Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

Himlő után A második világháború után a haditechnika fejlődé­se rendkívül meggyorsult. A nagyhatású ' radiológiai-b:- ológiai-vegyi támadóeszkö­zök kifejlesztésével, egy elkö­vetkező világháború valószí­nűleg rakéta-, nukleáris há­ború lenne, amelyoen az e.o erők, az anyagi javak töme­ges pusztulásával, sérü1’- ' és nagyfokú szennyeződésé­vel kellene számolni. A tömegpusztító fegyverek elleni védelem során meg­előző védelmi intézkedése­ket kell megvalósítani. Meg kell szervezni a hátország vé­delmét, biztosítani a dolgozók kollektív és egyéni védőesz­közökkel való ellátását. Atomrobbanáskor a robba­nás következtében kialakító lökőhullám és a romba dőlő épületek sérüléseket okozna*. Ugyanakkor az erős fény- és hősugárzás hatására égési és látószervi sérülések kelet­keznek. Az ionizációs sugár­zás hatására pedig különböző fokú sugárbetegség, illetve sugársérülés alakul ki. Sugár­sérülés alakulhat ki vélet­len reaktor-balesetek során is. Atomrobbanáskor a szerve­zetet ért sugárhatás, a sugár­adag nagysága szerint a su­gárbetegség különböző foko­zatait hozza létre. Atomtámadás utáni leg­fontosabb teendő: a sérült felkutatása és kimentése, a légzés, szívműködés biztosí­tása (légutak szabaddá téte­le, a további szennyeződéstől való megvédése, gázálarc, porálarc felhelyezése), rész­leges mentesítés, a mechani­kai sérülések szakszerű, sú­lyosság szerinti ellátása, (rögzítés, fájdalomcsillapí­tás) és egyéb (megnyugtatás, szállítás) munka. A sugár­sérültek minden esetben kórházi ellátást, igényelnek. A traumás, égett és kombi­nált sérülteket az általános elsősegélynyújtás szabályai szerint iátják el. A sugár­szennyezettséget azonban minden esetben ellenőrizni kell. A sugárbetegség szakaszai: korai általános reakció, 8—48 óra alatt alakul ki, lappan- gási szakasz 2—21 napig tarthat, kritikus szakasz két- nyolc hétig tarthat, gyógyu­lás, . krónikus sugárbetegség, vagy halál bekövetkezésének időszaka. 'A feltételezett ellenség a biológiai fegyvert, mint ön­álló, vagy kombinált tömeg­pusztító fegyvert alkalmaz­hatja. A megelőző védelem elsősorban az egyéni és kol­lektív védelmi eszközök lé­tével és megfelelő használa-’ tukkal valósul meg. A bioló­giai támadás során az első­segélynyújtó feladata első­sorban a közvetlen életve, szély elhárítása, a fertőzés továbbterjedésének megaka­dályozása és a mielőbbi gyó­gyítás megkezdése. A sérülések ellátása bio­lógiai támadás esetén is súlyossági sorrend szerint. történik. Figyelembe kel! azonban venni, hogy bioló­giai támadás esetén a nvfif sérülések szennyeződésének fertőződésének veszélye to- kozottan fennáll. Ezért fontos az egyéni és a közösségi higiénia biztosí­tása, az élelmiszerek, és a víz szennyeződéstől való megvédése, a fertőtlenítés és mentesítés szakszerű bizto­sítása és elvégzése. a köz­egészségügyi, járványügyi rendszabályok betartása. Fertőzött területen enni, inni, levetkőzni nem szabad! Ha az alkalmazott kórokozók veszélyes fertőző betegségek (kolera, pestis, himlő, sár­galáz) csoportjába tartoznak, a járványügyi hatóság uta­sítása szerint kell eljárni, és menteni csak különleges védőöltözetben szabad. A korszerű haditechnika, a vegyipar rohamos fejlődése során az érdeklődés közép­pontjában állnak a vegyi fegyverek. A mérgező vegyi harca­nyagok elleni megelőző vé­delem a védőeszközök lé­tével és megfelelő használa­tával, valamint elzárkózással valósul meg (gázálarc, védő­ruha, maszkok, óvóhelyek). _A vegyi és a kombinált sérülések esetén az elsőse­gélynyújtó feladatai általá­ban megegyeznek az RBV- fegyverek általános elsőse­gélynyújtásával. Döntő a köz­vetlen életveszély elhárítása, a részleges mentesítés el­végzése, a mechanikai sérü­lések súlyosság szerinti ellá­tása. A sérült ellátásánál a vegyi fegyverek alkalmazá­sa esetén különös jelentő­sége van a nyílt sérülések megvédésének, A mérgező vegyi anyagokat a szabadon levő testfelületről és a seb környékéről, a ruházatról, a legrövidebb időn belül el kell távolítani. Megyénk hírei Jól képviselték megyén­ket az országos polgári vé­delmi versenyen a műszaki, mentő, egészségügyi és ve­gyi védelmi szakasz tagjai. Nógrád megyét az ötvö­zetgyár műszaki, mentő, Sal­gótarján város egészségügyi, és a városgazdálkodási üzem vegyi védelmi szakasza kép­viselte. Alegységeink a verseny második napján hajtották végre gyakorlataikat. Az el­méleti feladatokat az alegy­ségek beosztottai külön-kü- lön, míg a szakfeladatokat együttműködve komplex formában hajtották végre. A résztvevő állomány a ver­senyen fegyelmezettségből, felkészültségből jól vizsgá­zott. Az országos értékelő bi­zottság döntése alapján: I. helyezést Baranya megye, II. helyezést Szabolcs megye, III. helyezést Hajdú megye alegységei érték el. Megyénk együttese holt­versenyben Békés megyével a VI—VII. helyen végzett. Ezúton is köszönetét mon­dunk — a megyei parancs­nokság nevében — a verse­nyen résztvevő alegységek valamennyi tagjának, azok­nak a szerveknek, intézmé­nyeknek, vállalatoknak, ame­lyek segítették alegységein­ket a versenyfeladatok ered­ményes végrehajtásában. A polgári vé­delem orszá­gos verse­nyén, Szol­nokon egy­ségeink harc- szerű körül­mények kö­zött végez­ték a mentést. Ez a gyakor lat már na­gyon közelíti a valóságot. A műszaki, mentő be­osztottak lat • áttörési men- tőgyakor- laíot vé­geznek. PoBgári védelem ..... H áztáji állatok Kiképzés a rétsági járásban A kiképzési év befejezésé­vel a rétsági járás területén járva, a szakszolgálati és az önvédelmi alegységek beosz­tottjaival beszélgetve legtöbb helyen az 1975. évben végre­hajtott kiképzésekről, a vizs­gáztatásokról, valamint a ju­bileumi versenyről hallunk. Ugyanezt tapasztaljuk a pol­gári védelem valamennyi szintű vezetőjénél is. Erről beszélgettünk a rétsági járás polgári védelem törzsparancs­nokával. A polgári védelem járási törzsparancsnoka beosztásá- bap új, a hadsereg más terü­letéről nemrégen került a já­rási polgári védelem élére. Elmondja, hogy tapasztalata szerint a beosztottak, a járás lakói, lelkesen végzik pol­gári védelmi feladatukat. Az idősebbek azért, mert még közel van a második világhá­ború élménye, a fiatalabbak érdekeset, újat, tanulnivalót látnak benne. Véleménye alapján, ha a munka szükségességét érté­kelni kell, vissza kell pillan­tanunk a foglalkozásokon is­mertetett adatokra, amelyek szerint a hátországban élő lakosokból a háború, a kor­szerű technika fejlődésével arányban, mind nagyobb mértékben szedte áldozatait, így a második világháborúban ez a szám — az összes áldo­zatot figyelembe véve — a polgári lakosság veszteségét tekintve 45 százalék. Már a koreai háborúban az áldoza­tok számából 84 százalék nem volt katona! Ez mindennél világosabban mutatja milyen szükség lehet a polgári véde­lem szervezeteire. • Annak ellenére, hogy a já­rás törzsparancsnoka a mun­kát nemrégen végzi, tudja, hogy az utóbbi időben a vé­dekezés rendszere sokat fej­lődött. A fejlődést nem le­het elválasztani attól az át­szervezéstől, amit a polgári védelem kifejezés jelez. A rétsági járásban is több ezer ember irányításával, felkészí­tésével kell foglalkozni. A járás mezőgazdasági jel­legének megfelelően a polgá­ri védelmi szervezetek a ter­melőszövetkezetekre épülnek. Az elmúlt időszakban nagy munkát végeztek a korszerű­sítés területén. Sikeresen mű­ködtek együtt a járás párt-, állami és gazdasági vezetői­vel, a községi • pártalapszer- vezetekkel, tanácsi vezetők­kel és dolgozóikkal. Ez tette lehetővé, hogy a járás terü­letén kiképzési fronton lema­radás nincs. A törzsparancsnok elmond­ja, hogy az összefogás nagy­ban elősegítette a jubileumi ünnepségekre és versenysoro­zatra való felkészülési, ame­lyeken a járás különböző al­egységeibe beosztott személyi állomány mintegy 60—70 szá­zaléka vett részt. Fő feladatának tekinti a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek parancsnoki ál­lományának önálló tevékeny­ségre való nevelését, az önál­lóság és határozottság foko­zását. Minden segítséget meg­adnak, de a hangsúlyt az önálló munkára, a saját kez­deményezésre helyezik. Vé­leménye szerint az így elért eredmény értékesebb, hasz­nosabb. Az elöljáró parancsnokság­gal a járásnak jó a kapcsola­ta. A vezetők elmondják, hogy a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság a rendszeres pa­rancsnoki továbbképzésekkel elősegítette és megteremtette a feltételét az alárendeltek önálló munkájának. Ez azon­ban a területi alegységekre lebontva folyamatosan kell, hogy tovább haladjon. Az alegységek szervezeti korszerűsítése, a megfelelő tervek elkészítése, a további összekovácsolás, az együttmű­ködés kiszélesítése továbbra is sok tennivalót ad a jövő­ben — fejezte be a beszélge­tést Szikora Pál, a rétság já­rás PV törzsparancsnoka. , védelme Mezőgazdasági területeken; főként a nukleáris fegyverek robbanása következtében ki" szóródó radioaktív anyagok- valamint a mérgező és bio­lógiai harcanyagok pusztító hatásával kell számolnunk. Az állatállomány védelmé­vel kapcsolatos tennivalók azzal függenek össze, hogy az istállókban elhelyezett állatok védelme nagyobb fokú. mint a szabadban levőké. Az épü­leteket határoló szerkezetek] ugyanis a kiszóródó radioak­tív por, valamint a mérgező és biológiai harcanyagok egy részét felfogják» hatásukat csökkentik. Az állatállomány védelme' azonban csak úgy teljes, ha ugyanakkor gondoskodunk a takarmány és az ivóvíz vé­delméről is. Mezőgazdasági nagyüze­meinkben az állatok tartása, a takarmánykészletek tárolá­sa és a vízellátás — a nagy­üzem jellegénél fogva — sok vonatkozásban más módon történik, mint a kisüzemek­ben, háztáji gazdaságokban. A védekezés gyakorlati teen­dőinek meghatározásakor ezeket a különbségeket figye­lembe kell vennünk. A háztáji istállókban nem szabad törekedni a teljesen légmentes lezárásra. A háztá­ji állatállomány védelmére oiyan megoldásokat kell al­kalmaznunk, amelyeknél a külső szennyezett levegő a természetes szellőzés révén szűrt állapotba kerül az is- tállótéíbe.-------------------------------------------.---------------------------------------------s. É letet ment A szállítás fontos része a sérült ellátásának. Elöljá­róban le kell szögezni, hogy szállítás előtt a beteg, a sé­rült, lehetőség szerint el­látandó és szállításra csak azt követően kerüljön sor. Az életet fenyegető vér­zést minden körülmények között csillapítani kell, ugyanúgy a légzés biztosí­tása nélkül is értelmét vesz­ti a szállítás. A harmadik halaszthatatlan teendő a csonttörés rögzítése. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a sebek bekötözése, és kisebb törések rögzítése terén. Vegyi harcanyaggal, vagy sugárzó harcanyaggal szennyezett területről a sé­rültet mielőbb el kell távolí­tani. Ilyenkor a harcanya­gok elsősorban veszélyezte­tik az életet, és e veszély elhárítása fontosabb, mint a seb bekötözése. A lényeg te­hát az életveszély megszün­tetése, majd ezután a' sérül­tek fontossági sorrendben történő ellátása, illetve újabb károsodás megelőzése. Adott esetben a szállítás, mint pél­dául a sugárzás további ha­tásától való megőrzés esz­köze, az elsősegély szerves része és esetleg megelőzi a sebellátást. A lehető legjobb techni­kai és anyagi ellátottság birtokában is szükséges is­merni az eszköz nélküli be­tegszállítást, hiszen eszköz birtokában is a sérült áthe­lyezése a megfelelő eszköz­re, vagy kihordása az esz­közig mindenképpen meg­kívánja az eszköz nélküli szállítás módozatainak isme­retét Az eszközzel történő be­tegszállítás szükségkörül­mények között bármikor előfordulhat. Ezért feltétle­nül tudni kell azokról a le­hetőségekről, melyek ren­delkezésünkre állnak. A sérült szállítása nem könnyű feladat. Nemcsak megfelelő testi erőt, hanem szaktudást is igényel, sok­szor az előbbi a fontos. A szakszerűtlen, helytelen módon végzett szállítás 'fo­kozza a sérültek fájdalmát, súlyosbíthatja am úgyis sú­lyos állapotukat. A rázás például fokozhatja a vér­zést, sokkot válthat ki. A sérültek mozgatása mindig előzetesen átgondolt elképzelés szerint történjék. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, a kapkodást. Az egyszer már megkezdett folyamatot nemi szabad fél­beszakítani, mert ez a sérült számára fájdalmas lehet, amellett bizonytalanság ér­zését kelti benne. Az első ellátás után, amennyiben a sérült járó­képes, hátulról átkarolva, a vállát átfogva kísérjük a megfelelő szállítóeszközig. Ha járni nem tud, de esz­méleten van és bizonyos testi erő kifejtésére képes, célszerű a háton vinni, mert így viszonylag nagy távol­ságra, aránylag kisebb erő­kifejtéssel lehet eljuttatni. Járóképtelen, eszméletlen, illetve zavart tudatú sé­rültet legcélszerűbb ölben vinni. Nagyobb távolságra az eszméletlen sérültet vál­lon vihetjük, zsákoláshoz hasonlóan. Amennyiben nem egy, ha­nem két sebesültszállító ájl rendelkezésre, viszonylag kényelmes szállitási mód és nagy távolságra alkalmas a két elsősegélynyújtó által csuklónál összekulcsolt kéz­zel történő szállítás. Eszmé­letlen sérült szállítása két elsősegélynyújtó által hón­alj-térdfogással is történhet. Ennél a szállítási módnál alapfeltétel, hogy a bete, ne hányjon, különben a vi­szonylag összehajtott test­helyzet miatt hányadékót légutaiba belégzi és meg­fulladhat. Amennyiben a sebesült vivők száma nem korláto­zott, három fővel történő szállítás a legkevésbé ter­helő, ugyanakkor a legké­nyelmesebb a beteg számára is. Alsó végtagsérülésnél ez a szállítási mód különösen ajánlható. Ha a sérültet fek­ve kell szállítani három, vagy négy személlyel ugyancsak viszonylag kí­mélő szállítási mód biztosít­ható az úgynevezett tálca- fogás segítségével. Istállók, ólak készítése Szarvasmarha-istállók ve-’ delmére történő előkészítet­nél legegyszerűbb módon úgy járhatunk el, hogy az istálló ablakait kívülről és belül­ről belécezzük, és a lécek kö­ze, az ablaküregbe tömörí­tett szalmát; helyezünk el. Az ajtóra pedig zsákokból, vagy zsákszövethez hasonló anya­gokból függönyt készítünk, és az ajtónyílást faltól falig ez­zel fedjük. A sertés- és baromfiszál­lásokat kukoricaszárral kell körülvenni és a tetőzetet is ebből kell kialakítani. Támadás veszélye esetén az állatok ■ számára könnyen hozzáférhető módQn négy-öt napra minimálisan szükséges takarmányt és ivóvizet kell az istállóban, ólakban elhe­lyezni. Takarmány védelem A padláson ömlesztve tá­rolt szemes terményt célsze­rű zsákolni, és inkább kam­rában. vagy a lakóépület egyéb helyiségében tárolni, Az összerakott zsákokat aján­latos szalmával, esetleg nád­lemezzel, vagy kukoricaszár­ral letakarni. A szálas takarmányokat, ha nyitott színben, vagy szabad téren kazlakban tároljuk, ta­karással védhetjük meg a szennyeződésektől. A burgonya-, répa- és zöld­ségfélék védelme megoldható pincében tárolással, vagyver- meléssel. Betongallér A háztáji udvarokoq talál­ható kutak leggyakoribb hiá­nyossága. hogy a falazás fel­ső része körül nem jó a tö­mítés. vagy a falazás elrom­lott, a betongyűrűk elváltak egymástól. rendszerint nin­csenek lefedve, vagy ha van is fedelük, rosszul zár, és a hézagokon keresztül a kútba szennyeződés kerülhet. A talajfelszín felől eredő szennyeződés ellen megfelelő védelmet nyújt a kutat kö­rülvevő betongallér. Ha ilyen nincs a' talajfelszín Jelöli szennyeződés megakadályo­zására a kút környékét két- három méter sugarú körben fel kell tölteni és a kutat egy méter sugarú Körben dön­gölt anyagból készült gallér­ral kell körülvenni. . NÓGRÁD — 1975. december 3., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom