Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-31 / 305. szám
Magyarország lel fedezése Egy hönyvsorovnl <thftsá*a (íösIihi FOLYIK EGY könyvfolyam már a negyedik esztendeje, körülbelül negyedévenként jelenik meg belőle egy-egy kötet. A vásárlói, az olvasói az eimúlt harminc esztendő'egyik legnagyobb szabású írói-kiadói vállalkozásának a részesei. Nem véletlenül mondom, hogy részesei, mert ez a könyvsorozat többre pályázik. mint az olvasó figyelmére: gondolkodásra késztet, cselekvésre ösztönöz, társadalmi mozffást kelt. Megfelelt — eddig legalábbis —az életre hívásakor kijelölt célnak. Mi volt ez a cél? A Magyarország felfedezése sorozat megindításakor több nyilatkozatot olvashattunk róla. a lényegük az volt, hogy a Szépirodalmi Kiadó — az Írószövetség és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával — új és nagyszabású írói vállalkozás szervezője és lebonyolítója lesz. A Magyarország felfedezése mai íróink számára nagy erőpróba: írói eszközökkel, műfaji megkötöttség nélkül megmutatni, milyen a mai Magyar- ország. A könyv lehet szociografikus felmérés, riportfüzér, vallomásgyűjtemény, (egyes részleteiben, persze) dokumentumsor... Az egyetlen megkötöttség: legyen művészi ereje, gondolati hatása és az igazságot tartalmazza. Legyen — ennél rövidebben összefoglalni lehetetlen — realista. Történelmi szükségszerűség volt bizonyos értelemben a Magyarország felfedezésének megindítása: írói eszközökkel, a vallomástevés őszinteségével, elkötelezetten a társadalmi felelősségtudattal feltárni, milyen képet . mutat a húrom évtizede szocialista társadalmat építő Magyarország. Tudjuk, sok irodalmi mű, film, színpadi alkotás szól erről a témáról. De nagy szükség volt olyan könyvsorozatra. amelynek szerzői — a mai magyar valóságot ismerő írók — átgondoltan és módszeresen veszik szemügy- re hazánk tájait, falvait, városait. társadalmi rétegeit, a jelenre befolyást gyakorló múltját, közelmúltját. S bemutatják: miként élünk ma. hűen ábrázolják a küzdelmek természetét, célját, a társadalmi mozgás irányát, az eredményeket, s a bajokat, gondokat —, a fejlődés ellentmondásait, olykor válságait. A SOROZATOT azért megindítani, hogy csak a szépet, s a jót mondja el — nem lett volna érdemes. Igazi író ilyesmire aligha is vállalkozna. Aki író felelősséggel közeledik társadalmi kérdésekhez. a mai valósághoz, annak szembe kell néznie a növekedésnek gyakran súlyos problémáival, s fel kell tárnia azokat legjobb meggyőződése, tudása, ereje, tehetsége szerint. Ez már a Magyarország felfedezése sorozat első köteteiben megtörtént. Emlékezhetünk, milyen visszhangja lett Végh Antal Erdö' á- fon-Nyfren című könyvének — s a kötetben való megjelenést megelőző publikációnak, a frenészlaki riportnak, — az Éljünk magunknak? című Fekete Gyula-könyvnek, a Tisztelet Komlónak (Moldova Gvöt'gv) egyes fejezeteinek. László—Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című müvének. .. Sorolhatnánk tovább. Volt eset rá, hoe">7 a szóban forgó terület — falu, város, járás — a fejlődéséért felelős testületek protestáltak bizonyos tények kommentálása (sőt akár meg'émlítése) ellen is. mert azok valóságos mulasztásokra mutattak rá. esetleg bűnös mulasztásokra, — vagy csak egyszerűen hiúságokat borzoltak fel. Arra is volt eset, hogy a könyvekben a szerzők tévedtek, hogy a bírálat elhibázott, vagy igazságtalan volt. De nem ezek a szeplők jellemzőek erre a könyvsorozatra, hanem az, hogy az eddigi kötetek általában magas rendű írói felelősségtudattal, a valóság iránti érzékenységgel, a javítás szándékával térképezték fel a jelent, a mai társadalmat, vagy annak egy-egy metszetét. PEDIG NAGYON különböző karakterű művek a MaMiről tudhat a gyerek? El-elkap egy szófoszlányt beszélgetésünkből a gyerek, s a természetes kíváncsiságtól hajtva megkérdezi, hogy miről is van szó, képi, mondjuk el nekik is a dolgot. Ha elhessentjük őt azzal, hogy nem rá tartozik, s ez többször megismétlődik, hosszú időre elhal benne a törekvés, hogy' magáénak érekze a család ügyes-bajos dolgait, segítsen megoldásukban. Megérteni sem tudja, miért nem tartozik rá, kirekesztve érzi magát a csa1ádból. Valóban, mit mondhatunk el, miről tudhat a gyerek? Nem tudnék hirtelen titkolni- való dolgokat felsorolni- Hisz’ azt is elmondhatjuk, hogy néhány hónap múlva kistestvére születik. ez szárnyakat ad segítőkészségének, az édesanya iránti taointatának. esész viselkedése megváltozhat. Sőt, a hogyanját sem kell titkolnunk, sok pedagógiai cikk sürgeti ezt mostaná.ban. De vegyük csak sorra, mibe is kell feltétlenül beavatni a gyereket! Ne lépvén titok e'ő’te a család anvagi helvzete. a szülők jövedelme. Ismerje munkáink jell°zőt és nehézségi fokát. Hadd tudja azt is, mire telik belőle, hogyan osztják be. Mindezek ismeretében kevésbé áll elő indokolatlan zsebpénzigénnyel- Talán még a holmiját is jobban megbecsüli, hisz’ tisztában van vele, hogy a szülőknek kell lemondania valamiről, ha idő előtt kell újat venni. Pesti kollégisták között figyeltem meg, hogy taxival járnak színházba, 30 forintos cigarettát vásároltak nagyon szerény anyagi' körülmények között élő szülök gyerekei, akiknek halvány fogalmuk sem volt a család pénzügyi dolgairól. Nem baj, ha elmeséljük a munkahelyünkön történteket. Például a szocialista brigád tevékenységét, de az igazságtalan, ba- sáskodó főnőkről is szólhatunk. Persze, vigyázva rá, nehogy az egyedi esetből általánosítson s gyerek, s túl feketének lássa a világot, félelemmel gondoljon arra HZ időre, amikor maga is dolgozó leszIsmerje a család terveit is. Hova mennek üdülni a nyáron, mit szeretnének építeni, vásárolni. Hogyan, min kell takarékoskodni a célok megvalósításához. Nagyobb lesz az öröme, ha lépésről lépésre nyomon követheti a tervek beérését, nem áll elő megvalósíthatatlan kérésekkel. Sőt, nem egyszer titokban maga is összegyűjti forintjait, s a vásárlás előtt diadalmasan átnyújtja. Meséljünk a családról is- Hadd tudja meg, hogyan éltek elődei, akiknek véréből származik, az általa talán már nem is ismert emberek. Meséljék el a szülők megismerkedésük történetét, az egybekelés, a családalapítás apróbb-nagyobb eseményeit. Meséljék el, milyen örömteli izgalommal várták gyermekük megszületését. Tudjon róla, mi történt vele kicsi korában. Ezáltal is mind jobban kapcsolódik érzelmileg a családhoz, egyre több szállal fűzzük őt magunkhoz. Ha a gyerek előtt nincsenek érthetetlen titkok, ha otthon érzi magát a családban, nem Is szorul rá soha, nogv esetleg kétes értékű baráti körrel próbálja pótolni a családot. Ö is hazahozza titkait. s érzelmével sem tüntet ki — a magány szorításában — esetleg arra méltatlanokat. Atányi Horváth László gyarország felfedezése kötelei. Színvonaluk is, hangvételük is, eszköztáruk is váltakozik a szerzők írói habitu sa, világlátása, élettapasztala ta, stílusa szerint. Vannak közöttük felejthetetlenül szép lírai részietekben bővelkedj munkák, tárgyszerű krónikák, egy-egy témakörből nagy szakmai ismeretekről tanúságot tevő beszámolók, drá mai összecsapásokat ábrázoló írások. Közös jellemzőjük pusz tán az, amit a bevezetőben említettünk: szerzőik meggyőződése. hogy a mai valóság megismertetésével társadalmi problémák megoldásában segítenek. Ez a meggyőződés, különböző hőfokon (ismét csak azt mondhatjuk, hogy az író karakterének megfelelően) valamennyi könyvben ott van. S mellette: az anyag alapos ■ismerete, az objektivitásra való törekvés, elfogulatlanság. (A téma szeretete és az elfogulatlanság nem egymást kizáró fogalmak.) A sorozatnak eddig tizenhat kötete jelent meg. Ha százkötetesre tervezték volna a szerkesztői, azt mondhatnánk, hogy Magyar- ország tizenhatod részét „felfedezték”. Persze, ez csak játék egy ötlettel; nincs ilyen arány. A kötetek ütemesen követik egymást, — valamennyinek nagy a kritikai visszhangja, s mostanában kezdenek igazán népszerűvé válni. Kell néhány esztendő ahhoz, hogy az olvasók alaposan megismerkedhessenek velük, hogy belekerüljenek a köztudatba, alakról-tipográ- fiai megjelenéséről is felismerhetők legyenek a sorozat darabjai. Könyvtárosok mondják, hogy az érdeklődés igen nagy, a kötetek csak néhány óráig vannak a helyükön, nyomban kikölcsönzik őket. Az érdekelt országrészek, városok könyvesboltjaiban is gyorsan fogynak az „odatartozó” művek. (Gyakoriak a második kiadások is.) Ne feledkezzünk meg a szerzők társaiul szegődött fotóriporterekről, fotóművészekről sem; a kötetek többségének képanyaga kiváló. Élmény végiglapozni olvasás előtt egy-egy új munkát, — a képek tükrözik a tájat, megmutatják az emberek arcát, mozdulatait, feltárják, mi lett új, s szebb a környéken, bemutatják az elmúlt századok meglevő emlékeit, s napjainkat. KORUNK, S MAI világunk irodalmi monumentuma ez a I sorozat; szól a mai, s szól azi eljövendő olvasóhoz. Hűségre! és igazságra törekedve áb- i rázolja azt, hogy milyen Magyarország a felszabadulást követő huszonöt—harminc esztendőben. Olvasók tízezrei várják minden kötetét. Tamás István MpíTV’i filmbemutatók ÜV0Ó és a farka Hugó, a víz’ló; az új egész estét betölt j magyar—amc-i- kai raj filmben. Egy bűbájos, egész estét betöltő rajzfilm és egy Jack London-regényből készült kalandfilm tartozik az új esztendő első bemutatói sorába. A Hugó, a víziló az első amerikai—magyar koprodukcióban készült rajzfilm. Az alkotók 1972 elején kezd-- tek munkához, s olyan történetet dolgoztak fel, amelv felnőtteknek. gyermekeknek egyaránt érdekes és tanulságos. A film ’áz árván maradt kis vízilóDébi története kapcsán az emberi jóságról és gonoszságról. i a gyermeki lélek psztaságáról. az igazságosságról és segítőkészségről szól. A remek rajzók, a hangulatos zene, a nagy-, szerű dalbetétek bizonyára szép sikert hoznak a filmnek, amelyhez a amerikai tervek alapján körülbelül 100 ezer fázisrajz és 500 háttérrajz készült, s elkészítésében 150 munkatárs vett részt. A mesefilmet Bill Feigenbaum és Gémes József rendezte. A végtelen alaszkai hómezőkön játszódik A fekete farkasok üvöltése című NSZK kalandfilm. amelv Jack London A farkasok fia című regényéből készült. Jack t ondon műve'vei gvakran találkozunk a film vásznán, izgalmas. kalandos történeteit az olvasók is nagyon kedvelik. Ez a film m^ltó változata a regénynek- Lebilincselő. fordu'a- tos. iól féo”képeze't al'mtás. A^ filmet Dr. Harald R°irl rendezte, a főszereneket Ron Elv, Raimund Harmstorf, Gila vön Weitershausen. Angelika Ott, Catherina Conti és Arthur Brauss alakítja. Mai tévéajánlatunk 20.50: A világ cirkuszai. A most induló sorozat 13 alkalommal jelentkezik, s 7 ország közreműködésével készült. Az alkotók kameráikkal a Földközi-tenger partjáról indulnak el, hogy felkeressék különböző országok leghíresebb cirkuszait, így műsort készítettek a világhírű Knie, a Parnun, a Circo Americano, a Humberto cirkuszok produkcióiból. A most bemutatásra kerülő epizód a Jean Richkrd cirkusza címet viseli. 21.45: Szilveszter 1975Az idei szilveszteri műsorról azt jósolják az alkotók, hogy az ismétlés biztos siker lesz. S, hogy az első közvetítés milyen fogadtatásra talál, arról a nézők mondanak véleménytMindenesetre sok rövid jelenetet, sztárparádét, paródiát. zenés műsort, a tévé- produkciókat parodizáló és egvéb humoros jelentetet, bohóctréfát gyűjtöttek egybe. Kiváló színészek, nevet- tetők közreműködésével. Érdekes „Szovjetunió” címmel Moszkvában politikai-gazdasági lexikont adtak ki Eo- ben érdekes adatokat találunk a szovjet tagköztársaságok több mint ötvenéves fejlődéséről. 1922-től 1972-ig például Kazahsztán ipari termelése 600-szorosára, Tádzsikisztáné több mint 500-szo-o- sára. Kirgiziáé pedig 400- szorosára nőtt. 'exikon A szovjet népgazdaság változatlan célja, hogv megmaradjon a nemzetiségi szovjet köztársaságok magas ütemű gazdasági és kulturális fejlődése. Al 1976—80-ra előirányzott új ötéves tervben mind a 15 szovjet tagköztársaság továbbra is gyorsított ütemben fejlődik. iMiiiniii 111111111111111111111111111111111111 1111111111111111 iiiMiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiiiiiiii un niiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiii iniiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiitiiiuiiiiMiMiiiiiiii !iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiniii :ifiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiii|i iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiimiiiMr-iiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiitiiiini mii ii min mi in mii iiiiiii Szerda fi képernyőn Jelenet a MINDEN LÉBEN KÉT KANAL Jelenet a LUXEMBURG GRÓFJA című című sorozat NSZK opcrettfilmoöl „Az én kis otthonom” című epizódjából. (1975. december 31. szerda, 20.01 h. (1975. december 31. szerda, 20.00 h.) , 2. műsor) Jelenet a SALACROU: TISZTESSÉG MINDENÁRON című tévéjátékból Jelenet AZ ARANYCSEMPESZ című francia filmből (1975. december 31. szerda, 17.20 h.) 4 NOGRÁD — 1975. december 31., szerda *
