Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Rohamosan növekvő kereslet 'Az eluök mondja Javulta kereskedelmi ellátás színvonala Salgótarjánban ÉLÉNK KERESKEDELEM­MEL rendelkező város Salgó­tarján. A kereslet növekedé­sének mértéke a nagyáruhá­zakban csakúgy lemérhető, mint a szakboltokban, vagy a piacon. Az elmúlt 10 eszten­dő kínálatáról, a vásárlói szokások alakulásáról, és a kereskedelemfejlesztési kon­cepcióról beszélgettünk Osz- tafin Lászlóval, a városi ta­nács kereskedelmi felügyelő­jével, aki munkakörét 16 esz­tendeje tölti be. Az ellátási tendenciáról így vélekedett: — A színvonal a legutóbbi 10 esztendőben évről évre kedvezőbben alakult. Ebben lényegesen közrejátszott a ke- reskedelrm és vendéglátó há­lózat fejlődése, ami a város­rekonstrukció egyik fontos feladatát jelentette. A keres­kedelmi vállalatok anyagi le­hetősegeihez viszonyítva maximálisan igyekeztek hoz­zájárulni a fejlesztéshez. Ugyanakkor a városi tanács számottevő mértékben járult hozzá egyrészt a szanálások­kal kapcsolatos költségek vál­lalásához, másrészt a bel- és külterületek hálózatának fej­lesztéséhez. A rohamosan növekvő ke­resletet igazolja, hogy míg 1965-ben a város kiskereske­delmi forgalma 564 millió fo­rint volt, tavaly már elérte az egymilliárd 219 millió fo­rintot. Különösen élelmiszer­ből növekedett a kereslet. Míg 1965-ben 167 milliót, 1974-ben már 396 millió fo­rintot költöttünk élelmiszer­re. Az árukínálat általában követte a lakosság fogyasztá­sában bekövetkezett szerkeze­ti változásokat. Az alapvető cikkeken belül a korszerű, egészséges táplálkozást kielé­gítő áru,k — tej, tejtermék, baromfi, hal — vásárlása nö­vekedett a legnagyobb mér­tékben. Emelkedett a háztar­tási munkát könnyítő árucik­kek (konzervek. mélyhűtött áruk. cukrászati félkészítmé­nyek) forgalma is. Burgonyá­ból, zöldség-gyümölcs félék­ből az ellátás javítása érde­kében elsősorban a MÉK és a szabadpiac útján igyekeztek a lakossági igényeket kielégí­teni. A választék további bő­vítése várható az új vásár­csarnok elkészülésével — 1976-ban. A VEGYES IPARCIKKEK KÖZÜL elsősorban a tartós fogyasztási cikkeit iránt nyil­vánult meg nagy kereslet. E cikkekből a lakosság 1974- ben 160 százalékkal többet vásárolt, mint 1965-ben. Ja­vult a ruházati cikkek ellátá­sa, tüzelő- és építőanyagok­ból is megfelelő kínálat állt a vásárlók rendelkezésére. Továbbra is gond a szilárd tüzelőanyagok egyenlőtlen mi­nősége, választéka, a meg­rendelt tüzelő szállításának elhúzódása. A tanács intéz­kedése alapján remélhető, hogy e területen is mielőbb javulás mutatkozik. Jelentős figyelmet fordítot­tak a városi vendéglátó há­lózat színvonalúnak javításá­ra, a helyi és idegenforgalmi igények kielégítésére. A kor­szerűtlen italboltok, büfék felszámolására részben szaná­lások, részben átalakítások során intézkedtek. E téren azonban még sok a tennivaló. A következő ötéves terv fejlesztési elképzeléseiről így summázta a kilátásokat a vá­rosi kereskedelmi felügyelő: — A város dinamikus fej­lődése, az új lakótelepek kia­lakulása szükségessé teszi a kereskedelmi és vendéglátó hálózat további tervszerű, a lakosság igényeinek megfele­lő fejlesztését. A városi ta­nács 1973. októberi ülésén foglalkozott Salgótarján 1975 —80. évi kereskedelemfej­lesztési koncepciójával. A ta­nács fő feladatként jelölte meg: 1. A differenciált fejleszté­si politika folytatását úgy, hogy a napi cikkeket a fo­gyasztók lakóhelyükön, a vá­lasztékigényes iparcikkeket a megyeszékhely kereskedelmi központjában vásárolhassák meg. 2. Koncentráltabb nagy egységek, áruházak fejleszté­se szükséges a városközpont­ban és a nagyobb lakótelepe­ken. A városrekonstrukció kap­csán mintegy 6 ezer négyzet- méter alapterületű kereske­delmi és vendéglátó egység került és kerül lebontásra. Végrehajtása körültekintő munkát igényel. Mindenkép­pen arra törekedtek, hogy e munka az ellátás folyamatos­ságát a lehető legkisebb mér­tékben érintse. Több bolt át­helyezésére 4—5 alkalommal sor került! A rekonstrukció során a város kiskereskedel­mi hálózata szinte megújult, örvendetesen fejlődött. Érzé­keltetésül íme néhány szám: a boltok alapterülete 1965- ben 14 ezer 266, 1970-ben 16 ezer 581, 1974-ben 21 ezer 215 négyzetméter volt. A ven­déglátó hálózat az 1965. évi 8922 négyzetméterről tavaly 17 ezer 218 négyzetméterre emelkedett. E fejlesztés során épült fel többek között a Ka- rancs Szájló, a Pécskő Üzlet­ház, a Uakberendezési Áru­ház, a garzonház alatti egysé­gek. s a pavilonsor. AZ ŰJ ÖTÉVES TERVBEN szerepel — többek között — a III. számú üzletház és az új vásárcsarnok átadása. Üz­letsor létesül, a Mérleg úton, új egységeket kapnak a la­kótelepek. A nyugati város­rész építése során szintén gondolnak a kiskereskede­lemre. A tíz esztendővel ez­előtt kezdődött folyamat foly­tatódik tovább az V. ötéves tervben. R. I. Nálunk a tömegsport a lényegi Valamikor kosárlabdázott a VTSK-ban, majd amikor Tur­jánba jött, a Kohászban is folytatta. Majdnem minden sporteseményen jelen van. Mérnök, 33 éves és melléke­sen sportköri elnök is Szabó László, egy olyan tarjáni egyesületnél, ahol, mint ő mondta: a tömegsport a lé­nyeg. Az elnöké a szó: „Kezdjük a bemutatkozás­nál. Az egyesület neve: Nóg- rádterv SE. Alakulási éve: 1971. A színe: piros-sárga. Százan dolgozunk- ebben az épületben, itt a tervezőirodán. Rajzolók, irányítók, tervezők, szerkesztők. Nők, férfiak. Hogy miért alakítottunk egye­sületet? Talán azért, hoív -hangulata« legyen a sporto­lásnak. Kispályás futball­meccsek mindig voltak, de csak alkalmi találkozók. Gon­dolkodtunk. hogy leh°t-e -formába önteni« a mérkőzé­seket, ai, edzéseket. Mondjuk, hogy a hét meghatározott napjain legyenek az edzések. Megindult később az asztali­tenisz-bajnokság Volt asztalunk és mindenki odalép­het ütővel a kezében. Nem számított, hogy ki hány kiló, a lényeg, hogy bárki és bár­mikor kedvére pinpongozha- tott. Aztán kiderült később, jó lenne egv kosárlabda- csapatot is alakítani. Miért ne? Voltunk néhánvan régi kosarasok, akik jobb híján el­jártunk a Spartacushoz. Meg is nyertük a megyei bajnok­ságot, s aztán mindjárt fel is jutottunk az NB Ill-ba. Fog ez menni, gyerekek? — dug­tuk össze a fejünket, mert az NB III azért egészen más, mint a -megyei bajnokság. Kiestünk — nem bírtuk, de nem adtuk fel a játéklehető­séget, szerettük a sportágat. Aztán újabb kérdés: Mi le­gyen a nőkkel? Miután nem volt közöttük olyan, aki va­lamikor rendszeresen sportolt volna, ám a mozgásra -— ép­pen a munkakör miatt — nagy szükség volt. meg«’”’r’"- tottuk a kondíciótorna-szak- osztályt Edzővel, heti egy foglalkozással. így aztán. OTr,i- kor -négy fronton« találkoz­tak az igények, létrejött az egyesület. Kispályás labdarúgócsapa­tunk Virág András vezetésé­vel mindjárt nevezett is a városi kispályás bajnokságra. Nem részletezem, de ott vol­tak az élmezőnyben, és el- poroltunk jó néhány olyan gyári együttest, ahol többez­res volt a létszám és bízóny egykori ló játékosok szere­peltek. Most a C csoportban küzd a csapatunk, és szeret­nénk íeliébb kerülni. A ko­sárlabdáról már szóltam. és azzal folytatnám, hogy síri­kor kiestünk az NB TIT-bó' akkor foffedtuk mer. hogy nem bugyink nt-b" Oc‘3z«po«- tunk és “beszálltunk« a váro­si bajnokságba. Nem dicsek­Már az első diplomások is kiléptek az életbe a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgó­tarjáni tagozatából. Az ünne­pi diplomakiosztót először rendezték Nógrád megye székhelyén. A főiskolai tago­zat hallgatóival nap mint nap találkozunk művelődési intéz­ményekben, utcán, téren. Vajon hogyan látják ők a Kapcsolatot, a város és a főis­kola között? — Régtől foglalkoztatja ez a kérdés a mi ifjúsági szer­vezetünket is — jegyzi meg Oszvald Katalin, a KISZ- szervezet csúcsvezetóségének titkára, harmadéves hallgató. — Alig egy éve rádióriport is készült erről. — Változtak-e azóta a kér­déskörrel összefüggő gondok? — Volt, ami változott. De azt hiszem, sok gondunk még ma is az. ami volt, egy év múltán is Akkor is elmondották a hallgatók, ma is hangoztatják ezt a véleményüket: a főisko­la és a város kapcsolata, an­nak intenzitása nemcsak a faiskolán múlik. — Mit nyújthat a városnak a mintegy másfél száz főisko­lás fiatal? — Azt gondolom, voltak, akik valamiféle robbanást, ..kulturális forradalmat” vár­tak a főiskola megnyitásától — mondja a KISZ-titkár. Város és főiskola — S ez nem következett be? — Nekünk először is a leg­fontosabb feladatunk az volt, hogy a tagozat belső légkö­rét. életét szervezzük meg. Ez nem volt rövid és könnyű feladat. Mindenekelőtt ma­gunk között kellett megte­remteni a kapcsolattartás for­máit, azokat a kis „intézmé­nyeket”, csoportokat, amelyek­ben éljük a magunk tartal­mas életét. Ügy érzem, most vagyunk abban a helyzetben, hogy a belső élet kialakult. Mit jelent ez? Többi kö­zött azt, hogy ebben a tanév­ben az ifjúsági klub igen tar­talmas programot állított ösz- sze. Ez a főiskolai klub pe­dig városi szintű. Tagságá­nak körülbelül fele nem főis­kolai hallgató, hanem közép- iskolás, illetve gyári dolgozó, szakmunkásfiatal. A prog­ram? Korábban még gondot jelentett a klubfelelősöknek, hogy például a kötött progra­mokra. előadásokra eljött a tagság tíz százaléka, de a disc jockey-ra már mindenki ott volt Ez azóta megszűnt. Érdekesek az előadások, von- zák a tagságot. Szó van az előadásokban a családi életre nevelésről, a k r i m i aa 1 pszicho - lógiáról, az autóversenyzésről, általában a legváltozatosabb és legidőszerűbb témákról. Az előadókat a TIT küldi, illet­ve szerepet kap kiválasztá­sukban a személyes kapcsolat is. Működik az irodalmi szín­pad az idei tanévben, A tex­tilipari vállalatnál november 7.-re műsort adtak, sikerrel. Ez is a kapcsolatok erősítését, annak lehetőségét szolgálhat­ja. Egyébként, a főiskolai hallgatók kapcsolatban van­nak a Bolyai Gimnáziummal, és a Táncsics Mihály Közgaz­dasági Szakközépiskolával. Az üzemek közül pedig a salgó­tarjáni öblösüveggyárral, ahol hét végén a hallgatók dolgoz­nak. A tudományos diákkörök (TDK) tavaly alakultak. Je­lenleg négy TDK-csoport mű­ködik: politikai gazdaságtan, szervezés, számvitel, pénzügy. Itt egy-egy témában tudomá­nyos tevékenységet végeznek a hallgatók. A salgótarjáni ta­gozat hallgatói egyébként szép sikereket értek el országosan és főiskolai szinten is a mun­kában. — Tervezzük, hogy fórumot hozunk létre — szól az el­Rendeletismertetés az állatok tartásáról (kivonatos szöveg) A Salgótarjáni városi Ta­nács a 6 1974. számú tanács- rendeletében szabályozta a város területén az állatok tartásával! kapcsolatos előírá­sokat. Ezek szerint a város lerületén állatokat az egész­ségügyi és állategészségügyi jogszabályok betartása mel­lett az alábbi korlátozások­kal lehet tartani. AHOL TILOS Az országos építésügyi sza­bályzat 48. paragrafusa sze­rint az I. építési övezetbe eső területekben (továbbiak­ban zárt ; terület) állatokat tartani tilos. A zárt terület határait a végrehajtó bizott­ság határozza meg. A város zárt területein kívül tilos ál­latot tartani; a társadalmi rende|fetésű nagyobb számú személy befogadására szolgá­ló épületek (kórház, rendelő- intézet, orvosi rendelő, böl­csőde, óvoda, iskola, kollégi­um, filmszínház, kultúrház, vendéglátóipari egység stb) udvarán, illetve ilyen létesít­ményektől számított 50 mé­teren belül. Hasonló elbírálás alá esnek a gyermekjátszóte­rek, sportpályák, élelmisze­rek gyártására, raktározására és eladására szolgáló telepek, üzemek Udvarral, vagy kerttel nem rendelkező épületekben, illet­ve töboszintes lakóépületben, valamint a többszintes lakó­épület kertjében, udvarában és előkertjében. A tilalom nem vonatkozik a többszin­tes családi házra. A baromfi, nyúl és galamb tartására előírt korlátozások nem vonatkoznak a közvet­len fogyasztásra szánt állatok — zárt helyen történő — leg­feljebb háromnapos tartásá­ra. A tilalom ala eső területe­ken csak akkor tartható ál­lat. ha az állattartásra szol­gáló építmény elhelyezésénél, építésénél a védendő létesít­ményektől az OÉSZ-ben meg­szabott távolságok betartha­tók, tehát az állatok elhe­lyezésére szolgáló helyisége­ket (istállók, ólak, ketrecek stb) az utca vonalától és la­kás céljára szolgáló helyisé­gektől — legalább tizenhat méterre, ásott kúttól legalább tíz méterre kell elhelyezni, ha az állatok lehelyezésére szol­gáló új épület létesítéséhez, valamint a meglevő helyisé­gek .ilyen célra történő átala­kításához a műszaki osztály engedélyt adott. Ha az állat­tartásra szolgáló építmény könnyen tisztítható, résmen­tes és szilárd burkolatú, zárt, szivárgásmentes trágyagyűjtő­be bekapcsolható. Az állati férőhelyek tisz­tán tartásáról, fertőtlenítésé­ről, a kártékony rágcsáló ál­latok ii'tásáról az állattartó köteles folyamatosan gondos­kodni. Közterületen állatot legel­tetni tilos. Állatot csak fel­ügylettel szabad legeltetni a termelés-e'látás felügye! éti osztály által kijelölt helye­ken. Állatot közös udvarba, közös keretbe k'engednl. vagy ott legeltetni a háztulajdonos — kezelő — és a lakó hoz­zájárulásával lehet. EBEK ÉS MACSKÁK TARTÁSA Családi háznak nem minő­sülő épületesben az állat­egészségügyi vizsgálat után, lakásonként egy ebet lehet tartani. Az állategészségügyi vizsgálatot évenként meg Veil ismételni. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb más nyugalmát ne zavar­ja, el ne kóboroljon, testi épséget és egészséget pe ve­szélyeztessen, kárt ne okoz­zon, a gyalogjárdát, sétányt, nyilvános parkot és a lakó­ház közös használati terüle­tét ne szennyezze. Az eb ál­tal a jelzett területeken oko­zott szennyeződést az eb tu­lajdonosa. il'etve az eb fel­ügyeletével megbízott személy azonnal köteles eltávolítani. Az ebeket é'elmiszerárusító boltokba, vendéglátó egysé­gekbe, játszóterekre. egész­ségügyi intézményekbe, óvo­dákba. bölcsődékbe és egyéb közületi helyiségekbe bevinni tilos. Közterületen lakóépüle­tek közös használati helyisé­geiben pórázon, közforgalmú járműveken az ebei pórázon, szájkosárral ellátva kell ve­zetni. illetve szállítani. A városi gyepmester köte­képzelésekről is Oszvald Ka­talin, — Ezekre a megj'ei párt- és állami vezetőket is meghívnánk, és természetesen a város vezetőit. — Milyen célból? — Itt szeretnénk arról is eszmét cserélni, hogy milyen formákban kapcsolódhatnánk szorosabban a város kulturá­lis életébe. Ez- a kapcsoló­dás ugyanis, szerintünk, sok­kal erősebb és hatékonyabb is lehetne. De őszintén szólva, mi, főiskolai hallgatók nem is igen tudjuk, miben segíthet­nénk, hol lenne leginkább szükség a munkára. A megyei József Attila Művelődési Köz­pont például megkért bennün­ket, hogy segítsünk a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedő rendezésében. Ezt meg is tettük, örömmel. Mást nem kértek. S a többi kultu­rális intézmény sem Azt hi­szem, mindenképpen több tá­jékozottságra lenne szüksé­günk a város kulturális életé­ről is ahhoz, hogy hatékonyan kapcsolódjunk a különböző - formákba. — Tehát, a főiskolások ezt a tájékoztatást kérik? — Igen. Mi ehhez kérnénk segítséget. S hangsúlyozom, mindenhova szívesen me­gyünk. ahova hívnak. Oszvald Katalin maga is salgótarjáni. T. E. lessége a gazdátlan és kóbor ebek befogása és elszállítása. Ez a rendelkezés vonatkozik a közterületeken szabadon engedett ebekre is. Udvarral, kerttel nem ren­delkező, vagy több lakásos lakóházban lakásonként egy macska tartható. A macskát a lakóházakban, a lakásban kell tartani. Baromfi csak a lakóépület­hez tartozó udvar, vagy kert elkülönített részén, vagy ól­ban, ketrecben tartható. Galambot akóházban, la­kás erkélyén, lakáshoz tarto­zó mellékhelyiségekben kö­zös használatra szol­gáló helyiségekben, több lakásos épületben, azok ud­varán, kertjében, előkertjé- ben. padláson tartani tilos. MÉHEK TARTÁSA A méhek zárt területen kí­vül tarthatók. A méhészetet lakóépületektől legalább négy méterre, játszótértől és gyer­meki ntézményektől lega1 ább ötven méterre, közúttól leg­alább tíz méterre kell elhe­lyezni A rendeletben foglalt tilal­mak megszegése szabálysér­tésnek minősül. Szabálysértés elkövetése esetén a rendelet megsértéséért ezer forintig vésképpen, de »-megszórtunk« jó néhány fiatal évjáratú csa­patot. Asztalitenisz-versen/ most is folyik, ezúttal a »ki­emelt« kategóriában, a tíz legjobb között. Csapatunk egyébként a városi bajnok­ságból bronzérmet hozott. Schmell Emil, Mozvik Károly és Parditka János lelkes tag­jai a csapatnak Legutóbb például a Magasépítőket ver­ték meg, de nagyon. Külön kellene szólnom a természet j árókról. Mindenki tagja a szakosztálynak. Fel­nőttek. gyerekek, dolgozók és családtagok. Aki jön jön ala­pon Ladomérszky József Walter Mihály vezetésével egymást érik a nyílt túrák. Csak nyílt túrákat szervezünk. Szűkebb hazánk. Nógrád mel­lett, ellátogattunk más tá­jakra is. és hogy dicsekedjek, már Csehszlovákiában is jár­tak természetjáróink. Nem sétáról van szó, nem is a ké­nyelemről. holmi autö»ácról, hanem korr.o'v. több kilomé­teres gyalogtúrákról­A kondíciótorna tizenhat nő részvételével folyik, rend­szeres edzésekkel. Van hat- nyolc teniszezőnk is, akik a Kohászhoz járnak edzések­re. Mindezeket miből? — kér­dezhetné. Nem vagyunk gaz­dag egyesület. A vállalati nyereségből és a szakszerve- ,zet támogatásából 10—12 ezer forint jut a sportra, ennyivel gazdálkodik egyesületünk. Ez nekünk eleg, mert nálunk a mozgás, a tömegsport a lé­nyeg. Ügy is mondhatnám: összekötni a kellemest a hasznossal. Meg aztán, ahogy tudunk. ügyeskedünk. No, nem rossz értelemben. KISZ- eseink például felajánlották a Rákóczi úti iskolának. hogy az épület felújításának terve­it elkészítik ingyen és bér­mentve — társadalmi munká­ban. Cserébe használhatjuk az iskola tornatermét. És ez nekünk nagy ellenszolgálta­tás! Á patronálás, a jó kap­csolat mai napig megvan az iskolával. Minden támogatást megkapunk innen helyből és a városi felügyelőségtől is. Tei'veink? Jó lenne kispályás futballistáinknak feljutni a B csoportba, kosarasainknak és asztaliteniszezőinknek tar­tani a 4—5. he’,ret a város) bainokságban. El ne feled­jem: szeretnénk nő' kosá-’ab- dacsaoato+ is alakítani Env- nvU- röviden az egyesületünk­ről.” Mit lehet ehhez hozzátenni? Annyit: a lelkesedés, az aka­rás. ha egy kis szervezéssel is párosul, nagvszerű dolgo­kat lehet csinálni. Talán ez rz alapia a tömegsportnál:. Pedig a Nógvádtervn«! csak százan do’gornak. Példájuk követésre méltó. (sz, 1.) tei'jedő bírság szabható ki. A szabálysértési eljárás lefoly­tatása az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik. A ren­delet kihirdetése napján lép hatályba. A Salgótai’jáni > városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága határozatában a zárt terüle­tet az alábbiak szerint hatá­rozza meg 1. Városközpont. Ennek ha­tárai: Úttörők útja. vasút vonala, SBTC-klubház; Sal- gó utca déli oldala. Kohász Művelődési Ház, Malinovszkij út, Temető utca. Arany János utca az emeltes épületekkel bezárólag. Ki s' arján út (c-'e- lű út), Pécskő utca. lovász József utca, Schuyer Ferenc utca és Munkás utca. A ha­tároló utcák és épületek zárt területbe tartoznak. 2. Kemex’ovo-lakóteJep. va­lamint a Kercseg itt pára fan oldala és páros o’dala. a 12. házszámtól végig. 3. Sebaj-te'.epi lakótelep, kivéve a hat családi házas te1 két. 4. Görkij-lakótelep. kivéve az 1960 év előtt épült épüle­teket. 5. A Zöldfa és Hársfa ut­cában levő emeletes épülete­ket. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom