Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

Gyer okhón f kezel ff el nő ff (11.) SBzakosítják a termelést, Közműalagulák épülnek önálló elszámolás Az igazgató a jövő év kö­zepére szeretné a pásztói gyáregység vezetőivel és dol­gozóival együtt elfogadható szintre hozni a gyáregység termelő-gazdálkodó tevé­kenységét. Ezzel a célkitű­zéssel egyetért és támogatja a járási és községi pártbi­zottság is. így profil — önálló elszámolás A munkamorál és a jövő bratonságérzésének megszi­lárdítása érdekében fokoza­tosan javuló anyagellátást ígért az igazgató, utalva ar­ra, hogy ebben a folyamat­ban időnkénti megtorpanások is előfordulhatnak, mivel sokfajta importalapanyag beszerzéséről van szó. Az alapanyag-ellátás fo­lyamatosságát tartotta a tog- fontosabbnak a pásztói gyár­egység pártalap6zervezeté- nek titkára is, mondván: csak ennek birtokában lehet visszaadni a dolgozók mun­kakedvét, felkelteni a ver­sengés vágyát, csak így le­het megerősíteni bennük azt az érzé6t, hogy az alkotó munka teszi naggyá, elis­mertté a munkásembert. Az előbbiek elérése érde­kében a vállalat igazgatója elfogadta a gyáregység veze­tőinek és dolgozóinak javas­latát a termelés szakosítá­sára vonatkozólag. A jövő évtől kezdve egyprofilú üzem lesz, azaz kizárólag konfek­ciót állítanak elő Pásztón és Kazáron. Ennek megfelelően a kötődét december 31-ig, a szabászatot pedig jövő év jú­nius 30-ig visszatelepítik Pásztora. Ez a munka a tor­veknek megfelelően halad. A pásztói gyáregység fel­nőtté válását jelzi, hogy 1976. január l'től a kazári üzem­mel együtt önálló elszámolá­si egységként gazdálkodnak a központ íjltol meghatározott főbb mutatók keretében. En­nek révén megszűnik az a félreértés is, amely eddig a feszültségek állandó forrása volt; Pásztón vagy Vácott dolgoztak jól, vagy rosszul, kit és milyen mértékben ter­hel a felelősség a lemara­dásért. Az önálló elszámolási rendszer bevezetése lehetővé teszi az egyes üzemrészek tevékenységének komplex elemzését, áttekinthetőbbé te­szi a dolgozók számára az üzem gazdálkodási tevékeny­ségének megítélését. Hatására növekszik az üzemi kollektí­vák önállósága és felelőssége a hatékonyság fokozásában, a belső tartalékok hasznosí­tásában. Rajtuk áll, vagy bukik Mit kíván az új helyzet a pásztóiaktól? Először: vállal­kozzanak arra, hogy bizonyos idő múlva egykét millió dol­lár értékű importtermeKet hazaival helyettesítenek. Másodszor: rövid időn belül harminc—negyven százalék­kal emelik termelésüket. Harmadszor: a profiltisztítás során felszabaduló munka­erőket megtartják, sőt tovább növelik a létszámot. Nem lesz könnyű, mert az előbb említett feladatokat úgy kell elvégezni, hogy je­lentősen emelkedjék ' az exportképes termékek meny- nyisége, csökkenjen a hulla­dék, növekedjék a termelé­kenység, mérséklődjön a készletek forgási sebessége, kevesebb legyen a félkész állomány, nagymértékben csökkenjen a hulladék, a gyakori és rendkívül nagy­arányú munkaerő-vándor­lás. megvalósuljanak a ta­karékosságra irányuló elkép­zelések. A gazdálkodási-hatékony­sági feladatok megoldása el­sősorban a pásztói és kazári üzem dolgozóinak jó mun­kájától függ, mivel folya­matosan megteremtődnek a feltételek az önálló gazdál­kodás kibontakoztatásához. A feladatok kijelölésével egyetért a járási párt-végre- hajtóbip.ottság is. összefog­lalójában Juhász Sándor, a járási pártbizottság első tit­kára. a többi között utalt ar­ra, hogy a járási pártbizott­ság teljesítette az üzem le­telepítésével és beindításával kapcsolatos vállalását. A köz­pont és a gyáregység közötti gondokról, problémákról többször szót váltott a váci központ vezetőivel. Sajnos, az ígért és a szükséges in­tézkedések elmaradtak. Arra, kérte a jelenlevő igazgatót, hogy a mostani létszám megtartása érdekében, annak további növelése céljából biz­tosítsa a folyamatos anyag­ellátást, és hozza megfelelő szintre a béreket. Csak e kettővel lehet csatát nyerni, erősíteni a munkafegyelmet, fokozni a munka alkotó jel­legét és örömét. Szükség van továbbá a távlati elképzelé­sek kidolgozására is. Ennek sikere érdekében a központ és a pártbizottság kapcsola­tát tartalmilag tovább kell javítani. A vállalat vezető­sége a fontos, az egész vál­lalatot érintő fejlesztési, termelési, gazdálkodási, mű­szaki kérdések vitájára hívja meg a járási, illetve a köz­ségi pártbizottság illetékes képviselőit. Juhász elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a gyáregység gondjai­nak felvetését ne a központ elleni fellépésnek tekintsék, hanem a fejlődés fontos kö­vetelményének. A járási pártbizottság egyetért a gyáregység és a közpot vezetői által összeál­lított feladatokkal, felhívta az alapszervezet vezetőinek figyelmét a politikai munka további fokozására. Egyetér­tett azzal, hogy a munka ha­tékonyságának növelésére a kazári telepen önálló szak- szervezeti bizottságot kell létrehozni. Hosszabb távon A vitából, az állásfoglalás­ból egyértelműen kitűnt, hogy a pásztói gyáregység tevékenységét hosszabb tá­von is jó irányba szabták meg, hogy a feladatok ma­radéktalan végrehajtásával megteremtődik az az össz­hang, amely feltétele az eredményes, jó munkának. A vita hozzájárult ahhoz is, hogy minden szinten tisztá­zódjék: kinek, mit kell tenni a tavaly decemberi párthatá­rozat sikeres végrehajtásá­ért, tekintettel a meglevő sajátosságokra, és bonyolult tennivalókra. V. K. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vezetői­nek értekezlete állástfoglalt a korszerű közműalagutas és közműfolyo6Ós közművesítés kiterjesztése mellett. A kísér­letileg épült hazai közmű­alagút és főleg a hasonló kül­földi létesítmények tapaszta­latai alapján megállapítható, hogy ez a korszerű módszer gazdaságos az ezerlakásosnál nagyobb lakótelepek építésé­nél. A következő tervidőszak­ban várhatóan mintegy 50 helyen építenek ezerlakásos­nál nagyobb új városrészt, la­kótelepet, ezek közül kell ki­választani azokat az építési területeket, amelyeknek talaj- viszonyai, a tervezett laksű­rűség és egyéb feltételek le­hetővé teszik, hogy az új módszer szerinti közművesí­tés beruházási költsége ne nö­velje. sőt, esetleg csökkentse a lakásépítési kiadásokat. Az új módszer szerint, mint ismeretes, víz- villany-, táv­fűtési és gázvezetékeket, va­lamint postai kábeleket he­lyeznek el az épületek közöt­ti közműalagútban és az épületek pincéjének, úgyneve­zett szerelőszintjének köz­műfolyosóján. Miután nem közvetlenül a földbe temetik ezeket a vezetékeket, jelentő­sen növelik élettartamukat és rendkívül megkönnyítik a karbantartást, javítást, mert a gyalogosan bejárható alagút­rendszerben jól hozzáférnek a csövekhez, kábelekhez. A közműalagutak, -folyosók építése jóval gyorsabb a ha­gyományos közművesítésnél és az élőmunka 40 százaléká­nak megtakarítását teszi lehe­tővé. Kedvező esetben a kö­vetkező tervidőszakban éven­te mintegy 800 dolgozó mun­kájának megtakarítására nyí­lik lehetőség. Még nagyobb azonban a megtakarítás a felépített köz­műalagutak és -folyosók ve­zetékeinek karbantartásánál, javításánál. A Szovjetunió ta­pasztalatai szerint öt év alatt megtérül a közműalagút épí­tésének beruházási költsége. Az új módszer széles körű felhasználásának azonban még sok feltételét kell megterem­teni, előkészíteni. Ennek megfelelően intézkedtek a minisztérium vezetői arról, hogy körültekintő előkészítő munkával mielőbb teremtsék meg az új módszer széles körű alkalmazásának feltéte­leit. "P régi történet jutott Xüy Y a napokban eszembe, bár nem tudom, igazán régi-e? Mert hat-nyolc évvel ezelőtt történt, s ez van akinek még éppen csak tegnap volt, más­nak meg már hej, de nagyon régen. Szóval, az országot jártuk valmerre, s talán ép- pen az Alföld közepén mond­ta gépkocsivezetőnk: — Csak Nógrádba ne men­jünk egyhamar! — Miért? — Mert ott találhatók a világ legrosszabb útjai! Mondom, kinek-kinek ke­vés, vagy sok ez az idő.. . Fáklya Károlynak, a KPM Közúti Igazgatóság megyei ve­zetőjének olyan, mintha teg­nap lett volna. Bár igaz, ak­koriban nem sok köze volt még az utakhoz, közlekedett csak rajta, hiszen bányamér­nök és a Szénbányászati Trösztnél dolgozott, de az­tán később., . Ne szaporítsuk a szót! 1970. november tizenötödi­kén. ha jól számoljuk, éppen öt éve, igazgató lett. És nem is akárhol: a megye akkor vadonatújan alakult közúti igazgatóságánál. Persze nem egyszerűen igazgató lett: be­leesett1 a mélyvízbé és — ne­ki kényszerűségből — ráadá­sul szembe kellett az árral is úsznia. És, talán mondani sem kellene, ez nehéz. A leg­nehezebb kezdet. Hát még itt, Nógrádban, ahol mindenki tudja, nagyon sok igazság volt, a fentebb említett gépkocsivezető sza­vaiban. 1970-ig a teljes út­hálózatnak mindössze 47 szá­zalékát fedte beton-, aszfalt­vagy makad ámburkolat. És a többi? Logikus: csak a por. a sár, a vendéget, s gépjár­művet marasztaló, a víz- mosta gödrök... No, meg — Utak, emberek, változások gótarjánba helyezték át, Ba­lassagyarmaton és Rútságon — amit szintén áttelepítettek az idők során Nógrádkövesd- re. És most? Felesleges lenne felsőfokban beszélni a köz­úti igazgatóság dolgozóiról, de tény: kialakult a szakin un­ezt se hagyjuk ki — a ká­romkodás, amit az utak ál­lapota igencsak gyakran ki­váltott az emberekből. Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy a megyének a KPM kezelé­sében levő úthálózata közel ezer kilométer —, ha valaki pontosan kíváncsi rá, hát le­írjuk: 963,8 —, akkor bizony sokat emlegetett cégként tart­hatták nyilván a közúti igaz­gatóságot. És ez meg: de régen is volt! Pedig tényleg netn célunk az éppen jubiláló — sze­rényke kis évforduló: a nóg­rádi utak szervezett karban­tartásának tizedik, a közúti igazgatóság létrejöttének meg éppen csak ötödik éve — igazgatóság dicsőítgetése, de hát a tények, tények. Mert azt mondta véletlen találko­zásunkkor Zana Károly is, az Egri Közúti Építő Válla­lat igazgatója: — Tudja, hogy öt év alatt annyit fejlődött a megye úthálózata, mint ko­rábban tizenöt év alatt sem?! Mert tényleg: az 1970. év végi 52,5 százalékról 1974. utolsó hónapjaira már 30.8 százalékra csökkent az állan­dó burkolattal el nem látott utak aránya, s közben elké­szült — felsorolni is hosszú lenne, csak néhány példát említünk — a bárnai a sal- góbányai. a sámsonházi, a mátraalmási. a csesztvei. a kisecseti bekötő út, a szur­dokpüspöki—gyöngyösi, a cserháthaláp—szandai, a ba- lassagy armat—gárdony—csi­tári, a nagybátony—maconkai összekötő út és az egyik leg­fontosabb beruházást, a 21- es út salgótarjáni, párhuza­mos szakaszát is átadják a jövő év közepe táján. De említsünk itt még meg né­hány számadatot! Az egyik, ami a munka minőségének változását Í6 szemléletesen il­lusztrálja: 1971-ben harminc­hétezer tonna anyagot épí­tettek be — építettek? fol­tozgattak! — az utakba, s ez a szám a múlt év végére már kilencezerre csökkent. Mert hát az aszfaltprogram.. . Igen, ez a fő cél továbbra is. s ez eredményezi. hogy december végéig több mint százhetven kilométert tesz ki az aszfaltszőnyeggel ellátott utak. hossza. É6 még a Válto­zásoknál maradva: amíg öt évvel ezelőtt az utak átlagos szélessége 4,61 méter volt, 1974-ben pedig kereken öt méter, ez az idén már 5,2 mé­terre nőtt. Igen, nőtt: ke­mény, következetes, a forga­lom biztonságát elősegítő munkával növelték a KPM megyei igazgatóságának szak­emberei, s közben még 250 kilométert kitevő utat erő­sítettek meg hengerléssel. Megkérdeztem az igazgatót: hitték volna-e öt évvel ez­előtt azt, ami ma van? Mert mi volt akkor? Kétszáznegy­ven dolgozó — csekély szak­értelemmel. Nagyon kevés gép — erősen kifogásolható műszaki állapotban. És volt még három útmesterség — Pásztón — ezt később Sal­kásgárda, a hozzáértő, a ta­pasztalt, s velük együtt nőtt fel a feladatokhoz a műszaki, irányító munkát végzők ru­tinra szert tett rétege is. Hat­vanegy kocsijuk, munkagé­pük volt 1971-ben, ma száz­tíz. A minőségi változást jel­lemzi az útmesterségek meg­szűnte — manapság két üzem- mérnökség székel Salgótarján­ban, illetve Balassagyarma­ton — és az is: hat szocialis­ta brigádot tartanak nyilván az igazgatóságnál. De ne feledjük el az igaz­gató válaszát! — Csak re­ménykedtünk a fejlettség ilyen fokában, de az, hogy kialakult a szakmunkásgárda, — minden tekintetben se­gített a KPM közúti főosztá­lya. a megye és a város ve­zetősége —, nagyban hozzá­járult eredményeink eléré­séhez. De feltétlen meg kell még említenem igazgatósá­gunk párt-, KISZ- és szak- szervezetének tevékenységét is, akik segítettek tiszta vi­zet önteni a fejekbe. T\A__4. ez is kellett, fő- l ként az első idők­ben. Meg kellett Bajnóczi Já­nos is, Maretta Pál is. Orbán István és az útőr Várszegi Já­nos is. És kellett Vukovics József, Benkő Győző, Füzesi György, és a többiek lelkiis­meretes munkája is az ered­ményekhez. Amiket bárki könnyedén ellenőrizhet, hi­szen könnyű dolga van: csak végig kell utaznia útjainkon... Karácsony György Horganyéban — pácolóban A Salgótarjáni Kohászati Üzemek évről évre több ezer tonna horganyzott huzalt készít megrendelőinek. A hor­ganyzott huzal iránt megnövekedett mennyiségi és minősé­gi igények kielégítését segítik a gyár nagy kapacitású csehszlovák tűzihorganyzó berendezése. Csikós Károly se­gédmunkás, huzalleszedő segít Lantos Sándor meósnak az ellenőrzésben. Mind több területen hódít az automatizáció. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben például Princz István csaknem harminc évet töltött a derekat roppantó munkán az egész­ségtelen pácolóban, most pedig egy-egy mozdulatára a gé­pek dolgoznak helyette az egészséges, új üzemben. Képek: Kulcsár József 55 ezer ragon befogadóképességű gabonasiló épült A IV. ötéves terv időszaké- ipar jelentősen túlteljesítette ban a mezőgazdaság egyik Keveréktakarmányból, kon- legerőfeljasebben fejlődő ága- centrátumból és dúsított ta- zata a gabonatermesztés volt; karmány liszt W>1 már 1974-ben ezzel összefüggésben a gabo- 2,6 millió tonnányit adtak, naipar, a hazai élelmiszer- idén várhatóan 2.7 millió ton- ipar egyik legnagyobb múltú nat bocsátanak az állatte- ágazata kiszélesítette terme- nyésztők rendelkezésére, lési tevékenységét. Az iparág A IV. ötéves terv idősza- a tervidőszak előirányzatait kában a gabonaipar műszaki teljesítette. fejlesztéséire összesen 3,6 rnil­A magasabb terméseredmé- liárd forintot fordítottak. Eb- nyek lehetővé tették a felvá- bői az állami célcsoportos be- Sárlási előirányzat rendszeres ruházás 1,9 milliárd forintot túlteljesítését. A lakosság. tett ki. a többi vállalati be- lisztigényét az ipar minden- ruházás volt. Az állami cél­kor kielégítette. Az egy főre csoportos beruházás keretében jutó lisztfogyasztás 1974-ben az ipar tárolókapacitása je- 119,3 kilogramm volt. meny- lentősen bővült, mindent egy- nyiségében és összetételében bevetve 55 ezer vagon befo- megfelelt a megrendelések- gadóképességű vasbeton és nek. Ez a helyzet idén is fémsiló épült a tervidőszak- változatlan. ban, egyebek között Enyigen, A tervidőszak egyik legje- Sárbogárdon, Nagyigmándon, lentősebb eredményének szá- Kisbéren. Dombóváron és mit a takarmányellátás javu- Nagydorogon. Üj takarmány-’ Vasa. A gabonaipar keverék- keverő üzemeket is átadtak, takarmány-gyártási előirány- Székesfehérvárott napi 120 zat.a 1975-ben eredetileg 1.9, tonnás teljesítményű malom­millió tonna volt. A tervet az üzem épült fel. *i-----------——— -------------------------------------------------------—-— ■■■ N ÓGRÁD - 1975. november 15., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom