Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
Bujáid változások Eltűnőben a népművészei? Népviseletéről híres nógrádi község — ez az, amit legtöbben Bujákról tudunk. A pásztói járásban élők hozzáfűzhetik: a járás második legnagyobb községe. A Budapesti Kézműipari Vállalatnál dolgozók tudják: üzemüknek kihelyezett telepe van itt. A budapesti, ikiadi, hatvani, és tu-gyen belü’i munkásbuszok utasai a több száz Bujákról ingázó társukat látják fel- és lesaál'ni naponta. Az átutazó szeme kíváncsian kutatja a folklór ny «mait: a palóc épít- ke/é-t, a bu.áki népviseletet — de mindkettőből rpár csak kevés látható. Ha a turista megnézte a bujáki vár romjait. a szeme a faluban a jómódról árulkodó házakon, a kisvendéglő és a művelődési ház, moz1 korszerű épületein akad meg. A HELYBELIEKRE ÉPÍTVE Mindaz, ami a községet jellemzi — egy-egv adottság és lehetőség — természetesen hatással van a művelődésre is. Nem szabad számításon kívül hagyni, igazodni kell hozzá. Ezért nem könnyű Nagy Lajos dolga a művelődési ház élén — bár három és fél éve már. hogv a kissé rokon pedagógusnál vá.r ól . ,á tpá rtol t ” n népműveléshez — keresni kell az új és új lehetőségeket. — Hétszázon felül van a kijáró dolgozók száma — Budapesttől Selypig. Salgótarjántól Nagybátonyig, nagy szórással A hajnalban induló, naponta több órát utazó emberekre csak elvétve lehet számítani. Helyben 250—300 fő dolgozik — ők a termelő- szövetkezetben, a Barnevál- részlegben és a kézműipari vállalat telemén találtak munkát. Velük jó a kapcsolatunk, a vezetőkkel meg szoktam beszélni a terveket, programokat. A kijárók munkahelyeivel a nagy szóródás és a távolság miatt szinte lehetetlen felvenni a kapcsolatot — a n agyba ton vi FÜTÖBER az egyetlen kivétel talán. — Hallottam, jdén végre sikerült általános iskolai tanfolyamot indítani, amiben sokáig saját maga is kételkedett. .. — Kollektív munka eredménye, hogy a 8« órás vizsgára előkészítő formában hetedik osztáiy indult. Nagy szervezés voltl A tanácselnök, az iskolaigazgató, a termelő- szövetkezet személyzeti előadója is segített összegyűjteni azok nevét, akiknek hiányos az általános iskolai végzettsége. Mindenkivel elbeszélgettünk — azt tapasztaljuk, hogy bár érzik, látják a szükségességét. nagyon húzódnak, félnek az emberek. Ügy nézett ki, nem jön össze a minimális létszám se — de végül sikerült. Külön örömet jelent, hogy később még jelentkezett egy kijáró házaspár is — ez nagy szó! A pedagógusok és a tanulók egyaránt optimisták — reméljük, jövőre a nyolcadikban két csoport is összejön. Sokan vannak, akik két szakmával is rendelkeznek, a fizikát, matekot, biológiát jobban tudják, könnyebben átlátják, mint egy érettségizett — az ő iskolaformájuk ez a 80 órás.., HAGYOMÁNYŐRZÉS — SIKEREKKEL A mai művelődés fő bázisai a kiscsoportok. a szakkörök, ahol a szabad idő szűkös óráit mindenki a számára legkedveltebb módon töltheti el. Persze, a kijárás ebben is komoly gátló tényező! A megoldás: keresni az utánpótlás lehetőségeit helyben, az iskolában, az üzemi telepeken. — A népiitánc-szakkwr tagjai, hol hetenként háromszor is összejönnek, hol pedig egyszer se. A felnőttciterások péntekre rögzítették a próbák időpontját, így az eljárók is részt tudnak venni ezeken. Működik még iskolai citera- szakkör, beindítunk egy honismereti kört is. Ebben és a népi táncban is egyaránt számítunk a felsős tanulókra. A különféle népművészeti, népi használati tárgyakkal körülvéve a művelődési ház bejárata melletti üveges kis helyiségben e^y nagymére.ű padlóváza, oklevél tűnik a látogatók szemébe Az országos népviseleti bemutatóról Buják négyfős csapata hozta el az első dijat — pedig ott voltak a kalocsaiak is! Ezt jutalmazták M'hálv Béla keramikus- művész modern alkotásával és egr népszerű magyarnóta- a já n dék műs orra 1, LESZ-E KÖZŐS FENNTARTÁS? A hagyományőrzés mellett egyre nagyobb teret kap ebben a_ községben is a többi művelődési, szórakozási forma. Színházi előadások (a helyi szocialista brigádok rendszeres látogatói, a tér melö«zövet'<ezet a belépők egy részét megvásárolja minden alkalommal tagjainak), képzőművészeti kiállítások, TIT- előadások, tanfolyamok is szerepelnek a művelődési ház programjában. Szóba került a közös fenntartás kérdése — de nem sikerült zöldágra vergődni Ott jártunkkor megkérdez ük a termelőszövetkezet elnökét. Opolosik Imrét, mi az oka ennek? — Tízezer forinttal támogattuk eddig a művelődési házat, és pár ezret kites-z a tegyek vásárlása is. A szociá- l:s, ku'turá’is alaoból éven*e 10—'4 dolgozó eljut külföldre. Hévízen húszán voltak Idén. budapesti színházlátogatásra, a helyi előadásokra, a 80 órás tanfolvam költségeire is ebből ke’l futnia. Nem bizalmatlanságból, konzervativizmusból nem akarjuk a közös fenntartást, hanem mert a jelenlegi alap kevés hozzá. Ha növelni tud juk, akkor a támogatás összegét is növeljük maid. Addig nem tudunv mást mondani. Persze, a vözös t°rvezés, az egvüttműködés addig sem szünetelhet — ez nem az anyagiakon múlik. . . Kiss G. Magdolna Népkönyvtár Lenin gr ádban A leningrádi Mílij sugárút egyik ódon épületének falán kis tábla hirdeti, hogy a házban népkönyvtár müköd.ik. Az egész könyvtár csak két szoba, de a régimódi szekrényekben, egyszerű polcokon több mint 11 ezer kötet sorakozik. A könyvek többsége szépirodalmi alkotás, de nagy számban akadnak más természetű művek is, mint például a Gyermeknevelés, a Rádió- technika alapjai. Van*Gogh levelei, vagy a Földrészek é3 óceánok titkai. Az olvasók ez.ek közül is mindig szívesen választanak. S ha valaki nem tud eligazodni a tengernyi könyv között, segítenek a könyvtárosok. Ezen a délutánon három idősebb nő volt a könyvtáros. Mint kiderült, az egyik volt tervező, a másik könyvelő, a harmadik mérnök, de most mindannyian nyugdíjasok, a könyvek szerelmesei, és ismerői. — Egy kis nyugdíj-kiegészítés? — érdeklődtem. — Szó sincs róla — mosolyodon el egyikük. Társadalmi munkában csináljuk, s az egyetlen fizetségünk a köszönő szó. Ég tényleg, szüntelenül hangzik a .,köszönöm”- — Köszönöm — mondja egy egyetemista, aki egy köteg Irodalmi folyóirattal távozik. Most pedig egy munkásnő köszöni meg. hogy segítettek a történelmi regények között választani. Köszönő szavakat, azonban nemcsak az olvasók mondanak. hanem a könyvtárosok is. hiszen a könyvek felét maguk az olvasók adományozták a könyvtárnak. Egy fiatalember, éppen három kedvenc könyvét hozta el: egy kalandregényt, egy verseskötetet és egy útikönyvet, a távoli Thaiföldről. — Hadd olvassa el más is! Természetesen vásárolnak is könyveket. A házkezelőség. a lakbérekből befolyó összeg két százalékát kulturális célokra fordítja, a többi között könyvvásárlásra. folyóiratok előfizetésére. Az 1959-ben megnyílt népkönyvtár. nem egyedülálló Leningrádban. Ma már több mint 250 ilyen — társadalmi aktívák által patronált — könyvtár működik a városban. Jelena Dorosinszkája Napirenden: a világnézeti, erkölcsi-politikai nevelés helyzete és feladatai Novemberben és decemberben országszerte nevelőtestületi értekezletet tartanak: valamennyi alsó- és középfokú oktató-nevelő intézmény pedagógusai megvitatják a világnézeti, erkölcsi-politikai nevelés helyzetét és feladatait. Az országos vitának az a célja, hogy a gyakorlati pedagógiában is érvényesítse a XI. .pártkongresszus határozatait. Milyen adatok á.i „k a kutatók rendelkezésére a tanulóifjúság világnézeti, politikai, morális helyzetképéhez? — erről tájékoztatta dr. Daróczy Sándor, a neveléstudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának tudományos csoportvezetője az MTI munkatársát. — A pedagógiai kutatók az elmúlt években kiterjedt vizsgálatokat végeztek a középiskolás korú tanulók világnézeti portikai, erkölcsi helyzetéről. A vizsgálatban úgynevezett reprezentatív felmérés formájában mintegy 3 ezer középiskolás tanuló vett részt. A nevelési folyamat jobb megértéséhez mindenekelőtt a fiatalok világnézeti, politikai, erkölcsi nézeteit és az életcélról kialaku'ó álláspontját leginkább befolyásoló, orientáló ne\’elssi tényezőket, azok szubjektív tanulói megítélését tolták a vizsgálat tárgyává. Érdekes adatokat tárt fel például a napilapok. a folyóiratok olvasottságának vizsgálata Az adatok szerint a tervszerű pedagógiai munka révén a fiatalok politikai tájékozottsága és ilyen jellegű igénye ugrásszerűen emelkedik. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a fiatalok külpolitikai kérdésekben folyamatosan és jól tájékozottak, belpolitikai kérdésekben már kevésbé a gazdaságoolitikai és a kultu’-á'is kérdésekben pedig ismereteik szegények. Figyelemre méltó adatokkal szolgált a szocializmusról vallott tanulói vélemények feldolgozása. A diákok a legfontosabb szocialista vívmányoknak a tanuláshoz való jogot, a szociális gondoskodást, valamint a munkához való jogot tartják. A szocializmus negatívumaként a bérek és az árak aránytalanságát, a protekcionizmust és a bürokratizmust említik Külön vizsgálódás tárta fel. hogy a fiatalok mit tartanak korunk legnagyobb vívmányainak és kérdéseinek. Az adatok nemek, iskolatípusok szerint jelentős szó-ódást mutatnak. I/egfőbb pozitívumnak az űr- halózás eredményeit, az orvostudomány vívmányait, a bék^* pgvmás mellett élést, az atomenergia feltárását említik. Az anyagi helyzetük elemzése is mutat néhány jellemző adatot. A fiúk zöme 50—290. a lánvok többsége viszont 20—100 forint havi zsebpénzt kap. A lányok takarékosabbak. többet költenek kulturális célra, mint a fiúk «kik inkább különféle hobbikra, szórakozásra stb. fordítják pénzüket. A további oktató-nevelő műnkét orientáló néhánv kö- vetvezf“tés terrpészeteseo megszü’e*ett. A kutatóknak az pz állásponttá, hogv a fia. tatok t'<da*ában tó' tükröződi1- p eZOcipUzTTtUS társad a1 mi vnió®á«a. Többségük ismeri, vá'lalia a munkához, a tulajdonhoz, az embertársaihoz fűződő új viszonyt, jelentős részük helyes világnézeti, politikai és morális meggyőződéssel nyilatkozik a kérdésekben. A tudatukban még meglevő rendezetlen gondolatokat korunk ellentmondásai szülik. Ugyanakkor a világnézeti a politikai, a szocialista etikai kérdéseket illetően tudati szintjüket jobban közelíteni kell társadalmunk fejlettségi fokához. Politikai, erkölcsi fogalmaikat az oktatás-nevelés eszközeivel alaposabbakká, pontosabbakká szükséges tenni, törekedni kell arra, hogv -a dolgokat kevésbé szubjektiven közelítsék meg. Szükséges, hogy ebben a korban a fiataloknál egyre inkább az önnevelés vegye át a külső orientálás szerepét Főbb teve. kenvségeik alkalmasak a szóéi a’ista személyiség formá’á- sára, de a tevékenységrendszert jobban kell orientálni, még szervezettebbé tenni. Érzékenyebbé kell nevelni a fiatalokat a belpolitikai kérdések iránt, Je'entős pozitívum, hogv a fiataloknak főként a családi közösséghez fűződő kapcsolata-. a diákközösségekhez va'ó tartozásuk szálai sokka' erősebbek, mint azt a közvélemény hiszi Ez a családi és az iskolai intézményes nevelés hatékonyságának korsz°rűsé"ének bizonyítéka. KÉT TREK A Hasznos ajándék A kisfiú dobot kapott születésnapjára A szomszéd néhány napig türelmesen hallgatta, hogyan dobol a boldog gyermek, de végül már megunta. Vett egy kést. és a gyermeknek ajándékozta: — Adok neked egy szép kést, fiacskám. Nézd meg. mi van abban a dobban! Tévedés lehetséges — Nagypapa, tegnap latiam a papát és a mamát csókolóz- ni... A gyerek látja, hogy a nagypapa nagyon mérges, és megpróbálja helyrehozni a hibát: — De nem vagyok egészen biztos benne. A mamát azt jól láttam, de lehet, hogy a másik nem a papa volt.. • MAI TÉVÉAJÁNLATUNK 21.35: ADVENT OROMÉ. Ördögh Szilveszter novellájából készült a tévéjáték, amely a harmincas évek végén játszódik, falun egy nyomorúságos' körülmények között élő család otthonában. Radó Gyula rendező mondja. — Nemrégiben indult útjára a Fiatal költők, űj versek című sorozat. Az Advent örömével Ördögh Szilveszter novellájának feldolgozásával most 'ennek a sorozatnak prózai párját szeretnénk indítani. A műsorban helyet kap egy interjú is a szerzővel. Akit arról kérdeztünk, hogy egy huszonéves fiatal író miért foglalkozik ezzel a nyomorúsággal terhes múlttal, amelyet nagyszülei elbeszéléséből, környezetéből ismert meg. A tizenhárom jelenetből álló film főszerepeit Molnár Tibor, Nagy Anna, Kútvölgyi Erzsébet, Balogh Katalin játssza. Képűn Kön: jelenet Ortiogi Szilveszter: ADVENT ÖRÖME című tévétilmbö.. (November 14., péntek, 21.35) 9 Zloj gárdahadnagyot, aki először komszomoltag, majd párttagjelölt volt. s aki a Donyeck területen született, Sztyepán Lukjanovicsnak hívták (vagy Lukiesnak. ahogy az néhány dokumentumban olvasható.) Huszonkilenc éves korában esett el a csatatéren. Bátor, félelmet nem ismerő harcos volt, de mellét nem díszítették érdemrendek. A Vörös Csillaggal negyvennégy szeptemberében tüntették ki. Éppen hadikórházban feküdt akkor, s a kitüntetést nem adták át neki. Még akkor sem sikerült átnyújtani neki. amikor visszatért a csapattestéhez: nyomban harcba kellett indulnia. A kitüntetési NOGRAD - 1975. november 14., péntek osztály kartonján ez a megjegyzés áll: „megsebesült, a kitüntetést nem kapta meg”. Később, 1952-ben a körzeti hadkiegészítő parancsnokságon ezt írták: „a kitüntetettet nem sikerült megtalálni, hozzátartozói nincsenek” A második érdemrendet, a Bogdán Hmelnyickij III. fokozatát Sz. L. Zloj már halála után kapta meg. MASENYKA TRAGÉDIÁJA. „Bátor, vidám tekintet, férfiasán rövidre nyírott haj. Marija Szemjonovna Batrako- vának hívták. Mi. gyerekek, már az első napokban megszerettük, később pedig büszkék lettünk rá. A többi osztály tanulói irigyeltek bennünket. .. Mindez harminc- nyolcban történt... A mi tanítónőnk pilóta... Gyakran kértük, meséljen nekünk repüléseiről. a repülőgépekről és ejtőernyőkről. .. Mindig e'rr'er'tünk megnézni, amikor tanítónőnk repült és ejtőernyőugrást végzett.., Emlékszem, amikor hazamentem, '»tanítónénit- látszottam. Mindenben szerettem volna Marija Szemjonovnára hasonlítani. Ez az álom mindig újra meg újra visszatért, és íme, mo6t tanítónő vagyok ugyanabban az iskolában, ahol valamikor tanultam, s ahol Marija Szemjonova tanított”, Ligyia Stil-Uljanyenko visszaemlékezéseiből idézzük e sorokat, aki a jenakijevói 15- sz. ..Marija Batrakova” iskola tanítónője. ..Üdvözlet Dobropolje városból! Hát igen. Sok. nagyon sok esztendő telt el a Nagy Honvédő Háború befejezése óta. de a háború okozta sebek, még mindig nem hegedtek be, a súlyos veszteségeket pedig semmivel sem lehet pótolni. Amikor harmincnyolcban meghalt édesanyánk, öten maradtunk apánkra: Vera, Mása. Vászja- én, Galinya és Ljonya. 8—20 évesek voltunk. Mennyi nehézséget kellett elviselnünk' Rajtunk kívül ezt senki sem tudhatja igazán. Ezeket a nehézségeket csak azért tudtuk leküzdeni, mert apánk nagyszerű ember volt, nekünk, gyerekekneic szentelte életét (1965-ben halt meg), két nővérem. Vera és Mása — amennyire tudta — pótolta édesanyánkatA háború előtt a Donyeck területi Jenakijevóban laktunk. Mása tanítónő volt. és szabad Idejében a repülősportot űzte. Akkoriban niég kislány voltam, de mindig kiszaladtam a repülőtérre. s ujjongtam a gyönyörűségtől, amikor a nővérem felszá'U a levegőbe, vagy ejtőernyűug- rast végzett. Erős akarat kell ahhoz, hogy mindennap éjjel két-három órakor felkeljen az ember, és keresztülszelje az egész várost. Mi a Vörös Október telepen laktunk, a repülőtér pedig Jenaktjevó túlsó végében terült el- túl a 15. számú iskolán, ahol Mása dolgozott. Nővérem többször elvitt engem a repülőklub ünnepi ülésére. Rábízott olyankor a barátaira, ő pedig mindig az elnökségben foglalt he- lyat. s rendszerint felszólalt... Július 22-éa *. repülőklubot evakuálják. Egész családunk kikísérte Mását- Persze nem gondoltuk volna, hogy utoljára látjuk. Rábízták az egyik repülőgép vezetését. Addig integettünk utána, míg csak a repülőgép el nem tűnt a látóhatár mögött. 1965-ben, a győzelem napjának évfordulóján, valameny- nyiünket- meghívtak Jenakije- vóba. Édesapánk, már súlyos beteg volt és nem tudott elutazni. Az ünnepség alat a jelenlevők előtt kihirdették, hogy megérkeztek Mása Batrakova hozzátartozói. A város lakosai jól ismerik ezt a nevet. Mása Batrakova nevét viseli a 15 számú iskola és egy utca. Másáról sokat írtak és írnak a lapok, folyóiratok, megemlítik a nevét a könyvekben. tévéműsorokban. Rengeteg levelünk van Mása frontbe'i barátnőitől, a budapesti úttörőktől, olyan emberektől. akik jó! ismerték Mását, s e'lenkezően- o'vanoktól Is. akik soha. egyetlen egyszer sem látták” (Folytatjuk)
