Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

Törpe vízmű építését tervezik Bujákon. Ehhez viszont nagy hozamú, jó minőségű vizet adó kutakra van szükség a községben. Ezért az Űjréten végeztek fúrást, melynek ered­ményeként negyven méter mélyen találtak vizet. További eredményes fúrások esetén megvalósulhat a bujákiak terve. — kulcsár felv. — Mai kommentárunk Alkatrészellátás A téli gépjavítás sikere szorosan összefügg a jó alkatrész- ellátással. Ahol van alkatrész, ott a szerelők ütemesen tud­nak dolgozni, ahol nincs, ott bizony akadozik a munka. Eb­ből azt a tanulságot kell leszűrni a mezőgazdasági üzemek­nek, hogy a legteljesebb mértékben rendezzék az alkatrész- ellátással kapcsolatos minden gondot. Az idén biztató hely­zet alakult ki az alkatrészkészletben. A szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy kiegyensúlyozott volt az ellátás. Ez vi­szonylagos dolog, mert ha a néhány évvel ezelőtti helyzet­hez viszonyítjuk az ellátást, akkor az idei valóban kiegyen­súlyozottabb volt mint a korábbi években. Nagyon sokat se­gítettek a MEZŐGÉP nógrádi gyáregységei, felkészülten vé­gezte munkáját az AGROKER, és nem utolsósorban kezd kialakulni a termelőüzemek egymás közötti kooperációja ilyen téren is. Az eredmények mellett zavarta a munkát néhány eset­ben, hogy a túlzott terhelés miatt a speciális szervizek kés­lekedtek. A romhánvi tsz panaszkodott emiatt, ugyanis a nagy teljesítményű gépei estek ki bizonyos időre a munká­ból. Érsekvadkerten a szárító üzemelését gátolta, hogy a ja­vítást nem végezték el gyorsan. Érdemes a tapasztalatokat tanulságként összegezni, de olyan törekvéssel, hogy ezek ismeretében már a téli nagy­javításkor ne forduljanak elő hasonló gondok. A termelő- szövetkezetekben a leltárkészítés keretében folynak a felmé­rések, hogy megállapítsák az alkatrészkészleteket. Sok minden kiderül ilyen alkalmakkor. Az például, hogy a kész­letgazdálkodás milyen volt az idén gépalkatrészből. Gya­korlat, hogy egyes műszaki cikkekből aránytalanul sokat tároltak, félve. attól, hogy hiánycikk lesz, míg más felsze­relésekből hiány van. Általános tapasztalat, hogy jóformán nincs mezőgazdasági üzem, ahol ne estek volna ilyen hibá­ba. Az alkatrészbeszerzést az idén, de különösen a téli gép­javítások idején ajánlatos lenne szigorúan a takarékosság jegyében végezni. Ennek pedig az egyik gyakorlati meg­nyilvánulása, a készleteket a szükséglethez igazítani. Em­lítettük már azt a hasznos gyakorlatot, hogy az üzemek egy­más között kooperálva végeznek sok feladatot. Ahol vala­melyik alkatrészből túl készletezés van, ajánlja fel annak az üzemnek, amelyikben éppen ebből a cikkből kevés van. Az ilyen gyakorlat sok szempontból hasznos, de legfőképpen azért, mert egymást kisegítik és megszűntetik az alkatrészek felesleges felhalmozását. Ez már maga is jelentős megtaka­rítást eredményez. Célratörő tervszerűség szükséges az alkatrészellátásban is. Akkor nem fordulhat elő, hogy az anyagbeszerző fölöslege­sen az ország egyik széléből a másikba száguldozik egy csa­varért, Erre semmi szükség nincs, mert az AGROKER is segítséget tud nyújtani a hiányzó műszaki cikk beszerzésé­hez, ha a telepén nem kapható. Megrendeli ugyanis telex segítségével. Országot bejárni tehát szükségtelen és fölösle­ges kiadás. A téli gépjavítás megkezdődött. Jól felkészült munkára van szükség, tervszerűségre, takarékos megoldásokra és ami a legfontosabb, gondosan kijavított gépekre. Ennek egyik feltétele a jó alkatrészellátás. — B. — Lengyel—szovjet bányászati együttműködés Immár hároméfvtizedes ső nagy teljesítményű bánya­múltra tekinthet vissza az az gépek, a Donbassz-kombájnok együttműködés, amely a szov- is. Ma iß a szovjet ipar látja jet és a lengyel bányászok el a legmodernebb fejtőb-eren- között kialakult. Mindjárt a dezésekkel a lengyel bányák felszabadulás után szovjet dolgozóit. A gépesítés és au- szakembercsoport kereste fel tomatizálás foka a lengyelor- a lengyel bányákat, hogy a szá.gi bányavidéken tovább nő. háború utáni termelőmunka Az együttműködés a KGST minél előbbi, minél eredmé- keretében évről évre bővül, nyeseb’o megindításában segít- Egyeztették például az 1976— séget nvújtson. Szovjet szak- 30-ra szóló szovjet—lengye emberek közreműködésével terveket, sőt módosították is készültek a tervek Sosnica, később ezeket, a világon egv- Walenty-Wawel és Halemba re növekvő energia- és kok- kős?énkincsének feltárására. A szólható szénszükségletnek Szovjetunióból érkeztek az eh megfelelően, Jó, ha tudjuk Mi a bányászok k iilünkedvezményc ? Több olvasónk kérdésének teszünk eleget, amikor kérdé­sükre választ adunk. Az a bányász, aki föld alatt legalább 15 éven át korked­vezményre .jogosító ' fizikai munkakörben dolgozott- kér­heti, hogy öregségi nyugdíját ne saját, hanem annak a ke­resetnek az alapulvételével ál­lapítsák meg, amit a vele azonos munkakörben ' foglal­koztatottak a nyugdíj megál­lapítását megelőző naptári év­ben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol utoljára az említett munkakörében dolgozott. Az a bányász, aki­nek a munkakörében változás volt. kérheti azt is, hogy a változás előtti korkedvezmé­nyes munkakörében foglalkoz­tatottak átlagos keresete alapján állapítsák meg a nyugdíjat, ha a munkakör változásáig is legalább 15 évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosí­tó munkakörben. Az említett kedvezménye­ket akkor lehet alkalmazni, ha a bányász a nyugdíj megálla­pításáig korkedvezményre jo­gosító munkát végzett, vagy egészségügyi okból került föld feletti munkakörbe. Or. M. J. És múlnak, múltúik az évek... Szervezés önerőből? A SZERVEZÉS EGY JÄRHA- amelyeket, hogy úgy mond- amíg a múlt évben erre 500 TÓ útját boncolgattuk előző jam, házon belül meg tudunk ezer forint körül fizettünk, írásunkban, amiről kiderült: valósítani. S itt újra hangsú­nem járható. Hiszen a ZIM lyozni szeretném a DH­salgótarjéni gyárában, a mű- munkarendszer előnyeit, amit szaki és a szellemi kapacitás új vágányra helyezünk ha- híányában, jelenleg még nem marosan. A DH intéző bizott- képesek a megkérdőjelezett ság kebelén alakuló munka­mi ntaszervezésre, s miként és üzemszervezési bizottság addig 1975. első tíz hónapjá­ban a számítógépre felhasz­nált költségek meghaladják az egymilliót. — Eddigi eredményünkként könyvelhetjük el — folytatja a gondolatot a szervező —, Miklós Antal szervezési osz­tályvezető fogalmazott:* — Olyan szervezési csodák véghezvitelére, amit az or­szág, vagy a megye fokozott figyélemmel kísérne, egyelő-, re alkalmatlanok vagyunk. Miért? Ezt feszegettük a továbbiakban, s visszatérő refrénként hangzott el újra meg újra az indokolás. Elő­ször is: fejlődött, de nem a kellő mértékben a műszaki gárda, s a pillanatnyi vizs­gálódás szerint sem mennyi­ségében, sem minőségében nem megfelelő magasabb szín- mányában is szereplő közép­tű szervezettség kialakítása- gépes irányítási rendszer ki­hoz, megteremtéséhez. Aztán: alakítása. Miről is van szó? a szervezettség magasabb Olyan rendszer^ kidolgozásáról szintjének alapfeltétele a műszaki fejlesztés, ami bi­zony — ilyetén szólva — nak legelsőként olyan célt hogy kialakítottuk a főosztá­kellene megoldani, mint — gyárunk legégetőbb gondja — a tőkésexport gazdaságta- lanságának mérséklése, vagy megszüntetése, az önköltség csökkentése. Hogyan, miképpen? Már nem a „jövő zenéje”: friss, újszerű elgondolások vannak születőben. De a tőkésexport gazdaság- talanságán kívül ott sorakoz­lyi, üzemgazdász^ gyárrészie- gi rendszert, átszerveztük és bekapcsoltuk a DH-munka- rendszerbe a GYGO-t. De­centralizáltuk a rezsiköltség- és bérszínvonal-elszámolást — a gyáregységi hatáskörbe tör­tént átruházással...1 És folyik a szakemberek képzése is. — Mire gondol? — Természetesen, a szer­vezésre. Már eddig is ketten rendkívül csehül áll a salgó­"Ä - fejtegette a“™r: Sándor László közgazdasági hány aLsCOTA-típusú osztályvezető .hogy musza- móriaegySég nélküli könyvelő- ki színvonalunk rendkívül gépet, csak hát a lehetősé- alacsony. Nem túlzók, ha azt mondom: Noé-korabeli gépe- ^. ken állítunk elő világszínvo- .. ' . nalű termékeket a nyugat- TÖBBEN AJÁNLOTTÁK, német Boecker-cégnek, s eze- s a pártbizottság is kérte, két kizárólag a tőkéspiacon vizsgáljuk meg a lehetőségét adjuk el. Tudom, ellentmon­dásos, de jelenleg ez van. Miért? Erre a szervező vá­laszolt. __ 1972 óta és várhatóan m ég néhány évig; változatlan a. gyár fejlesztési alapjára felhasználható pénz mennyi­sége: 4,5—5 millió forint. Mondani sem kell, hogy ele­nyészően kevés. Mit is tud­nánk vásárolni belőle? Egy­két esztergát, s talán a fenn­maradóból kisebb gépeket... És ez, amíg a rekonstrukció hiteleit törlesztjük, nem is lesz másképp. Ez előreláthatólag négy év még. — És addig? Ezt a kérdést is fel kell tenni, hiszen a gazdasággal nak még a többi gondok: az végeztek folyamatszervezői egyik, az Ipargazdasági, kétéves tanfolyamot, négyen Szervezési és Számítástechni- a nagyvállalaton belüli szer­kai Intézet szervezési tanul- < vezéstudományi tanfolyamo­kat hallgatták. Így, megtet­tük a kezdeti lépéseket a majdani számítógépes feldol­gozás kezdetéhez. — Ez mikorra várható? — Nem vagyunk pesszi­misták, de szerintünk még a következő ötéves tervben sem. Hiszen, egy R—30-as típusú gép felépítése nyolcvan— százmillió forint, s ez jelen­leg meghaladja a vállalat le­hetőségeit. Lehetőségek, lehetőségek és megint csak... — Hogyan tovább? — Kissé a távlatokban gondolkodva: nem kifejezet­ten a szervezési osztály erő­sítését tűztük célul, hanem a formázógép funkcionáló szervek iizern­amely a belső információ áramlás segítségével, ' napra­készen szemlélteti az anyag-, eszköz- és készletgazdálkodás állását. Csak hát, ez pénzbe olyan automata beállításának — füleki test­vérgyárunkban már működik —, ami jelentősen hozzájárul­na munkaerőgondjaink csök­kentéséhez. Mit mondjak? Hét ember végzi ezen a munkát — szerényen — száz helyett. De folytatva: úgy gon­dolom, ez a tipp bennünk fogalmazódott meg legelő­ször. Mit tettünk? Kértünk száztízmilliót. Megkaptuk? Terfnészetesen, nem — mondja a szervezési osztály- vezető. A fejlesztés, a fejlesztés, a fejlesztés.... A szervezés elen­gedhetetlen kelléke. — Hangsúlyozni szeretném: és munkaszdrvezését szeret­nénk hozzáértő szakemberek­kel megtűzdelni — fejtegeti a közgazdasági osztályvezető. — De ez még nem minden. Gondolni kell a velünk szem­ben támasztott követelmé­nyek növekedésére is. Ebben az évben ugyan 800. millió kö­rüli értéket teljesítünk. de aztán, később...? Jelehieei körülményeink között nem látom biztosítottnak a mil­liárd elérését. — EREDMÉNYEINK. MERT VOLTAK az elmúlt öt évben — mondták mindketten — nemcsak a szervezés hatásá­ra születtek: a gyár kollektí­szemben támasztott fokozott — érvel a közgazdasági osz- követelmények egyáltalán nem tályvezető. — Hiszen, megol- tartják megengedhetőnek, dottuk már az anyag- és fél- hogy csak múljanak, múlja- kész termékek adatainak lyuk ha a gondjainkról beszélünk vájának is nagyban köszön- csupán, az még nem jelenti, hetők. De az emberi te’tesítő- hogy nincsenek eredményeink képességnek is vannak hat.á­az adott köriilmé­nem vagyunk engető dolgok nak az évek... — Egyetlen megoldásunk van csak —, ha ugyan egy­általán ennek lehetne nevez­ni — az önerőből történő szervezés — folytatja a köz­gazdász. Olyan feladatokat kártyára rögzítését. Igaz, csak félmegoldás, hiszen a feldol­gozásuk — ami óhatatlanul csökkenti a hatékonyságot — Budapesten, a Ferroglobus­nál történik, bérmunkában, szűnik meg a másik. No, meg többletköltséggel is (Vége' rai... És nyék között képesek f, véghezvitelére.. Mintaszervezés — nélkül. Szervezés — csak önerőből. A ZIM nagy kérdése: mi­kor lesz az egvik. s mikor minta kell előtérbe helyeznünk, jár, és egyre inkább, mert Karácsony György Korszerűsítik a termelőberendezést A Salgótarjáni Kohászati keket. Az új berendezések nás öntvény lesz. üzemekben az ötödik ötéves mellett ehhez szükség van a leöntik terv megnövekedett feladatai- régiek korszerűsítésére, mű­hozza együtt .‘ereket nak megoldásához sokirányú szaki állapotának felkészültségre van szükség. A is. javítására és a szükséges támlát. Ugyancsak a mintaasztalo­termelőberendezések olyan Az asztalosműhely mintáké- sok közreműködőével folyik a állapotára* amely lehetővé te- szitöi elkészítették a frikciós boronatárcsa-grártás korszerű- i hogy műszaki, vagy várat- pIfs, ásványának famintáját, sítéséne,, előkészülete. Az a- . amelyet Diósgyőrben öntenek, so es feiso rész tamintái máris lan meghibásodások ne Iául 0 tarjáni asztalosok mintája rendelkezésükre állnak az ön­gyártsa a jó minőségű terme- alapján. Éz az állvány 9 ton- tő szakembereknek. A pártoktatás decemb A tömegpropaganda tanfo- ELŐADÁSOK Iramokon december hónapban FORRADALMI általában egy foglalkozást tar- MOZGALOM tanúk. A decemberi foglalko- BÖL: zások fontos elméleti kérdése- A KMP újjászervezése. A két tárgyalnak, s egyben arra két munkáspárt együttmű- is jó alkalmat teremtenek, ködáse a 20-as években, hogy a hallgatók megvitassák GAZDASÁGPOLITIKAI az aktuális kérdéseket, érté- KÉRDÉSEK: (ipari és mező­keljék a közösség egész évben gazdasági tagozat.) végzett munkáját, megbeszél- a nemzetközi gazdasági kap­ják további közös feladataikat. csolatok szerepe és fejlesz- A tanfolyamokra dec-mi^e- lésének fe'adatai. 8. és 12. között kerül sor és TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMI az alábbi témákat dolgozzam ÉLET KÉRDÉSEI: fel: ' Az osztályszövefség fejlődé­A MAGYAR VILÁGNÉZETI MUNKÁS- KÉRDÉSEK: TÖRTÉNETÉ­ÉS A SZOCIALISTA TÁRSADA­LOM FEJLŐDÉSÉNEK KÉR­DÉSEI: A szocialista társadalom osztályszerkezete. ÜJ PÁRTTAGOK TANFO­LYAMA: A oárt legfelsőbb szervei. A pártbizottságok és pártveze- lőségek. ETIKAI nyolc fejlesztéséről. (Társadal­mi Szemle. 197-5 11. sz.) Érdekviszonyok és érdekelt- Németh Károly: a gazdasá- ségi rendszer a szocializ- gi építőm,unka feladatai.. (Tár- musban. sadalmi Szemle. 19751 sz t KULTURÁLIS KÉRDÉSEK: pullai Árpád: A partéiét, a A tudományos technikai for- pártmunka időszerű kérdései vadalom műveltségi követel- (Társadalmi Szem'e. 1973/llJ ményei. Géczí János, Ková-cs Antal: A NEMZETKÖZI POLITIKA a párttagok kommunista ma- KERDESEI: i gatartásáról. (Társadalmi A szocializmus építésének Szemle, 1975/11. sz.) eredményei. a továbbfejlesz- Közlemény: a Magyar Szo- tés fő feladatai az európai cialista Munkáspárt Központi szocialista országokban. Bizottságának 1975. november A foglalkozások helyét és 26—27-i üléséről. (Napi sajtó: se. A párt szövetségi politi- pontos idejét a tanfolyamokat 1975, november 29.) kaja. PÁRTIRÁNYÍTÁS ÉS PÁRT­ÉLET KÉRDÉSEI: A pártalapszervezeték helye, szerepe a párt tevékenysé­gében. A megyei pártéríekezletek anyagából: a partéiét fejlő­dése. szervező alapszervezetek köz­ük. A felkészüléshez az aláb- MszMP NÓGRÁD MEGYEI ... j , . .. ,. , BIZOTTSÁG bi irodalmat ajánljuk: Biszku Béla: A XI. kong- propaganda- és művelődési resszus a társadalmi viszo- osztálya NÓGRÁD — 1975. december 6., szombat 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom