Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
4 Ügyek mögött emberek Bányászdinasztia • • IJlést tartott a Minisztertanács Karácsonyi ének Tudomány-tech ni ka Világ proletárjai, egyesüljetek! NOG RÁD XXXI. ÉVF. 302. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1975. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK KARÁCSONYI REMÉNY V an valami jelképes abban, hogy az okmányt, amely a letelőben levő esztendő legbiztatóbb európai fejleményét, a földrész házirendiét foglalja írásba, Helsinkiben világoszöld bőrbe, a béke reménységének színébe kötötték. Itt van, karácsonyfánk alatt, mint a letelő év ajándéka, mint útravaló. De ajándék-e igazán? Kivívott ajándék, vívmány! Vívmánya erőknek, amelyeknek mindig-is akarata, s elvi célja volt a tartós béke, s amelyek ezt olyan erőktől vívták ki, amelyeknek akarata s elvi célja más volt, de gyakorlati célnak most el kellett fogadniok. Ne is tekintsünk hátrább ezúttal, elég csak erre a ' most búcsúzkodó európai esztendőre' pillantanunk. Ne tévesszen meg senkit, ha Portugáliában még buktatók, viszontagságok várhatók, éppúgy, mint Spanyolországban, ahol negyvenévi fasizmus után szintén nem lesz könnyű, s egyszerű a feltápászkodás. Azt kell látnunk, ami lényeges: az Ibériai-félsziget, Európa teljes Dél-Nyugata szabadulóban u^n végre, a negyven évig mozdíthatatíyrhak jlfcitszott ólomfedél alól. Az neST sza reá. A fasizmus' nek még dühödtek, vi nekieshetnek a Fotómontázs: Kulcsár József iom ered lővehetik a naf- égy éve leszere- A fasizmus utol- annak pusztulóban. az adenaueri próbálják res- megfeszülnek is. íi’ok hasztalan sír- szország hala- élyeken, megye- hovatovább már ,ozzák. Görögor- állnak bíróság flenül világosoké is, meg hogy ogy, s mint alkal- úlik abból az eu- e e sorok illesz- ati sorból egyre- és népi államok fri kában ott van nek, SpanyolorsJ talinból, az ott pelt Bourbon-tiir só európai erődje Nyugat-Németoi sz| kurzust mindmáii taurálni Straussé^j Angliában a konzq ják vissza többi dó erői tartom a? házakon, városház^ a fél országot szágban' bukott djj- előtt. Európa horizon dik. Hogy Ázsiáé, s A: Amerika mindehhez,' mazkodik — már rópai keretből, ara kednek. Igaz, a gya; másra deniokratikus együttesévé alakuló még a fajüldöző Dél-Afrika és Rhodésia. Igaz, a szabad Vietnam és a súlyos századok örökségéből bontakozó India mellett ott van Ázsiában az ésszel felérhe- , tetlen kínai maóizmus. Igaz, Latin-Ame- rikában a szocialista Kuba, a progresszív hagyományú Mexikó és társai mellett ott vannak Chile és a többi a makacs katonai diktatúrák. S ott van, közel Európához a parázs alatt izzó Közel-Kelet. De minderről is már szabad szemmel látható: megindult geológiai rétegeket, sok százados uralmi állapot planetáris méretű felszámolási folyamatát, mutatja már az összkép. S itt, a fókuszban. Európánkban már jóval többet is. A fasizmusok eltakarodnak, a népek kivívják maguknak, amire rég megértek. Anatole France úgy mondta, hogy az amnesztiát. Tvii Petőfivel mondjuk. hogy „hatalmas kezdesz végre lenni, nép”. S mit kíván a nép, minél hatalmasabb, anál parancsolóbban?' Legelőször is, mindenekelőtt, s minimálisan: békét. Azt, amit Helsinkiben okiratba fogláltak, a remény színébe kötöttek az idén. S amióta világ a világ, valamenyi régi rend őrzői, élvezői, s nosztalgikusai vajon mivel próbálták mindig, próbálják ma is diszkreditálni a béke kivívásának, s vele együtt magának a békének ügyét? A béke ügyét azzal, hogy a béke csak a haladás, sőt a forradalom céljainak kedvez, mivel ezeknek a céloknak békére van szükségük, hogy beteljenek. A béke kivívásának ügyét meg azzal, hogy akik érte küzdenek, ennélfogva csak politikai célszerűségből teszik. Az emberi nem haladásának csakugyan békére van szüksége; ügye — legyen igazuk azoknak, akik ezt ily dühös maliciá- val emlegetik — kétségkívül legszebben a béke klímájában „tenyész”. S hogy a békéért tehát csak politikai célszerűségből fáradozunk? Hát, hogyne, abból is, de ennek a politikai célszerűségnek van cey döntő, van egy uralkodó eleme, ami minden más politikai célszerűségtől elkülönbözteti. Az, hogy a legmagasabb morálig!, örök erkölcsiséggel, minden idők minden százszorszent tanításával, magával az .eriftle rség és emberiség ügyével es:k egv- Xbé.ffHint iáinkig miiaden progresszív, min- peliíordBHBatt már az emberi radásának legelemibb Jel is.Ujjfipaíoldal tehát mindig a bé- jobbolÄ^^nindig a háború híve, mindenkor es mindenütt, véges-végig a világtörténeten. Hogy Lenin 1917-ben békedekrétummal kezdte, azzal fordult a világhoz, ennek az ősi, természetszerű tendenciának elemi logikája volt. Mutasson a világtörténelemben bárki forradalmi államot, amely külországok ellen támadó háborút indított. A nagy francia forradalomnak, sőt a belőle sarjadt, bár a forradalmat denaturáló napóleoni császárságnak is valamennyi háborúja eredetileg védelmi háború volt: az európai fejedelmek koalíciója huszonöt évig egyik háborút a másik után indí- tatta ellene, Waterlooig, s a régi, bour- bcni rend helyreállításáig meg nem nyugodott. Persze hiába, harminchárom év múlva az 1848-i robbanás dobta le Európáról a szentszövetségi vasfedőt. Külső intervencióra feleltek 1917 után az orosz fegyverek, külsőre 1919-ben a magyarok, külsőre 1936—39-ben a spanyolok. A világtörténet teljes példatárát felsoroljam^? Más kérdés, hogy végső soron mindig a támadó gonosz volt az, aki ráfizetett. Az első világháború a hadat üzenő három császárságot döntötte meg. az osztrákot, a németet, a, törököt, s belepusztult még a negyedik monarchia, az orosz is. A második világháborút öngyilkosként, vagy akasztófán végezte, aki kezdte. Az első világháború végén született a világ- történet első szocialista állama, a másik után a többi. Elhal máris, egyre több helyütt, az olcsó gúnyolódás, hogy a forradalmárok „micsoda békeapostolok”. Hiszen azok voltak mindig. A forradalom színe a vörös, az volt mindig is. A reményé a zöld, az volt mindig is. Most, karácsonykor látszik meg legjobban, éppen ez idén, mennyire illik egymáshoz — mennyire csakis egymáshoz illik — ez a kettő. Mint zászlónkon is. 1|f|||||||ti|||i||||iiiillll|||||||f||IllllllltBlltlltlllllllllllllllllllllIflllllllllllIlllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllIIIIlltllllIllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIiriIIIIII)llllllllllllllllllll1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIflllllllltlllllllllllllllSIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII)^4llllllllllllfll411IIIMIVItfllllVlllfUtlflllffllllflfillllltflllllflflMlf llllllIMII••• KELLEMES Ü N N EPEKET KÍVÁN U N K! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuuuiijuiMiuuiiiiinmujmiiiiiiiuiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiciiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiii: iiiiiiiiimiiiiiiiimiimiiimi ;'ii»iiii!iiiiiii»*iiiiiiiiiiiMHiiiiiiiiuiiiiii!!iiiniiiniHMi*inii!iiii*i!ftii!!MHi!m!i!*ii!ini ii!iiitimiiiini«mii»miMi«iiii»»»nmii
