Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

/ „Úszóesztendő” kezdődött... A „Népsport” január 10-i száma egyoldalas cikkben foglalkozik egy dokumentum­mal. nevezetesen a > nemrégen megjelent „Irányelvek az úszosportág fejlesztésére” című kiadvánnyal. Neves orvost, országos sportvezetőt, okta­tási minisztériumi osztály­vezetőt szólaltatnak meg a különböző szervek feladatairól a fontos dokumentumban fog­laltak megvalósításáról. Rö­viden arról van szó. hogy az egészséges ember nem kép­zelhető el úszástudás nélkül, ezért minden gyermeket amíg eléri az általános iskola har­madik osztályát, meg kell tanítani úszni. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy az ország lakosságának csupán a 12— 13 százaléka tud úszni. Az irányelvek megjelenését tetteknek kell követniük. Könnyű ott. ahol megfelelő fedett létesítmény, uszoda áll rendelkezésre. Nehezebb, de nem megoldhatatlan a fel­adat ott, ahol ilyen nincsen. Űszástanulásomból kiindulva az Ipoly volt, amiben a nyári fürdések alatt sikerült megta- nulnom úszni. A többi fürdő- zőitől elsajátítva előbb ku- tyázva, majd a többi úszásne­met megismerve boldogan ha­sítottuk először keresztbe, majd hosszába, mindig na­gyobb és nagyobb távon a vizet. Sok vizet nyeltünk, és ^i-kihuzigáltuk egymást, amíg azt mondhattuk, hogy tudunk úszni. A rimóci iskola testnevelő­je nyáron a Balatonra vitte a gyerekeit. Elcsodálkozott, hogy mennyien tudnál^ úszni tanulói közül. Meg is kérdez­te. hogy hol tanultatok meg. A gyerekek válaszából kide­rült. hogy a falut átszelő patakon elrekesztettek egy részt, és ott maguk ismerked­ve az úszással tettek szert bizonyos tudásra Az elmúlt évben kezdemé­nyeztük, hogy a rárósi úttörő­tábor programjába vegyék be az úszófoglalkozásokat. Üszni tudó nevelők, akik úgyis ott vannak a gyerekekkel, az úszómesteri vizsgával ren­delkező Cselényi Ándrásné irányításával sikeresen tud­nak tevékenykedni. Mennyi­vel más egy nyári tábor a Balaton, vagy más víz mel­lett, ha tudunk úszni! Meny­nyivel kevesebb a veszélyér­zés. a rettegés, amely benne él a szülőben, amíg a nya­ralásból vissza nem érnek! Milyen egészséges a teljes izomzatot egyformán igény­be vevő úszás! Tennünk kell érte! Nem szabad arra várni, hogy ha majd uszodánk lesz! A je­lenlegi adottságainkat kell kihasználnunk, és lesz ered­mény! Még januárt írunk,, de a nyári tervek elkészítése, már most feladata minden úttörőosapatnak. Feltétlenül szükséges, hogy az úszásta­nítás a, nyári tervek közé ke­rüljön. Jobban ki kell hasz­nálnunk a rárósi Ipoly menti úttörőtábor lehetőségeit. A tapasztalatokat felhasználva, már úszásra félig kész, elmé- 1 éti leg és gvakbrlatilag fel­készített gyerekek menjenek a táborba, és így az alatt a né­hány nap alatt, míg ott tar­tózkodnak, többen megtanul­hatnak úszni, mint eddig. Hogyan gondolom az elmé­leti és gyakorlati felkészí­tést? Ha nekem akkor régen valaki megmondta volna, és még szárazon is mutatja, hogy miképp kell tartanom a fejem, mit kell csinálnom a vízben, mit tegyek a lábam­mal, karommal, mikor és ho­gyan' lélegezzem, hamarább és kevesebb víznyeléssel tud­tam volna úszni. Ezt kell csinálni! Szárazon kell gyakoroltatni az úszást, így a mellúszást lehet ered­ményesen tanítani. Az elméle­ti felkészítés és a száraz gya­korlat után csak a vízhez való hozzászoktatás lesz a feladatunk, és az elmélet, a száraz gyakorlat vízben való megvalósítása. A fogékony kisgyerek 4—5 alkalom után úszik! Az Ipoly menti, vagy más víz menti községek isko­láinak még a táborra sem kell várniuk. Minden úszni tudó szülő. vagy sportköri tag szívesen segíti az iskola ez irányú munkáját, ha fel­keresik ezzel a kéréssel. Az úszástanítás sikeres kivite­lezése újabb lépcső az egészséges ember neveléséhez. Az országbem egyre több helyen ismerik fel é kérdés fontosságát, és az ott létező társadalmi. gazdasági erők összefogásával uszodát, fedett tanuszodát 'építenek. Amíg nálunk ez nincsen, addig is ke?esni kell és ki kell használ­nunk a mi lehetőségeinket. Apróhirdetések FÉNYES, barna b<5r- toiücal elvesztenem e<*y kulcscsomód. Ké­rem . a becsületes megtalálód, 1 uttassa el a lapkiadóba. Szí­vességét honorálo m. A Salgótarjáni Tervező- és Építő­ipari Szövetkezet új technológia be­vezetése miatt elad 1 db Vörös Csil­lag Frakk B. 1 rakodógépet. Ér­deklődni lehet a szövetkezetnél, Salgótarján. Dó­zsa György út 1., anyagosztály. Te­lefon : 20-89. Te­lex: 229108. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat bádogos szakmunkásokat és betanított bá­dogos segédmun­kásokat, vala­mint olajkazán- kezelőket vesz fel. Jelentkezés a vál­lalat Salgótarján Munkás u. 8. szám alatti központjá­ban. ÉPÍTÉSRE alikatmas telek lakóházzal el­adó. Baglyasalja. Petőfi út 148 /K (Kata­lina). OLCSÓN eladó jó állapotban levő elektromos keltető, levegőkompresszor, fürdőszoba boyier 80 1. hidrofor szivattyú­val. Márton. Ságújfa­lu. Dózsa út 41. A sál g ótar j á ni sí k - üveggyár képesítés­sel rendelkező fősza­kácsot üzemi kony­hájára felvesz. Fize­tés megegyezés sze­rint. Jelentkezni le­het a síküveggyár személyzeti osztá­lyán. (Salgótarján, Budapesti út 29.). ELŐNEVELT c«drke vörös és kendermagos már kapható. Oláh Bénánál. Sá^újfalu- ban. MÁTRAALJAI Állami Gazdaság beruházási és fej­lesztési csonortia azonnali felvé­telre keres ÉPÜLETLAKATOS ÉS VILLANY- SZERELŐ SZAKMUNKÁ­SOKAT. Bérezés megegye­zés szerint. Je­lentkezés szemé­lyesen a gazdaság beruházási cso­portjánál. Pásztó. Akácfa út 4. KOMPLETT, sötét halo,szobabútor. jó ál" lapátban eladó. Ba­lassagyarmat, Mik­száth utca 9. BALASSAGYARMA­TON, Szorítás h Pál utca 46. alatti kétszo­bás, kon vitás családi ház beköltözhetően eladó FEBRUAR 1-ével fűtőt felveszünk. Je­lentkezés Salgótarján Bajcsy u. 4. sz. alatt, hivatali időben. AUTÓSZERELŐT, GÉPLAKATOST, RAKODÓGÉP­KEZELŐT a saLgótar­j á ni ér d ész eth e z f el - veszünk. Fizetés gya­korlatnak megfelelő­en, kollektív szerző­dés szerint. Jelentke-. Ziésd he 1 y Satgó t arj án, Vörös hadsereg út 160. ELADÓ 3 szobás családi ház (közület- nek is) Salgótarján, Liget út 13. HASZNÁLT táska­írógépet vennék. Cí­meket 22-94 telefonra kérem. KARANCS ÁLJÁN háromszobás gyümöl­csöskertes családi ház eladó. Érdeklőd­ni : Karan csal ja, Sza­badság út 15. 1965 után épült csa­ládi házat keresek megvételre Balassa­gyarmaton. Ajánlato­kat: Balassagyarmat. Kos-suth utca 52. 15'09-as P. Fiat sür­gősen olcsón eladó. Naeybátony, fogor­vosi rendelő. Domszky György sportfelügyelő Közel negyven évvel ezelőtt felsőipari iskolás korában a Tisza-parti városban, Szegeden kóstolt bele a kardvívás szép­ségébe. Tárkány Ferenc* — aki ma is neveli a sportág szerelmeseit, volt a mestere. A szörnyű második világégés szenvedéseit — csakúgy, mint sokan mások — Tarjáni Ká­roly1 sem tudta elkerülni. A fronton elvesztette jobb lábát. A sport iránt való határtalan ragaszkodásának, akaratának volt mégis köszönhető, hogy nem szakított a vívással. Négy éven át műlábbal is pástra lépett! Több mint negyed évszá­zaddal ezelőtt, 1949-ben az SKSE elnöksége Tarjáni Ká­roly nak azt a megbízatást adta, hogy szervezze meg a vívó- szakosztályt. A lelkes, han­gya szorgalmú sportember, aki ma is a szakosztály élén áll, rövid idő alatt sikerről adhatott számot. Egy pár kö­zépkorú, a vívás szépségeit megismerni akaró sportolót nyert meg az alakuló szakosz­tály számára. Sikerült edzőt is biztosítania, amely természe­tesen egyik alapját képezte az indulásnak. Ilyen előzmé­nyek után Tarjáni Károly 1950. január elején 25 fővel megalakította az SKSE vívó­szakosztályát. Az azóta nagy utat befutó és jelentős vívősikereket el­érő szakosztály a megyeszék­helyen á közgazdasági tech­nikum tornatermében ütötte íei „főhadiszállását”. Később Közgyűlések Nincs változás Rétságon Elnököt keres Deptár Mi történt Nagy bárkánkban? Beléptünk a közgyűlések időszakába. Pénteken Rétsá- gon kezdték, aztán folytató­dott a program. A rétsági közgyűlésről Ha- rasztos Gézáné, a megyei sporthivatal munkatársa szá­molt be. A község sportegyesülete a Vörös Csillag SE. A nagy­községben jól felszerelt egye­sületi sportkombinát műkö­dik. Ezt a község sportolni vágyó fiataljai éppúgy igény­be vehetik, mintha sajátjuk lenne. Cserébe a labdarúgó­csapat használhatja a gim­názium tornatermét. Egész­séges, jó a kapcsolat. Jelenleg három szakosztá­lya van az egyesületnek. A labdarúgók a járási bajnok­ságban szerepelnek. A táb­lázaton elsőként vár iák a tavaszi fordulást. Minden reményük megvan, hogy jö­vőre magasabb osztályban szerepeljenek. Ezt el is vár­ják Rétságon. Tömegsport-jel­leggel működnek a sakkozók és az asztaliteniszezők. Jó kezekben van a sport az egyesületnél. A vezetőség mindent megtesz azért, hogy a sportolóknak a katonai szolgálat ne jelentsen kiesést. Azoknak, akik a kívánalmak­nak eleget tesznek, biztosít­hatják a sportolási lehetősé­get. Éppen azért, mert a be­vonulok között akadnak jó sportolók, az egyesület to­vábbi szakosztályokat kíván létesíteni. Elsődleges igény birkózásra van, de felmerült a közgyűlésen súlyemelő- és kézilabda-szakosztály léte­sítésének gondolata is. Jó közgyűlés zajlott le Rét­ságon. önkritikusan vizsgál-' ták a hibákat, ami az előre­lépés feltétele. Elégedettek voltak a sportvezetés munká­jával, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy újra meg­választották a volt vezetősé­get. X De j táron 1922-ben alakult meg a sportegyesület, bár ekkor még nem volt verseny- szerű a sport. A felszabadu­lás új lehetőségeket adott. Az 1960-as évek közepén jó fér­fi röplabdacsapat verődött össze. Abban az időben még öt szakosztály működött. Ma már csak három. Ebből is kettőnek az életre hívása az elmúlt évre tehető. Az egyik, a férfi sakkcsapat 3. lett a járásban, az asztaliteniszezők közül pedig Csabai és Kal­már ért el helyezést. A köz­ség sportéletét a labdarúgók határozzák meg. ötvenegy igazolt játékosuk van, de a sikerek elmaradtak. A felnőtt csapat sereghajtóként várja 4 tavaszt, az ifik is \csak, 14.-ek lettek. Ennél is szomorúbb, hogy a közönség soraiban akadnak renitenskedők, és pályabetiltás miatt április 15-ig hazai mérkőzéseiket semleges pályán kell játsza­niuk. Deitár két éve utolsó a sportszerűségi versenyben. Hiába fáradozik az egyesület .vezetősége. Meg sem várta a szövetség döntését, polgári pert indított a rendbontók ellen. Ez a község „nem halt meg”, van még benne egy kis szikra — kezdte hozzászólá­sában az egyesület elnökhe­lyettese. Ennek viszont né­miképp ellentmond, hogy nem találtak senkit a falu­ban, aki elvállalná az egye­sület elnöki tisztét! A régi elnök elköltözött a faluból. Utána mi lesz?' Bizonyára a dejtáriakat is foglalkoztatja a kérdés, és nem csak kere­sik, de meg is találják a meg­oldást. Ideiglenesen Berecz Ferenc az elnök és az alábbi héttagú vezetőségből kell megválasztani a tényleges el­nököt: Lénárd József, Csóká- si István, Tományi László, Zoliánszki József, Fábián László, Kremnicsán Sándor, Kovács József. A számvizs­gáló bizottság tagjai: Halus- ka Ferenc, Urban János, Kremnicsán Gábor. Nagybárkányban öt község összevonásával 1975. február 2-án alakult újjá a sportegye­sület. Az indulásban a KÉV- Metró egyesület segített. Fel­szerelésekét küldött a pagy- bárkányiaknak, és az egyik fiatalt saját költségükre ve­zetőképző tanfolyamra küld­ték. Tanácsi segítséggel meg­épült az öltöző , és szertár, megkezdődhetett a szakosz­tályok létrehozása. A' labda­rúgók eredményes évet tud­hatnak maguk mögött. A felnőttcsaoat a 3. helyen áll, az ifjúságiak ötödikek járási csoportjukban. Sakko­zóik a spartakiádon negyedi­kek lettek, két csapattalálko­zójukat megnyerték. Kézilab- dás lányaik edző nélkül mű­ködnek. A megoldás a jövő feladata, ugyanúgy, mint a megkezdett pályaépítés befe­jezése. A közgyűlést foglalkoztatta,’ hogy nem kapnak kellő tá­mogatást a tsz-től és a taná­csi szervektől. Jellemző, hogy kéoviselőiük meg sem jelent. öt tagú vezetőséget válasz- tottak, az egyes tisztségeket a későbbiekben egymás kö­zött osztja fel a Géczi Csaba, Mrancsik Imre. Prezenszkl József, Molnár Károly, dr. Korchmáros Tamás összeté­telű vezetőség. A számvizsgá­ló bizottságban Petra Gyula, Nagy Zsuzsanna és Ácsfalvi Ferenc kapott helyet. H. J. Számok, érdekességek a megyei I. osztályból 15. Szőnyi SE A bennmaradás a cél. Eh­hez tavasszal többet kell mu­tatni. ..Feltűnően sokan, öten (Bodor, Gyebnár, Csorba, Sán­dor, Szeles) mind a tizenöt találkozón szóhoz jutottak. Molnár L. 14, Kéri 13, Papp, Pintér I. 11—11, Plesek 9, Pintér T. és Bangó 8 mérkő­zésen játszott. További nyolc játékos kapott bizalmat 2—5 esetben. A csapat legjobbjai 15 3 3 9 17:35 9 Kéri, Sándor L., Csorba és Bodor voltak. A házi gólki­rályságon hárman osztoztak. Hogy a jobbágyi együttes az utolsó előtti, azt alátámasztja az is, hogy három góllal a legeredményesebb lehetett Csorba, Szeles és Sándor. Ketten két-lcét, négyen egy- egy gólt szereztek. / (toriezky) Szegeden kezdődött 8si8gólai*jánban csúcsosodott ki szinte a város minden torna­termében megfordultak, je­lenleg is öt helyen edzenek. Az első időszakban különösen a kardcsapat szervezésére fonjiítottak nagy gondot. Ezt a törekvést a vívószövetség teljes súlyával támogatta. Az SKßE kardcsapatának első bemutatkozására 1950. június 4-én került sor Salgótarján­ban. A szárnyait bontogató szakosztály a Bp. Vasast hív­ta meg bemutató versenyre. A fővárosi együttesben olim­piai és világbajnokok szere­peltek. Többek között Kárpáti László, Rajcsányi, Laune. A színvonalas bemutató óriási közönségsikert aratott. Mon­danunk sem kell, nem csupán a fővárosiak teljesítményét jutalmazták tapssal, hanem az először pástra lépő tarjáni csapatét' is. amelvnek tagja volt Tarjáni Károly. Az eltelt 25 év alatt egyre terebélyesedett a szakosztály. Egyre több tehetséges vívó iratkozott fel a legjobbak lis­tájára. Tarjáni Károlv irányí­tása alatt kibontakozott a női és férfi tőrcsapat, gon­doskodtak az utánpótlás ne­veléséről, több kardozó és párbajtőröző ért el szép si­kereket. A fáradhatatlan sport­embernek egyik legnagyobb örömet hozta Kovács Éva (Puskás Lászlóné) sikere, aki női tőrben elsőként érte el az I. osztályú szintet. Erre az időszakra tehető, hogy vidéki versenyzőként — szintén elő­ször Buchinger György beve- rekedte magát a magyar baj­nokság döntőjébe. A lelkes sportvezető az el­múlt 25 év alatt több mint 10 ezer órát áldozott ,a vívóik nevelésére, edzések, verse­nyek, szakosztály-értekezle­tek látogatására. Cserélődtek a generációk. Tarjáni Károly pedig maradt. Jelenleg népes — mintegy 100 fős — szakosz­tály dirigense. Első osztályú versenyzők, aranyjelvényes ifjúsági vívók, kiváló serdülő tőrözők, akik a magyar baj­nokságon is dobogóra kerül­tek, munkálkodnak a keze alatt. Munkáját természetesen jól képzett edzők segítik köz- megelégedésre. A nem éppen fiatal Tarjáni Károly ma is újabb és újabb terveket sző. A létszám növe­lésén, a minőségi eredmények fei'es’^ésén keresztül, egyaránt jól akarja szolgálni azt az egyesületet, amely az idén ünnepli fennállásának 75. jubileumát. Törekvéseiben az utóbbi időben egyre több se­gítséget kap az SKSE elnök­ségétől, az irányító sportszer- vektől. Ez a támogatás újabb erőt ad munkájához, a vívó­szakosztály tevékenységének további tökéletesítéséhez. Mint sportvezető már ed­dig is kimagasló eredménye­ket ért el az irányítása alatt álló szakosztállyal. Azt a sok; nagyon sok fáradságot; amelyet a vívásért áldozott, meg sem lehetne fizetni. A felsőbb soortszervek igyekez­tek állhatatos munkáját elis­merni, amikor a közelmúltban Tarjáni Kárólvt. a Testneve­lés és Sport Kiváló Dolgozó­ja címmé]' tüntették ki. Demény László j NÓGRÁD — 1976. január 16., péntek ^ > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom