Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

Viláq proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVF., 291. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 12., PÉNTEK Folytatta munkálat a magyar szakszervezetek kongresszusa Csütörtökön reggel fél kilenckor, az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a be­számolók és az írásos dokumentumok fe­letti vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A ta­nácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A csütörtöki ülést az elnöklő Huszti Györgyné, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vállalati szakszervezeti tanácsának tit­kára nyitotta meg. Elsőként Timmer József, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Felszólalt a kongresz- szuson Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke is. A to­vábbiakban még többen kértek szót. Lözör György: Megvalósítjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését Bíró István kohász 1968. óta csoportvezető a Salgótarjáni Ötvözetgyárban. Eredményei alapján idén már másodszor lett kiváló dolgozó. Negyedik éve titkárként irányítja az üzem egyik pártalapszervezetét, ez évben pedig bekapcsolódott a salgótarjáni városi bizottság tevékenységébe is. Politikai ismereteinek gyarapítására tanulmányokat kezdett a marxizmus—leninizmus esti egyetemén. Megmaradó szabad idejét családja körében töl­ti. Kislánya most első osztályos. Képünkön Hulitka Viktor kapcsolótábla-kezelővel el­lenőrzik a kemence villamos energia-fogyasztását. —Marcsó felv.— Kedves elvtársnök! Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Minisztertanács nevé­ben tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kül­dött elvtársakat, hazánk va­lamennyi szervezett dolgozó­ját. Biztosíthatom önöket, hogy a kormány ismeri, nagyra ér­tékeli és megbecsüli azt a fel­felé ívelő és egyre jobban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszer­vezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz —, hozzá- | járulnak pártunk politikájá- [ nak megvalósításához, a mun­káshatalom erősítéséhez, szo­cialista társadalmunk építésé­hez. Itt a kongresszus színe előtt is szükségesnek tartom kijelenteni és megerősíteni, hogy amint a kormányzati feladatok végrehaj lásában ed­dig sem nélkülözhettük az önök támogatását, a jövőben is számítunk arra, hogy a szakszervezetek betöltik és következetesen gyakorolják érdekvédelmi funkcióikat, ak­tívan és alkotó módon részt vállalnak a gazdasági szer­vező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint ed­dig, a jövőben is bátorítsák a dolgozók kezdeményezése­it, karolják fel és ösztönöz­zék előrehaladásunk pótol­hatatlan lendítő erejét, a szo­cialista munkaversenyt, elv­társi bírálattal segítsék mun­kánk gyengeségeinek leküz­dését. Jó alapok a közös munkához Élve a lehetőséggel, a kor­mány nevében is szeretném kifejezni egyetértésemet a kongresszus elé terjesztett írá­sos és szóbeli beszámolóval, a határozati javaslatban meg­fogalmazott célokkal és tö­rekvésekkel. Meggyőződésem, hogy e dokumentumok nem­csak a mozgalom számára je­lölik ki a követendő helyes irányt, de jó alapokat adnak ahhoz is, hogy még gyümöl­csözőbbé, tartalmasabbá te­gyük a kormány és a szak- szervezetek együttműködését a közös feladatok megoldásá­ban. Kedves elvtársak! A szocialista építésben is­mét fontos állomáshoz ér­keztünk. Ebben az évben fér jezzük be IV. ötéves népgaz­dasági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük az V. ötéves tervben kitűzött fel­adatok végrehajtását. Amikor mérlegre tesszük munkánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményein­ket, a még megoldásra váró feladatokat és azokat az új követelményeket, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés szükségletei állítanak elénk. Munkánk eredményeiről szólva elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv időszakában a fejlődés üteme és arányai tervszerűbbek voltak, mint a megelőző ötéves tervek bár­melyikében, és a tények alap­ján nyugodtan állíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött legfőbb célokat teljesítjük, megfelelünk pártunk gazda­ságpolitikai irányvonalának. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, alkotó értelmi­ségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas mun­kája tovább gyarapította nem­zeti vagyonúnkat, a szocia­lizmus anyagi- műszaki bázi­sát. A gazdasági növekedés fő forrását a termelékenység növekedése adta. Előrelép­tünk a termelés korszerűsí­tésében, olyan új iparágak alapjait vetettük meg, mint a számítástechnika, a petrol­kémia, a nemzetközi élvo­nalba emeltük járműiparun­kat, nagyméretű rekonstruk­ciót valósítottunk meg a könnyűipar alapvető ágaiban. Nagy lépést tettünk előre a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítésében. A termelési eredményekre alapozva rend­szeresen emeltük népünk élet- színvonalát, és tovább javí­tottuk az idősekről és a gyer­mekekről való társadalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költöz-i hét új otthonba. Tovább bő­vítettük a gyermekintézmé­nyek hálózatát és a lakosság életkörülményeit javító szol­gáltatóintézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben to­vább bővítettük és még in­kább elmélyítettük a Szov- jeturiióval, a' KGST tagorszá­gaival való gazdasági együtt­működésünket. I Hatékonyság az alap Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integrá­ció kofnplex programjának megvalósításában, és így ré­szesei lehetünk a szocialista országok összefogásából szár­mazó előnyöknek. Ám amikor jogos büszke­séggel szólunk a szocialista építésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a kihasználatlanul hagyott, az elmulasztott lehetőségekről sem. Arról, hogy a termelés összetételének és gazdaságos­ságának javításában, export- képességünk fokozásában, a munkatermelékenység eme­lésében, a tervszerű munka­erő-gazdálkodásnak és a ter­melés szervezettségének javí­tásában, az energia- és anyag­felhasználás gazdaságosabbá tételében, a beruházási mun­kában és a nemzetközi együttműködés elmélyítésé­ben korántsem tettünk meg minden szükségeset, még je­lentős tartalékokkal rendel­kezünk. SC cs dear Jo nos hazaérkezett tlarsoből Kádár Jáno6' az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán este hazaérke­zett Varsóból, ahol a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására párküldöttségünk élén részt vett a LEMP VII. kongresszusán. Küldöttsé­günk vezetését Varsóban Győ­ri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vette át. Kádár Jánost a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság' titkára, Gyerles András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Benkei András belügy­miniszter, a Központi Bizott­ság tagjai, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője és Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter fogadta. Jelen volt Jerzy Zielenski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ^ideiglenes ügyvivője. Egyesült két termelőszövetkezeti szövetség Megválasztották az új bizottságokat és tisztségviselőket Gáspár elvtárs a beszámo­lóban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Köz­ponti Bizottságnak az V. öt­éves tervre vonatkozó irány­elveiről és azokról a ténye­zőkről, amelyek következté­ben a tervidőszakban a ko­rábbiaknál nehezebb feltéte­lek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladatok megvalósítá­sát. , A néppel együtt Én ezeket nem kívánom megismételni, teljes mérték­ben egyetértek az általuk adott értékeléssel. Azt azon­ban a magam részéről is sze­retném hangsúlyozni, hatéko­nyabb munkával, tartaléka­ink ésszerűbb, átgondoltabb és szervezettebb kihasználásá­val sikeresen túljuthatunk a nehézségeken. Ha igyekszünk, biztosak le­hetünk abban, hogy a szoci­alista tervgazdálkodás előnye­it kihasználva, támaszkodva dolgozó népünk alkotó erejé­re és kihasználva a szocia­lista országok összefogásában rejlő nagy erőt — ha a ko­rábbinál átmenetileg szeré­nyebb ütemben is —, meg­valósítjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését, és megte­remtjük az életszínvonal, az életkörülmények megalapozott javításának anyagi alapjait. (Folytatás a 2. oldalon) A megváltozott körülmé­nyek között és követelmé­nyek miatt került sor teg­nap délelőtt a Cserhát-Ka- rancshegyvidéki, illetve a Palóctáj Tsz Területi Szövet­ség küldöttközgyűlésére Sal­gótarjánban. Az együttes küldöttközgyűlésnek az volt a feladata, hogy a november végén megtartott küldött- közgyűléseken kimondott egyesülés következménye­ként a megye mintegy ötven szövetkezetének küldöttei megválasszák a szövetség tisztségviselőit, s elfogadják az új alapszabályt. A területi szövetség kül­döttközgyűlésén részt vett Géczi János, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Dev- csics Miklós, a megyei párt- bizottság titkára. Nyíri Béia, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnök- helyettese és Herencsénvi József,' a megyei tanács el­nökhelyettese. A küldötteknek Adamcsek Pál diósjenői tsz-elnök, a két területi szövetség egyesí­tését előkészítő bizottság ve­zetője számolt be a munka tapasztalatairól. Hangoztatta. hogy előkészítő tevékenység során a tagszövetkezetek egyetértésüket fejezték ki az egyesüléssel. A két területi szövetség küldöttközgyűlé­sének döntése értelmében a szövetség 1976., január 1-től Termelőszövetkezetek Nóg- rád megyei Szövetségeként működik tovább. Az előkészítő bizottság be­számolóját követően a kül­döttekkel ismertették az új szövetség működésének alap­okmányát, az új helyzetnek megfelelően megfogalmazott alapszabályt. Az alapszabály- tervezetet a küldöttek egv- hangúlag elfogadták, s a mű­ködési alapokmány rangjára emelték. Ezután került sor az egye­sült területi szövetség veze­tő tisztségviselőinek, elnöksé­gének, bizottságainak és munkabizottságainak meg­választására. A küldöttek a jelölő bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadták, s a jelölteket a titkos szavazás­hoz a jelölőlistára felvet­ték. A titkos szavazás a tör­vényes előírásoknak megfe­lelően zajlott le, s kivétel nélkül minden küldött a je­löltekre szavazott. Az egyesült területi szö­vetség elnökének Pintér Fe­renc érsekvadkerti tsz-elnö- köt választották meg. Elnök- helyettes Gergely Sándor, titkára Cseh Adolf. A tizen­egy tagú elnökség mellett hét­hét tagú ellenőrző bizottságot és nőbizottságot választottak a küldöttek. Az ellenőrző bizottság elnöke Nagy István, ludányhalászi tsz-eínök. a nőbizottság elnöke Ellenbach Istvánná, a karancslapujtői tsz párttitkára lett. A szövetkezetpolitikai és jogi, a terv és termelési, va­lamint a közgazdasági, pénz­ügyi és számviteli munka- bizottság vezetőit és tagjait nyílt szavazással választották meg a küldöttek. A szavazást követően Cseh Adolf, az egyesület területi szövetség titkára mondott kö­szönetét á küldötteknek, a termelőszövetkezeteknek a bizalomért. Herencsényi Jó­zsef az új tisztségviselők megnövekedett feladatairól, nagy felelőssegükről szólt, majd dr. Nyíri Béla arról beszélt, hogj; az egyesülés fejlődési tendencia. Mivel a mezőgazdaságban meggyor­sult az intenzív gazdálkodás­ra való áttérés folyamata,' ehhez kell alkalmazkodni az erők és eszközök, a szerve- zéti formák koncentrá’ásával is. Az egyesült területi szö­vetség küldöttközgyűlésén felszólalt Géczi János, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, aki a többi között eze­ket mondta: — A megyei pártbizottság munkájában a mezőgazdaság, az élelmiszeripar tevékeny­sége mindig nagy szerepet kapott. Jóleső tudni," hogy szövetkezetpolitikai eredmé­nyeink nőt tik az elmúlt években. Nemrégiben még alig.egy milliárd forint ter­melési értékről beszéltünk a mezőgazdasági ágazatban, ma pedig már meghaladni a kétmilliárd forintot. Ez lényegében a megvé’-'m m 1- állított termelési érték hu­szonöt százaléka. A _ továbbiakban szólt a mezőgazdasági ágazat szer­kezeti és gazdálkodási fejlő­déséről, szóvá tette az ága­zatban tapasztalható problé­mákat. Beszélt a szövetkeze­tek megítéléséről. Felhívta a figyelmet mindazokra a li ­bákra, amiket a tervezetten felüli, kedvező eredmények sem homályosítanak " el. Hangsúlyozta a területi szö­vetség és a termei őszn vetke­znek vezetőinek felelőssé" >t a hibák kijavításában, a me­nye mezőgazdasasi eredmé­nyeinek fokozásában. Géczi János felszólalását az ötödik ötéves terv általá­nos feladatai, valamint a megye mezőgazdaságában szükséges teendők ismeri ké­sével fejezte be. s p-edr"5- nyes. hatékony munkát kí­vánt a területi szövetség ve­zetőinek. a termelőszövetke­zeti kollektíváknak. Tanácskozik a LEMP kongresszusa A LEMP VII. kongresszu­sa csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Az elnöki tisztet ezúttal Hen­ryk Jablonski, a párt PB tagja, az államtanács elnöke látta el. A tizenhét munkabizottság szerdai egész napos vitájáról írásban terjesztették elő a je­lentéseket. A csütörtöki tanácskozáson elsőként Jerzy Lukaszewicz. a központi bizottság titkára szólalt fel. Részletesen ele­mezte a LEMP eszmei-poli­tikai és agitációs-propaaanda munkájának eredményeit és feladatait, és különös erővel húzta alá az ideológiai mun­ka offenzív jellege fokozásá­nak szükségességét. j. Lukaszewicz megállapí­totta, hogy a párt VI. kong­resszusán elfogadott prog­ram sikeres végrehajtását, a lengyel társadalom és gazda­ság eddig soha nem tapasz­talt gyors fejlődését döntő­en a párttagok és pártonkí- vüliek millióinak odaadó munkája biztosította. Közben a LEMP szakadatlanul erő­sítette tömegkapcsolatait, to­vább szilárdította vezető sze­repét és növelte tekintélyét. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom