Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

txporf. jövedelem és a jövő fi.) A SZOT-koiigresszus küldötte »éleiiiéiijc $EiLT-l»eii A negyedik ötéves terv i dőszakában megyénk vállala­tai közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben érték cl a legnagyobb exportforgalmat. Az elmúlt évben 412,4 millió forint árbevételük volt exportból és ennek 94 százalékát a lökéspiacon értékesítették. Viszont a tőkéspiacon bekö­vetkezett kedvezőtlen hatások és a devizaszorzók módosu­lása következtében a kohászati üzemeket rendkívül nagy veszteségek érték. Mi erről a munkások véleménye, mi­lyen intézkedéseket tettek, mit terveznek a vezetők? Mit követel a népgazdasági, a vállalati és egyéni érdek, mi­lyen következtetéseket vonhatunk le az eddigi tapasztala­tokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. daruvezető, en pesítést szerzett. Gyako. -i szer­zett a darabolásban, a szél- gömbölyítésben. Az a vélemé­nye, hogy ma a munkásnak több munkafolyamathoz érte­ni kell, mert a termelési igé­nyek szerint gyorsan változ­nak a követelmények, gyak- . ran át kell csoportosítani a munkásokat. Általában lét­számhiánnyal küzdenek, e te­kintetben gyökeres változás nem várható. A tőkéspiac igényei gyorsan változnak. Egj're inkább nemesített, ed­zett szalagacélt keresnek, spe­• Először a hengerműben jár- — Azt Tóth Pál 13., a bri­tünk, mert ennek a gyár- gádvezető tudja, de ő a má- részlegnek idei termelési tér- sik műszakban dolgozik — ve 718,9 millió, ebből export hangzott a válasz. 210,2 millió, tehát tevékeny- Szőke Ferenc 46 éve dolgo- ciális, jó terméket kell ad ségük meghatározó, eredmé- zjk a gyárban, most a 20 nunk, ha boldogulni aka nyes munkájuktól jelentős hengeres gazdája. Még más- runk. A vállalatnak és a mértékben függ a Salgótarjá- fél eve van a nyugdíjig. munkásoknak fontos érdeke, ni Kohászati Üzemek tervtel- _ Honnan tudja a munkás, hogy egy-egy embert . több j esi lese hogy milyen megrendelésre munkahelyen lehessen foglal­— Az idén nehezebb a dolgoznak,' hová kerül az a koztatni, az adott munkahe- munka, főleg májustól. A szalagacél, amely lekerül a lyen az összes fogásokat el munkások főleg akkor pa- gépről? kell sajátítani. Baszkodnak, ha nincs alap- szőke Ferenc mutatja a Egyik-másik hagyományos anyag, vagy azt mondják, megrendelőlapot. Ezen olvas- árut már csak önköltségen hogy nincs megrendelés. Leg- ilató, hogy most jugoszláv alul lehet a nyugati piacon utóbb ,’.s hétfőn, kedden nem eXp0rf0f teljesítenek, közép- eladni. Bogár Gyula azt is működött a pácoló. Baj ez nléietű. acélból. írásban az említette, hogy a Salgótarjáni a vállalatnak és a munka- utasítás: „a felületre nagyon Kohászati Üzemekben olyan soknak is. Leállunk, át kell vigyázni! terméket kell gyártani, amely csoportosítani a munkasokat. Mnstanáhan előfordult tobb Piacon jól ertekesitheto. Így nehezen lehet a tervet Mostanában elotord ehhez megfelelő alao­teliesíteni és csökken a ke-' reklamáció, minőségi hiba mi- 4§dz’ ennez meglelem alap Teljesítem, es csoKKen a Ke- „issrakiilritek külföldi ar<yag szükséges, es jobban ’•esetünk - mondja Ispán ^L-eZelésV> ügyelni kell a minőségre. András pacolo. Egyed István megrendel esi. Egyre nagyobb jelentőségre részletesen elmagyarázta, — Nem tudom, de nein, vo- tesz szert a DH-mozgalom. hogy teljesítménybérben nőm ketsegbe. Ezt a meo es Nem jelszó hanem zsehbevá­1 -F ^„ o f r\ m mio/oin in)P7i , . , .. ... _ óránként átlagosan 15 forin- a főművezető intézi. gó valóság és fontos követel­. — - ........ - . meny. „.uuiguzz niuauanui . k ötöz, vagy anya- hengeren nem lehetett baj, A hibát a technológia első e, nincs teljesítmény, mert Szőke Sándor a hatat- f0iyamatában vegyük észre, 0-es személyi beso- idő es a minőség betartásáért szóljunk és intézkerHiink tot keres. De ha a kikészítő Az elmúlt hónapban a 20 mény: „Dolgozz Hibátlanul”. üzemben ’ --- -----------------------i-v,-.-« g ot ad be, csak 10.50-es személyi beso- mo es a minőség ueuu lasaerv szóljunk és intézkedjünk, rolas szerint számolják el. 181 forint prémiumot kapott. hogy a termék ne menjen •Tehet o arról, hogy a nyu- B°far Gyula korábban a tovább a selejtet, a kárt a gáti piacon lemondták a bányánál dolgozott, most a . . megrendelést, vagy nincs kikészítő üzemben több fel- lehető legkisebbre kell csok­alapanyag? adatot lát el. Targonca- és kenteni. — Szó esett arról is, hogy valamelyik országból a re- \ munkások többsége már felismerte, hogy kerese- donyrugó visszajön. tűk a teljesítménytől függ. Olyankor miért ütközik ne­Miért? Az alapanyaggal hézségekbe a munka folyamatossága, miért szükséges ál­vagy az edzéssel volt a baj? csoportosítani az embereket? Mi az összefüggés a termék- Nem kaptam kielégítő vá- szerkezet korszerűsítése, a termelés jobb megszervezése, a laszt. Vajon nem tudják, vagy munkaerő és a termelőberendezések jobb kihasználása, a nem szívesen beszélnek erről jobb minőségű, korszerű termékek exportálása, a na- a munkások ? De akkor mi a gyobb vállalati nyereség, a bérnövelés, illetve a beruházá- garancia, hogy legközelebb sok és a jobb munkafeltételek között? Ez még nem elég- maskent dolgoznak, és jobb gé tudatos, ezt még nem mindenki látja egyformán helye- lesz a minőség? sen, következésképpen nem mindenki dolgozik egyformán — Különösen az export jól. A párt- és a gazdasági vezetésnek, a tisztségviselők- minőségének javítására, a nek és aktíváknak legfontosabb és legszebb kötclessé- technológiai fegyelem pontos gük, hogy a közös feladatokat megértessék, és eredményes, betartására a brigád tett-e jó munkára ösztönözzék az embereket. pótvállalást? F. L. Emberek a hídon A híd, amelynek két ^ összefűzött szakasza szinte betölti a hatalmas üzemcsarnok felét, Jugoszlá­viában, Smederovo városnál ível majd át a Duna ártere felett. így, részleteiben is akkora, hogy aprónak érzi magát mellette az ember. — Nos — néz rám Szabó László termelési főmérnök —, mit szól hozzá? Elgondolkodom, mit is mondjak? Szép? Mutatós? Látványos? Nem, egyik szó sem illik ide — hallgatok. — Nagy munka volt — folytatja a főmérnök —, há­romszáz méter hosszú hidat sosem gyártottunk még — Nagy munka ez még most is — ellenkezem. — Hát... — gondolkodik —, az. De december másodi­kén átadjuk. — Biztos ebben? — Igen — néz rám és szúr 8 szeme. — Mi rá a garancia? — Nem mi: kik... Ők, ott fent a hídon, tizenvalahá- nvan. Ez a maroknyi ember a biztosíték legfőképpen... X ..Hét éve még vájár voltam Egercsehiben, most meg ép­pen hatodik esztendeje dol­gozom itt, a Ganzban. Laka­tos vagyok, hidász... és a Felszabadulás szocialista bri­gád vezetője.” — Mióta? — Nemrégen: Három éve. A közbévetett kérdés után folytatódik az önvallomás. „Eljöttem ide, úgy gondol­tam, könnyebb lesz. Nem a munka miatt — szabad idő szempontjából. Hiszen itt is meg kell fogni a dolog ke­ményebbik végét; nehéz, s ráadásul gondolkodni is illik. Sőt, kell!. Amott elegendő volt a kemény kéz, az izom — ide fej is kell, agytorna. Azt kérdezi, nehéz volt-e az átállás? Nekem nem, sőt úgy gondolom, aki szeret dolgoz­ni, annak sem. Csak hát itt, nagyon oda kell figyelni. Egyébként, Istenmezején la­kom. Onnan járok be min­dennap a gyári autóbusszal; háromnegyed óra ide, ugyan­annyi vissza. De szívesen vállalom az időkiesést: jól érzem magam, szeretem a munkám, jó a brigád. Mind­annyian fiatalok vagyunk, ha jól számolom, huszonnyolc év sincs az átlagéletkor.” — Felelősségteljes munkát végeznek. Hiszen egy híd... — Valóban, érezzük. S ijgy gondolom, ennek tudatában dolgozunk mindennap. Ha jól emlékszem, a tizedik hidunk... — Ez, a smederovói ? — Igen. — Az eddigi legnagyobb munkájuk... — Az. De belejöttünk már. és nem számít mekkora. Olyan, mintha világéletünk­ben hidat gyártottunk volna. (Dóbis János, huszonöt éves) X Felvijjog a daru szirénája. Figyelmeztet: vigyázz! — Jöhet! — int fel valaki. — Lejjebb, előre! A daru vasmarkaiban hul­lámot vet a hatalmas pálya­lemez. X „Már másodszor léptem be ide dolgozni. Először 1969-ben, másodjára meg ez év már­ciusában. Kezdetben nagyon kevésnek találtam a fizetést, úgy tűnt, soha nem lesz több. Ne higgye: nem futamodtam meg a nehézségektől, nem hagytam cserben senkit; csu­pán építkeztünk és akkor, maga is tudja, a tíz fillér is számít. Mezőgazdasági gép­szerelő az eredeti szakmám, léeszben dolgoztam.” — Miért jött vissza? —, Hívtak, meg magamtól is jöttem. A téeszmunka szinte az egész napomat kitöl­tötte, volt úgy, hogy tizenhat órát is bent voltam, — Az­tán bevallom — hallottam, jól megy már itt is. És emlí­tettem, építkeztünk. Idő is kellett volna több, pénz is. — Most mennyit keres? — Túlórával háromezren fe­lül. — Szabad ideje? — Két műszakba járok Van, amennyi nekem kell. — Felépült már a lakása? — Igen. Szép, kétszintes. — Hogy érzi magát? — Jól. Itt is, otthon is. Szép négyéves kislányom van, (Utasi Tivadar,, huszonhat éves lakatos). X Lábakon pihen, méternyire a földtől a. pályalemez, fesze­sen, keményen. Tudják? — kérdezi félmondattal, a to­vábbi teendőkre célozva Pén­zes János művezető. Fentről nem szólnak, csak rábólinta­nak. A négy közül az egyik legjobb brigád — fordul fe­lém, s int a darunak: me­het! Vasasok képviseletében Huszonhat évvel ezelőtt la­katosként kezdte a Salgó^.r- jáni Kohászati Üzemek fő­műhelyében. s most mint a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára, a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének tagja, a vasaskong­resszus megbízásából, a Ma­gyar Szakszervezetek 23. kongresszusára készül. A hu­szonhat évvel ezelőtti kezdő­pont és a mai dátum sok em­lítésre érdemes eredmény­nyel és küzdelemmel telt munkáshétközmapot takar. Fiatal szakmunkáséveiben szakszervezeti bizalmiként kezdte. Komolyan fogta fel legszűkebb környezetének képviseletét s a politikai és moz­galmi munka vezetői már ak­kor felfigyeltek rá. A brigád, amelyben dolgo­zott. akkor is a gyár legjobb és leglelknsmeretésebb kol­lektívája közé tartozott. Ez év április 4-én az Állami Díj első fokozatát kapták meg. Ha Merlák Ervin élete nem terelődik más útra, minden bizonnyal ő is az Állami Dí­jas szocialista brigád megtisz­telő kitüntetését hordhatná a mellén. Amit azonban a bri­gádból való kiválása után lett, az sem kevés. Elvégezte a technikumot, s mint a kar­bantartó és szolgáltató részleg műszaki osztályának dolgozó­ja megérdemelte felettesei elismerését. A szakmai mun­ka mellett tevékenysége egy­re jobban a mozgalmi éieíre terelődött. Előbb mint a szak- szervezeti bizottság üdülőtele- lőse. később mint a szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelőse szerzett érdemeket. 1965. március I-től a vállalat szakszervezeti bizottságának függetlenített titkáraként szer­vezi és irányítja a gyár szak­szervezeti és érdekvédelmi munkáját. Ebben a felelősségteljes be­osztásában nagyon kell figyel­ni. ha azt akarja, hogv a szakszervezet szerteágazó munkájában minden a helyén legyen. Hatszáz szakszervezeti tisztségviselőt irányítani, és több mint négyezer dolgozó érdekvédelmi munkáját ösz- szefogni, nem kis felelősség. Merlák Ervin magával hozta jelenlegi beosztásába a szo­cialista brigád magas fokú er­„Július óta dolgozom velük együtt, megszoktam, szegsze­rettem már a munkát. Meg a brigádot is. Tetszik, hogy mind fiatalok vagyunk, majd­nem egyivásúak. Szóval, ki­jövünk egymással és ez na­gyon jó. Nem mondom, néha összezördülünk, de csak a munkán, ilyen meg ugye, mindenhol van, ahol ilyen nagy feladatokat kell meg­oldani.. Én is téeszben dol­goztam, a Ganz-ba is trakto­rosnak jelentkeztem, de be­telt már a létszám, úgy ke­rültem ide, a hidászokhoz.” — Nem bánta meg? — Még eddig nem. Nőtlen vagyok, elég a pénz, az a kettőezer-nvolcszáz—három­ezer. És azt tartom: minden kezdet nehéz, de végül is be­lejön az ember. Mert kell, mert ez a dolgok rendje- módja. — A híd... — Szép munka volt, s az is még egy kis ideig. Jó len­ne egyszer végigsétálni raj­ta... — Büszke lenne? — Biztosan. Az hiszem, a többiek is. (Bíró József, huszonnégy éves). X íme, hárman a tizenkettő közül. A biztosíték, a garancia. — Sok ilyen ember 'kellene — mondja a főmérnök. — Nyugodtabb lenne? — Nemcsak én... — Hanem ? — Mindannyian. Az acéllemezeken felpatak- zik a hegesztőfény... Karácsony György kölesét és felelősségét, s ami­kor egy-egy döntés kialakítá­sában mérlegel, akkor jól iud- ja egyeztetni. a vezetés igé­nyét, a törvényességet a két­kezi munkások akaratával és igényeivel. Szakszervezeti bizottsági titkári működése alatt sok fontos dolog történt. Kidol­gozták a vállalat jogrendjét, a kollektív szerződést. Nagy utat tettek meg a munkakö­rülmények javításában, a szo­ciális létesítmények fejleszté­sében, az üdülletésben. a szo­cialista munkaverseny szín­vonalának emelésében, és az üzemi demokrácia fejleszté­sében. Nehéz lenne ezekben sorrendiséget felállítani, hi­szen a maga módján minden terület nagyon lényeges és fontos a munkások szempont­jából. A 142 szocialista bri­gád tudatos közreműködése: a vállalati gazdálkodás alakítá­sában legfeljebb azért tesz- szük az első helyre, mert a szükséges anyagi alap meg­teremtése fontos a szociális körülmények minden fázisá­nak javítása szempontjából. S ez a jól megszervezett, válla­lati és népgazdasági érdekek­re ..hangolt” 142 szocialista Az év végi hajrá időszaká­ban \egyre fokozottabban je­lentkezik az üzemeknél és vállalatoknál az éves tervek teljesítésének igénye. Ezért beszélni kell az exportválla­lásokról és azok megvalósítá­sáról. A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet salgótarjáni üzemé­nek éves termelési terve 23 millió forint, melynek 60 szá­zalékát külföldi piacon érté­kesítik. Az üzem munkája két részből vetődik össze: egyik a kötődé és az itt elő­állított termékek összevarrá- sa, a másik a hazai és külföl­di bérmunkában vállalt anya­gok konfekcionálása. Az éves exportterv 15 mil­lió 576 ezer forint, ami 46 ezer darab női pulóvernek, illetve kardigánnak felel meg. Az üzem vállalását már tel­jesítette, és év végére plusz 6 ezer darab elkészítésére és szállítására számítanak. Az exporttermékek 50 százalékát szocialista országokban, fő­leg a Szovjetunióban értéke­sítik. A 10 százalékos tőkés- rt általában bérmunká­ba! áll. Az előre megkötött formákat és fazonokat az üzem varrodarészlegében ál­lítják össze. Legjelentősebb nyugati megrendelő a Német Szövetségi Köztársaság. Az exportterv 115—120 szá­zalékos teljesítése mellett az üzem már október közepén elkezdte a jövő évi szocialis­ta export termelését, mivel hímzett modellekről van szó. így folyamatosan, már janu­árban elkezdhetik az 1976. évre szóló szállításokat. Tovább bővült a Magyar Tudo­mányos Akadémia Központi Ké­miai Kutató Intézete és a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájá­hoz tartozó intézetek kapcsolata. A közelmúltban a kémiai kuta­tóintézet küldöttsége szov jetii nió- beli látogatása alkalmával meg­állapodást kötött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának ké­mia, fizikai, szerveskémiai, vala­brigád a vállalati program teljesítése mellett tavaly 30 millió forintos megtakarítást biztosított. Manapsag a ver­seny jobb szervezésére, anyag- és energiatakarékosságra ösz­tönző hatása még a tavalyi 30 mjllio forintos eredményt is felülmúlja. A demokratizmus kiterje­déséhez is jelentős segítséget biztosítottak, fórumokat szer­veztek Merlák Ervin irányí­tásává! a népes szakszervezeti aktívák. Csaknem ötezer Be­jegyzés került az elmúlt négy évb?n a múnkavédelmi őrök naplójába. Külön naplót rend­szeresítettek azokra az észre­vételekre és panaszokra, amelyek a kollektív szerző­dés módosítása során rend­szerint mérlegre kerültek. De a termelési tanácskozásokon, brigádvezetői, újítói értekez­leteken. illetve a szakszerve­zeti taggyűléseken évente ezernél több vélemény és kri­tikai megjegyzés segíti a termelést gátló akadályok felismerését és megszüntetését. Merlák Ervin ezeknek a ta­nulságaival készül a SZOT ' kongresszusára. Ha szót kap,' elmondja. hogy az üzemfe- lesztési munka minden fázi­sában nagyobb gondot kell fordítani az emberi követel­ményekre, az egészséges, kor­szerű munkahelyi légkör ki­alakítására. A takarékos gaz­dálkodásnak milyen tartalé­kai varrnak az üzem- és mun­kaszervezés javításában, hogy a fegyelmezett munkában mennyire fontos a vezetők példás magatartása. Mai. gondok, mai problé­mák. a mi gondunk, a mi problémánk egy gondolatsor fonalára fűzve. A Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat éves export- terve 27 millió. 499 ezer fo­rint, a könnyűkonfekciós ter­melés 40 százaléka. Szocia­lista piacra történő szállítási kötelezettségeit a vállalat de­cember elejére teljesíti, ami 24 millió 299 ezer forint, azaz 170 ezer darab női kon­fekcióruhának felel meg. Előreláthatólag terven felül 2000 darabot szállítanak a Szovjetunióba. A tőkésexport-vállalást — 70 ezer darabot, ami 4 millió 200 ezer forintnak felel meg — értékben 60 százalékra, darabszámban még 50 száza­lékra sem tudja teljesíteni a vállalat. Ez 39 ezer darabbal kevesebb árut jelent. Okai: az 1972—73-ban elkezdett új salgótarjáni üzem beruházási költségeit a vállalat sajat erőből nem tudta fedezni, ezért célhitelt vett fel. En­nek ellenében belföldi piacra gyermekruházati cikkeket gyártott. Ez kapacitást vont el a nyugati exportterme­léstől. A másik nagy gond: kicsi az anyagraktározási te­rület. A lökésszerűen érke­ző anyagoknál a mai napig fennáll a veszély, hogy nem tudják elhelyezni, illetve a késztermékek raktározását nem tudják megoldani. Re­mélhetőleg a következő év­ben, az új üzem elkészülté­vel már ezek a gondok meg­szűnnek, és nem zavarják a tervek teljesítésében a válla­latot. mint a Lett Tudományos Aka* ctémia szerves szintetikus intéze­tével. A megállapodás értelmében rendszeres tapasztalat'*« ®rékre. kutatók cseréjére és a későbbiek­ben közös kutatásokra kerül sor. A magvar küldöttség ellátogatott más intézményekbe is, s főleg a biológiailag aktív vegvíiletek kutatása terén kifejtett tevékeny­séggel ismerkedett meg. | NÓGRÁD - 1975. december 2., kedd ü Orosz Béla Teljesítették — lemaradtak Hatezerrel több — Harminckilencezerrel kevesebb l Kutatók együttműködése

Next

/
Oldalképek
Tartalom