Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
l'xport, jövedelem és a jövő dl) Mit tesznek a kohászati üzemek vezetői ? A munkások észrevételeinek meghallgatása után Ilopka László gyárrészlegvezetőt és Molnár Józsefet, a l'jlaekutatási osztály vezetőjét kerestük fel, hogy választ kérjünk a vitatott kérdésekre. A megbeszélés során főleg arról cselt szó. milyen körülmények okozzák a termelés, a gyártás gyakori változtatását, és milyen intézkedéseket tesz a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetősége, hogy a nyugati piac kedvezőtlen hatásait csökkentse, a gazdaságosságot és az exportot fokozza. súlyoznák azt mindenki zsebe megérezné. A kettős veszteség ellensúlyozása céljából kettős feladatra vállalkoztak. Egybehangzó intézkedések szükségesek, hogy az export-árcsökkenések és a devizaszorzók változásának hatására jelentkező 122 millió, forintos nyereségkiesést ellensúlyozAz összevonás nem cél, hanem eszköz A párt XI. kongresszusán egyes kis létszámú alapszerve- tagság összetételében is. A községek, falvak politikai A kedvező kereskedelem- ból Egyiptomba készül, a politikai intézkedések, a külkereskedelmi vállalatok- zák'~ Ennelí " főbb móds'zerei: gyártmányfejlesztés és a kül- kai javítják a kapcsolatokat. a berendezések a eének iobb földi kapcsolatok bővülésének A huzalmű fejlesztése le- kihasználása anyagiés ener- eredmenyekent javult az ex- hetővé tette, hogy a horgany- giatakarékosság, a munka- poi ttcv-ékGnysC'fcj. A törlés- zott hiuzalcxportot fokozzál!. verseny fokozass, 3 munks- exportból — különösen v1974- Nagyobb kereslet* mutatkozik £S a technológiai fegyelem *)en az átlagosnál nagyobb — és jobb áron értékesíthe- szilárdítása, üzem- és mun- jövedelmezőseget ét tek el. . tok — a szalagból feldolgo- kaszervezés. De nem elegen- Ebből több jutott fejlesztés- zott késztermékek iránt, dd csak a forintokban jelentre, béremelésre és nyere- ezért a különböző rugófélék kező veszteséget pótolni. A ségrészeaedésre. De az el- gyártását fokozzák, a Reck- Német Szövetségi Köztársá- múlt év közepétől megfor- beruházások befejezése után ságból szerezték be az új dúlt a helyzet. Egyre érez- megkezdték a nehéz raktári csarnokban működő nagy tel- a nyugati gazdasági állványszerkezetek gyártá- jesítményű kemencét, ezért, hetőbb válság. A korábbi éveknél kevesebb megrendelést kapnak a sat- és a többi nyugati gépért is A gyárrészlegvezető és a exportáruval kell fizetnL piackutatással foglalkozó ősz- Népgazdasági és vállalati er csökkentek az árak, több hidegszalag csak az önköltség alatt, vagy is veszteséggel lehet eladni. Erre sokan azt mondják, hogy ne kereskedjünk Nyu kohászati üzemek, jelentősen taIyvf.zetö . egybehangzóan dek, hogy exportképes, gazárak több hi- állította, hogy a hagyoma- daságosabb termékszerkezef aj tát’ Nyugaton nyos- a korábbi években tet alakítsanak ki. Vagyis, gyártott szalagacelokat nem olyan termékekét kell gyárlehet eladni. A kovácsolt tani, amelyek kevésbé piactermékek (csákány, fejsze) a érzékenyek, amelyek Nyugaíejlödő országok Piacgin még ton jól eladhatók, gattel. *De “ezt°nem“ tehetjük, értékesíthetők, minőségük a jelenlegi helyzet megmert népgazdaságunknak sok meSfelel az általános köve- követeli, hogy a piaci köveolvan nyersanyagra, gépre és ^ yfk \ , de . tobbet telmenyekhez rugalmasan alberendezésre van szüksége, allgha kePesek eladni. kalmazkodjanak, rövid határamelyet csak a tőkésorszá- A_ Piaci helyzet változása időre speciális termékek gokból tudunk beszerezni," miatt kettős veszteség érte a szállítását, is vállalják, mégezekért áruval kell fizet- Salgótarjáni Kohászati Uze- pedig jó minőségben. Ezért nünk. ezért nem mondhatunk meket- Egyrészt az előző évi- fordul elő. hogy egy-egy nale a nyugati exportról. Nincs nél és a tervezettnél keve- gyobb széria termelését le más választás, a Salgótarjáni sebbet tudnak exportálni, kell állítani. Ezért gyártanak Kohászati Üzemekben és másrészt az árak csökkenése egyre inkább nagyobb meny- másutt is olyan termékeket miatt mintegy 30 százalékkal nyiségben magas szilárdságú kell exportra gyártani, ame- kevesebb az árbevétel. Ezért pántoló szalagot, például gya- lyek a mostani bonyolult kö- 87 millió forinttal, a deviza- pót bálakötöző anyagokat, rülménvek között is gazda- torzók változása miatt to- edzett rugóacélokat, kész sza- ságosan értékesíthetők az vabbi 35 millió forinttal csők- lagfűrészt, vagy éppen mérőelőállításhoz szükséges alap- ken eredményük, tehát 122. szalagokhoz szükséges acélt, anyagot itthon, vagy a ba- millió forintos veszteség ér- Felkészülnek a horganyzott ráfi Országokból' be tudjuk te a vállalatot. Ez az összeg huzalexport fokozására, a szerezni. a Salgótarjáni Kohászati süllyesztékes kovácsolt terÜzemekben is jelentős, ha mékek gyártására, csőgyár- Szükséges és helyes intéz- ezt a veszteséget nem ellen- tásra. kedés, hogy a kohászati üzemek vezetői csökkentették a A piaci helyzet, a népgazdasági és a vállalati érdek hidegszalagok exportálását, azt kívánja, hogy a termékszerkezetet rugalmasan, nem és ennek ellensúlyuzására kapkodva, de a fejlődés irányához gyorsan alkalmazkod- nagy szilárdságú, magas C- va változtassák, a termelést átszervezzék. Ebből követke- tartalmú termékekkel jelent- zik. hogy a munkásokat is kénytelenek más beosztásba, keznek a nyugati piacon, más üzemrészbe helyezni. A vezetők kötelessége, hogy ezt Felülvizsgálták és módosítót- az érdekek egyeztetésével és a legnagyobb körültekín- ták értékesítési, szállítási fel- téssel végezzék. Az is közös érdek, hogy a munkások tételeiket, nagyobb gondot minél több munkakörben járatosak legyenek, lehetőleg fordítanak a piackutatásra, minél többen szerezzenek két szakmát. mert így átcso- Közölték, hogy a műszaki portosítás esetében sem csökken a teljesítmény' sem a főosztály vezetője piackutatás kereset, és a vállalatnak nagyobb esélye nyílik arra, és közvetlen tárgyalás céljá- hogy feladatait teljesítse. F. L, Bizottsági tag Kismama-„szerepben\.. A piros-fehér pettyes, bő — Márciusra várjuk. Azt kában, akár az üzemben, tunika már messziről sejte- mondtuk a férjemmel, mind- akár a járási népfront, akár ti, hogy teljesen újszerű, fon- egy, hogy kisfiú, vagy kis- a község szervezi, tos „szerepre” készülődik lány, csak egészséges le- — Bent az üzemben is tud- Kis Sándorné, született Tari gyen. ják, hogy bizottsági tag vaMagdolna. A kismama-sze- Már negyedik éve tagja gyök. Bár három évig otthon repre. a Hazafias Népfront megyei maradok a kicsi mellett, nem Pásztói. A Fővárosi Kéz- bizottságának. Eljár értekez-' szeretnék elszakadni a közműipari Vállalat telepén dől- letekre, tanácskozásokra, élettől sem...f gozik. Részt vesz társadalmi mun- — Csatai Erzsébet — — Mióta? — Nyolcadikos korom óta. Ha egy kicsit nagyképű akarok lenni úgy mondom, alapító tag vagyok itt, a kéz- művállalatnál. Azóta persze eltelt hét esztendő... Ügy mondja, mint akinek a vállán legalábbis évtizedek súlya van. Pedig alig húszéves fiatalasszony, — Miért ezt a munkahelyet választotta? — Akkoriban Pásztón nemigen volt túlságosan nagy válogatási lehetőség. — Tudott varrni? — Egyrészt kislány voltam még. De az igazság az, hogy nem ültem még varrógépnél. — Aztán? — Nagyon megszerettem a szalagot, a varrógépet, a munkatársaimat. Jó kis társaság jött össze. Vidámak voltunk. jókedvűek, majdnem mindannyian fiatalok. Aztán elvégezte a , gépíró tanfolyamok — Ez is érdekes. Fontos, hogy az ember szívesen csinál ía, amit tesz. Közben történt ez is. az is Tari Magdolna, életében. Kellemetlenség is. öröm is Most mindenesetre a születendő baba foglalja le. a Központi Bizottság beszámo- tetet a konkrét helyzet ala lója elismeréssel szólt azokról pos ismeretében kell megítél az erőfeszítésekről, amelyeket ni, és eldönteni, hogy műkő pártalapszervezeteink az elmúlt dőftépes-e vagy sem. A ta- években tettek. fejlődését segíti a vidéki ipar- telepítés, a különböző gazdasági, területfejlesztési prog- egyes rámolt megvalósítása. Ezek Ugyanakkor pasztalatok szerint megállapította azt is, hogy sok pártszervek vonakodnak párt- együttes hatására alapjaiban változott meg a községek, falvak képe. A vidéki települe- munkának. Feladatként adta: tetni, mert mint mondják, sek közigazgatásának átszer- „Nagyobb alapszervezetek lét- nem marad önálló pártalap- vezése a felépítményben is rehozásával meg kell szüntetni szervezet. De a kommunisták tükrözi a társadalmi változóit szétaprózottságot, minden azért nem vonulnak ki ezek- sokat. olyan helyen — üzemben, ht- ről a területekről. Sőt, ha A bekövetkezett társadalmi, vatalban —, ahol ez szükséges koncentrálják erejüket* és gazdasági változás igényli, és a feltételei is megvannak, megteremtik a politikai mun- hegy a pártalapszervezetek is ka kedvezőbb szervezeti kehelyenja szervezeti széttagolt- alapszervezeteket működés ság akadálya a hatékonyabb képtelenség miatt megszünjobban összpontosítsák erejüket, hatékonyabbá tegyek párt érdekeit, mint azzal, ha munkájukat. Nem áltálában igazolják különböző meggondolásokra struktúraváltozásról van szó. ’ hivatkozva nem vonják ősz- A párt szervezeti felépítésébe a kis létszámú alapszer- ben továbbra is az üzemi, leEzzel is növelni kell a kom muüisták akcióképességét, be- rétéit, jobban szolgálják folyását”. Tapasztalatok hogy az alapszervezetek szá mottevő csoportjának munkájában évek * óta nincs lényeges előrehaladás. Ebbe a csoportba főként a kis létszámú, szétaprózott, szervezetileg sem minden esetben műkövezeteket. rületi elv 'a meghatározó. TeTekintve, hogy a cél apart kintettel arra, hogy változtak befolyásának erősítése, a kis az üzemi és a közigazgatási létszámú, működésképtelen területek méretei, ezért alapszervezetek összevonásé- pártszervezetek méreteinek is dőképes pártalapszervezetek val is erre kel1 törekednünk, hozzájuk kell igazodniuk tartoznak Szervezetileg az a célszerű, ha Ahol politikailag indokolt, , , az alapszervezetek helyén hogy önálló alapszervezet mű1 az oka, hogy ezek az pártcsoportok alakulnak, és ködjön és biztosítottak a ponem tudnak ezek működnek tovább. Nem litikai. szervezeti és káderfelszabad megfeledkezni arról, tételek, ott meg kell hagyni , , , hogy elsődlegesen nem szer- pket, sőt újabbat is lehet alasegeben az ok a kaderhiany, vezeti változtatásról van szó, kítani. Ezért az összevonásoka széttagoltság, a perspekti- Bernem politikai tartalomról, a nál a pártszervek gondoskodyi. ^'„ ,g e u-e„1..nlUnk!,iä; hatékonyabb politikai munká TOl. alapszervezetek előbbrelépni? Az alapszervezetek többtételeinek hiánya. SzámSs alapszervezet azért rekedt meg a fejlődésben, mert a termelés koncéntrációjával vál- iltalVban "csak számszerűséget mennyi tOZOtt’,-.„.£a t„„a!.. UZe™„Z értünk. Pedig nem csupán erről van szó! A területi, üzemi. szervezeti keretek 4P janak arról, hogy politikailag fontos területek ne maradjaAmikor a politikai erők nak pártirányítás nélkül. Arösszevonásáról beszélünk, ezen ra kell törekedni, hogy valaerős. struktúrája, s emiatt megváltozott az alapszervezetek pártszervezet ütőképes legyen. Az alapszervezetek szervezeti kereteinek kialakítása ehelyzete. Az uanvito Palt- vülésével egyidőben ugyanis tehát körültekintő politikai t szervek viszont nem mindé- nagymérvű szellemi káder- vékenységet kíván. Minden nutt fordítottak gondot az koncentráció is zajlik. No- esetben az alapszervezeteket alapszervezetek szervezeti ke- vekszik példóul az ipari' es irányító felsőbb pártszervek- 'eteinek fejlesztéseie. A ko- mezőgazdasági szakmunkát nek kell dönteniük, jóváhagy- rabbi evekben gyakran hoz- ők száma termelőszö!aÜ.letHan._ 1alapsri'V?.i:t vetkezetekben, mind több a mérnök, a közgazdász és az teket. amelyeknek nem volt lehetőségük sem döntésre, éb ’szellemi'° foglalkozású! sem erdemi intezkedesre Ezekben az alapszervezetekben a pártvezetők és a -tagok érezték, hogy tevékenységük, hatástalan, így munkájuk formálissá, bürokratikussá vált. Alapvető feltétel, hogy az alapszervezeteknek legyen kikkel és kikre hatást gyakorolnia. Ezért követelmény, hogy a pártszervek alapszervezetet csak önálló egységekben hozzanak létre. Ez az egység lehet nagy vagy kicsi, a lényeg a működési terület. Az alapszervezetek eredményes működésének másik feltétele, hogy megfelelő káderekkel rendelkezzenek, akik értik, képviselik és a mindennapi munkában megvalósítják a párt politikáját. Akik hatással tudnak lenni környezetükre, személyes munkájukkal, példamutatásukkal a dolgozók körében elismerést váltanak ki. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervek biztosítsák azoknak a személyi feltételeknek az összességét is — taglétszám, tagösz- szetétel, a kommunisták helye a társadalmi munkamegosztásban —, amelyek az alapszervezetek működéséhez szükségesek. A probléma tehát igen ösz- szetett. Éppen ezért minden Ezek a változások természetszerűen tükröződnek a pártniuk az alakulási, az összevonást, valamennyi politikai és szervezeti változást. dr. Szabó Imre, az lyiSZMP KB alosztályvezetője Mezőgazdasági „vezérgépek" 1976-ra Több növényi kultúra „ve- gabonakombájnokat alkal- zérgépét” a gazdaságok jövő- maznak megfelelő adapterre újakkal, esetenként új ti- rel felszerelve, pusokkal cserélhetik fel —, Az elmúlt években gyakran amint arról az MTI munkatár- volt hiány szemes termén y- sát az AGROTRÖSZT illeté- tisztítókból, ez időnként visz- kesei tájékoztatták. szavetette a folyamatos munA gabonatermesztők szov- kat- 1976-ban javul az «Hájét és NDK-beli gépekből Jas, miután a szantotelepe- választhatják ki a számukra ken, hasznait elő- es utotisz- legmegfelelőbbeket. A szov- titokból megkezdik a hazai jet mezőgépipar 500 SZK 5- gyártást. 1976-ban több mint ös és ugyanennyi SZK 6-os 500 bábolnai tipusu tisztítót arató-cséplő gépet szállít vásárolhatnak a gazdasagok. 1976-ban. Az NDK-beli E- ezenkívül 320 szovjet gép 512 kombájnból 650-et im- és mintegy 200 magyar gyart- portál az AGROTRÖSZT. mányu előtisztító gép var Újdonság, hogy megjelenik a vevőkre. földeken a lengyel gyártmá- Az állattenyésztés hoza- nyú, a jelenleg 4 alkalmazott ma£?,ak novelese azon kombájnoknál nagyobb tel- «ullk, hogy milyen allapotjasítményű Bizon—Gigant arató-cséplő gép. Egvelöre 10 gépet várnak és széles körű ban, minőségben takarítják be a szálas takarmányokat. Ezért az ideinél több betakapróbákra kerül sor r'tó géAP “*í‘l 3 ™unk,át 1?* A vore. Az on.iaro típusok koA kukorica betakarítás ZÜ1 az E—280-as silókomgépesitésének színvonala jö- báinokból 570-et szállít az vore tovább nő. A gazdasá- NDK ipara. az E—301-es gok a termes betakarítására mintájú fűkaszából pedis 400-at importálnak. emellett 160 csehszlovák avártmám-ű takarmánybetakarító gép bővíti a gépparkot. Jövőre is kiemelt feladat lesz a cukorrépa-termesztés további gépesítése. A mechanikus rendszerű ha’zai vetőgépekből fedezik az isénve- ket Az NDK-ból nnetimati- kus vetőgépeket hoznak be. Hatsoros kivitelű hazai szedőgép is forgalomba kerül, mégpedig elég olcsó áron. \ burgonyabetakarító gépekből a Német Demokratikus Köztársaságból érkezik ’00, csehszlovák vetőgépekből —’ négy- és hatsoros kivitelben — 300-at hoznak be. J;1,lVj . Ji/k.’l I" i, - í J| 1 ■'" A húsellátás további javítása várható a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság sertéstelepének tenyésztési és hiz- lalási eredményeitől. A korábban nrhézsé ékkel küszködő telepen rendeződtek a körülmények. Az 1972-ben szerveződött ,.húsgyár"-ban az elmúlt esztendőben 6100 darab. íz idén 7000. jövőre pedig már 8000 sertést hizlalhatnak vágásra. Budapesti, gyöngyösi, balassagyarmati vágóhidak, húsfeldolgozók viszik a pásztóiak sertéseit, melyek feldolgozva asztalunkra kerülnek. — kulcsár — Száz úr munkahely Megkezdték a Soproni Ruhagyár csornai telepének korszerűsítését. A 15 millió forintos átalakítás első ütemében bővítik a készáru- raktárt, , modernizálják a vasalőműhelyt a hozzá tartozó hőközponttal és felépítik az új üzemcsarnokot. A tervek szerint a felújított gyáregység százzal több asz- szonyt tud foglalkoztatni.
