Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

Valika a védőnő Egyidős a tanáccsal FIATAL, ’ törékeny asszony Karancslapujtőn Fodor Tibor- né Csmcsik Valéria, a község védőnője. Ismeri mindenki a faluban, hiszen itt született, az akkor még Bocsárlapujtő- nek nevezett községben. — Itt jártam az általános­ba, mi több, itt szereztem meg az érettségi bizonyítványt is. A védőnőképzőt már Buda­pesten végeztem, de a politi­kai tudásom, a marxista— leninista esti középiskolán ugyancsak szülőfalumban gva- rapítottam. Nagyon szeretem a községet, a benne lakó em­bereket. Foglalkozásomnál fogva naponta több családdal találkozom. Fiatal kismamák­kal. idős nagyanyákkal. - Szót tudunk egymással váltani. Hol erről, hol arról... A-z egészségház előszobájá­ban közben hatalmas gyer­meksírás zavarja a csendet. Az anyukák csitító hangja szinte elvész a gyermekzoko­gás közben. — Ma főorvosi rendelés, felülvizsgálat zajlik. Ezért vannak többen a kisbabák. Ilyenkor berendeljük azokat, akikről úgy gondoljuk, hogy a főorvosnak feltétlen látni kell. • Megvárom a rendelést. Ara­nyosak a picik, még akkor is ha sírnak... — Tavalyelőtt, 1974-ben 56, tavaly 48 csecsemő volt a fa­luban —. s közben rakosgat­ja az aktákat, az iratokat. — Az idén eddig három új pol­gára született a községnek. Indulásnak nem is olyan fossz... Amikor arról esik szó, hogy Fodor Tibomé szinte egyidős a tanáccsal, s ma Karancsla- pujtő 26-os számú választó­körzetének a tanácstagja, kissé elpirul. — Engem is meglepett a jelölés. Amikor pedig 1973- ban megválasztottak, tudtam, hogy mintegy 50 család ügyes-bajos gondját és örö­mét is magamra vállaltam. Az kissé megnyugtatott, hogy a választókörzet több miint fele új település. Gond azért itt is akad. ÉRDEKES módon Fodor Tiborné ennek ellenére nem a gondokról beszélt. Szólt in­kább azokról az eredmények­ről, amelyeket most. egy ta­nácstagi beszámolón már el­mondhatna. Azt, hogy körze­tében már minden utat porta- lanítottak. Betonlapokkal ké­pezték ki az árkokat. A por­ták előtt a hidak építését minden tulajdonos társadalmi munkában végeztek el. Parko­sítottak, virágokat ültettek a járdák szegélyére. Jó ered­ményt értek el a tisztasági mozgalomban, amit a Vörös- kereszt hirdetett meg. A la­kóházakhoz, ahol nem bizto­sított a szennyvíz elvezetése, éppen egészségügyi okok mi­att derítőket építettek. A vil­lanykörték cseréjéről, p. vil­lanyvilágítás bővítéséről már nem is kell szólni. — Persze lenne még több Is, amit mint tanácstag elvé­geztem, amihez a körzet vá­lasztópolgárainak segítségét kértem. Ami azonban érdekes számomra az a két hozzászólás, amit a tanácsülésen tartot­tam. Az árokrendszer kiépí­tésének, a villanylámpák bő­vítésének fontosságáról szól­tam. Annak ma is örülök, hogy a szavam megértésre talált. De azért, ha erre az első felszólalásra gondolok. .. Nyúlok Olaszországba : Idén már‘a harmadik szállítmány — 4000 darab — házi- ayúl indult el Salgótarjánból a napokban az olaszországi Torinóba és Padovába, hogy tovább öregbítsék a salgótar­jáni és kisterenyei tenyésztők hírnevét. Az utat harminc­hat óra alatt teszik meg, speciális kamionkocsikban. Nagy Dezső, a salgótarjáni ÁFÉSZ felvásárlási csoportvezetője el­mondotta, hogy az olasz partnerek elégedettek a minőség­gel. Ezt bizonyítja, hogy a tavaly átvett mennyiséget (4-1 vagon) az idén több mint tíz százalékkal növelni kívánják. Képünkön az olasz átvevő a szakszerű rakodást irányítja. — Sturman — őszintén mondom, nagy volt a lámpalázam. A védőnő szinte óramű- pontossággal dolgozik. Nem lehet elrabolni az ídejé*\ Amíg beszélgettünk, a még hátralevő tennivalóit rendez­te. Aztán bezártuk az egész­ségház ajtaját, a fal mellé támasztott kerékpárját tolta maga mellett!, s így váltot­tunk néhány szót. — Sokat találkozom a fia­tal szülőkkel, a nagymamák­kal. nagyapákkal. Amikor ja­vaslatot teszek a beszélgetés során a csecsemő fürdetésére, szoptatására, a bőrápoló sze­rekre. vagy felhívom a kis­mama figyelmét az anya táp­lálkozásának fontosságára, a feltétlen szükséges levegőzte­tésre, a közügvekről is szá­mos szó esik. Ez így kellemes, meg hasznos is. Maga mellett tolja „közle­kedési” eszközét, a kerékpárt. Gondolataiba mélved. Még egyszer beletekint kis köny­vecskéjébe: kinél is esedékes a látogatás. Útját a Dankó telep felé veszi. — Nehéz ez a terület. Rossz lakásviszonyok között nevel­kednek a csöppségek. A Dan­kó telepiek kérik, a tanács biztosítsa az ingyen telket. Vagy ad lakást. De a se­gélyért is sorba állnak. Tisz­telet a .kivételnek. Itt a leg­fontosabb feladatom a család- tervezés melletti agitálás. Fá­rasztó néha a munka... Fodor Tiboménak a csa­ládlátogatással nem jár le a munkaideje. Ugyanis három­éves korig otthon, később az óvodában és az iskolában is látogatja a gyermekeket. Sok­rétű ez a munka. — Nem is olyan régen, Saigon részt vettem a fiatal tanácstagok továbbképzésén. Hasznos volt az ott eltöltött idő. Aztán felvettek a párt­ba is. így kettőzött felelősség­gel végzem tanácstagi mun­kámat. KERÉKPÁRJÁRA ül. Idő­sek és fiatalok köszöntik La- pujtő utcáin. Mindenkihez szól, vagy int. Siet, mert vár­ják a csecsemők, akismamák, várja a közösségi munka. Mindnek eleget tesz. hogy az este a családé, a kisfiáé, az alig hároméves Norberté le­gyen. Somogyvári László Örkény‘bemutató Washingtonban A washingtoni Arena Szín­ház szerdán este mutatta be Örkény István, Tóték című darabját A telt ház előtt tartott premieren nagy si­kert aratott a világszerte ját­szott örkény-mű első ameri­kai előadása. Az őrnagy szerepében Ma- cintyre Dixon, Tót Lajosként Robert Prosky voltak az elő­adás kiemelkedő szereplői. A Tóték február végéig sze­repel a washingtoni színház programjában. Szolgáltatás a vasútnál Több mint ezer új személy- kocsi, korszerű étkező-, háló- és büfékocsi. — Vizuális be­rendezések, mozgó tájékoztató szolgálat. — Tíz naponként mossák a vonatokat. Naponta csakiíem egymillió utas veszi igénybe a vasutat, közülük 600—700 ezren jár­nak vonaton, lakó- és mun­kahelyük között. Így érthető, hogy a MÁV munkáját első­sorban az utazás körülményei alapján ítéli meg a közönség. Ezt vették figyelembe a köz­lekedés vezetői is, amikor a vasút rekonstrukcióján túl­menően a személyszállítás minősé­gének, a kulturált utazás feltételeinek javítását he­lyezték előtérbe. A MÁV vezérigazgatójának igen önkritikus előterjesztése alapján a KPM miniszteri értekezlete nemrégen külön is foglalkozott a vasúti sze­mélyszállítás hélyzetével, fo­gyatékosságaival, -a szolgálta­tások — köztük a vonatok sebessége, menetrendszerűsé­ge, tisztasága, az utasok ké­nyelme, tájékoztatása, ellátá­sa — javításának tennivalói­val. Az utasokat különösen érinti a menetrend beosztása, amely az elmúlt tervidőszak­ban sajnálatosan romlott. A napi 2400 személyvonat közül 100—120 közlekedik tíz per­cen túli késéssel. Sok a pa­nasz az utazási sebességre is. Hazánkban óránként átlago­san 35—71 kilométeres sebes­séggel járnak a vonatok. Ez a helyi forgalomban nagyjá­ból megfelel, a nemzetközi követelményektől azonban messze elmarad. A nemzet­közi előírást, a szocialista vasutak által elfogadott 85 kilométeres átlagsebességet 1980-ig egy-két vonalon tud­ják biztosítani, a hazai köz­lekedésben pedig szerény, 5 —8 százalékos sebességnöve­lést tartanak reálisnak. Az V. ötéves tervben a vasút több mint ezer sze­mélykocsit helyez üzembe, a nagyszámú selejtezés miatt azonban csupán 5400-zal nő az ülőhelyek száma, s ez gya­korlatilag csak a szinttartás­hoz elegendő. Ezért jobb ko­csigazdálkodással enyhítenek a ielenlegi helyzeten. A közvéleményt sokat fog- laUíoztatja az utastájékozta­tás, amely a vasút vezetői szerint is sok reklamációra ad alkalmat, pedig jelenleg min­den nagyobb állomáson van hangerősítős tájékoztató. A probléma nem is min­dig az eszközök hiányából, hanem azok hiányos alkal- rr ázásából adódik. 'Ezért az információs szol­gálat mennyiségi fei'esztése mellett — a következő évek­ben vizuális tájékoztatót sze­relnek fel a miskolci, a győri, a székesfehérvári és a szege­di állomáson is — nagy gon­dot fordítartak a minőség ja­vítására. A nagy pályaudva­ron mozgó információs szol­gálatot is rendszeresítenek, tagjait speciális nyelvtanfo­lyamokon oktatják. A kényelem, a komfort, a tisztaság ma már jogos követelmény a vasúton is. Sok panaszra ad okot a ko­csik állapota, bár az utób­bi években foganatosított in­tézkedések már hoztak ered­ményt. Gépi mosóberendezés dolgozik a Nyugati és a Déli pályaudvaron, - Miskolcon. Szombathelyen és Debrecen­ben. Budapesten két éve kül­ső vállalatokkal 'is takaríttal­ják a kocsikat. A fővárosi ál­lomások tisztán tartására jól gépesített külön takarítócso- 'portot szerveztek. Annak ér­dekében, hogy a kocsikat rendszeresen, legalább tízna­posként lemoshassák, a Ke­leti pályaudvaron, Szolnokon, Pécsett, Szegeden és Kapos­várott építenek kocsimosó mosóberendezéseket, így az V. ötéves tervben megteremtik, a kocsik külső tisztításának feltételeit. Több gondot okdz a kicsik belső takarítása és a vasoxiddal szennyezett abla­kok tisztán tartása. A belső takarítás gépesíté­sére kísérleteznek a hazai kár­pit tisztító berendezésekkel, imnort háti porszívókkal, kü­lönleges vegyszerekkel. Az ál­lomások takarítására most vásárolnak további 30 mosó* és vízfelszedő gépet, s vala­mennyi vasútigazgatósáaon megszervezik a Budapesten jól beyált külön takarító- csoportot. A személyszállítás szerves részének tekintik a vasúton 97 utasellátást, amely ie’en- leg a nemzetközi és a bel­földi távolsági vonatoknak csupán 53 százalékán megol­dott, s minősége is e'marad a nemzetközi színvonaltó'. A következő években eavebek kpzött 30. nemzetközi forga­lomra is alkalmas háló-. 10 ét­kező-, és 13 bisztrókocs't, 30 fekjVŐhelyes kocsit és 40 bü­fékocsit vásárol a vasút. Ez­zel az utasellátó szo'gó’mot a nemzetközi vonatokon ’s . versenykénessé teszik, s lehe­tőség nyílik arra. hogy a bel­földi távolsági vonatok 93 százalékán magasabb szinten szolgálják ki az utasokat. Kiegészítő szolgáltatás, ként vezették be a fővá­rosi pályaudvarokon a poggyászkulikat, sok ál­lomáson az automata cso­magmegőrzőt. Az idén 300 új típusú kuli beszerzésével lecserélik Bu­dapesten a régieket, amelye­ket felújítva vidéki nagy pá­lyaudvarokra telepítenek. A Keleti pályaudvaron a nyári forgalom idejére korszerű poggyászmegőrzőt helyeznek < üzembe, másutt több száz automatával bővítik a cso­magelhelyezési lehetőségeket. , Nőtt a gyümölcslevek fogyasztása Ä z italmérés korlátozásának hat ása Az alkoholizmus elleni eredményes küzdelem egyik hatékony eszköze az italok árusítását,' az italmérés kor­látozását szabályozó rendel­kezés — állapították meg a szakemberek az egyik leg­utóbbi vizsgálatuk során. Az adatok azt mutatják, hogy az alkoholmentes italok válasz­tékának bővítésével, és a szé­les körű felvilágosító propa­ganda hatására az utóbbi öt esztendőben 66 százalékkal nőtt a gyümölcslevek fogyasz­tása, s bár a szeszesital-áru­sítás 11,4 százalékkal növeke­dett, ugyanakkor csaknem 100 százaléxkal több szénsa­vas üdítőt adtak el. A bel­kereskedelmi miniszternek az itaiértékesítés, itaimérés kor­látozásáról szóló rendelete mindinkább érezteti hatását. A vállalatok és szövetkezetek üzleteinek több mint felét érintette a szabályozás, ezek 9 százalékában részben vagy teljesen megszüntették a sze­szes italok eladását, 38 szá­zalékuknál csökkentették az eladótérben kínált italkészle­tet. Körültekintő szervezési intézkedésekkel a korábban kiadott engedélyek egy részét módosították. A szeszesital­árusítás vagy -kimérés tilal­ma, illetve korlátozása a gyá­rak, építkezések és bányák területén, a hivatalokban és intézményekben a teljes mun­kaidőre, a sportpályákon a fontosabb mérkőzések idejé­re vonatkozik. A nyitvatartá­si idő korlátozása pedig az ipari üzemek, bányák kör­nyékén — 200 méteres körze­ten belül — működő, meg­határozót üzlettípusokra ter­jed ki, a reggeli műszakkez­déshez igazodva. A tapaszta­latok szerint azonban az üz­letek egy része figyelmen kí­vül hagyta a korlátozó elő­írásokat. A fővárosban és több me­gyében — mintegy 700 üzlet­ben és vendéglátóhelyen — végzett ellenőrzések azt mu­tatták, hogy az üzletek 74 százalékában hiánytalanul ele­get tettek az előírásoknak, ne­gatív példákat főleg a zöld­ség-gyümölcs üzleteknél ta­láltak. Gondot okoz a zugáru- sítás is, amit jóval nehezebb megrendszabályozni. Az üzem­környéki szeszesital-árusítás korlátozásának hatását rész­ben csökkenti, hogy a ren­delkezések nem vonatkoznak a vasútállomások és autó­busz-pályaudvarok éttermei­re, söntéseire, így a vidékről bejáró dolgozók könnyen hozzájuthatnak a munka előt­ti „fejadaghoz”. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS**^íiSSSSSSSSSSSSSSSSj/SSSSSSSjrSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSS/S*SSSSSSSSSSSSS*SSSSSSS.'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf/SSSSSSSSS* Nyolcán voltak testvérek. Az iskolai tanulmányok után egyedül ő ment vissza szülő­falujába, Romhányba. A két­éves katonai szolgálat letel­tével a FIM romhányi Építé­si Kerámia Gyárhoz l^srült. A tmk-műhelyben dolgozott, mint esztergályos. A követke­ző évben, 1969-ben megvá­lasztották az ipari tanulók KISZ-alapszervezetének tit­kárává. Ugyanekkor kezdte el tanulmányait levelező tago­zaton a váci gépipari tech­nikumban. Az oklevél meg­szerzése után a régi gyárral szomszédos Gránit Csiszoló­koronggyárhoz került. — Az új üzem indításakor nagy szükség volt fiatal szakemberekre — kezdte Ba­lázs László, a készre munká­ló és csomagolórészleg hu­szonnyolc éves művezetője. — Barátaim közül többen át­jöttek a régi „kerámiából”. Pár hónapig Budapesten, a központban dolgoztam, hogy minél jobban megtanuljam, elsajátítsam a gyártási tech­nológiát. Nagyon hasznos volt számomra az időszak. Részlegemben 42 munkás dol­gozik. Két munkacsoportban és két szocialista brigádban. Titkár Romhányban munka, fiatalság Munkájukat három fázisra lehet osztani: méretre csi­szolás, a műszerészkorong- menesztőcsap beillesztése, valamint a csomagolás. Ezek szorosan kapcsolódnak egy­máshoz. Csak jól szervezett és összehangolt munkával lehet eredményeket elérni, ami jó részt az én feladatkörömbe tartozik — mondta. Munkatársaival baráti, köz­vetlen légkört alakított ki, de a munkában szigorú és követ­kezetes. Különösen az ifjú­sággal foglalkozik szívesen, és ez nem véletlen, hiszen Balázs László az üzemi KISZ- alapszervezet titkára. — Két éve alakult meg az alapszervezet a gyárban. Az első évben legfontosabb poli­tikai feladatunknak a minél tökéletesebb technológia el­sajátítását tekintettük. Jól sikerült, és a fiatalok gyor­san beilleszkedtek az üzem életébe. A 24 tagból álló KISZ-a!apszervezet a követ­kező évet már szilárd alap­pal kezdte. Több idő maradt a politikai és szakmai okta­tásra. A pártszervezettel és a szakszervezettel közösen ren­dezett politikai fórumokon az alapszervezet teljes létszám­mal és aktivitással vett részt. A tagság több mint 50 szá­zaléka tanul szakközépisko­lákban és gimnáziumokban. A 'társadalmi munkában szá­mottevő eredményeket ér­tünk el. Az üzemet nádas, mocsaras terület vette körül. A földfeltöltési munka után a gyár környékének szépíté­sét, parkosítását végeztük. A sportpálya építése lassan be­fejeződik. Balázs László a szakszerve­zetben végzett kiemelkedő KISZ-munkájáért a Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést kapta. Tagja volt a megyei KISZ-vezetőkből álló keme- rovói delegációnak. De a fia­tal művezető nemcsak az üzem keretében foglalkozik az ifjúsággal, tagja a tanács községi végrehajtó bizottsá­gának. A falu fiataljai bát­ran és őszintén elmondják gondjaikat, problémáikat, mert tudják, hogy azok meg­értésre találnak. Mivel tölti szabad idejét? — merül fel jogosan a kér­dés. — Idős édesanyámmal élek. A kertes házban mindig akad tennivaló. Szívesen bar- kácsolgatok, szépítgetem ott­honunkat. Esténként előve­szem a tankönyveket. Idén fejezem be a marxista—le­' ninista közéDiskolát, és ké­szülök az esti \ egyetemi fel­vételire. — Hét végén a természe­tet járom. Nincs a környé­ken olyan hely. amit ne is­mernék. — Szeretem a munkámat, és otthon is sokat foglalko­zom a gyár problémáival. Ba­rátaimmal együtt számtalan újítás és technológiai válto­zás fűződik nevünkhöz. Röviden így foglalhatnánk össze: üzem, munka, fiatal­ság! b. zs. NÓGRÁD — 1976. január 23., péntek if

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom