsza fokozását követelték Ford elnöktől. A mostani moszkvai megbeszélések után mindkét részről derűlátó nyilatkozatok hangzottak el. Olyan vélemény is kialakult, hogy még 1976 folyamán létrejöhet az új SALT-egyezmény, a két fél csökkenteni fogja hadászati fegyvereit. A nyugati világ rendkívüli érdeklődését az is mutatta, hogy Kissinger Moszkvából visszatérőben a brüsszeli NA- TO-központban tájékoztatást adott az Észak-atlanti Tanácsnak, amely most miniszteri szinten ült össze. Még Sauvangargues francia külügyminiszter is Brüsszelbe sietett. Portugáliát szintén külügyminisztere, Meló An- tunes képviselte. Az amerikai külügyminiszter hasznosnak minősítette moszkvai tárgyalásait, jelentős előrehaladásról beszélt a SALT-egyezmény előkészítésében és tudtul adta, nem lehetetlen, hogy visszatér majd a szovjet fővárosba a SALT-tárgyalások folytatása céljából. * Amit a szovjet—amerikai tárgyalásokon, a brüsszeli tájékoztatón is külön ^fejezetet szenteltek a bécsi haderőcsökkentési konferencia állásának. A Közép-Európá- ban elhelyezkedő fegyveres erők és fegyverzetük csökkentéséről, mint köztudomású, az osztrák fővárosban a Varsói Szerződés és a NATO országai már több mint két éve tárgyalnak. Kissinger a hét más eseményeinek is szereplője volt: így például meglepetést keltett, amikor Moszkvába menet megállt Koppenhágában és megbeszélést folytatott Jorgensen dán miniszterelnökkel, a helsingöri szociáldemokrata konferencia vendéglátójával. Ez az amerikai— dán eszmecsere gyanússá tette az egész szociáldemokrata összejövetelt: többen arról kezdtek suttogni, hogy „a Fehér Ház titkos ösztönzésére” jött létre 71 nyugateurópai szociáldemokrata politikus tanácskozása. Ott volt a portugál Mario Soares, a spanyol Felipe Gonzales, a nyugatnémet Willy Brandt és Helmut Schmidt, az olasz de Martino, a francia Mitterrand, a svéd Palme és a holland Joop Den Uyl és mások. Helsingör — Shakespeare Hamlettjéből ismerjük — most a szociáldemokraták té- pelődését hallhatta: „Lenni vagy nem lenni”?, mert valóban lét és nemlét kérdése volt az összejövetel egyik fő témája: szövetkezzenek-e a kommunista pártokkal Nyugat-Európa országaiban vagy -sem'? A vitában megoszlottak a vélemények. A nyugatnémet, a brit és a dán szociáldemokraták nyílt nemmel válaszoltak. Már a franciák — igennel. A dél-európai szociáldemokraták a hét végén Párizsban külön is összeültek, ami nem tetszett például a nyugatnémeteknek... Kissinger a hét végén felbukkant Madridban is. Az amerikai külügyminiszternek pontot keltett tennie a hosszú ideje húzódó amerikai —spanyol alkudozás végére. Mennyit fizessen hát az USA a spanyolországi amerikai támaszpontok használatáért? Az összeg nyilván a spanyol gazdasági helyzet némi szanálásához is hozzásegíthet, hiszen különben köztudomású, hogy óriási külkereskedelmi és költségvetési hiánynyal, valamint nagyarányú munkanélküliséggel kell megküzdenie az új spanyol rezsimnek. A Közel-Keletről, Libanonból a hét elején riasztó és gyászos hírek érkeztek — a hét végére valamelyest megfordult a hangulat Bejrútban. Súlyos vérengzések százszámra szedtek előbb áldozatokat: a fasiszta falan- gisták a palesztin táborokban tömegmészárlást hajtottak végre, a helyzet szinte kilátástalannak látszott, mire a kormány mohamedán elnöke, Rasid Karami le is mondott tisztéről. A hét közepén új közvetítési kísérlet kezdődött: szíriai—libanoni,—palesztin legfelsőbb katonai szerv jött létre, egyben pedig — szíriai tanácsra — a libanoni politikai erőviszonyok átcsoportosítását is megkezdték. Üjabb tűzszü- neti felhívást bocsátották ki„ amelynek komolyabb megsértéséről nem jött hír. Felcsillan hát a reménysugár, hogy a libanoni ellenségeskérdések alábbhagyhatnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyó közel-keleti vita eddig nem hozott eredményt. A hét végére hat ország képviselői olyan határozati javaslatot szerkesztettek, amely palesztin állam létrehozását írja