Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

Folytatta munkáját a SzoujeQuniő iLatstfeSsölJt» Tanácsa Szerdán a moszkvai Kreml­ben! folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka. Az ülésszak kedden nyílt meg. A parla­ment több mint 1500 képvi­selője meghallgatta az or­szág 1976. évi népgazdaság- fejlesztési tervéről szóló kor­mánybeszámolókat, majd a parlament két kamarája — a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács — részéről hangoztak el korreferátumok. Az előterjesztések vitájá­ban szerdán több tucat kép­viselői hozzászólás hangzott el, melyekben a Legfelsőbb < Tanács tagjai egybehangzóan támogatásukról biztosították a kormány javaslatait. A vita azt mutatta, hogy a legmagasább szovjet nép- képviseleti testület tagjai egyetértéssel fogadták az ál-* lami tervbizottság által ki­dolgozott, a kormány és a pártvezetés által jóváhagyott tervmutatókat, melyek néme­lyike, mindenekelőtt az ipa­ri termelés növekedési elő­irányzata — mint az expo­zé is rámutatott — alacso­nyabb a megszokottnál, az előző évek növekedési üte­ménél. A jövő évi terv szerint a Szovjetunió ipari termelése 4.3 százalékkal emelkedik az idei 7,5 százalékkal szemben. Ennek okát Nyikolaj Bajba- kov kedden az ez évi gyen­ge terméssel, a mezőgazda- sági nyersanyagok ebből szár­mazó elégtelenségével, vala­mint az új termelési kapaci­tások belépésének késlekedé­sével magyarázta. Ilyen kö­rülmények' között, v mint a TASZSZ szovjet hírügynök­ség parlamenti tudósítója szerdán rámutatott, a szov­jet állam „reálisan mérlegel­te lehetőségeit, s nem óhajt »•ugrást« produkálni a látszat kedvéért.” » A képviselői hozzászólások­ból, egyszersmind kitűnik, hogy a jövő évi szovjet ter­vet csak egészében lehet vizs­gálni és értékelni, tekintetbe véve például azt, hogy a ter­melés hatékonyságának növe­lésére (ez egyben a tizedik ötéves terv egyik fő célkitű­zése a Szovjetunióban) elő­irányzott intézkedések az ipa­ri termelés viszonylagosan alacsony növekedési üteme mellett is lehetővé teszik a nemzeti jövedelem 5,4 száza­lékos emelését. Tovább növe­kednek a bérek és a fogyasz­tási alapok, s nem csökken az előző évekhez képest a lakásépítkezés üteme sem. Többen hangsúlyozták a szerdai felszólalók közül, hogy a két fő célnak — a haté­konyság és a minőségi mu­tatók javításának van alá­rendelve a terv minden mu­tatószáma, ideértve az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sének belső ágazatközi és ágazaton belüli arányait is. Ez azt jelenti, hogy az ipar korszerűsítését és rekonst­rukcióját közvetlenül szolgá­ló ágazatok, így a gépipar, a vegyipar, a számítógépgyártás jövőre is lényegesen gyorsabb ütemben fejlődik a többi iparágnál. Szerdán délelőtt szólalt fel a Legfelsőbb Tanácsban töb­bek között Vlagyimir Pro- miszlov, a Moszkvai várost Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke is. Elmondotta egyebek között, hogy a most befejeződő ötéves tervben Moszkva lakóinak több mint egynegyede, kétmillió ember költözött új vagy jobb la­kásba. A metróhálózat ismét 27 kilométerrel* bővült, új Is­kolák, óvodák, bölcsődék, filmszínházak és üzletek so­kasága épült fel. A város to­vábbi fejlesztésének tervét 1990-ig dolgozták ki, s ezt a tervet következetesen végre­hajtják a tizedik ötéves terv időszakában is. Dcmirel miniszterelnök, — aki hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodott — aláírta a két ország jószomszédi kapcsolatait szabályozó alapnyilatkozatot. Képünk: a nyilatko­zat aláírása: Jobbról Todor zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke, balról a török kor­mányfő. FINNORSZÁG Nemzeti szükségkormány alakult A legutóbbi finn választá­sokon, az idén ősszel a két­száztagú parlamentbe százhat, polgári pártokhoz tartozó képviselő került be; a kom­munisták által vezetett B'inn Népi Demokratikus Unió és a szociáldemokraták képvi­selőinek száma kilencven­négy. A választás után sokan azt gondolták: sor kerülhet majd a júiiius óta szakem­berekből álló, úgynevezett ügyvezető kormány távozásá­ra, hogy helyébe a politikai pártok emberei alakítsanak kormányt. Az elmúlt három esztendőben négypárti koalí­ció vezette az ország -ügyeit, amelyben a centrumpárt, a szociáldemokrata párt, a Svéd Néppárt és a liberális néppárt képviselői dolgoztak együtt. Júniusban azonban a koalíció felborult — az ok az ország gazdasági gondjainak rendkí­vül gyors növekedése volt. 1972 óta a fogyasztói árak legalább 50 százalékkal, a lakbérek pedig 60 százalékkal emelkedtek Finnországban és október elején már meg­haladta a százezret a munka- nélküliek száma. Az 1975-i külkereskedelmi mérleghiányt mintegy 10 milliárd finn már­kára becsülik. Amikor a négypárti koalí­ció helyére a szakemberekből álló Liinama-kabinet lépett, mind több finn gazdasági szakember utalt arra, hogy az állami bevételeket sürgősen növelni kell, ha a helyzet további romlását el akarják kerülni. Hónapok óta vita folyik a finn sajtóban arról, hogy milyen adóintézkedések­kel lehet növelni az állam­kassza bevételeit — minde­nekelőtt a kommunisták és néhány baloldali szociálde­mokrata hangoztatja, hogy a kérdést annak a ténynek a leszögezésével kell vizjgálni, hogy jelenleg a tőkés nagyvál­lalatok tíz, a bérből és fize­tésből élők kilencven száza­lékát fizetik be az állam tel­jes adóbevételének, márpedig gazdasági ésszerűség és józan ész egyformán a tőkések szá­mára hallatlanul kedvező aránynak a megváltoztatását követeli. Néhány nappal ezelőtt a Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága határozottan fellépett a már említett Lii­net” további hivatalban ma­radása ellen, mert a kommu­nisták véleménye szerint ez a munkásérdekek, szélesebb ér­telemben pedig a bérből és fizetésből élő rétegek érdekei elleni politika folytatását je­lentené. Világos volt már november eleje óta, hogy a Liinama- kormánynak mennie kell; Urho Kekkonen köztársasági elnök már a hónap elején felkérte Martti Miettunen centrumpárti politikust, hogy próbáljon többségi kormányt alakítani — a kísérlet minde­nekelőtt a polgári pártok le­hetséges együttműködését volt hivatva megpróbálni. A centrumpárti politikus azon­ban nem tudott megegyezni a konzervatív párttal, amely mögött a Finn Gyáriparosok Szövetsége áll. így hát Kek­konen elnök ismét felkérte Miettunent: az öt legnagyobb párt részvételével december első napjaiban alakítson „nemzeti szükségkormányt”. Maga az elnök jelölte meg az új kormány legfoniosabb ten­nivalóját: fel kell vennie a harcot a mihtegy 18 százalé­« 2 nama-fele „szakember-kabi- NÖGRÁD r- 1975. december 4„ csütörtök j Kívülállók beleszólása... i A Pekingben tartózkodó Ge­rald Ford amerikai elnök szer­dán kínai tisztviselők és új­ságírók kis csoportja előtt nyilatkozott először a Mao Ce- tunggal, a Kínai Kommunis­ta Párt KB elnökével kedden folytatott kétórás megbeszé­léséről. „Jelentős eszmecserét foly­tattunk — mondotta —, amely nemzetközi kérdések széles skálájára és kétoldalú kap­csolatainkra terjedt ki”. A je­lenlevő Teng Hsziao-ping, kí­nai miniszterelnök-helyettes helyeslőén bólogatott. Egyébként az amerikai és a kínai fél egyaránt teljes hall­gatásba burkolódzik Ford és Teng Hsziao-ping keddi első találkozójával, valamint Ford és Mao Ce-tung ugyancsak keddi eszmecseréjével kapcso­latban. Az eddig megvitatott témákról még a Fehér Ház­ban évek óta akkreditált, ne­ves amerikai tudósítóknak sem sikerült megbízható in­formációkat szerezniök. A Ford elnök kíséretében Pe- kingbe utazott 200 amerikai újságíró — Kínában akkredi­tált kollégáihoz hasonlóan — kénytelen beérni a szűkszavú állásfoglalásokkal, i A DPA nyugatnémet hír- ügynökség politikai megfigye­lőkre hivatkozó jelentése sze­rint kézenfekvő a következ­tetés, hogy az amerikai—kínai tárgyalásokon eddig elsősor­ban a kelet—nyugati enyhü­léssel összefüggő problémák­ról, vagyis olyan témákról volt szó, amellyel kapcsolatban a két fél „a legjobb esetben” arra a „közös nevezőre” jut­hat, hogy „egyetértés mutat­kozik abban, hogy nem ér­tenek egyet.. A DPA szerint semmi jel sem mutat arra, hogy a kínai­akat sikerül lebeszélni állás­pontjukról, miszerint „a leg­nagyobb háborús veszély a Szovjetunió részéről fenyeget”. Ezzel szemben Ford elnök megfogja erősíteni saját és tanácsadói álláspontját, hogy az Egyesült Államok nem tűri kívülállók beleszólását a Szovjetunió irányában foly­tatott enyhülés: politikában — vélekedik a nyugatnémet hírügynökség. Ford elnök — mint jelen-* tettük — szerdán reggel má­sodik alkalommal tárgyalt Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettessel. A Reuter jól értesült forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az eszmecserén — Fordon és Teng Hsziao-pingen kívül — amerikai részről Henry Kis­singer külügyminiszter, Ge­orge Bush, a pekingi ameri­kai összekötő iroda vezetője ás Philip Habib, ázsiai ügyek­kel megbízott államtitkár, kí­nai részről pedig Csiao Kuan- hua külügyminiszter és Vang Haj-dzsung külügyminiszter­helyettes vett részt. (MTI) kos infláció és a munkanél­küliség ellen. A koalíciónak figyelembe kell majd vennie azt a tényt, hogy az ország külkereskedelmi deficitje azó­ta nőtt riasztó gyorsasággal, hogy 1973-ban a nagytőke nyomására Helsinki és a Kö­zös Piac olyan kereskedelmi megállapodást kötött, amely a néhány legnagyobb iparválla­lat számára nagy profitot hozott ugyan, de alaposan megnövelte a külkereskedel­mi mérleghiányt. A kérdésre egyébként utalt a Finn Kommunista Párt idei kongresszusa is, amikor éppen a külkereskedelem gondjainak megoldására azt ajánlotta: bővítsék a keres­kedelmi kapcsolatokat a szo­cialista országokkal — hiszen a tőkésvilág esetében növek­vő deficittel szemben a múlt években a szocialista orszá­gok viszonylatában negyedére csökkent a mérleghiány... A tőkés világgazdaság is­mert nehézségei természete­sen nem rekeszthetők ki Finnországból sem — kétség­telen azonban, hogy az ál­landó és biztos piacként szá­mon tartott szocialista orszá­gok és a szocialista világból (mindenekelőtt a Szovjetunió­ból) vásárolt energiahordozók és más áruk forgalmán ala puló együttműködés bővítése csökkentheti annak hatásait. Gárdos Miklós Kádár János távirata Le onyid Brezsnyevhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára táviratban Üdvözölte L. I. Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát abból az alkalomból, hogy a Béke­világtanács Joliot-Curie-emlékéremmel tüntette ki. Munkavédelmi tanácskozás Szombathelyen A fővárosi és megyei taná­csok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályainak mű­szaki munkavédelmi felügyelői tanácskoztak szerdán Szom­bathelyen. Az országos tanács­kozáson értékelték a mező­gazdasági nagyüzemek és a tanácsi élelmiszeripari válla­latok idei munkavédelmi te­vékenységét, s megvitatták a sorón következő feladatokat. A szakemberek ismertették többek között, hogy a terme­lőszövetkezetekben ez év első tizenegy hónapjában az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 5 száza­lékkal csökkent a balesetek, s 12 százalékkal a halálos balesetek száma, örvendetes, hogy 1970. óta minden évben kevesebb a közös gazdaságok­ban előforduló baleset, ami a jó felvilágosító munkának, s a balesetek megelőzésére tett számos intézkedésnek az eredménye. Amióta például védőkerettel látták el a trak­torokat, szinte megszűnt a bo­rulás okozta haláleset, ezt megelőzve viszont évente 40— 50 ember vesztette életét ilyen jellegű baleset következtében. Hangsúlyozták a tanácsko­záson* hogy ‘az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani az állami gazdaságoknál1 és fa­gazdaságoknál a munkavéde­lemre a balesetek megelőzé­sére, mert ezekben a szekto­rokban az idén az elmúlt évihez viszonyítva kétszeresé­re nőtt a halálos és a csonku* lásos balesetek száma. Nem kielégítő a munkavé­delem a tanácsi élelmiszer­ipari vállalatoknál sem. A vállalatok jelentős részében, szétszórt munkahelyeken, igen mostoha körülmények között dolgoznak az emberek, s a minisztériumi ipari üze­mekhez viszonyítva rosszabb a baleseti arány. Átfogó fel­mérés készül jelenleg a ta­nácsi vállalatok munka- és egészségvédelmi helyzetéről, s ennek alapján hoznak majd megfelelő intézkedéseket. A tanácskozáson számos felszólalás, javaslat hang­zott el a munkavédelem to­vábbi javítására, a felvilágo­sító, nevelő-oktató munka ha­tékonyságának növelésére, fel­hívták a figyelmet, az elő­írt jogszabályok betartásának, betartatásának fontosságára, s arra is, hogy ezeket nap mint nap szigorúan ellenőriz­ni kell, és felelősségre kell vonni azokat, akik nem vi­gyáznak saját és mások testi épségére. A tanácskozás résztvevői, megvitatták azokat a felada­tokat is, amelyeket a most készülő középtávú és éves munkavédelmi* biztonság- technikai, s az ezzel kapcso­latos oktatási, üzemegészség­ügy! terveknek kell tartal* mazniok. s kicserélték eddigi munkájukban szerzett ta­pasztalataikat. (MTI) Teljesítik... részben... A holland igazságügy-mi­nisztérium egyik szóvivője bejelentette, hogy a kormány beleegyezett a követelések egy részének teljesítésébe. Hajlandók megafonnal, élel­miszerekkel, ivóvízzel és a tú­szok között levő két beteg — egy cukorbájos és egy epi­lepsziás — számára szüksé­ges gyógyszerekkel ellátni a csoport tagjait. A támadók követelték, hogy a vonat elrablásakor lelőtt mozdonyvezető . helyettesíté­sére küldjenek új mozdony- vezetőt a szerelvényre. A szó­vivő szerint ez utóbbi köve­telésüket mindaddig nem tel­jesítik, amíg nem közük, hogy hova akarnak távozni a vonattal. A keddi hollandiai vonat- rablást végrehajtó fegyvere­sek az Indonézia *részét al­kotó, Celebesz és Üj-Guinea között elhelyezkedő Maluku- szigetekről származnak. 1950-ben a malukuiak egy­oldalúan kikiáltották az In­donéz Egyesült Államoktól független önálló államukat. Az egységes Indonéz Köztár­saság, amely 1950. augusztus 15-én alakult meg, nem is­merte el a Maluku-sz.igetek függetlenségét és elnyomta a szeparatista mozgalmat. Meg­kezdődött a volt gyarmati ka­tonák és családtagjaik át- települése a korábbi anyaor­szágba. A Hollandiában élők száma 25 év alatt mintegy 40 ezerre nőtt. Hollandiába tette át tevékenységét a szigetek függetlenségéért küzdő moz­galom is, amelynek vezére Johannes Manusama. a moz­galom hivatalos elnevezése „Dél-Malukui Köztársaság”. (RMS). A malukui mozgalmon be­lül az idők folyamán egyre több fegyveres csoport ala­kult, amelyeknek már főként Hollandiában született fiatal tagjai a közelmúltban több erőszakos cselekményt haj­tottak végre. 1966-ban egy fiatal nialu- kuiakból álló csoport felgyúj­totta Indonézia hollandiai nagykövetségét. 1970-ben egy fegyveres egység elfoglalta az indonéz nagykövetségét és nyolc túszt ejtett, 1974- ta­vaszán malukuiak felgyújtot­ták a Garuda indonéz légi- társaság amszterdami irodá­ját. A múlt év decemberében, Indonézia függetlenné válásá­nak 25. évfordulóján, tiltako­zó megmozdulást szerveztek Hágában. Idén júliusban több malu- kuit egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, mi­vel támadást terveztek a hol­land királyi palota ellen. Foglyul akarták ejteni Juli­anna királynőt és a királyi család más tagjait. (MTI) A Szolnok mearyei |)árih?zoft$ág ülése Az MSZMp Szolnok megyei vezető-helyettesét, a megye! Bizottsága szerdán ülést tar- pártbizottság első titkárává tott, s időszerű kérdésekről választották. Az ülésen részt* tárgyalt. Az ülésen Andrikó vett és felszólalt Pullai Ár- Miklóst, az MSZMP Központi pád* a Központi Bizottság Bizottságának eddigi osztály- titkára. Rendkívüli m William Eteki Mbouma az Afrikai Egységszervezet fő­titkára kedden a szervezet székhelyén Addisz Abebában bejelentette, hogy 26 tagál­lam rendkívüli tanácskozás összehívását követelte az an­golai helyzet megvitatására. A tanácskozást — mint kö­zölte — államfői vagy kül­ügyminiszteri szinten tarta­landcskozds nák. A főtitkár elmondotta, hogy a tanácskozást Addisz Abebában rendezik, ha az AESZ 46 tagállama közül 31 támogatja annak gondolatát. Eteki Mbouma kedden Kampalába utazott, hogy az angolai helyzetről konzultál­jon Idi Aminnal* az AESZ , jelenlegi elnökéivel. (MTI) ji V

Next

/
Oldalképek
Tartalom