Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

— Tsíen Mzony, eaaE "ÍJsza­kásiban van igazolatlan hi­ányzóm. Az is csak azért, mert néha elalszom. Nem, nem az ital miatt, hogy is képzeli; nem vagyok én olyan, kérdezzen meg itt bárkit...! Csak tudja, úgy van az, hogy délutános az asszony, én meg este ledűlök égy kicsit a két gyerekkel, hogy nyugodtab- ban elpihenjenek. Aztán mi lesz a vége? Megszunnvadok, lekésem a buszt, a munkásjá­ratot, amikor meg felébredek, hát persze, hogy nem tudok mivel műszakba menni. — Nincs csörgőórájuk? — De van..., van. Csak tudja, amikor én egyszer el­alszom, a tank is düböröghet mellettem — Szomszédok...? — Nincs nekem csak egy, sz is öreg, régen nyugdíjas; nekem kellene inkább őt éb- resztgetni... Mondom, az asz- szony rúg' ki az ágyból, tizen­egy körül, amikor hazaér dél- utánosiból, de akkor már késő. — Szóval: csak a gyerekek békés nyugodalma miatt szo­kott igazolatlanul hiányozni? — Esküszöm magának...! Isién bizony, csak emiatt! — Ez hányadik munkahe­lye ? — Nem is tudom. Várjon, kiszámolom... A nyolcadik, igen, ennyi helyen voltam már. — A jövő héten, mint mond­ták, ismét éjjeles műszakban dolgozik... — Tudom. Már előre félek tőle. — Megszunnyad? — Nem tudom. De ha még kétszer elalszom, már be sem jövök. Isten bizony, nem vin­ne rá a lelkiismeret; inkább más helyet keresek. — Hová menne? — Nem tudom. — És a két gyerek? ■— Keres az asszony... — Lesz fizetés vagy elő­leg azokban a napokban? — Lesz. De miért kérdi? (O. Vilmos, 34 éves hor­ganyozó, endrefalvi lakos, keresete 2800—3000 forint kö­zött van. Ebben az évben hét­szer mulasztott igazolatlanul. A gyárrészleg munkaügyi ve­zetőjének hivatalos statiszti­kája szerint mindig az előle­get és a fizetést követő na­pokon. .. A beszélgetés végén azt mondja O. V.: bánja mu­lasztásait, s kér: intézzem el neki, mert tudja, én biztos befolyásos vagyok, hogy két műszakra járhasson. Mert ak­kor tényleg nem alszik el. Fi­zetés és előleg után sem? — kérdem tőle. Mit képzel?! — néz rám szúrósan —, nem olyan vagyok én. ★ — Négy igazolatlan hiány­zóm volt ebben az évben, bár Ébresztő! ebből kettőt jóváírtak, mert az akkor történt, amikor a fe­leségem állapotos volt és ott­hon kellett vele maradni. — És a másik kettő? — Tudja, családi ügy. .. Szlovákiából voltak itt roko­naink, húsz éve nem láttuk egymást. Első nap, már ahogy ez illik, ittunk a viszontlátás örömére. Másnap bementem, szabadságot kérni, de nem adtak, pedig volt még jó né­hány nap. Másnap megint ott­hon maradtam. Illik a ven­déget, akit réges-régen nem láttam, otthagyni? — Nem tudta előre, hogy jetinek? — Tudtam, tudtam én. . . De azt reméltem, utólag is en­gedélyezik a szabadságot. Meg porjetkám is volt, ha jól gon­dolom, két nap.. . és még­sem. — Hányadik munkahelye ez? — A harmadik. És magá­nak ? Visszakérdez, majd hábo- rog: micsoda dolog — mi fogal­mazzunk nyomdafestéket tö­rően —. így bánni. egy ió szakmunkással, mármint veié, aki mások helyett is szívesen dolgozik, s mégis igazolatlant írnak neki, pedig.. . És távo­záskor bejelenti a munkaügyi vezetőnek: vegye .tudomásul, ha jövőre nem kao nyereség- részesedést, megválik a gyár­tól. (O. R. nyolc éve dolgozik a gvárban, 28 éves. két gyer­mek apja. Dobkezelő, havi keresete átlagosan 2800— 3100 forint között van.) ★ — Hány igazolatlan hiány­zóm van ebben az évben?Nem tudom. — Sok, kevés ? — Nem tudom. — Mégis.,. — Ha jól gondolom, tizen­négy. A válaszra rábólint, statisz­tikát nézve a munkaügyi ve­zető. — Miért hiányzik igazolat­lanul? Nem elég a szabadsá­ga? — Tudja, iskolába járok... Aztán van úgy, hogy elalszom, már nem érkezek bejönni. — Kifárasztja a tanulás? — ... Tudja, utána összejö­vünk a haverokkal... Meg volt ügy, hogy az apám beteg volt, otthon kellett marad­nom. — És a többi ? Lehorgasztott fej, csend. K. Károly, a fiatalember, mind­össze huszonegy éves, szánja- bánja „bűnét”, de nem tud forma, amelyben az arányos­ság megjelenik. Ennek meg­felelően beszélünk piaci egyen­súlyról, mint az arányosság­nak az áruviszonyok közepet­te megjelenő formájáról. A pi­aci egyensúly természetesen a kereslet-kínálat viszonyát je­lenti. Ha az újratermelési fo­lyamat meghatározó összefüg­gését keressük, azt a termelés es a szükségletek közötti kap­csolatban találjuk meg. Ehhez képest minden más összefüg­gés csak e két Szélső pont kö­zötti, vagy azon belüli rész­összefüggésnek tekinthető. Így tehát az újratermelés minden­kori adott állapota a termelés és a szükségletek viszonyát fejezi ki. A z arányosság megvaló­sulásánál a szükségle­tek közül az effektiv szükségletek és a termelés összhangjáról kell szólni. Ugyanis gyakorta találkozunk azzal az állásponttal, amely szerint a piaci egyensúly lé­nyegében nem más. mint az arányosság. Az arányosság a piaci egyensúllyal összefüggés­ben, mindig a lényegi össze­függéseket jelenti. A piaci egyensúly az arányosság, a tartalom megjelenési formá­ja. A kereslet és kínálat azonr ban korántsem olyan ará­nyosság, amely minden egyen­súlyt kifejez. Az arányossá­got a piacnak olyan egyensú­lya biztosítja, amelynél a ke­reslet és kínálat a társadal­mi termelés és az effektiv szükséglet tartós összhangján nyugszik. Nyilvánvaló, hogy egy gazdaságban, egy társadalom­ban ilyen egyensúly létrehozása csak tudatos gazdasági veze­tés mellett alakítható ki. Az arányosság tehát általá­nos törvényszerűség, amely a társadalmi termelés és a szük­ségletek meghatározott kap­csolatán alapszik. A szocializ­musban a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján a termelés közvetlen célja a társadalom bővülő szükség­leteinek kielégítése. A terme­lés tehát e célnak van alá­rendelve. Az arányosság fenn­tartása a társadalom tudatos tevékenysége. A tudatosság a legáltalánosabb értelembe vé­ve az .emberi tudattal, az emberi cselekvéssel függ ösz- sze. Emberek, a társadalmi csoportok, az osztályok meg­határozott magatartását fe­jezi ki. A tudatosság tehát úgy is felfogható, mint az ob­jektív valóság és a társadalmi tevékenység viszonya. A tár­sadalmi tudatosság a gazdasá­gi fejlődés lényegének, a fej­lődés tendenciáinak megérté­sét jelenti. Hogyan érvényesül a gazda­sági folyamatokban a tudatos­ság? A gazdasági folyama­tokban rejlő . ellentmondások felismerése és feltárása a meg­oldás első lépését jelenti. Mert a szocialista gazdaság fejlő­dése sepi ellentmondásmentes folyamat. De éppen a tudatos­ság az, amely segíti az ellent­mondások társadalmi szintű feloldását. A tudatosság ugyan­akkor az objektív viszonyok, a törvények megismerésével a tudományos előrelátást is le­hetővé teszi. Azt, hogy a ve­zetés, az össztársadalmi ér­dekeket kifejező, reáiis céio- kat tűzzön ki. Nem tekinthetők reális cé­magafMosan feTetnf; nemTwe több igazolatlan hiányzása. Miért? Nem válaszol, kerüli a kérdező tekintetét. — És ha néhány újabb igazolatlan hiányzás után el­bocsátják, felmondanak? — Elmegyek. — Hová? — Nem tudom... Nem is érdekel. Talán a bányához. Ott mindig kell a munkáskéz. — Az igazolatlanul hiányzó keze is? — Ott majd nem mulasz­tok! ★ Benkö Józseffel, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek hu- zalmű-gyárrészlegének munka­ügyi vezetőjével beszélgetünk apró irodájában, s újságolja, milyen intézkedéseket hoztak ebben az évben az igazolatlan mulasztások csökkentésére. .. Nyomtatványokat mutat köz­ben, amelyek közül az egyik három, munkában nem töllött nap után szólítja fel a dol­gozót a munkahelyi megjele­nésre, vagy betegségi igazolás felmutatására, a másik — ha az előzőre nem érkezik meg­nyugtató válasz — már a Munkatörvénykönyv idevágó paragrafusát idézi, amelynek végkicsengése: felmondás. S miközben bajaikat ecseteli, s néhány híres-hírhedt mulasz­tóról mond történeteket, je­lenik meg O Győző. Leszá­mol. — Miért? — „Kirúgtak” — imbolyog. — Az oka...? Volt há..., há. . . három igazolatlanom — akadozik a nyelve. — Hat! — helyesbíti a munkaügyi vezető. — No, látja, ezért a semmi­ségért. .., ezért — néz rám, mint egy mentsvárra, és két­szeri sikertelen kísérlet után harmadszorra zsebre vágja munkakönyvét ★ . A Salgótarjáni Kohászati Üzemek termelő * gyárrészle- gei között létszámban, terme­lési érték volumenében is a huzalmű a legnagyobb. 1974. első tíz hónapjában a fizikai létszám 643 volt, a termelés­ből igazolatlan hiányzások mi­att kiesett munkanapok szá­ma 793. 1975. hasonló idősza­kát vizsgálva — és hozzáté­ve: a megtett intézkedések ha­tására a második fél évben az arány jelentősen csökkent, s lényegesen kisebb a fluk­tuáció de az első fél év rendkívül magas mulasztási százaléka következményeként 1254 (!) nap esett ki a ter­melésből. amelynek forintra vetített értéke meghaladja a kétmillió-hatszázezer forin­tot: Ébresztő! Karácsony György Vdióban az udvaron hevei Ezzel a közkeletű szójáték­kal kezdi a vallomást a három­tagú újítóbrigád egyik részt­vevője' Török Jenő művezető, a balassagyarmati Fémipari Vállalat öntödéjében: — A téma valóban az udvaron he­ver. csak le kell nyúlni érté. Mármint azért, amelyikből értékes. a takarékos gazdál­kodást segítő újítások szülét1 nek. Mert a háromtagú brigád az idén hatnál több olyan újítást adott be, melyeknek alkalmazásával jelentős mennyiségű alumíniumot, munkaidőt és energiát tudnak megtakarítani. Az újítások megszületése különböző módon történt. — Az új öntési technológia bevezetésének sondo'ota né1* dául a fehérasztal mellett. Mert a munkásemben ha nem is akarja, akkor is beleszövi vé­letlenül beszélgetésébe, be­kapcsolja szórakozásába azt a témát- amivel napközben fog­lalkozik — állítja határozot­tan a művezető. — Ennek a lényege az, hogy nem homokformába, hanem kokillába öntünk. Csak a kí­sérleti gyártás történt meg' mivel az ehhez szükséges szer­számok még nem készültek el — folytatja Szrenka István fémöntő' a brigád másik tag­ja. — Rövidesen ez is meglesz — avatkozik a beszélgetésbe — a körünkben tartózkodó Zor* ván György újítási felelős, aki néhány perccel korábban olyan lelkesedéssel beszélt az újítókról és újításaikról- mint­ha ő maga is az alkotók közé tartozna. Az említett új öntési tech­nikát alkalmazzák a csator­natönk készítésénél. Mivel e terméknek hét családja, van, jelenleg a kerti csapokat ön- tik kokillába. Egy darabnál 7 forint 12 fillér megtakarítást érnek el. Ebből a termékből egy évben 4500-at állítanak elő. Senki se higyje. hogy a két hét alatt papírra vetett elkép­zelés, illetve javaslat máról- holnapra megvalósult. A kí­sérleti öntés során több szak­mai részkérdéssel kellett megbirkózni. — Ez az újítás a legjelen­tősebb az összes között, de ez okozta a legtöbb problémát is — összegzi a dolgot Szren­ka István. — Anyagtakarékosságot eredményezett a 7-es típusú huzalorsó gyártásának techno­lógiai módosítása is — veszi vissza a szót a művezető. — Az öntőformába betétet raktunk. Ezzel a módszerrel egy öntvénynél 2 kiló 40 de­kával csökkentettük az alu­Balról jobbra: Szrenka István és TJröU Jenő újítók a 7-es típusú huzalorsó gyártásának új technológiai módosítását ismertetik. minium felhasználását. Ugyan­akkor kevesebb energia is szükséges a megmunkálásá­hoz — szól ismét Szrenka Ist­ván. A T 2-es elosztó szekrény aljának előállításánál is olyan módszert dolgoztak ki. amely ismét jelentős anyagmegta­karítással jár. — Két napon belüli ezért megkapják az újítási díjat — egészíti ki az előbbieket az újítási előadó. Munkavédelmi jellegű újí­tás is szerepel a nevük mel­lett. A fáradozásért kapott pén­zen kívül, vajon mi ösztönöz­te őket arra. hogy jobban kö­rülnézzenek saját portáiukon. — Szocialista brigád va­gyunk. Az ezüst fokozat meg­szerzéséért vállaltuk, hogy az idén termelési felajánlásaink teljesítése mellett még két újítást is beadunk — így a művezető. — Erre ösztönzött bennünket a gyártmányok összetétele, no meg a decemberi párthatáro­zat is — közli Szrenka István. Ö egyébként a pártalapszervé* zet vezetőségének és a megyei pártbizottságnak is tagja. Nem mondja, de érezni le­het szavaiból, hogy kezdemé­nyezéseikben része van a kommunista példamutatásnak is. A brigád betegszabadságon levő harmadik tagja. Keresz­túri Tibor, a Gábor Áron Szo­cialista Brigád vezetője. Jó munkája mellett közéleti em­ber is. Helyettese a szakszer­vezeti bizottság titkárának és tagja a Szaksze-vez'^-’k -•Tegvei Tanácsának. Pé'öáiuk >ói biáonvít'a szavaik é« tet­teik összhangját. Megoihennek-e a felfelé ívelő úton? — N°m' Van mé- néhány elképzelésünk. Cs^k lewen idő leírására, illetve kidolgo­zására — mondja Török Je­nő. művezető. Az ezt követő kíváncsi ér­deklődésre röviden ennyit mond: ez is anyagmestek»rí- tásra irányul Kívánjuk, hogy1 mielőbb megvalósuljon. V. K lóknak azok a feladatok, amelyek nem veszik figye­lembe a társadalmi érdekeket. Az érdekegyeztető tevékeny- • ség, az érdekek rangsorolása a tudatossággal összefüggő fela­dat. A fejlett szocialista tár­sadalom felépítésével össze­függésben a ipind egyre bo­nyolultabbá váló gazdasági fel­tételeink közepette, — mind külső, mind belső feltételekről van szó — az érdekek felisme­résének, egyeztetésének rend­kívül fontos szerepe van. De a társadalmi tudatosság alap­vető feltételei közé tartozik az is, hogy a társadalom képes legyen egész tevékenységét a reális célokhoz igazítani, és ezek a népgazdasági tervek­ben tükröződjenek. A tudatosság társadalmi szintű érvényesülésének nagy jelentősége van. Az ösztönös- ség a szocializmustól idegen, a szocialista célokkal ellenté- tétes tendenciák kialakulásá­hoz vezet. De a célok és a megvalósításuk módszerei kö­zött is megfelelő összhang kell, hogy legyen. Hiába vannak jó céljaink, helyesen kitűzött ter­veink, ha azok megvalósításá­nak eszközei, módszerei nem aktivizálják a társadalom tag­jait a tervek megvalósítására. A szocialista gazdaság terv­szerű fejlődése gyakorlatilag a népgazdasági terveken ke­resztül valósul meg. A terv- szerűség tehát egyrészt, mint törvény nagyon szorosan ösz- szefügg a tervezéssel, azonban a kettő nem azonos. A terv- szerűség objektív törvény, a tervezés e törvényszerűség megvalósulásánalc eszköze, módszere. A népgazdaság terv­szerű fejlődésének megvalósí­tása a szocialista állam Irá­nyításával megy végbe. Miért töltheti be a szocialista állam a gazdaság központi irányítá­sának szerepét? Egyrészt azért, mert a döntő termelési esz­közök tulajdonosa a szocialis­ta állam. Ezért közvetlen és aktív szerepe van e tulajdon gyarapításában, felhasználá­sában, irányításában, a gaz­dálkodás kialakított rendjé­nek megszervezésében. A szo­cialista állam oly osztályokat képvisel, amelyek alapvető ér­dekei egybeesnek a társadal­mi fejlődés, a gazdasági fej­lődés objektív törvényszerű­ségeivel. Ez az osztálytartalom teszi lehetővé a gazdaság nép- gazdasági érdekek alapján történő szervezését és irányí­tását. A szocialista állam, amelyet a munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezet, e talajon képes felismerni a gazdasági fejlő­dés törvényeit, és ezeket fel is tudja használni az egész tár­sadalom érdekében. yilvánvaló tehát, hogy a szocialista államnak kü­lönleges helye, pozíció­ja van a gazdaságban. A szo­cialista állam a központi irá­nyítást a demokratikus cent­ralizmus elve alapján gyako­rolja. A szocialista állam sze­repe tehát abban van, hogy a felismert / gazdasági törvé­nyek alapján, ennek megfele­lően irányítja a népgazdasági tervek kidolgozását. Biztosítja a tervek végrehajtását, meg­szervezi ezt, és ellenőrzi e te- vékenj’séget, biztosítja a leg­szélesebb néptömegek aktív részvételét a terv megvalósí­tásában. Mészáros Ottó Meghálált bizalom — Már csak kettő hiányzik, és meg is van a lakatosok harminc kérdésből álló vizs­gaanyaga. Egyszerűek a kér­dések, de egy-két „rázósabb” is van közte — újságolta Dropcsa László, az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységének technikusa. Beszélgetésünket a tmk- műhely esztergapadja mellett folytattuk. — Alig két hónapja dolgo­zom az irodában. Előtte két évig a karbantartó részlegnél, mint géplakatos tevékeny­kedtem. De ma is, ha keres­nek. legtöbbször a műhelyben találnak meg. Nem szakad­tunk el egymástól, sőt kap­csolatunk még szorosabb lett. Most tudom csak igazán hasznosítani elméleti ismere­teimet a gyakorlat tapasztala­taival. Egy éve pedig a tmk- műhely KlSZ-alapszervezeté- nek titkára lettem, örültem, a dolgozók bizalmának, és éreztem, hogv bizonyítanunk kell. A társadalmi munkák­ban jól helytálltunk, és no­vemberben megkaptuk a KISZ kb dicsérő oklevelét. Szerényen egy díszes okle­velet húzott elő az eddig ke­zében szorongatott irattartó­ból. Mikor visszatette, egy másikat is megpillantottam. — Ezt én kaptam — ma­gyarázta a KISZ-titkár. Szak­munkás-vetélkedőn géplaka­tos szakmában indultam. A gyárrészlegben első lettem, és a központi versenyen a negye­dik helyet szereztem meg. A következő évben is indulok az Ifjú szakmunkások politi­kai. elméleti, szakmai és gya­korlati vetélkedőjén. Itt bizo­nyítani szeretnék. — Mivel foglalkozik szabad idejében? — tettük fel a kérdést. — Abból bizony nagvon kevés van, mert a gyári mun­ka és a KISZ-titkárság mel­lett a nagyközségi KISZ vb-nek is tagja vagyok. Át* tekintő élemzéseket és gondos munkát követe,1 a IX. kong­resszusra való felkészülés. Szívesen foglalkozom újí­tásokkal. Legutóbb egv sík­köszörű átalakítási számítá­sait és munkáit készítettük el. Most csigakerék — maró­gép beépítésén és felszerelésén dolgozunk. A mai technika mindig több és több szaktu­dást igényel a dolgozóktól. Ezért ’ elhatároztam. hogy egyetemre vagy főiskolára jelentkezem. A avarban el­kezdtünk egyelőkészítő tanfo- lyamot matematikából és fi­zikából. Fiatal mérnökök tar­tanak előadást hetente két­szer. Ez hagy segítséget nyújt az otthoiíi tanuláshoz, és ah­hoz. hogv feladataimat még jobban és tökéletesebben el­láthassam. b. zs. Elkészült a 60 (‘zredlk A győri Rába Magyar Va- Rába-Man motorral. Szóló gon- és répgyárban 1969-ben motorként is sokat értékesí- avatták fel a közúti jármű- tett a gyár. Dunai hajókat, gyártás egyik büszkeségét a könnyű motorvonatokat Rába-Man Diesel-motor gyá- ugyancsak hajtanak győri rat. Építésében és felszerelésé- motorok. A hagyományosnak ben, a nyugatnémet Man és a számító európai piacokon kí­francia Renault cég szakem béréi is közreműködtek. Most került le a 60 ezredik nagy teljesítményű Diesel­motor a szerelőszalagdkról, amelyet Diósgyőrbe szállíta- nak. A legtöbb motort autó- "ozoJa- buszba építették be, de több vül újabban Közel-Keletre.’ több dél-amerikai országba és Afrikába is eljutnak a győ­ri Diesel-motorok. A gyárnak, alig van több mint ezer dol- mégis az idei éves termelési érték, túlhaladja a száz kamion közlekedik már három és fél milliárd forintot. í NÓGRÁD — 1975. december 16., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom