Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Új fiú Nagybáfonyban — Nézze azt a 9-est. Ö a • csapatkapitány. Sajnos, ez az ■utolsó mérkőzése nálunk. Még nem döntött, hogy hová iga­zol, de bárhová kerül, jól jár­nak vele. Technikás, van esze a focihoz, jól lő, cselez — így Győri Ferenc, a rétságiak ed­zője. A mérkőzésen ott voltak a nagybátonyi „megfigyelők.” A center mozgásán, megoldása­in látszott, hogy ígéretes te­hetség. Ezt a nagybátonyiak is észrevették. Szerdán még Rétságon ta­lálkoztunk. az MNK-mérkőzé- sen, pénteken paífcg már a Nagybátonyi Bányász irodájá­nak ajtaján kopogtatott Dóra József. Átigazolt. Edzésre je­lentkezett. Ilyen gyors volt az elhatá­rozás ? — kérdeztük. — Többen megkerestek, de a megyében akartam marad­ni. A Bgy. SE és a Nagybá­tonyi Bányász jött számítás­ba. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Lehetőséget ka­pok, hogy az NB II-ben játsz­hassak. Ez megéri, hogy fél évig bejárjak Kiállóról! „ — Nagyon örülök, hogy ide kerültem. Nem ismeretlen a környezet, néhány volt játé­kos focizik a csapatban, akik­kel a bevonulás előtt együtt játszottunk. Nagyon remélem, a többiek is befogadnak. Be­kerülök-e? Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha bízom ebben. Középcsatárt játszom, kétlábas vagyok, bár „ügye­sebb” a jobb lábam. Szeretek éket játszani, góljaim zömét megjátszott labdákból értem el. Egyelőre az a célom, hogy jó labdarúgó legyek. Szabad időmet a családom és az ol­vasás köti le — vallja ma­gáról a játékos. Dóra József technikás, kul­turált labdarúgó. Kecskeméten érettségizett, majd postafor­galmi szakközépiskolát vég­zett. Magyar—történelem sza­kos tanár szeretett volna len­ni. Most már úgy látja, hogy nincs hozzá kellő türelme, de a tanulásról nem mondott le, csak még nem döntött, hol és mit tanuljon. Nagybátonyban is szeretne bizonyítani. H. J. Kézilabda Mérlearen sí meg vei t- Balassagyarmati SE 22 A tavalyi bajnok nem tud­ta megismételni bravúrját.. Igaz tavasszal csak a — vé­gül is bajnokságot nyert/ — Szőnyi SE csapatától szen­vedett vereséget (31-26). a melyért az őszi szezonban sikerült revánsot venni 20-18 arányban, de vereséget szen­vedett a Nagy bátonytói, az St. Építőktől és csak döntet­lenre futotta a Pásztó» KSE ellen. Ezek után meg kellett elégedni a harmadik hely­ivel. Vitathatatlan, hogy a Bgy. SE jó játékosbázissal rendel­kezik, hiszen egyik percről a másikra tudott pótolni olyan eredményes gólerős já­tékosokat, mint Kocka Imre, aki csak a tavaszi fordulókat Játszotta végig és 93 góljá­val a hatodig helyen végzett » góllövőlistán, vagy Kovács csapatok 18 1 3 578-416 37 pont József és Garamvölgyi Mi­hály, akik szintén zömmel csak tavasszal álltak a csa­pat rendelkezésére, mégis 86, illetve 85 góllal hívták fel magukra a figyelmet. Gólveszélyes és eredményes játékosként kell megemlíteni Gaál Endrét, aki 90 góllal iratkozott fel a góllövőlistá­ira. nem utolsósorban meít kell említeni a két fiatal Cseri testvért Pétert és Pált 80. illetve 59 góllal, akik még remélhetőleg sok örö­met fognak szerezni a kézi­labda-sportág híveinek. Lé­nyeges momentum, hogy az előkelő harmadik helyet sportszerű mérkőzéseken szerezte meg a csapat, amit bizonyít a sportszerűségi ver­seny második helye is. (simon) Asztalitenisz Itclejeziidöít Nógrád megye csapatbajnoksága ' Megérkeztek a szövetségbe az utolsó jegyzőkönyvek is, s így elkészült Nógrád megye 1975. évi asztalitenisz-csapat­bajnokságának végeredménye. A felnőtt férfiaknál az SBTC II. győzött, míg a „tiszta ta­bellán” a Bgy. SE asztalite­niszezői végeztek az első he­lyen és ők képviselik Nóg­rád megye színeit az NB III- as osztályozón. Az ifjúsági­aknál szoros versenyt vívott az St. Spartacus a Nagybáto­nyi Bányásszal. Felnőtt férfiak 1. SBTC H. 12 11 — 1 1®6: 56 22 2. Bgy. SE 1E 8 1 3 130' 62 17 3. Mátramind. 12 7 1 4 123 : 69 15 4. Nagyb. B. 12 6 1 5 110: 82 13 5. St. Spart. II. 12 6 1 5 104: 88 13 6. Salgöb. SE 12 1 — 11 35:157 2 7. örh&knl HN 12 1 — 11 34:158 2 8. Balassi SE törölve 9. St. Textil SK törölve Ifjúságiak 1. St. Spart. 12 : L0 2 43:17 20 2. Nagyb. B. 12 9 3 33:22 18 3. SBTC 12 7 5 39:21 14 4. Balassi SE 12 7 5 41:19 14 5. Örhalmá HN 12 3 9 20:40 6 6. Mátramindsz. Tsz 12 3 9 16:44 6 7. Saigób. SE 12 2 : 10 1-3:47 4 Birkózás Továbbjutó Tfrerböl Az úttörő-olimpia területi döntőit Egerben rendezték öt megye birkózóinak rész­vételével. Szép sikert ért el Bán Ferenc, a pásztói Kun Béla Általános Iskola ver­senyzője, aki a 35 kilogram­mosok csoportjában első he­lyen végzett! Ott lesz tehát Jászberényben a január 2—6. között rendezendő döntőben. A pásztói fiúk közül Forgó De­zső negyedik lett So rokba n A Rétsági járási Labdarú­gó Szövetség a labdarúgó-já­tékvezetői tanfolyamra való jelentkezés határidejét 1975. december 20-ig meghosszab­bítja. ★ A Nagybátonyi , Bányász sakkszakosztálya I. osztályú minősítő versenyt rendezett. Győzött Hidasi Béla (Nb. Bá­nyász) 8,5 ponttal Németh B. (SKSE), és Palla Gy. (SBTC) 8—8 pont előtt. Igaz, Európa néhány orszá­gában egész télen folynak a bajnoki »küzdelmek, a labda­rúgás legnagyobb szenzációit jelentő válogatott mérkőzé­sek azonban már kontinens- szerte lekerültek a program­ról. Az érdeklődés ez időtájt mindinkább az „aranylabda” odaítélését eldöntő , szavazás felé fordul. Ki Európa legjobbnak tar­tott labdarúgója? Erre a kér­désre kap az öreg kontinens sok millió szurkolója választ karácsony táján, méghozzá ez évben már a huszadik alka­lommal. Magyarországot 1956 óta megszakítás nélkül Lu­kács László, a Népszabadság sportrovatvezetője képviseli. — A France Footbal című francia hetilap szerkesztősé­gének indítványára az UEFA — Európai Labdarúgó Szövet­ség — valamennyi tagállamá­ból egy-egy szavazó egytől öt­ig számozott sorrendben adhat­ja le javaslatát. Általában min­den évben a lehetséges 33-ból 28—30 voks érkezik. Az immár húsz éve állást- foglaló Lukács László 1932 óta sportújságíró. A Sport­hírlap után az „A reggel” szerkesztőségében dolgozott, egészen a baloldali beállított­ságú lap 1940-ben történt be­tiltásáig. Közben ott volt az 1936-os berlini olimpián is. A felszabadulás után a Sza­bad Népnél, a Szabad Ifjú­ságnál, az Esti Hírlapnál el­töltött évek után 1958-ban vet­te át legnagyobb példányszá­mú napilapunk közkedvelt sportrovatának irányítását. 1983 óta a MUOSZ sportújság- író tagozatának elnöke. 1966^- ban a Nemzetközi Sportújság- író Szövetség — AIPS — lab­darúgó-szekciójának alelnöké- vé választották. — Ha valaki végigböngészi az aranylabdára az évek so­rán leadott szavazatokat, sok Új sportág ISógrádban Eredményesek leszünk — vallják Széesényben it Gemer Ferenc 1973 végéig a Bp. Honvédnél versenyzett. Leszerelt, és amikor haza­jött, már kezdett megbarát­kozni a gondolattal, hogy számára vége a súlyemelés­nek. Aztán az egyik napról a másikra visszatérhetett sportágához. A sporthivatal­nál megkérdezték, hogy vál- lalná-e egy alakulandó szak­osztály vezetését.. Boldogan mondott igent. Tulajdonkép­pen ez volt az előzménye a mai szécsényi súlyemelő­életnek. — Az első edzésen körül­belül 40 fiú jelent meg. Ala­kuló gyűlést tartottunk, utá­na az edzésen jól meg is hajtottam a srácokat. Az eredmény az lett, hogy a kö­vetkező héten csak félannyi- an voltak. Akik túlestek ezen az ■ időszakon, ma is itt van­nak. Ha nem is mindannyi­an, de 10 versenyképes fiú — mondta Gemer Ferenc. Az 1974-es év eredményé­hez az ifjúsági váltósúlyú Hegedűs László és a serdülő könnyűsúlyú Menczel Elemér bronzjelvénye tartozott. Az idén két serdülő, a' pehely­súlyú Sarankó István és a könnyűsúlyú Rapka László ért el bronzjelvényes szin­tet. A tavalyi bronzot ezüst­re váltotta át Hegedűs Lász­ló. Két év alatt tehát egy ezüst-, és négy bronzjelvény a „bevétel”. Sarankó Istvánt már csak öt kiló választja el, hogy másodikként elérje az ezüstjelvényes szintet. Mindemellett az edzőnek II. osztályú minősítése van. — Remélem, egy éven be­lül ezt sikerül átváltoztatni I. osztályúra — mondja a 24 éves Gemer Ferenc, aki „ci­vilben” gépkocsivezető-okta­tó. Addig nem tudok nyűgöd-» ni, amíg ezt el nem érem.. Csak 25 kiló hiányzik. A négyévek munkának be kell érnie! Két éve még azt Gemer Ferenc lökésgyakorlat közben mondtam, hogy nem tudom vállalni, hogy feljárjak Pesti re edzésekre, de ma már tu­dom, hogy ha sikerül meg­szerezni az I, osztályú mi­nősítést, és fel kellene járni a válogatottkeret edzéseire. Szívesen tenném. Bepillantást nyerhettünk Gemer Ferenc edzői módsze­reibe. Elmondta, hogy járatja a „Nehézatlétika” c. folyó­iratot. Ebben olvasott a szov­jet súlyemelők felkészítéséről is, és a tapasztalatokat igyek­szik beépíteni a 6aját mód­szereibe. Elmondta, hogy az edzéseknél a versenyző erő­állapota dönti el a felemelt legmagasabb kilók súlyát. Gondpk is vannak a láto­gatás alkalmával, csak öten voltak edzésen. A súlyemelés viszont Rendszeres terhelést igényel. Ha versenyzőjük, aki a heti négy edzésen nem tud megjelenni. Mit csinálnak, hogyan pótolják a kihagyott edzéseket? így az szokás. látogat­— Ha bárkinél is edzés ki­hagyás van, a legközelebbi alkalommal az edzésintenzitás növelésével pótoljuk az el­mulasztott munkát. Szinte maximális terhelést végezte­tek ilyen esetben — edző. Ahány ház, annyi Három szakosztályt tunk meg, a benyomások kü­lönbözőek voltak'. A jövő ad választ arra, hogy a három edző közül kinek van igaza. Lehet, hogy külön-külön mindegyiknek, mert a saját versenyzőiket ők ismerik. Figyelemre méltó volt Gemer Ferenc kijelentése, amit bú­csúzóul mondott: — Tudjúk, hogy Nagybá­tonyban aranyjelvényes ver­senyző van, és kilenc hónap alatt a salgótarjániak is ér­tek el eredményt. Mégis meg­mutatjuk, hogy a mi szak­osztályunk lesz a legeredmé­nyesebb ! H. J. ,,Hidegkúti, Puskás, Bozsik vagy Kocsis is elnyerhette volna!” Huszadszor szavaz az aranylabdásra érdekességet fedezhet fel. Csak a magam példáit emlí­teném. 1968-ban elsőnek je­löltem Beckenbauerf, akinek játéka már abban az évben sejtette a későbbi világklasz- szist. Akkor csak negyedik lett, az idő azóta azokat iga­zolta, akik rá szavaztak. A lengyel Lubanskit 1969-ben az első öt közé jelöltem, pedig élete legjobb formáját csak három évvel később, a mün­cheni olimpián érte el. Még ma is az egyik legjobb játékosa a belga bajnokságnak. Ezek kétségtelen kuriózu­mok, amelyek a szakértői sze­met, a. beteljesülést megelőző meglátást dicsérik. A leg­nagyobb sikert kétségkívül 1972-ben könyvelhette el Lu­kács László, amikor a sza­vazatok összesítése után ki­alakult sorrendet egyedül ő találta telibe. Egyedül ő je­lölte Beckenb'auert, Netzert, Müllert, Crúyffot és Keizert az 1—5. helyre! — Nem vitás, ma is örülök az 1972-es telitalálatnak, a legkellemesebb helyzetben azonban mégis 1967-ben vol­tam. Akkor ugyanis magyar labdarúgóra, Albert Flóriánra szavazhattam — sikerrel. Az örömbe egy kis üröm is ve­gyült, hiszen a Népstadionba tervezett átadási ceremóniára nem kerülhetett sor, mivel Albert a magyar—szovjet EB- mérkőzés előtt szinte az utol­só pillanatban megsérült. így az aranylabda átadására vé­gül a Gellért Szálló egyik ter­mében került sor. Az arany labda tekintélye még a legnagyobbak körében is óriási. Beckenbauer pél­dául 1972-es győzelme előesté­jén, a kihirdetés előtti egy héttel már nem bírta kíván­csisággal. Felhívta' hat telefo­non az egyik újságíró ba­rátját, hátha tőle megtudhat­ja: befutott-e? A holland vi­lágsztár, a Barcelona jelenlegi karmesterének hozzáállása is tanulságos. A háromszor is — 1971, 1973 és 1974-ben — Európa legjobbjának válasz­tott Cruyff minden alkalom­mal valamennyi, rá szavazó újságírónak levélben köszön­te meg a felé megnyilvánuló bizalmat. — Nem kétséges, hogy 1956 előtt Hidegkúti, Puskás, Bo­zsik, vagy éppen Kocsis is elnyerhette volna a kontinens legjobbjának kijáró jutalmat, de ezen már kár sopánkodni. Örülök, hogy az utánuk kö­vetkező időszak legjobbjának, Albertnek sikerült. Amit le­hetett, én is megtettem az eredményért. Hogy ez mit jelent konkré­tan megfogalmazva? Jó $aj- tót. Albert ezen a téren sem Panaszkodhatott annak ide­jén. Lukács László például 1956 óta tudósítja rendszere­sen a legnagyobb francia na­pilapot, a I/Equipet. Rend­szeresen beszámolt a lap ha­sábjain a magyar labdarúgás aktuális eseményeiről, a leg­kiemelkedőbb játékosokról, így közvetve módjában állt a szavazókollégákat befolyásol­ni. — Albert 1967-es győzelmé­ben az 1966-ban az angliai VB-n lejátszott magyar—bra­zil mérkőzésnek volt a leg­nagyobb szerepe. Akkori szen­zációs játéka egy évvel ké­sőbb hozta meg az igazi si­kert — ennyi időre volt szük­ség teljesítménye „aranylab- dás” elismeréséhez. Albert máj a múlté, mi­ként azok a magyar labdarú­gók is visszavonultak, vagy lefelé tendálnak, akik az utóbbi évtizedben szavazato­kat kaptak (Farkas, Tichy, Bene, Dunai II.). Jelenleg pe­dig a közelébe sem kerülhet­nek élvonalbeli labdarúgóink az év végi szavazásnak. így Lukács László tétlenségre van kárhoztatva, legalábbis a magyar labdarúgók egészséges rtfenedzselési lehetőségeit il­letően. — Talán egy-két év múlva Nyilasi lehet az, aki felkerül­het a ranglistára, de csak abban az esetben, ha az FTC és a magyar válogatott egy­aránt előbbre tud lépni a nemzetközi csatározások so­rán. Természetesen addig is voksolok. így ez évben a Ki­jevi Dinamó 23.esztendős csa­tárát, Oleg Biohint jelöltem első helyen. A háromszoros szovjet gólkirály esete kiváló példa arra, hogy nemzetközi elismerésre csak az a labdarú­gó számíthat, akinek klubja és országának válogatettja helytáll a legjobbak csatáro­zásaiban is. Blohin győzelmét az idei szavazáson 75 száza­lékra merném fogadni. Abban azonban az eredménytől füg­getlenül biztos vagyok, hogy még távol van képességei maximumától. Jocha Károly NÓGRÁD — 1975. december 14., vasárnap ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom