Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRAD ti n i n ■ m ^ i-BAuaj XXXII. ÉVF.," 16. SZÁM Bi --------------i-------iüiüiTi—T---------------------A RA: 80 FILLÉR 1976. JANUÁR 20.. KEDD t --------------------V ersenyt, magasabb szinten versenyszakasz kezdődött. A tavalyi eredmények összegezése, a tapasztalatok elemzése még folyik. Mi valósult meg az ígéretekből, mit kell jobban csinálni az idén? Ezekre a kérdésekre is választ ad az összegezés. Feladataink növekedtek, céljaink eléréséhez többre ,van szükség. A versenyt magasabb szinten kell folytatnunk es erre már a szervezés időszakában jó, ha mindenütt gondolnak. A termelékenység, a hatékonyság növelése, a gazdaságosság fokozása megkívánja a rervek folyamatos teljesítését. Mit tartalmazzon a versenyfelajánlás? A kérdést ezekben a napokban mindenhol felteszik a kisebb-na- - gyobb kollektívákban, a szocialista brigádoknál. Ott, ahol a célokat időben meghatározták, a feladatokat részletesen ismertették a munkásokkal, könnyebb a felajánlások megfogalmazása. A ZIM salgótarjáni gyárában a vezetőség ajánlással segíti a versenyt.. Nem elegendő csak általánosságban meghatározni a célokat. Az ilyen ígéreteket aligha lehet folyamatosan ellenőrizni, számon kérni, márpedig a verseny nyilvánossága igényli. Ha a brigád részletesen ismeri, mikor mit kell tennie, mit várnak tőle, akkor készíthet jó tervet, kibővítve azzal a többlettel, amit a verseny során el akar érni. Ahány brigád, annyiféle adottság, lehetőség a jobb munkára. Van, ahol a meny- nyiség mellett elsősorban a minőség javítása kíván nagyobb erőfeszítéseket. Másutt a selejt csökkentése a központi feladat. Több helyen új gyártmányokat kell meghonosítani, és nem mindegy, milyen ütemben sikerül elsajátítani az új technológiát, begyakorolni a munkafogásokat. A gépek, eszközök jobb kihasználása, határidők rövidítése, a munkaidő jobb hasznosítása, és megannyi sajátos feladat lehet, aminek kisebb, vagy nagyobb hangsúllyal, de szerepelni kell a brigádok felajánlásaiban. Az egyik műszakiakból álló szocialista brigád a műszaki fejlesztési tervből vállalt több olyan feladatot a tűzhelygyárban, ami a határidő előtti megvalósítást szolgálja. A szénbányáknál jelentős technikai, technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Ez újabb lehetőséget jelent és követelményt támaszt a szocialista munkaversenyben. Lehet-e szebb célt megfogalmazni a felajánlásban, mint a technológia gyors elsajátítása, az új gépek hatékony alkalmazása? A gazdasági jellegű felajánlásoknak összhangban kell lenniük a kulturális célokkal. A hármas jelszó többet kíván a szocialista brigádoktól. Követendő példa az, amire az idén már több brigád készül. Egyénileg tesznek felajánlást kulturális célok elérésére. Kevesebb lesz az általános, és több a kézzelfogható eredmény. Jobban érvényesül a szocialista munkaverseny emberformáló jellege. Jelentős évet kezdtünk. Űj ötéves tervünk sikerét most kell megalapoznunk. Mindez az eddigieknél egyenletesebb munkát kíván, a feladatok napi teljesítését. Ezt kell szolgálnia a szocialista munka- versenynek mindenütt. a munkapadoknál. ti. J. Ülésezett a salgótarjáni járási pártbizottság Területfejlesztési irányelvek — cselekvési program Hétfőn délelőtt Salgótarjánban kibővített ülést tartott a salgótarjáni járási párt- bizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Matúz József, a megyei pártbizottság titkára is. A járási pártbizottsági tagokon kívül meghívták az ülésre a járási üzemek, termelőszövetkezetek első számú vezetőit, a tanácsi szervek vezetőit. Napirenden szerepelt a járás területfejlesztésének irányelvei az ötödik ötéves terv időszakában, valamint a járási pártbizottság gazdasági, cselekvési programja az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtására. Ozsvárt Ferenc, a járási pártbizottság első titkára megnyitója után az írásos anyaghoz Kovács László, a pártbizottság titkára mondott igen részletes szóbeli kiegészítést. A vitában 14-en vettek részt. Sokoldalúan elemezték a járás helyzetét és több javaslatot tettek a soron következő feladatok megvalósítása érdekében. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a mezőgazdaság ötéves feladatairól tárgyalt A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait és az V. ötéves tervben előirányzott legfontosabb feladatok megvalósításának teendőit. A Gellért Szállóban rendezett ülésen ré6zt vett és felszólalt Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt Borbély Sándor, az MSZMP KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezetek az elmúlt tervidőszakban általában egyenletesen és dinamikusan fejlődtek. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése évente átlagosan 4,5’ százalékkal növekedett. A termelés legtöbb ágában lényegében javultak az anyagiműszaki feltételek, öt év alatt csaknem 53 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a mezőgazdasági szövetkezetekben, s jó alapul szolgál a növénytermesztés és az állattenyésztés további fejlődéséhez. A szövetkezeti közös vagyon értéke 78 milliárd forintról mintegy 130 milliárd forintra emelkedett. A termelési előirányzatokat azonban minden részletében nem sikerült teljesíteni Amíg a növénytermesztésben — különösen a gabonatermelésben — figyelemre méltó sikereket értek el a közös gazdaságok, a zöldség- és gyümölcstermesztésben és az állattenyésztés több fontos ágában lemaradás tapasztalható. Nem növekedtek kielégítően az állatállomány és az állattenyésztés hozamai — elsősorban a tejtermelés maradt el a tervezettől. Figyelemre méltó azonban — hangsúlyozta a TOT elnöke—. hogy a IV. ötéves tervidőszakban bontakoztak ki az iparszerű termelési rendszerek, tehát a termelőmunka szervezettsége, jellege mindinkább iparszerűvé vált. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a szövetkezetekben is megszilárdult a szocialista brigádmozgalom. Az ötödik ötéves terv a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában is magasabb szintre emeli a mércét, a követelményeket, előírja a termelés hatékonyságának növelését. a tervszerűbb munkát. Mint Szabó István a továbbiakban elmondotta: a terv a közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének évi 4,7 százalékos emelését irányozza elő, ezen belül az állatenyész- tes fejlődésében évi 5,3 szá(Folytatás a 2. oldalon) Tervek szerint halad a salgótarjáni' öblösüveggyár új hutaüzemének építése. A gyárrészleg üvegellátását biztosító automata kádkemence már elkészült. Fűtését 1975. december 24-én kezdték meg, az üzemi hőmérsékletet január 9-re érte el. A gyárban először ezen a kemencén alkalmaztak fém hővisszanyerő berendezést. Jelentősen növeli a termelés gazdaságosságát, ugyanis, amíg a korábban használt keramikus hővisszanyerők elhasználódása miatt kétévenként kellett a kemencét átépíteni, az új berendezés négy évig biztosítja a folyamatos üzemet. A felépítésre kerülő két fúvóautomata közül az egyiken már az üzemi próbát végzik — képünkön —, s a gép még e hónapban termelni kezd. A 'másik automatát, és az ahhoz kapcsolódó kehelyprést ezután kezdik szerelni. Február második felében ezek a gépek is üzembe ; állnak. (Marcsó felv.) üttörővezetők országos tanácskozása Zánkán Zánkán, a balatoni úttörővárosban hétfőn megkezdődött az úttörővezetők január 24-ig tartó országos tanácskozása. Az előadásokon és, a konzultációkon az úttörőszövetség országos, megyei- járási-városi és kerületi vezetői, továbbá az úttörőházak igazgatói és munkatársai, ösz- szesen mintegy 350-en vesznek részt. A tanácskozáson megtárgyalják a résztvevők az úttörővezetők VI. országos konferenciájának határozataiból adódó időszerű feladatokat is. Megvitatják ezen kívül az 1976—77-es úttörőév programját is. Megismerkednek a résztvevők a KISZ IX. kongresszusának előkészítő munkájával, tanácskoznak a KISZ- és az úttörővezető-testületek együttműködésének további javításáról is. Emberi léptékű környezetért I. Iförnyezefesztétikai konferencia Salgótarjánban A megyében élő épitészeti szakemberek, képző- és iparművészek és nem utolsósorban politikai és kulturális életünk megyei és városi vezetői számára teremtett fórumot a hétfőn megtartott I. környezetesztétikai konferencia Salgótarjánban. E találkozás létrehozásában a MTESZ Építés- tudományi Egyesületének megyei szervezete, az Üvegipari Művek salgótarjáni ‘ síküveggyára, a Wógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a MTESZ iparesztétikai szakosztálya és a Nógrádterv működött együtt, részt vállalva a programból is. Megszűnt a Pécskő utcai cigánytelep Új lakónegyed részletes rendezési tervét hagyták jóvá Ülésezett a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Hétfőn, ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen a testület számot vetett tavalyi várospolitikai tevékenységével. A többi között beszámoltak különböző társadalmi és tömegszervezetek vezető testületéivel kötött együttműködési szerződések végrehajtásáról, a tanács végrehajtó bizottsága gazdálkodásának köz- igazgatási, rendeletalkotói, és városépítői tevékenységének főbb momentumairól. A testület várospolitikai tevékenységét tavaly októberben a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is megtárgyalta. A testület tavalyi munkájának középpontjában — akár az előző években — a városrekonstrukció lebonyolítása, illetve továbbfejlesztése állt. A IV. -ötéves terv időszakára kitűzött háromezer lakás megépült, sőt a tervet valamelyest túl is teljesítette Salgótarján. Az előírt ütemben folytatódott az elavult kolóniák felszámolása, s soron lévő beruházások előkészítése, a sokgyermekes családok lakáshoz juttatása. Sok évtizedes óhaj, törekvés teljesedett be a pécskő-dombi cigánytelep megszűntetésével, amelyre már csupán az itt-ott éktelenkedő falmaradványok emlékeztetnek. Tavaly megtárgyalta és jóváhagyta a testület a nyugati városrész rendezési tervét, valamint a Pécskő-domb beépítésének beruházási programját. A végrehajtó bizottság hétfői ülése foglalkozott egy újabb lakónegyed, az öblös- üveggyárral szemben lévő terület részletes rendezésével is. A rendezést a Rákóczi út idén megkezdődő „négvsávú- sítása” is sürgeti. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet által kidolgozott részletes rendezési terv értelmében e körzetben három háztömbben összesen kétszáztíz lakást, ezenkívül munkásművelődési központot, szolgáltatóházat, üzleteket, irodaházat; továbbá tizenhat tantermes általános iskolát, százötven személyes óvodát, nyolcvanszemélyes bölcsődét hoznak majd létre, sok pihenőparkkal, játszótérrel. A testület ezenkívül vb- jogkörben hozott tanácselnöki határozatokat hagyott jóvá. megtárgyalta a vb és a városi KISZ-bizottság együttműködési megállapodásának végrehajtását, jóváhrígyta a vb 1976. évi munkatervét, módosította városgazdálkodási üze'- mének szervezeti és működési szabályzatát, tanácsülés, elé kerülő javaslatot dolgozott ki a városi sportcsamokintéz- mény létrehozására. A konferenciát Juhász Gyula, a salgótarjáni síküveggyár igazgatója nyitotta meg. Mint elmondta, nem véletlen, hogy ez a — művészi és ipari erőket mozgósító — jószándékú fórum Salgótarjánban bontakozott ki, hiszen az újjászülető munkásváros méltó keretet adhat az együttgondolkodáshoz, a közös cselekvés ösztönzéséhez. A célokról kifejtette: e tanácskozásnak segítenie kell az egyes szakterületek előtt álló munka kijelölésében, a tervezők, a kivitelezők, az anyaggyártók, vagyis a vállalatok, üzemek és a művészek együttműködését koordinálnia. Mindez nagy munkát jelent, összehangolt szellemi szárnyalást igényel. Megtörni a betonszürke épületek monotóniáját, külső építészeti sivárságát, sematikusságát úgy, hogy közben az anyagszerűségre, a tartalom és forma összhangjára is ügyeljen az alkotó, s műve emberi -léptékű, egyénre és közösségre pozitívan ható legyen. A megnyitó szavak után Finta József állami díjas építész vitaindítóját hallgattál? meg a konferencia résztvevői. Építészet, és környezet címmel arról szólt, hol is a hiba, ki a felelős a szürkeségért. A társadalmi célok humánumát épített környezetünk csak kevés esetben sugározza. Az alapvető hiba az alacsony igényszintben kereshető, az épített világ alkotói között megbomlott munkakapcsolat mellett. Olyan komplex környezet teremtését kell célul. kitűzni, mely az építészet, az esztétika, a természet és az ember összhangját szolgálja. Ezután előadások következtek. Dr. Müller Ferenc főiskolai tanár a technikai anyagi környezettervezés rendszertanáról, Dargay Lajos szobrászművész Dezigne és építészet, Buczkó György iparművész Építészet és üveg címmel tartott elqadást. Lantos Ferenc festőművész a vizuális nevelés és környezet- alakítás viszonyáról beszélt. Délben a konferencia résztvevői megtekintették Szath- mári Béla Környezetművészet című kiállítását a József Attila Művelődési Központ üvegcsárnokában. Délután városnéző séta közben megismerkedtek Salgótarján építésével. Fontos programmal, vitával zárult a .konferencia: a jelenlevők kifejtették véleményüket a nem csupán szakmai, de társadalmi szempontból 'is fontos környezetesztétikai problémákról. Botka Miklós, az Építéstudományi Egyesület megyei szervezete elnökének zárszavával ért véget az első, de remélhetőleg nem utolsó salgótarjáni környezetesztétikai konferencia. Tanácskozás az ipar és a külkereskedelem kapcsolatáról Az ipar és a külkereskedelem kapcsolatáról % kezdődött háromnapos konferencia hétfőn az Építők Dózsa György úti székházában, ahol mintegy ezer szakember vitatja meg a külkereskedelmi és a termelővállalatok között a teljes összhang kialakításának lehetőségeit. A szervezési és vezetési tudományos társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte konferenciát dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. , Mint a miniszter / bevezetőjében egyebek között elmondotta, külkereskedelmünkben az V. ötéves tervidőszakban is alapvétőén meghatározó szerepe lesz a szocialista országoknak és főként a Szovjetuniónak. Emellett a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával a tőkésországokkal is fejlődhet külkereskedelmünk.