elő, Izraelnek a megszállt területekről való kivonulását követeli. A jövő héten kezdődik a vita erről a határozati javaslatról. Valószínű, hogy az USA vétót emel elfogadása elten. „Számolni kell a realitásokkal’ Tanácskoznak a dél-európai szocialista pártok teljesítményű 120—150 lóerős Zetor traktorok jelennek meg 25-től február 6-ig csehszlovák exportban. : Kutaiszi, Jereván és A francia fővárosban szombaton kétnapos tanácskozásra ültek össze — a francia szocialisták kezdeményezésére — a belga, francia, olasz, spanyol és portugál szocialista pártok vezető képviselői. A konferencia napirendjén a következő témák szerepelKölesönös előnyök Búza, olaj és kereskedelem A külföldi sajtó tág teret szentel a szovjet—amerikai olaj- és búzakereskedelemnek. Az amerikai cégnek címzett szovjet szállítmányokban ugyanis meghatározott helyet foglal el a folyékony tüzelőanyag, a Szovjetunióba irányított amerikai szállítmányokban pedig a gabonafélék, a többi között a búza. Ezeket a kereskedelmi ügyleteket a nemzetközi sajtó gyakran igen tendenciózusan ítéli meg. A nyugati hírközlő szervek egy része ultrareakciós, a pekingi propaganda pedig ultrabalos szemszögből támadja a szovjet—amerikai olaj- és búzakereskedelmet, s hamis megvilágításban tálalja. Holott a szovjet—amerikai olaj- és búzaügylet oka kézenfekvő: az olajkitermelés geológiai feltételei az Egyesült Államokban sokkal kedvezőtlenebbek, mint a Szovjeunió- ban; a búzatermesztés éghajlati feltételei pedig a Szovjetunióban kevésbé kedvezőek, mint az Egyesül Államokban Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államoknak szembe keltett néznie azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi módszerekkel és eszközökkel kitermelhető olajtartalékai elkerülhetetlenül gyorsan kimerülnek, A rendelkezésre álló összes készletek, bár újabban az alaszkai lelőhelyekkel gyarapodtak, 1970—74 között 5 milliárd tonnáról 4,8 milliárd tonnára csökkentek. Az olaj- termelés az Amerikai Egyesült Államokban ugyanezen idő alatt 40 millió tonnával — 475-ről 435 millió tonnára — csökkent. Ugyanakkor az olajnak és az olajtermékeknek a behozatalát évi 50 millió tonnával — 170-ről 220 millió- tonnára — keltett növelni. Természetesen a Szovjetuniónak is egyre többe kerül az olaj: egyre mélyebb, s a fogyasztási központoktól egyre messzebb fekvő területeket kell bekapcsolnia az olajtermelésbe, mégis a Szovjetunió olajkitermelése növekedik. A kitermelt olaj egy része exportra kerül: 1970—74 között a szovjet olaj és olajtermékek exportja 97 millió tonnáról 116 millió tonnára gyarano-- dott. A múlt évben 72 millió tonnát a szocialista országok kaptak, 44 millió tonnát pedig az iparilag fejtett kapitalista és a fejlődő országok. Ami a^búzát illeti, az Egyesült Államokban a szántóterületek 60 százaléka évente 700 milliméter, vagy ennél is több csapadékot kap. A Szovjetunióban viszont csapadékkal bőven öntözött földek csupán a szántóterület egy százalékát teszik ki. Az Egyesült Államokban a szántóterületek 11 százaléka kap évente 400 milliméternél kevesebb csapadékot, a Szovjetunióban 40 százaléka. A Szovjetunió területén a szélsőségesen kontinentális, sok körzetben zord és száraz éghajlat gyakran okoz veszteségeket a gabonafélék terméshozamában. A kolhozrendszer sikerei mégis megszabadították a lakosságot a cárizmus idején rendszeres éhezéstől, hiányos táplálkozástól. A búza bruttó terméshozama a Szovjetunióban csupán 1940 és 1973 között 32 millió tonnáról 110 ^millió tonnára növekedett. A szovjet mezőgazdaság fejlődésének hatalmas lökést adott az SZKP KB 1965. márciusi plénuma. Azóta ugrásszerűen nőtt a kolhozok technikával és ásványi műtrágyákkal való ellátottsága. A mezőgazdasági gépek és eszközök előállításában a Szovjetunió az. első helyet foglalta el a világon. A terméshozam növekedését bizonyítja, hogy 1970 és 1974 között a gabonafélék ‘ hektáronkénti átlagos terméshozama 15,6 mázsát tett ki, az 1961. és 1965. közötti átlagos 10,2 mázsával szemben. Az elért sikerek ellenére az időjárás időről időre akadályozhatja a fokozatos fejlő-’ ' dést. Így az 1974. évi igen gyenge termés következtében a búza terméshozama az előző évihez képest (l 10-ről 84 millió tonnára.) 26 millió tonnával csökkent. A szovjet családok azonban ezt a ritka rossz termésű évet nem érezték meg. a szovjet búza állandó vásárlói pedig — főleg a KGST-tagországok —, mint azelőtt is, hatalmas mennyiségű búzát importálnak a Szovjetunióból. A szovjet mezőgazdasági rendszer a rossz termésű években is biztosítja, hogy háromszor annyi búzát takarítsunk be. mint közvetlenül a második világháború előtt. A rossz termés okozta kiesés pótlására például 1973-ban és 1974-ben (két év alatt) a Szovjetunió 18 millió tonna búzát importált. Ez csupán 8—9 százaléka annak a meny- nyiségnek, amelyet a Szovjetunió maga termelt meg az említett években. A feszültség enyhülése utat nyitott a békés gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, a szükséges árucikkek köcsönös szállításához. Ez tükröződik a szovjet—amerikai olaj- és búzakereskedelemben is. Borisz Racskov, a közgazdasági tudományok kandidátusa nek: 1. Dél-Európa helye a nemzetközi politikában; 2. Az európai szocialista mozgalom és 1 a kapitalizmus válsága; 3. Demokrácia védelme és megerősítése a szocializmus útján, 4. A különböző európai baloldali erők közötti akciók összehangolása. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára megnyitó beszédében mindenekelőtt leszögezte: e konferenciának nem célja az, hogy új intézményt vagy állandó szervet hozzon létre, „legalábbis mindaddig. amíg a szocialista internacionálé hű marad azokhoz a célokhoz, amelyekhez mi annak idején csatlakoztunk”. Mitterrand ezután rámutatott: bár e tanácskozást a dél-európai szocialista pártok konferenciájának nevezik, e pártok szorosabb együttműködését nem földrajzi okok teszik szükségessé — hiszen Belgium nem tartozik Dél- Eurőpához —, hanem elsősorban az. hogy ezekben az országokban a szocialista pártok mindenütt „hasonló realitással állnak szemben”. Ezekben az országokban erős és befolyásos kommunista pártok működnek; s a .úzocialisíák- nak ezt figyelembe kell ven- niök politikájukban. E hasonlóság mellett azonban számos különbözőség is van e szocialista pártok taktikájában és a kommunistákkal való viszonyában, ez azonban még kívánatosabbá teszi, hogy szorosabban összehangolják akcióikat. Felipe Gonzales, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára beszédében hangsúlyozza, hogy Spanyolországban nem elegendő csupán a baloldal egysége, hanem mindazok szövetségére szükség van. akik hajlandók azért küzdeni, hogy megvalósítsák a jelenlegi rendszerrel való ..demokratikus szakítást”. Gonzales nem tartja valószínűnek. hogy a baloldal a közeljövőben kormányra kerülhessen Spanyolországban, mert a jobboldal pozíciói még rendkívül szilárdak. Épp ezért előbb a demokrácia számára kell utat nyitni, s csak azután tehet majd a szocializmusra gondolni — mondotta, A Francia Szocialista Párt a konferencia elé terjesztett jelentésében hangsúlyozta: a dél-európai országokban a demokrácia védelme és megszilárdítása érdekében feltétlenül szükség van a baloldali erők összefogására. Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt vezetője tüntetőleg távol maradt a párizsi konferenciától, s Párizs helyett az Egyesült Államokba utazott. A Vatikán képviselői Magyarországon A Vatikán képviselői — Luigi Poggi érsek pápai nun- cius és Munos F. Sainz nun- ciatúrai titkár — a január 19—24-i budapesti tartózkodásuk alkalmával megbeszélést folytattak dr. Ijjas József kalocsai érsekkel a magyar katolikus püspöki kar elnökével és találkoztak a püspöki kar tagjaival.. A vatikáni diplomatákat hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházi Hivatal elnöke. A tárgyalások során a két felet érintő időszerű kérdésekről folytattak eszmecserét.
