Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
= SALGÓTARJÁN = lékei. Idézi-e itt még valami a múltat, az elődök történetét? Itt — talán még inkább, mint másutt — a történelmet évszázadokon át a vár és kastély urai csinálták. A kis jobbágyfalu, a „kenyeret- len Tarján” pedig feszülten várta, hogy egyszer majd maga alakíthassa sorsát. Á mi ma Salgótarjánban történik, szinte egyedülálló az országban. Egy város, amely tetőtől talpig újjászületik. Nem toldoz- zák-foldozzák a régit, hanem lerombolják, és megépítik a jövő városát. . És közben teljesen eltűnnek a letűnt idők tárgyi emCs. Nagy István : Petőfi Saigon Rabló Kompoltiak rabló szerelme: mint Salgó-csúcsra felleg, a jelenre árnyat vetett a mondaköltemény. S a „kenyeretlen” kis falucska, Tarján tán fölriadt a süket völgyek alján, hogy Saigon járt a bosszuló remény. A XIX. század elején már Pedig a bányák népének tudták, hogy Salgótarján kör- gondolkodása is milyen ne- nyéke gazdag kőszéntelepe- hezen jutott ki a világosság- ket őriz. Bányászatról azon- ra. Régi-régi vallomások mu- ban — még ha akadt is vol- tátják, hogy a nyomorúság és na vállalkozó — szó sem le- a tudatlanság milyen babo- hetett. Jankovich Antal, a ná's hiedelmeket termelt ki földesúr, ezt mindenképpen közöttük: ; akadályozni igyekezett. 1827- „Igenis láttam Permondlit. ben August Ellrich német író Ezek kis emberek, kis ör- felkereste a földesurat, és dögök voltak. Láttam őket, megkérdezte tőle, miért nem amint mentek, és előttük a engedi kibányászni a vadas- föld mindenütt kinyílt. Lám- kertje alatti, kincset érő pávai mentek. De nappal, s szénvagyont. az emberek előtt nem mutat„A kenyeretlen Tarjánban ták magukat.” már úgy sem lehet bírni a „A legfélelmetesebb volt a jobbágyokkal! Mi lenne, ha a bányarém. Magam is láttam bányatársulattól még kényé- egyszer. Hárman voltunk rét is kapnának?” együtt. A lámpáját láttuk Végre a kiegyezés *körüli meg, de háromszor.” években a Forgáchok és a „A mizserfai bányában meg hozzájuk hasonló „iparbárók” a Vizesember járt. Éjfélkor a Rimamurány—Salgótarjáni annyira dobálkozott szénnel, Vasmű Részvénytársasággal hogy nemi lehetett fölmenni a megvetik a medence bányá- siklóba.” szatának és vasfeldolgozásá- * nak alapjait. Az osztályharc élesedése, s a Az iparbárók tőkéje nyo- hatalom erősbödő kíméletlenmán megnyílnak az első tár- sége közepette virrad Salgó- nák. A hajdani jobbágyok tarjánra a XX. század. S miivadékai most már a föld re az első proletárdiktatúra alatt verítékeznek. A feudális létrejött, alig van ilyen harc- ellentétek helyébe egyre in- edzett és céltudatos munkás- kább a tőke elleni harc lép. népe az országnak, mint a Az első sztrájkok és tünteté- tarjáni. Igaza lett Juhász sek már a kiegyezés évében Gyulának — a város diáksá- jelentkeznek. gához küldött versében. A mélyben új harc kalapácsát Zengetik üllőn új erők: Az élet zúgó, örök árján Szerencse föl! bátrak, merők! A bátrak igazi időszaka a Tanácsköztársaság alatt jött el Salgótarjánban. A tanácshatalom itt 9 nappal tovább tartotta magát, mint másutt az országban. A cseh kiverés véres harcaiból pedig legendák születtek... Juhász Gyula: Prológus a salgótarjáni gimnázium diákjainak 'A láva lenn forog az éjben Komor sötéten kavarog, Világ kohója rejti mélyen, Nem látják csillogó napok. De forr, de küzd, de várja sorsát, De tisztul és szent tűzben ég. Fölötte az örök mennyország S egyszer fölküldi a setét! Mert küldetése, hogy kitörjön A hegyre, fényre, égre, fel; Áradjon a kevély tetőkön; Míg a föld néha énekel! És termékennyé lesz nyomában Az ős talaj, a bús mező, Üj életet fogan a láva, Virágot nyit a tűzeső! A proletárhatalom bukása után az ellenforradalmi rendszer itt még kíméletlenebbül lépett föl, mint másutt. Az indoklás: az iparmedence szerepe a Tanácsköztársaság alatt, s a megmozdulások politikai súlya. S amint a salgótarjáni munkásság a két háború között produkált, abból meg lehetne írni a proletár- osztályharc eposzát. 1922-ben Horthy Miklós Salgótarjánban járt. Meg akarta nyerni ezt a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező várost is. Az állomás lépcsőjéről revizionista hangulatú beszédet mondott. Patetikus hangon tette fel a kérdést: „Magyar anyák! Ideadjátok-e fiaitokat katonának?” A tömegből gyéren hangzik az igen, hogy aztán egységes tiltakozássá erősödjék a kiáltás: „Nem!” ★ Az 1928-as május 1-ét a Kercseg-laposban ünnepelték a város illegális kommunistái. A csendörség rajtuk ütött. A köztük ünneplő Révai Józsefnek csak nehezen sikerült elmenekülnie Csehszlovákia irányába. A pártalapító salgótarjáni kommunista, Oczel János felesége volóságos hős volt. Amikor a csendőrök rájuk rohantak, az asszony eléjük állt, s blúzát elöl szétnyitva magából kikelve kiáltotta, a szuronyosoknak: „Ide szúrjatok! Magyar anya vagyok! Tíz élő gyermek anyja!” Ezalatt sokaknak sikeré’t elmenekülnie az erdőbe. A hős asszonyt pedig férjével együtt elfogták. A II. világháború akiit.Salgótarján a fegyveres ellen:’- lás és a partizántevékenys: ' egyik központjává vált. A hazaszeretetnek és a halé r. megvető bátorságnak szép példáját nyújtották- a ka- rancslejtősi bányászok. 1944. november 23-án 300 kar^ncslejtősi bányász megtagadta az engedelmességet. A németeknek és nyilas bérenceiknek nem dolgoznak. Fegyvereikkel együtt levonultak a bányába. Lent a mélyben megszervezték az emberek kiképzését. Hamarosan csatlakozott hozzájuk 22 magyar katona, akik megtagadták a harcot. A bányában maradt hat embernek később — megfontolt, körültekintő akció során — sikerült kijutni a felszínre, és a sikeres kitörés után elrejtőztek a Karancs hegység erdeiben. S a harcuk tovább folytatódott. Egészen addig, míg a Vörös Hadsereg csapatai — 1944. karácsonyán — fel nem szabadították a várost. ★ Salgótarjánnak az előző századokban nem sok köze volt a művészetekhez. Egy omladozó vár fent a hegyen, s egy kietlen, jellegtelen városka lent a völgyben — ezt hagyta örökül a múlt a szocializmus korára. Nógrád megye székhelye ma a modern szépség, s a korszerű művészet városa. És a szobrok körül egy új város — betonból és üvegből, Salgótarjánban szinte nem is hagytak nyomot a nagy művészeti stílusok. Ami azonban most születik itt, arról bészélnie kell majd a művészettörténetnek is.Varga Lajos: Salgótarján .Amit betonból üvegből kövekből létre lehetett hozni az ember felemelésére , azt itt létrehozták... Ahogy beszéltek barokkról és gótikáról erről a stilvisról is beszélni fognak. Stílusról: amely a szennyek nyűgétől megtisztította az embert. amely a gyárak nyomásából a gyárak urává emelte az embert. Stílusról: amely a szennyek nyűgétől megtisztította az embert. .. (Részlet dr Szabó Károly irodalmi, történelmi összeállításából.)
