Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
Bakos Dezső 1969-ben gépjármű-villamossági műszerészia nulóként került a salgótarjáni Volán 2. számú Vállalathoz. Tagja a kongresszusi oklevéllel kitüntetett „Április 4.” Szocialista Brigádnak. Munkája mellett ellátja a szakszervezeti bizalmi teendőket is, KISZ-alapszervezetének vezetőségében ő a sport- és honvédelmi felelős. Alig több mint egy hónapja választották be a vállalati KISZ-bizottságba és ez, ügy érzi, még indokoltabbá tette az egyébként is tervezett politikai továbbképzését. Fotó: Marcsó Zoltán Munkaerő-gazdálkodás a síküveggyárban Van aki megértette, van aki nem A gyárak és üzemek termelésének vizsgálatakor — többek között — beszélünk anyag-, eszköz- és energiagazdálkodásról, valamint az ezeket felhasználó és irányító munkaerő-felhasználásról. A tervszerű belső létszómát- csoportosítások lehetővé teszik a feszített munka feloldását, és a piaci igények— A dolgozók egy része tehát idegenkedve fogadta az átcsoportosítást, leszámoltak vagy munkahelyet változtatlak. A gyár szakszervezeti és pártvezetősége, hogyan készítette elő a tervszerű létszámgazdálkodást? — merül fel a kérdés. hez a gyors, rugalmas alkalmazkodást. Különösen jelen- — Alapos és körültekintő tős a munkaerő-gazdálkodás felmérések után — kezdte azokban a gyárakban, ahol Szálkái József, a nagyüzemi létszámhiánnyal küzdenek, pártbizottság titkára — a dol- így a salgótarjáni síküveg- gozókkal küion-külön szemé- gyárban is. lyesen beszélgettünk. Megmagyaráztuk az átirányítás — Hogyan oldja meg gazdasági jelentőségét és annak szükségességét. ezt a feladatot a gyár vezetősége? A választ Wiliverger Ferenc igazgatóhelyettestől kértük. — A munkások egy része szakmai tanfolyamokon vett részt — kapcsolódott a beszélgetésbe Béres László, szakszervezeti titkár. A mun- — Munkaerő-átcsoportosí- kaerőmozgás alapkövetelméFiataloh a városért A 900 éves Szolnokon, ahol a lakosság 4á százaléka^ harminc éven aluli fiatal, kimagasló eredményeket hozott „az ifjúság a városért, — a váróé az ifjúságért” című több évre szóló társadalmi mozgalom. Az üzemek, vállalatok, tanintézetek fiataljai tömegesen vettek részt — városépítő és -szépítő mozgalomban. 1974- ben például 13 200 fiatal több mint 1 millió forint értékű önkéntes munkát végzett. 1975-ben ennél is szebb eredményeket értek el. Ifjú sági parkot létesítettek, úttörőtáborokat, sportpályákat, játszótereket építettek. Gyermekrajz »zimpozion sikere Jugoszláviában Az INSZEA nemzetközi . gyermekrajz-szimpoziont tartott az elmúlt év során Noviszáóon, ahol a nőtincsi óvodások rajzaikkal szép eredményt értek el. Oklevéllel tüntették ki Balga Márta tasról nemcsak az utóbbi egy- nyeként mindig szem előtt nőtincsiw óvodás rajzat A két évben beszelhetünk, meit tartottuk, hogy az atiranyi-; ____________________ a bel- és külföldi megrende- tolt dolgozók emberi jogait ne lések már előbb szükségessé sértsük meg, és keresetük a tették. A présüzemi termékek régihez viszonyítva ne csök- piaci igényváltozása a női kenjen. dolgozók átirányítását köve- — _\z átcsoportosításnál a telte az üvegfeldolgozói te- lehetőségekhez képest mindig rületre. Az üvegvágás gé- vigyáztunk arra, hogy a dol- pesitését — automaták ai- goztjkat szakmájukban he- kalmazásával — főleg belső iyezzük el — folytatta a munkaerő-átszervezéssel való- párttitkár, sítottuk meg. Ezek átlagosan 10—15 dolgozót érintettek. A _ Miként vélekedik korszerűsítések, így a gene- erről egykét munkás? rátör megszüntetésével a földgázra történő átállás, vagy az — Cserepes voltam a régi időszakos kemencejavítások, üzemben. Most szerződéssel végleges vagy ideiglenes lét- december 31-ig a Zagyva III- szám-átszervezéssel járnak. ban dolgozom. De már alig _ A Zagyva I. húzóüzem varom> j10^ letel^n’. 1 megszun etesevel a Zagyva j műszakot _ haUot_ III. indítása jelentette es je- /. lenti a legnagyobb feladatot a gyár vezetőinek.^ Az átirá- a munkások többsége azon- nyított dolgozók 25 százaléka ban megértette a tervszerű különböző okokra hivatkozva, létszámgazdálkodás jelentősénemzetközi verseryben Ma- ! gyarország bronzérmet nyert, Jugoszlávia és Franciaország mögött. A kintüntető oklevelet az elmúlt napokban Sza- bóné Kőhalmi Júlia óvónő vette át az Oktatásügyi Minisztériumban rendezett fogadáson. vagy anélkül, inkább leszámol, minthogy az új munkahelyre menjen dolgozni. Ez komoly létszámgondot okoz. Gyárunkban a munkaerő-gazdálkodáshoz tartozik' a már nyugdíjban levő, azelőtt kulcsfeladatokat ellátott dolgozók behívása. Szaktudásuk segítségével valósítjuk meg az újonnan felvett munkások beget. — Több mint 30 éve végzem e munkát. Az egész brigád átjött a régi munkahelyről, annak ellenére, hogy tudtuk, milyen nehéz feladat vár ránk. Kevesen vagyunk, és így a hiányzókra is mi dolgozunk. De maradunk... . . ... A gondokból és feladatoktanítását. A termelés növelé- hói marad bőven az elkövet- séhez fontos volt más üzem- kezö időszakra, ami még ha- részekből a legjobb szakmun- tékonyabb előkészítő és szer- kások átirányítása, ami a ré- vező munkát kíván a gyár gi munkahelyen jelentett hi- párt-, gazdasági és szakszerve- ányt és gondot — hallottuk zed vezetőitől. Wilwerger Ferenc termelési igazgatóhelyettestől. (l>. zs.) Ésszerű alkalmazkodás a szabályozókhoz Két tervidőszak határmezsgyéjén minden termelőszö- A gazdálkodás nyelvére lefor- vetkezetnek számba kell venni, hogyan kell alkalmaz- dítva úgy kell feltenni a kér- kodni az újonnan életbe lépő közgazdasági szabályozókhoz, dést, hány mázsával szüksé- belső tartalékaik „leltárba-vétclével”. ges növelni a hozamsziiWet, hogy a többletráfordítást kiZÖLD ÜT, PIROS ÜT lére csökkent, több mint négyszeresére, az Az elmúlt évek egyik fő egy dolgozó tagra jutó jövede- tanulsága az, hogy a gazdasá- lem ötszörösére nőtt. Egy ter- gi ösztönzőkhöz való sikeres melőszövetkezet átlagos nagy- aikalmazkodás kulcsa nem a sága megközelíti a 3 ezer heka tprmplés gazdálkodjék? Kalkulált számok szerint búzából hektá„külsö” feltételek megváltoztatásában, hanem a „belső” üzemi lehetősegek feltárásában van. Minden szabályozó- saját nak két fő „hivatása”: a nép- gazdasági érdekek érvényre tárt, s ez már „célszerű” nagyüzemi méret ahhoz, hogy üzeronként 1—2 mázsával, burgonyából 3—4 mázsával kell többet betakarítani. Az optimális időtől eltérő aratásban ennél nagyobb s^emveszteség is lehetséges. Amennyiben meink ne a „külsőre”, hanem ezen„ ^ realizálnak akkor belső gazdálkodásuk a Jovedelmezoseg a korabbt helyzethez viszonyítva javul. Állattenyésztési profilú memegjavítására koncentráljanak. A gabona-, a burgonyajuttatása és a vállalati (sző- és bogyósgyümölcs-termesz- zőgazdaságunkra jó feltétele- velkezeti) tevékenységgel tésben, a juhtenyésztés fej- két teremt a szabályozó rendösszehangolása. Éppen ezért lesztésében megelőzzük a nagy szer. Az üzemeink számára hatásuk mindinkább egy út- hagyományú, és a miénknél csak akkor előnyös, ha a létjelző lámpához hasonlítható, jobb adottságú megyéket, számfejlesztés mellett a hőköld utat” ezután alapvető- ugyanakkor számtalan lehe- zamszint is javul. A 2600 lien csak azok a tevékenységek tőség maradt kihasználatla- teres tehenenkénti átlagot kaphatnak, amelyeknek gazdasági, szerkezeti és szervezeti hatékonysága javítható, termelésüket igényli a népgazdaság, és az üzemi adottság is kedvező. Természetesen. a „zöld” sem jelez minden vonatkozásban „szabad utat”. Az üzemi vezetés feladata, hogy kiválassza az üzem adottságainak legmegfelelőbb fejlesztési lehetőségeket, hiszen ez a gazdasági önállóság egyik fő pillére. A „piros az mindig tilos” nul. DIFFERENCIÁLT ALKALMAZKODÁS már 1975-ben el kellett volna érni, ezzel szemben alig 2200 liter a színvonal. Ha tehát veszteséges az ágazat, nem a szabályozó a „hibás”. Ennek a különbségnek a megszüntetése olyan belső tartalék, mely- lyel lényegesen javítani lehet az ágazati eredményt, s mint kell tudni élni. A MEGOLDÁS TÉNYEZŐI A gazdálkodás eredményei differenciáltak. Közel hasonló adottságú két termelőszövetkezet közül az egyik szövet- összeköTő" kapocs a növénv- kezet hektáronként 7a00 fo- termelésben - visszahatnak nntot, a másik ennek egyti- az egész gazdálkodasra. zedet realizálja. Ugyanígy van 97 és 84 százalékos költ- A korábbi kérdésfelvetést, ségszint. Az idei legjobb és hogy mire jó az adottságunk, leggyengébb területegységre úgy kell módosítani: hogyan — a gazdasági szférában is. vetített várható eredmény kö- használják ki az üzemek Vonatkozik^ ez a rendelkezés- zött — a felmérések szerint lehetőségeiket? Az állam ezre álló erőforrásokkal való — több tízszeres a különb- után is sokcsatornás támoga- ésszerűtlen gazdálkodásra, a ség. Jelenleg mindössze egy fással és különféle kedvez- korszerűtlen, saját erőt meg- termelőszövetkezetet szüksé- ményekkel segíti az objektíve haladó fejlesztésekre, a tar- ges szanálni, de még mindig kedvezőtlen adottságú szövet- talékok nélküli kockázatvál- Van jó néhány olyan közös kezeteket — bár ezek egy ré- lalasra, indokolatlan es gazdaság, amely tartósan egy- sze automatikus — ezzel jól aránytalan jövedelemnöve- szerű újratermelést folytat. E........................... lesre. A mérce nem új, ha- szövetkezetek „vállalati maganem magasabb. Kevesebb tartását” általában nem hosz- anyaggal, kevesebb munka- Szú távra szóló, a gazdálkoerővel, kisebb területen, a dást permanensen feilesztő . , . , ., ., költségek jobb beosztásával tervek határozzák mee hl u A legfontosabb tényező * kell ésszerűbben eazriálknri „p™ tatarozzak meg, ha- hozzáértő szakemberek, szakkép esszeruopen gazdalkod- nem a pillanatnyi érdek, a munkálok számának nőve ni. Termelőszövetkezeteink- máról holnapra való élés. lése Mé" ISeg is van re az uj arak támogatások es Ilyen körülmények között LmelőszWtkezet amelvben haTak tefolyá o°.j^zt aPPkin kT^ ÍS^,. felső fok^ képzettségű S afakuU Ä tüÄ& “SS emrek .n*)kW gLndtlko^1z“fage’a ve3 f dvesztesé^ . ?az^kodás iySToWTs'ÍA.« gazciaiKoaas színvonala, a ve- tendenciája, másrészt — ami találta me« «ámítását zetpk tettre készségé Fara- kevésbé szemhptíínő h» taiaita meg számítását, doxonként hat de a ól eaz- i szenfo.etun°> oe ha- Ugyanebben a dolgozók is dálkodó szövetkezeteknél a c-í °'eJ?pen kalos a pasz- főbb mint fele szakmunkás. kefcPebbó ?s obbe md.ak '' vaUa,a1t' magatartás, ha Nem véletlen tehát, hogy éo1S ™boet tudtak „nem csinálok semmit, abból Den a karanrslannitői tsz csinaljii. Ha csokKen egyes nem lehet hai” é7PmióUf pe.n a Karancsianujtoi tsz területeken az állami támo- J szemlelet. mérte fel az elsők között a gatás, képesek a rugalmas A termelőszövetkezetek vál- szabályozók várható hatását, változtatásra, erő- és eszköz- lalati alkalmazkodása az elkö- és látott hozzá egy magasabb átcsoportosításra. vetkező években nehezebbé szintű gazdálkodás megalaooa válik. Különösen így van ez zásához. A karancssági ter- megyénkben, ahol a kedve- melőszövetkezetben sem a zőtlen adottságok kapcsán a szabá'vozók „krit’’á'ásával" „középmezőnyhöz” történő foglalkoznak — felmerve kezdeti lé- azt. hosv bár a ielenlesi pések történtek meg. Előze- szabályozók obiekb'vehbek, tes számítások szerint a sző- stabilabbak és sze'ekt'vebüek vetkezeti bruttó jövedelem e'őde’k-'é'. de korántsem . nvn- Termelőszövetkezeteink 1976-ban várhatóan mintegy denttudó’-k” és ..mfode-ihafo- döntő többsége az elmúlt évek 6—7 százalékkal csökken. En- ak” —. hanem az«nl. hogyan során megtanult ésszerűen al- nek három fő összetevője tudnák tovább fokozni a kalmazkodni. Bizonyítják ezt van: a felvásárlási és a be- termelési színvonn'i'kat a sa- az elért eredmények. Negyed- gyűrőző árak összességében bnna- és teiterme’e^hen. Vv«tnolyan gazdasági realitás — összes előnyével és hátrányáüzpmeiSJeiitt 1 ’ , melyben az feizarkdzasdan a üzemi alkalmazkodas mikentje dönti el a továbbhaladás ütemét és módját. századnál kevesebb idő is elég volt ahhoz, hogy több száz éves lemaradást „behoz zon” természet-földrajzilag és közgazdaságilag is kedvezőtlen helyzetben levő mezőgazdaságunk. Azon túl, hogy tizenöt év alatt a mezőgazda- sági keresők száma közel feVáltoztak a külföldi fizetőeszközök forint árfolyamai A pénzügyminiszternek , a szefüggő elszámolásoknál Magyar Közlöny 1975. decem- fogják alkalmazni. Egyidejű- ber 31-i számában megjelent leg megszűnnek az ebben a rendelete alapján a Magyar körben eddig alkalmazott Nemzeti Bank 1976. január külkereskedelmi árszorzók. 1-től megváltoztatta egy- A Magyar Nemzeti Bank szerűsitette — árfolyamjegyzését. A változás szerint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat jegyez, s elhagyja az elszámolásokban egyébként nem használt alapárfolyamok jegyzését. A nem kereskedelmi árfolyamok használatára — , az eddigiekhez hasonlóan — elsősorban a lakosságot érintő elszámolásokban kerül sor. így ezen az árfolyamon történik a külföldi fizetőeszközök vétele és eladása az idegenforgalomban, a rokoni támogatások. a tiszteletdíjak és egvéb hasonló fizetések elszámolása. az 1976. január 1-től érvényes árfolyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták árfolyamai megváltoztak. A konvertibilis valutáknál a kiigazításokra a külföldön érvényesülő árfolyamarányok figyelembevételével került sor. A változások a nem kereskedelmi árfolyamok körében' a forint átlagosan mintegy 3 százalékos felértékelését jelentik. A kereskedelmi árfolyamok esetében a forint felértékelésének mértéke ennél nagyobb. A valuták forint árfolyamáA kereskedelmi árfolyamú- ról a valuta kiszolgáltató és kát a vállalatok külkereske- beváltóhelyek adnak felvi- delmi tevékenységével Ö6z- lágosítást. s'tva a gazdálkodás szilárdabb ai «ólát. a tagság jobb megé'he'ését. A tsz-,ek azt várták az új szabályozóktól, hogy az eddiginél jobban ismerjék el a hatékonyabb munkát, a szer- Hogyan és mennyi idő vezettebb, korszerűbb gazdál- al.itt lehet ezt kigazdálkodni? kodást, a szelektívebb fejlesz- Mi a „kilábalás” legfőbb mód1- tasi célok valóra váltását, azt szere? Az elmúlt időszakban a megújuló képességet és alnegatív szaldója, a támogatási sáv megváltozása, és az adók progresszivitása. t ÜTKERESÉS Á SZÖVETKEZETEN BELÜL minden szabályozó változás nélkül is egyik évről a másikra 8—10 százalékkal csökkent, vagy nőtt a bruttó jövedelem. Az elmúlt évekhez viszonyítva megyei szinten előreláthatólag 70 millió forinttal kevesebb bruttó jövedekotó kedvet, mely mindig először belülről keresi a fejlődés tartalékát. Az életbe lépő új szabályozók mellett akkor lesz eredményes a szövetkezetek gazdálkodása, ha minden üzemben az adottságokhoz igazodó legkedvezőbb lem képződik. Az rekord év gazdasági és termelésszerke- volt, a mostani közepes. ze^ alakul ki, javul a gazdál- Meg kell teremteni tehát kodás hatékonysága, elsősor- minden üzemben egy eddi- ^an csökkenő önköltséggel, giné! stabilabb, magasabb korszerűbb üzem- és munkaszintű jövedelemképzés alap- szervezési formák kerülnek ját. A megoldás kulcsa adott: bevezetésre, ésszerűen előké- a termelő ágazatok produkti- szített és gyorsan kivitelezett vitásában van. Még közel sem beruházások születnek, a gé- érték el a termelőszövetkeze- Pesítésfeilesztés, s építéseknél tek a hozamnövelésben azt a a. rekonstrukció elsődlegessé- határt, hogy a pótlólagos rá- S^vel. fordítások ne térülnének meg. Szükséges a teljesítmények- Két jól jövedelmező nővé- hez és a változó technikai fel- nyünknél — a búzánál és tételekhez igazodó személyes burgonyánál változatlan jövedelmek normáinak kartermelési szint mellett nőve- bantartása. Hozzáértő verekedik a költségek aránya. Ez tésse] a szabályozókhoz tör- abbol adódik, hogy bar a fel- ténő alkalmazkodás eredmé. vásárlási aruk nem változik, nyes gazdálkodásban nyilvá- ugyanakkor a felhasznait mu- nu] maj^ meo Dr. Gyöngyösi István trágya, növényvédő szer és energiaköltség nagyobb lesz. NÓGRÁD — 1976. január 3., szombat 3
