Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD M E GYE I BÍZOTT S AGA ES A MEGYEI TANACS.LAPJA XXXI. ÉVF. 296. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a Kubai KP kongresszusa (4. oldal) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Mii pírén elén: népg'awaísihsIgn «1 k ¥. éáéves terve, a jövő évi költségvetés Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlament­ben megnyílt az országgyűlés téli üléssza­ka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aezél György, Apró Antal, Biszku líéla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár,Ist­ván, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a Minisztertanács tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az or­szágos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Apró Antal ezután tájékoztatta a képvi­selőket. hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás foly­tan megüresedett helyek betöltéséi-^. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutób­bi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről. majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hu­szár István, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves 26, az egy keresőre jutó reál­bér pedig mintegy 18 száza­lékkal lesz magasabb mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak lés a gyermekes csa­ládok helyzetének javítására fontos < szociálpolitikai intéz­kedések születtek. Javult a tervéről szóló törvényjavaslatot, Faluvégi I.a- , lakáseUátottság. öt év alatta jós pénzügyminiszter pedig a Magyar Nép- . _____u ------^ k öztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgyso­rozatát: 1) A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. 2) A Magyar Népköztársaság 1976. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozé­ját. Huszar Istuan Rugalmasság, elvi következetesség Tisztel országgyűlés! Kedves elvtársak! életében egy-egy “népgazdasági terv legfonto- Fejlődésünket a beruházá- sabb célként a társadalmi tér- sok ' számottevő növelésével mejés hatékonyságának no- értük el. A most befejeződő nagy velősét, a kiegyensúlyozott és ötéves tervben közel 50 szá- ötéves egyenletes gazdasági fejlő- zalékkal nagyobb a beruhá­terv.ezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő cél­jait annak ellenére teljesít­jük, hogy gazdaságunkat ér­zékenyen befolyásolták a tő­kés világgazdaságban 1973. őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért vál­ságjelenségek és a számunk­ra hátrányos árarányváltozá­sok. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények kö­zött is meg tudtuk valósíta­ni, a szocialista tervgazdál­kodás fölényét bizonyítja. Eb­ben kétségtelenül nagy szere­pe volt és van a szocialista közösség országai összehan­golt, tervszerű együttműkö­désének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kapcsolatoknak. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gaz­Huszár István dést. Társadalmi és gazdasá­gi fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban lük« röződnek. Nincs tértől és időtől elvo­natkoztatott gazdaságpolitika, . és ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a rugalmasság­gal párosuló elvi következétes- ség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenysé­gét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtér­be, sőt új elemekkel, felada­tokkal is gazdagodhat, mi­közben az egész gazdaságpo­litika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítá­sát. sőt azok még következe­tesebb megvalósítását ■ szol­gálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás megha­ladja a rendelkezésre álló 'nemzeti jövedelmet, számotte­vő a költségvetés hiánya és nem kiegyensúlyozott a nem­zetközi fizetési mérlegünk. {»azdasági ejgyensíily — folyamatos fejlődés Országunk jelentőségű tervidőszak lezárása, és egy dést, a termelés korszerűsítő- zások volumene, mint a meg­újabb kezdete. A terv minden- sét és összetételének javító- előzőben. Az átlagot mégha- dasági - fejlődése a vázolt ne- kor szocialista társadalmunk sát, a nemzeti vagyon gyara- ladó mértékben növekedtek a hézségek ellenére is jó ala- sokoldalú fejlesztését szol- pítását, a lakosság életszínvo- gépi beruházások. pokat teremt szocialista épí­gálja, ezért teljesítése, egy- nalának folyamátos növelé- a gazdasági építőmunka tőmunkánk folytatásához. e§y tei vidőszak alatt megtett sét, a kölcsönösen előnyös eredményeként tovább csők- a tervjavaslat elkészítése út értékelése, nem különben nemzetközi gazdasági kap- kentek az egyes országrészek széles körű, kollektív munka csolatok dinamikus bővítését, közötti gazdasági szintkülönb- eredménye. Kidolgozásában s ezen belül a KGSf-orszá- ségek. Az Alföld és a Dél-, részt vettek az ország legna­az elkövetkező időszak célja­inak és feladatainak meghatá­rozása legfontosabb teendő­ink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló gokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védel­mi erejének erősítését jelöl­te meg. Sikeres ötéves tervet teljesítünk Arról adhatok számot a tisz- túrája. Gyors ütemben fejlőd­Összehangolt közép és hosszú távú tervek lista életmód kiteljesedésében- is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó , , , , , . reáljövedelem a tervnek meg­telt orszaggyuiesnek hogy tek a műszak. szempontbofelelöen 1975.ben várhatóan a kitűzött célokat elertuk. Bar progresszív ágazatok, mint a tervidőszakból néhány nap például a műszeripar, a hír- még hátravan, az adatokból adástechnikai és számi tás tec hí­már most megállapítható, nikai ipar, a közúti jármű- hogy a nemzeti jövedelem az gyártás, á gyógyszeripar, a előirányzott évi 5.5—6,0 szá- műtrágyagyártás, valamint a zalék helyett 6,3 százalékkal petrolkémiai ipar. A gépipar növekszik. Az ipari termelés termelésének körülbelül egy­évi átlagos növekedési üte- harmada .új, legfeljebb három rne a tervezett 6 százalékkal éve gyártott termák. Mind­szemben 6,5 százalékos, a me- ennek eredményeként a tett zőgazdasági termékek terme- melést meghaladó ütemben lése is gyorsabban emelke- növekedett az ipari termékek dett, mint az előirányzott értékesítése, elsősorban a kül- 2.8—3 százalék. Az évi átla- földön értékesített termékek gos növekedési ütem 3,3—3,5 mennyisége, százalék. Dunántúl gazdasági fejlődé- gyobb ipari és más vállalatai, se — a tervnek megfelelően Szoros együttműködés ala- — meghaladta az országos kult ki az országos irányító, átlagot. illetve a helyi államigazgatá­Gazdasági eredményeink si szervek és a tudományos alapján népünk életszínvona- kutatóintézetek között. A terv Iának javításában, a szocia- fő céijai — ismerve nehézsé­geink okait, a bizonytalansá­gok jellegét és nagyságrend­jét — reálisak és megítélé­sünk szerint bizonyosan meg­valósíthatók. fej­Az elmúlt öt esztendőben a lődését jól szolgálta az ipar­in emz/eti jövedelem gyarapo- szerű termelési rendszerek A mezőgazdaság gyors Igáit a nö­dá&át teljes eg.észáben a ter­melékenység növekedése biz­tosította. A termelésben lekö­tött eszközöket is figyelembe — a műtrágyák, növényvédő megjelenése és elterjedése, gépesítés színvonalának Tervcéljaink _ kimunkálásá­ban jelentős mértékben tá­maszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfon­tosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő iránya­it, arányait és szerkezeti válto­zásait tekintve a közép és hosz- szú távú célok összehangoltak. Az V. - ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — min­denekelőtt a termelő ágaza­velése. a korszerű vegyszerek tokban, az energetikában és véve pedig a nemzeti jövede­lem növekedésének már mint­egy 69 százaléka a hatékony­ság javulásából származott. Az előterjesztés szólt a fog­lalkoztatottságról, a beruházá­sokról. A termelési és. a ráfordítási szerkezet gyors ütemben vál­tozik. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha talán épp itt sürgetjük leginkább a még gyorsabb átalakulást. A szer­kezeti változásokat elsősor­ban a központi fejlesztési programok segítik Tovább korszerűsödött az energiater­melés és a felhasználás struk­szerek — egyre nagyobb mér­tékű alkalmazása. íme. ezek a gazdasági nö­vekedésnek talán a legfonto­sabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékony­ságának javulása aligha kö­vetkezhetett volna be, ha ha­zánk nem élt volna a nem­zetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-or- szágok tervszerű együttműkö­désének a lehetőségeivel. Kü­a mezőgazdaságban — össz­hangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére ki­alakított fő irányzatokkal. A következő évek fontos fél­adata a gazdaság külső és belső egyensúlyának megte­remtése, ezért a távlati fej­lesztés néhány fontos céljá­nak a megvalósítását (példá­ul a megtermelt és a belföl­dön felhasznált nemzeti határozottabb célként meg­jelölni. Kedves elvtársak! A' tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33— 35, az építési-szerelési tevé­kenység 30—33, a mezőgaz­dasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elér­tünk, de lényegében megfe­lel a IV. ötéves terv előirány­zatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növeke­déshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekin­tetben a korábbiaknál nehe­zebb feltételekkel kell szá­molnunk, a növekedés terve­zett üteme az adott körülmé­nyek között és nemzetközi összehasonlításban is megfele­lően dinamikus. A szocialista építés töretlen Minden megfontolás amel­lett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további .folyamatos fej­lődéshez szükséges egyensú­lyi helyzet biztosítását alap­vető gazdaságpolitikai feladat­nak tekintsük. A nemzetközi gazdasági fel­tételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazda­sági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támasz­kodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv idő­szakában a belföldi felhasz­nálás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél las­súbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jöve­delem 30—32 százalékos már említett növekedésével szem­ben a belföldi felhasználás 23 —25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fej­lesztés anyagi alapjai bővül­jenek. Ily módon folytathat­juk tehát megkezdett fej­lesztési programjainkat, sőt újakat is elkezdhetünk, ki­elégítő, bár a korábbinál sze­rényebb mértékben növelhet­jük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis há­nyadát áz egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly ja­vítása az államháztartás pénz­ügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi) Ezért a tár­sadalmi tisztajövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az államháztartás részére elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szük­ségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés fej* lesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagy­számú új munkaerő bevoná­sára a termelésbe és új mun­kahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növek­szik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgaz­dáságban csökken az aktív keresők száma, az ipar­ban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben /kismérté­kű létszámnövekedésre szá­míthatunk. Társadalmi és gaz­dasági megfontolásokból egy­aránt számottevő létszám- emelkedés csak a kereskede­lemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mi­vel a munkaerőhiány ma kü­lönösei? ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaság­ban és az építőiparban sürgető­vé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. ■ Meglevő lehetőségeink na­gyobb kihasználását jelente- né. ha a beruházások meg­valósítási idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdál­kodni a meglevő állóeszkö­zökkel is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a kö­rülmény, hogy a gépek egy­ségére jutó termelés 1967 óta lényegében stagnál. Úgy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, ve­zető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatéko­nyabb munkára való törekvés hassa át. Korszerűsítjük iparunkat lönösen gyümölcsözően fejlő- sét) még az V. ötéves terv dött gazdasági kapcsolatunk a sikeres teljesítése esetén is Szovjetunióval. csak a 80-us évtizedben lehet jövedelem növekedési ütemé- folytatása, népünk életszínvo- nek a közelítését, a felhalmo­zási hányad, főleg a feldolgo­zóiparok arányának növelé­nalának rendszeres emelése Világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil ma­rad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlansá­got vagy éppen megmereve­Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Tovább korszerűsítjük nép­gazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, ho? a nemzeti jövedelemhez va hozzájárulása ennél valam vei gyorsabban, évi 7 százi lékkai növekedjék. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom