Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

Április 25-én választás Vietnamban Kékesdi Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: 'A hanoi lapok keddi szá­njanak első oldalát ünnepi híradásként tölti be a nem­zetgyűlés állandó bizottsá­gának közleménye, amely szerint a már jóváhagyott do­kumentumok alapján, a dél­vietnami politikai konzultá­ciós tanáccsal egyetértésben április 25-re tűzték ki az egy­séges Vietnam nemzetgyűlé­sének megválasztását. A Nhan Dán hírül adja, hogy északon és délen is meg­alakult a 11—11 főnyi vá­lasztási bizottság, amelyre a nagy politikai tett megszer­vezése vár. Az északi bizott­ság élén Truong Chinh, a VDP Politikai Bizottságának tájija, a nemzetgyűlés állan­dó bizottságának elnöke áll. A déli bizottságot Pham Hung, a VDP Politikai Bi­zottságának tagja, a part dél­vietnami irodáiénak .titkára vezeti. Mindkét bizottság a társadéira széles rétegeit képvisel, helyet kaptak ben- n| a vallásfelekezetek rep­rezentánsai is. A hanoi lapok terjedel­mes írásokban' kommentál­ják a közelgő nagy eseményt. A. kommentárok történelmi hasonlatként említik meg, hogy a vietnami nép olyan feszült figyelemmel és akti­vitással készül április 25-re, ahogyan .annak idején, a füg­getlenség kivívása után, az 1946. január 6-i. első viet­námi általános választások­ra készült. Púja Frigyes « ' iráni tárgyalásai Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn, iráni látogatása második napján megkoszo­rúzta a jelenlegi dinasztia alapítója, Reza sah síremlé­kéi, A nap folyamán a két külügyminiszter szívélyes lég­köriben tárgyalást folytatott egymással. A hétfői progra­mot A. Khalatbari iráni kül­ügyminiszter Púja Frigyes tiszteletére adott vacsorája zárta le. (MTI) A palesztin ügyben Arab határozattervezet kerül a BT­A Biztonsági Tanács hétfő este folytatta a közel-keleti, vitát. Az ülésen felszólalt Daniel P. Moynihan, az Egye­sült Államok ENSZ-nagykö- vete. Moynihan kifejtette, azt a korábban már hangoztatott — és az izraeli vezetőkkel egyeztetett — álláspontot, amely szerint a Biztonsági Tanács korábbi, 242. és 338. számú határozatai megfelelő keretet biztosítanak a közel- keleti béketárgyalásokhoz, és módosításuk állítólag „vészé-' lyeztetné” a béke megterem­tésének lehetőségét. Moynihan kijelentette: az Egyesült Államok tudatában van annak, hogy a közel-ke­leti- kérdés rendezése során figyelembe kell venni a tér­ség valamennyi népének tör­vényes érdekeit, beleértve a palesztin népet is. A palesz­tinok részvételét a genfi ér­tekezleten azonban olyan ügyrendi kérdésnek nevezte, amelyről nem dönthet a Biz­tonsági Tanács. Moynihan vé­leménye szerint a Biztonsági Tanács semmiképpen sem helyettesítheti a genfi közel- keleti tanácskozást, amely az amerikai álláspont szerint egyedül jogosult megvitatni, van-e szükség a béketárgya' lások kereteinek módosításá­ra. , Az amerikai nagykövet után felszólalt még a pana­mai és az olasz nagykövet. Mindketten a palesztin nép törvényes jogainak elismeré- sét tartották a kulcskérdés­nek. Ezután hat. nem tagország képviselője szólalt fel. Irak, India, Marokkó. Guinea, az NDK és a Jemeni Arab Köz­társaság nagykövete, felszóla­lásában lényegében a palesz­tin nép jogai mellett tett hi­tet. A hétfői ülést kommen­tálva megfigyelők elsősorban azt a tényt emelik ki, hogy az amerikai felszólalás sem­milyen új elemet nem tartal­mazott. A Biztonsági Tanács szer­dán folytatja a vitát. A hí­rek szerint a keddi napon több találkozóra kerül sor az arab országok nagykövetei között, akik határozatterveze­tük kidolgozásának utolsó szakaszába érkeztek. Abdul Hamid Sarai, jordán nagykövet hétfő este közölte, hogy kedden az arab állás­pontot az el nem kötelezett országok képviselői, valamint a Biztonsági Tanács elnöke elé terjesztik. (MTI) Súlyosbodik a libanoni válság Hírügynökségi jelentések­ből kitűnik, hogy Libanonban szinte óráról órára súlyosbo­dik a helyzet. Hétfő este és keddre virradóra Bejrútban és az ország más nagyvá­rosaiban megállás nélkül dö­rögtek a fegyverek. Az el­múlt 48 óra alatt a libanoni harcokban legalább kétszá­zan vesztették életüket, 3,75 a sebesültek száma. A libanoni televízió hétfő este három napon belül irA- már a harmadik tűzszünetet jelentette be, azonban a har­cok az egész országban vál­tozatlan hevességgel folyta­tódtak. Megfigyelők szerint Rasid Karami miniszterelnök le­mondása tovább bonyolítja a libanoni válságot. Chamoun belügyminiszter, a libanoni jobboldal egyik hang­adója, hétfő este megfigyelők által provokációsnak minő­sített nyilatkozatot tett köz­zé. Ebben bizonyos meg nem nevezett forrásokra hivatkoz­va azt állította, hogy Tripoli és Akkar térségében szíriai területről „csapatok hatoltak” az ország területére. Mint ismeretes, Izrael a napokban kilátásba helyez­te, hogy amennyiben - külső erők avatkoznak a libanoni harcokba, Tel Aviv sem ma­rad tétlen és megteszi a szük­séges „önvédelmi” intézkedé­seket. Egy felelős libanoni kato­nai személyiség hétfő este cáfolta, hogy szíriai területek­ről palesztin csapatok ér­keztek volna Libanonba. Mint a TASZSZ jelenti, a hadse­reg felelős szóvivője hangoz­tatta, a Tripoli és Akkar tér­ségéből érkezett jelentések arra mutatnak, hogy semmi­féle behatolás nem történt. Ahmed Iszkander Ahmed szíriai tájékoztatásügyi mi­niszter egyébként koholmány­nak minősítette a palesztin csapatok állítólagos behato­lásáról szóló értesüléseket és hangoztatta, hogy az ilyen hí­rek terjesztése csak a cioniz­mus és Izrael érdekeit szol­gálja. (MTI) A párbeszéd folytatódik Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re moszkvai látogatását — ez maris kiderül a világsajtóból — nemcsak a szovjet főváros­ban, hanem mindenütt nagy érdeklődéssel várják. Nem mm keletű világjelenség az a felismerés, hogy a szovjet— amerikai viszony óriási mér­tékben befolyásolja, biztató vagy éppen aggasztó irány- báb, az egész nemzetközi helyzetet. Ilyen értelemben a tőkésvilág és a szocialista tábor legnagyobb potenciállal rendelkező országainak vi­szonyában valóban az egész földkerekség érdekelt. Az elmúlt esztendőkben, amint erre a Kissinger-láto- gatással foglalkozó Pravda- cikk rámutat, jó iráhyban fejlődtek a kétoldalú kapcso­latok, ugyancsak jótékony kölcsönhatásban az egész nemzetközi politikával. Ezt a kölcsönhatást nem lehet elégszer hangsúlyozni. Arra, hogy nem kizárólag kétoldalú, hanem egyetemes jelentőségű kérdés a szovjet —amerikai viszony, már az a tény is jellemző, hogy az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásainak leg­fontosabbnak ígérkező témá­ja a stratégiai fegyverek kor­látozása, a SALT és tágabb ér­telemben : a fegyverkezési hajsza visszaszorítására tett további lépések. Ebben az alapvető fontossá­gú ügyben a hidegháborús erők nyomására éppen a kö­zelmúltban tapasztalható volt amerikai részről bizonyos megtorpanás. Egyes körökben jobb ügyhöz méltó buzgalom­mal üdvözölték ezt a veszé­lyes negatívumot, amelytől — nem titkolták — még a Kis- singer-látogatás elmaradását is remélték. Moszkvában viszont ezúttal is azt vallották, hogy bármi­lyen új problémákat vessen fel a technika haladása, vagy a visszahúzó csoportok tevé­kenysége, a SALT-ügyben, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésében tovább kell ha­ladni, nem szabad beérni az eddigi eredményekkel. Any- nyira nem, hogy enélkül, a Pravda szavaival, „a szovjet —amerikai kapcsolatok fej­lesztésében elért többi ered­mény is elveszítheti jelentő­ségét”. A tét tehát nagy. A tárgya­lások csak most következnek. Az azonban már bizonyos, hogy a párbeszéd folytatódik. Anglia meghátrált a tőkehal- háborúban Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Anglia a „tőkehalháború” harmadik fordulójában is ve­reséget szenvedett. Néhány órával azután, hogy Izland megfenyegette a diplomáciai kapcsolatok felmondásával,' a brit kormány közölte: azon­nal visszavonja hajóit és re­pülőgépeit az Izland kije­lölte tengeri határok mögül. Azt is bejelentették, hogy Geir Hallgrimsson izlandi minisz­terelnököt meghívták Lon­donba, a halászati vita ren­dezését szolgáló tárgyalások­ra. Az angol diplomácia azután hátrált meg, hogy James Callaghan külügyminiszter Brüsszelben felkereste Joseph Lunsot, a NATO főtitkárát, aki a NATO megbízásából közvetített a halászati vitá­ban. Anglia engedménye a lon­doni kommentátorokat is meg­lepte, főleg azután, hogy Wil­son kormánya erősen fogad- kozott: ezúttal nem visszako­zik a reykjaviki kormány kö­vetelése előtt. Londonra azon­ban NATO-szövetségesei, aki­ket erősen aggasztott a kefia- viki bázis kiürítésének lehe­tősége, erős nyomást gyako­roltak. Új kórházak, jelentős rekonstrukciók Előtérben az egészségügyi ellátás korszerűsítése Az V. ötéves tervben az egészségügy fejlesztési, beru­házási elképzeléseiben — töb­bek között — a gyógyintézeti ágyak számának jelentősebb fejlesztése szerepel. Ezt dön­tően a már meglévő kórházak rekonstruciójával együtt va­lósítják meg. Ezenkívül három új, korszerű kórház is felépül: Budapesten, Kistarcsán és Kecskeméten. Várhatóan mintegy 8000 ággyal bővül a gyógyintézményi hálózat. Az új beruházásokról, a fejlesz­tési elképzelésekről dr. Tarits Zoltán, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tájékoztatott. Elmondotta, hogy a Buda­pesten épülő dél-pesti kórház mintegy 800 ágya jelentősen javítja a főváros és környéké­nek ellátását. Megkezdődtek a 68f> ágyas kecskeméti új megyei kórház munkálatai, aa 580 ágyas új kistarcsai kórház kivitelezése a Pest megyei Tanács beruhá­zásában indult meg. Az épít­kezések jellemzője, hogy a re­konstrukcióval egybekötötten olyan új osztályokkal is bő­vülnek a kórházak, amelyek eddig hiányoztak, vagy csak kisebb mértékben tudták ki­elégíteni a megnövekedett igényeket. Felkészítik az in­tézményeket olyan feladatok megoldására is, amelyeket ko­rábban csak megyén kívül, más intézetekben, így például klinikákon, vagy egyéb orszá­gos intézetedben láttak el. A megyei kórházak bővíté­sénél az a szempont vezeti az egészségügyi szakembereket, hogy a betegeknek mindenütt megfelelő, azonos színvonalon álló kezelést, ellátást tudjanak nyújtani. Többek között je­lentős mértékben korszerűsö­dik és bővül a kórház Békés­csabán, Egerben, Debrecen­ben, Dunaújvárosban, Szol­nokon és Nyíregyházán. Fo­lyamatos lesz a győri, tatabá­nyai, veszprémi kórház re­konstrukciója és bővítése is. A központi beruházási ke­retből olyan építkezéseket, fi­nanszíroznak, amelyek elké­szülésük után országos felada­tokat látnak el. Ilyen lesz pél­dául a szívsebészet központja, az új kardiológiai intézet, amelynek a Nagyvárad tér közelében lévő épületében teljesen új, modem szívsebé­szeti eljárások alkalmazására lesz mód. A rendkívül költsé­ges, magas fokú gépi és mű­szerellátottságot igénylő inté­zetben 250 beteg egyidejű gyógyítására nyílik lehetőség. Tovább fejlődik a magyar szívgyógyászat európai hírű központja, a Balatonfüredi Állami Kórház is: kétszázzal többen nyerhetnek gyógyulást; Jelentős rekonstrukció szín­helye lesz Hévíz, ahol felújít­ják a gyógyfürdő múlt századi épületeit, s a szintén nem­zetközi hírnévnek örvendő Császár-fürdő rekonstrukció­ja is folyamatban van. Há­romszáz új ággyal bővül aa ehhez kapcsolódó kórház, s megújhodnak a elavultlrész- legek. íyz. V. ötéves terv első felé­ben átadják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri 24 emeletes elméleti tömbjét, amely az oktatásnak, a kísérletezésnek a tudomány művelésének cél­jait szolgálja. A tárca tervei között szerepel a Szegedi Or­vostudományi Egyetem elmé­leti tömbjének és klinikai há­lózatának bővítése is. A ter­vek szerint a beruházás a tervidőszak végén indul. További konkrét feladat a mentőszolgálat jelentős fej­lesztése: új mentőbázis léte­sül Budapesten. Természetesen gondolnak a vidéki mentőbázisok korsze­rűsítésére is. A népesedéspo­litikai határozattal összhang­ban továbbra is kiemelt fela­dat a bölcsődei ellátás fej­lesztése. Tovább bővülnek a szülészeti osztályok, korsze­rűbbé válik a kórházak gyer­mekosztályainak fölszerelt­sége. Ezen belül is előtérben áll a koraszülöttrészlegek speciális műszerekkel történő ellátása. A betegségük, vagy állapotuk miatt állandó inté­zeti elhelyezésre szoruló gyer­mekek ellátásáról a központi keretek és a tanácsi pénzesz­közök közös felhasználásával, új gyermekotthonok létesíté­sével gondoskodnak. Nagy gondot okoz az egész­ségügynek, hogy nemcsak az építkezésekre, hanem a bon­tásokra is gondolnia kell.1 Látszatra . még egészen jó ál­lapotban lévő épületeket kell szanálni, illetve teljesen felújí­tani, mert annak idején bauxitbetonból épülték. Ilyen például az Országos Baleseti Sebészet, ismert nevén a Köl­tői Anna Kórház is. Aa in­tézet olyan átépítést igényel* hogy az építkezés alatt gyó­gyászati munka1 nem folytat­ható benne. Ezért ahhoz, hogy az intézet kiköltöztethető le- gyenmég a tervidőszak elején, több száz millió Ft-os beru­házással úgynevezett kiürítő­épületeket kell létesíteni. A gondok tehát nem csekélyek,’ meat csak a baleseti sebészet kiköltöztetése és rekonstruk­ciója körülbelül 1 milliárd forintba kerül. Ford kongresszusi üzenete „Megkíséreltük a rendőr szerepét játszani... // A Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és dr. Emil Ludviger jugoszláv külkereskedelmi miniszter aláírta a két ország közötti hosszú lejáratú egyezményt. Heltaí András, az MTI tu­dósítója jelenti: „Az Egyesült Államok hely­zete jobb, de még nem jó” — jelentette ki Gerald Ford el­nök a kongresszus elé terjesz­tett szokásos évi jelentésében. „Az unió helyzetéről a kong­resszus két háza előtt közép­európai idő szerint keddre virradó éjjel elmondott öt- venperces beszédében Ford a konzervatív gazdaságpolitika folytatását helyezte kilátásba az ország gondjainak megol­dására. Az újdonságot alig tartalmazó1 jelentés rövid kül­politikai részében szólt arról, hogy lehetőség van újabb stratégiai fegyverzetkorlá­tozási egyezmény megkötésé­re. A jelentés, amely egyben Ford elnökválasztási kam­pányprogramjának is tekint­hető, visszapillantva megálla­pítja, hogy „.. .néhányszor el­felejtettük egészséges elvein­ket. .. és túlságosan bíztunk kéoességeinkben. Megkísérel­tük a rendőr szerepét játsza­ni külföldön.” A jelentés azt mondja, hogv az elmúlt évre visszate­kintve ..a dolgok lassan. de biztosan javulnak. . . A 2. vi­lágháború utáni lessúlyosabb gazdasági visszaesést” fellen­dülés váltotta fel. s az évi 12 százalékos inflációs ütem 7,9 százalékra csökkent. Az elnök elismerte, hogy a munkanélküliség túl magas, (nyolcmillió felett van), s hogy az említett változásokat „sok amerikai nem érzi min­dennapi életében”. A beszámoló a konzervatív köztársasági párt régi re­ceptje szerint az állami ki­adások csökkentéséért, az álla­mi beavatkozás visszaszorítá­sáért szállt síkra. A kormány a vásárlókedvet élénkítő ji^- vedelemcsökkentés mellett je­lentős adókedvezményeket irányoz elő a nagytőkének a beruházások ösztönzésére. Az amerikai kormány a rendőrök és bírák nagyobb szigorát sürgeti a bűnözéssel szemben. Emelik a rendőrség létszámát. 4 új szövetségi bör­tön épül. A szegénység felszámolását célzó programok eredményte­lenségére utalva Ford korlá­tozásokat javasolt, hogy a különböző segélyeket az „iga­zán rászorulók” kaphassák. A jelentés „erősnek és egészségesnek” minősíti az amerikai külpolitikát, „egye­dülállónak” az ország katonai erejét. „Csak az erő helyzeté­ből tárgyalhatunk kiegyensú­lyozott egyezményről a nuk­leáris fegyverek korlátozására — hangoztatta Ford. hozzá­téve. hogy a katonai költség- vetés lényeges emelkedést mutat majd az előző évihez képest. Az elnök kijelentettje: „le­hetőség van további egyez­mény megkötésére a stratégiai fegyverkezési verseny korlá­tozására”. Értékelése szerint tovább szilárdultak az Egye­sült Államok kapcsolatai fő szövetségeseivel, a NATG- országokkal és Japánnal. Az Egyesült Államok és Kína vi­szonyát „javulónak” nevez­te. Ford utalt harcaira a kong­resszussal, amelynek demok­rata többsége sok kérdésben szembenáll a Ford-kormány külpolitikájával. Ai elnök „el­sietettnek és rövidlátónak” nevezte a törvényhozás egyes intézkedéseit — világo­san arra célozva, hogy az megtiltotta továbi pénzek fel- használását az angolai be­avatkozásra. „Nem kerülhe­tünk a jövőben olyan hely­zetbe. hogy ne segíthessünk barátainknak, még korláto­zott módon sem. mint Ango­lában” — mondotta. Az elnök kilátásba helyez­te. hogy „újjászervezi és meg­erősíti” az ország kémszolgá­latát. Washingtoni megfigyelők szerint a Ford-jelentést első­sorban a „mindenkinek vala­mit” választási meggondolás jellemezte. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom